[Grem] 'Háború' egy telexes cikkel indítva + találós kérdés
Laszlo Goczan
goczan at gmail.com
2025. Jan. 10., P, 05:00:58 CET
Kedves Lista!
Megnéztem a bucsai vérengzésről szóló fenti filmet. Hátborzongató volt.
Rögtön eszembe jutott egy másik film, melyet 2022-ben láttam az
orosz-ukrán háború előzményeiről 1991-től 2022-ig dokumentálva
a történéseket - másik szemszögből narrálva.
Úgy vélem, nálunk még nincs mediadiktatúra, ezért aki megnézi
a bucsai filmet, jogában áll megnézni az alábbit is!
Ha már informálódunk Bucsáról, tudjunk Odesszáról, az Angyalok
sugárútjáról, a donbasszi áldozatokról, a volhíniai mészárlásról is.
Oroszország az agresszor, de vajon mi vezetett a háborúhoz?
Valós fenyegetés-e, hogy Putyin le akarja rohanni Európát?
Kinek az érdeke a háború eszkalációja?
Mi vár Európára, ha folytatódik mindez?
Bízzuk a szuverén vélemények megalkotását minden listatagra,
különböző narratívák megismertetésével és persze a lista nagyra-
becsült történészei, szakemberei instruálásával.
Itt már nem babra megy a játék, egyre inkább Magyarország is
érintett, ezért nem árt, ha tájékozódunk, amíg még lehet.
A citált összeállítás:
https://www.bitchute.com/video/I40VHfNajpba/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202205
Üdv Góczán Laci
Sziklay Levente <lsziklay at freemail.hu> ezt írta (időpont: 2025. jan. 10.,
P, 1:45):
> Kedves Mőci, Egon Laci!
>
> A háború okát magyarázó idézetet ki írta? (a leírás legpontosabban fedi az
> ukrán-orosz háborút is?
>
> "E háborút az athéniek és a peloponnesosiak kezdték azon har mincz éves
> béke megtörésével, a mely Euboia elfoglalása után létesült közöttük. Hogy
> pedig mért szegtek meg e békét, minde nekelőtt azt akarom megírni, hogy
> valaki egykor azt a kérdést ne legyen kénytelen felvetni, miből származott
> ily roppant háború a hellenek között ? A legigazibb, de szóval a
> leghomályosabban pengetett okának én azt tartom, hogy az *athéniek
> hatalmának a növekedése félelmet öntött a lakedaimoniakba*, s ennélfogva *ezek
> abba a kényszerhelyzetbe kerültek, hogy háborút kezdje nek*; azonban a
> mind a két fél részéről nyilvánosan hangoz tatott okok, a melyekre tolták,
> hogy a békét meg kellett szegniök s háborúra kelniök, a következők voltak:"
>
> Üdv
> Levente
>
> -------- Eredeti levél --------
>
> Feladó: Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu>
> Dátum: 2025 január 9 09:11:18
> Tárgy: Re: [Grem] 'Háború' egy telexes cikkel indítva
> Címzett: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>
> Kedves Laci és Nagy Érdemű Lista !
>
> BUCSA ! ! !
>
> Küldök egy riport filmet amely feltárja a Bucsában elkövetett
> tömeggyilkosság sok részletét .
>
> Tekintettel korunk sajátosságára a kereskedelmi műholdak képeire a
> felderítő kamerás dronok képeire és a biztonsági kamerák képeire több
> bucsai meggyilkolt civil esetében pontosan nyomon követhető hogy kik lőtték
> le őket vagy éppen milyen katonai egységek tartóztatták le őket ami után
> egy tömegsírban kötöttek ki .
> Pontosan látható például több biztonsági kamera képén hogy egy orosz
> lövész páncélos hogy lő szét egy civil személy autót .Igen meglepő módon a
> Bucsába bevonuló oroszok nem semmisítették meg időben kamerákat és a
> rögzített képeket vagy a kamerák azonnal felküldték a képeket valamilyen
> tárolóba.
>
> A film érdemi része amely 7 perc 20 másodpercnél kezdődik .
>
>
>
> https://www.youtube.com/watch?v=SBO5xUcx7lw
>
>
> Kedves Laci az orosz narratíva nagyon egyszerű ezt magától Lavrovtól már
> halottuk :Bucsa egy berendezett helyszín ahol a halottak csak színházi
> kellékek .
> E.
>
> *From:* László Baják
> *Sent:* Tuesday, January 7, 2025 7:57 AM
> *To:* grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> *Subject:* Re: [Grem] 'Háború' egy telexes cikkel indítva
>
> Kedves Rita!
> Abban igazad van, és ezt nem említettem, hogy a háború fegyveres szakasza
> egy ukrán polgárháborúval kezdődött, amelyben az ukrán kormányhatalom
> megkísérelte véres erőszakkal felszámolni a Donbaszban élő oroszok
> szeparatista törekvéseit. A bucsai vérengzéssel kapcsolatban leginkább csak
> az egyik oldal narrációját ismerjük. Ha megkötötték volna a békeszerződést
> úgy az elejét vehette volna minden hasonló esetnek. Ürügynek minden esetre
> jó volt, hogy a teljesen abszurd lépést, a béketárgyalások megszakítását
> utólag megindokolják. Valójában ez volt az igazi tömeggyilkos húzás. Üdv
>
> csakany <csakany at cs.bme.hu> ezt írta (időpont: 2025. jan. 7., K, 0:45):
>
>> Kedves Laci és Mindenki!
>> Nem vagyok történész, de szerintem egy háború azzal indul, hogy (akár
>> provokáció hatására) egy ország megtámad egy másikat.
>> Másik megjegyzés, én úgy olvastam (persze valami liberális helyen...),
>> hogy Ukrajna a bucsai vérengzés hatására állította le a béketárgyalásokat
>> (látták, hogy mi történt volna velük...)
>> Sziasztok Rita
>>
>>
>> On Mon, 6 Jan 2025, László Baják wrote:
>>
>> > Kedves Egon! Remélem nem akarod kétségbe vonni, hogy már régóta és
>> folyamatosan zajlik az
>> > amerikai orosz (előtte szovjet) hidegháború, proxiháború, stb.
>> Közép-Ázsiában, a Közel-keleten
>> > és persze Ukrajnában is. Ebben a helyzetben történetietlennek, illetve
>> politikailag determinált
>> > tévedésnek tartom egyértelmű és kizárólagos háborús felelősséget
>> megállapítani. Természetesen
>> > mindkét félnek megvan a maga felelőssége. (Az EU itt nem önálló
>> tényező.) A történelmi
>> > párhuzamaid sem valósak. Az 1939. évi Lengyelországi háború
>> természetesen nem a Danzigi korridor
>> > ügyei miatt törtek ki, hanem mert Hitler és Sztalin is úgy gondolta,
>> hogy
>> > diktatúrájuk fennmaradásához le kell igázniuk és ki kell zsákmányolniuk
>> a szomszédaikat.
>> > (Molotov-Ribbentrop paktum) Finnország esete persze egyértelmű. A
>> szovjet birodalom okkal
>> > feltételezte, hogy a finnek nem lesznek képesek ellenállni nekik. A
>> finnek mögött nem állt
>> > nagyhatalmi támogatás. Ukrajnában a háború az oroszbarát kormány
>> megdöntése után azzal
>> > kezdődött, hogy az új ukrán kormány amerikai biztatásra fel akarta
>> mondani a Krím félsziget
>> > haditengerészeti bázisainak orosz bérletét. Ezt követte a Krím
>> elfoglalása. A háború ezután
>> > akkor éleződött ki, amikor meglebegtették Ukrajna NATO csatlakozását.
>> (Ez otromba provokáció
>> > volt, amelyben az oroszok hagyták magukat provokálni) Ezzel együtt két
>> hét alatt befejeződhetett
>> > volna a háború, de mint az köztudott a nyugat Zelenszkijnek nem
>> engedélyezte a békekötést. A
>> > háború azóta is zajlik, amelyhez semmi de semmi közünk. (Kárpátalja
>> visszaadására nem látok
>> > esélyt, Magyarország nem tényező a nagyhatalmak között) A morális
>> szempontok nem igazán
>> > történettudományi szempontok. Szubjektive nagyon lehet és kell sajnálni
>> Ukrajna népeit, mert ők
>> > a nagyhatalmi törekvések ártatlan áldozatai. Az ukrán államot viszont
>> nincs miért sajnálni.
>> > Korrupt, oligarchikus, diktatórikus stb. Ebből a szempontból az orosz
>> és ukrán állam
>> > egykutya.Persze mára Ukrajna a nyugat bábállamává vált, amelyet
>> kihasználtak, beáldoztak a
>> > nagyhatalmi érdekek oltárán. Üdv
>> >
>> > KEA <kea at turul.banki.hu> ezt írta (időpont: 2025. jan. 6., H, 22:45):
>> > Kedves Egon és Levtársak!
>> >
>> > A magam részéről árnyaltabban fogalmaznék: a "művelt Nyugat" nem
>> tett
>> > meg mindent annak érdekében, hogy elkerüljük ezt a fejleményt.
>> Ami pedig
>> > a történelmi példákat illeti, nem érzem magam annyira
>> felkészültnek,
>> > hogy érdemben be tudnék kukucskálni a hivatalos történelem
>> függönye mögé
>> > -- azért hallottam már olyasmikről, hogy a II. világháborút az
>> elsőnek a
>> > lezárása már borítékolta, meg Hitler sem hinném, hogy tisztán
>> önerőből
>> > jutott a führeri székbe stb. Aminthogy azt sem hiszem el, hogy MP
>> a
>> > saját megtakarított pénzéből indította el és finanszírozta a
>> pártját,
>> > amíg a párttagdíjak el nem kezdtek becsorogni.
>> >
>> > *
>> >
>> > Találós kérdés (gugli nélkül): Ki a költő?
>> >
>> > Egy finn leányka képe
>> >
>> > Asztalfiókom néha kinyitom: rokon
>> > s baráti kéztől küldött emlék-lomokon
>> > egy rojtosan kitépett újságlap felén
>> > a képről finn leányka arca néz felém.
>> >
>> > Világvihar sepert át Finnország felett,
>> > onnan sodorta ezt az újságlevelet
>> > hozzám, hogy Metsäpelto Hillevi halott:
>> > hét évet élt csupán s örökre elaludt.
>> >
>> > Kék volt szeme, huncutkás-göndör a haja,
>> > körültáncolta pajkos pillangók raja,
>> > mese, imádság, anyacsók volt étele,
>> > mély tükrű lelke Krisztus-arccal volt tele.
>> >
>> > Kacagó szíve boldogsággal robbanó
>> > kis bomba volt, mit láthatatlan víg manó
>> > sereg dobált szeszéllyel s az, kit eltalált,
>> > pár percre elfelejtett bánatot, halált.
>> >
>> > E huncutkás fejecske arról álmodott,
>> > hogy fent az égen csak tündér s hattyúfogat
>> > suhan s karácsonyfával szállnak angyalok
>> > s minden veszély csak itt a földön jár gyalog.
>> >
>> > S szegényt épen felülről érte a gonosz!
>> > Galádul tört százhetvenmillió orosz
>> > a három milliónyi finnre, mint deli
>> > mókusra medve, vélvén rögtön elnyeli.
>> >
>> > Varázsló Vejnemöjnen a Kalevala
>> > mélyéről fölkelt és dalolt: varázsdala
>> > ráénekelt sosem látott havat, jeget
>> > honmára s tankok, ágyuk útja elrekedt.
>> >
>> > Sok hónapig zajgott a hősi védelem,
>> > a muszka repülőraj dolgos várost, védtelen
>> > nőt, gyermeket bombázva berregett,
>> > Helsinkiben elsőnek ezt a gyermeket
>> >
>> > találta el. Mily bús rekord! A kacagó
>> > szívecskével nem labdáz már vidám manó.
>> > Képét lelkem fiókja őrzi s homlokom
>> > el-elborul, míg nézem mint egy jó rokon.
>> >
>> >
>> >
>> >
>> >
>> >
>> >
>> > On 1/6/25 11:42 AM, Reinisch Egon wrote:
>> > > Kedves KEA !
>> > >
>> > > Szeretném megkérdezni tőled és egyébként Baják Lacitól is( aki
>> azt írta
>> > > az amerikaiak háborút viseltek Oroszország visszaszorítására
>> )ha már azt
>> > > írtad "az orosz-ukrán háborúért a Nyugat a felelős " hogy az
>> 1939 -s
>> > > háborúért Lengyelország a felelős ?És az 1939 -40 s "Téli
>> háborúért"
>> > > háborúért Finnország felelős ?
>> > >
>> > > 1939 -ben Lengyelország komoly borsót tört a náci Németország
>> orra elé
>> > > azzal hogy a tranzit korridor út és vasúti tranzit díját
>> megemelte és
>> > > konvertibilis valutában követelte Németországtól és a feszült
>> helyzetben
>> > > elkövetett kisebb nagyobb atrocitásokat németajkú kisebbség
>> ellen vagy
>> > > Finnország provokálta Sztálint azzal hogy nem adta át a kért
>> kvázi
>> > > biztonsági zónát a Szovjetuniónak ?
>> > >
>> > > Ha kimondod KEA hogy a nyugat a felelős az ukrajnai háborúért
>> ahol
>> > > Putyin egy olyan szuverén államot támadott meg amelynek
>> szuverenitását
>> > > öt részben kétoldalú részben nemzetközi szerződésben garantálta
>> akkor az
>> > > analógia szerinti példákban Lengyelországot és Finnországot kell
>> > > szerinted KEA felelőssé tenni az említett háborúk
>> kirobbantásáért ?
>> > > .Ahogy ezt maga Putyin a saját maga által írt esszéjében leírta
>> .
>> > >
>> > > Üdv.E!gon
>> > > ----- Eredeti üzenet ----- From: KEA
>> > > Sent: Sunday, January 5, 2025 10:43 PM
>> > > To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu ; Emoke Greschik
>> > > Subject: Re: [Grem] 'Háború' egy telexes cikkel indítva
>> > >
>> > >> Az alábbi cikket azoknak ajánlom, akik nincsenek 100%-ig
>> meggyőződve
>> > >> arról, hogy az orosz-ukrán háborúért a Nyugat a felelős.
>> > >>
>> https://telex.hu/belfold/2025/01/02/buda-peter-interju-titkosszolgalat-haboru-oroszok-orban-bek
>> > emisszio-putyin-fico-trump
>> > >>
>> > >
>> > > Itt egy másik gondolatmenet is, még Somkuti Bálint nyilatkozata
>> kapcsán,
>> > > tavaly novemberből.
>> > >
>> > > === === ===
>> > >
>> > > Elméletben a konfliktusokról: miért kell harcolni? - Ukrajna és
>> 1956
>> > >
>> > > Kuruc, 2024.11.24. -- Doktor Faust
>> > > https://kuruc.info/r/7/281156/
>> > >
>> > >
>> > > Az utóbbi időben jelentős vitát – mi több, botrányt – generált
>> különböző
>> > > konfliktusok értelmezése. A vita középpontjában az orosz-ukrán
>> háború és
>> > > az '56-os forradalom állt, illetve a kettő (értelmetlen)
>> > > összehasonlítása. Mivel a fenti elméleti kérdés is, ehhez
>> szeretnék az
>> > > alábbi gondolatébresztővel hozzájárulni.
>> > >
>> > > A dolgok közepébe vágva, kezdjük Somkuti Bálintnak, az MCC azóta
>> > > kirúgott szakértőjének november 4-i botrányos kijelentésével. A
>> november
>> > > 4-i dátum 1956-hoz kapcsolódik, a szovjet hadsereg magyarországi
>> > > inváziójának megindulásához, nemzeti gyásznap. Somkuti ezen a
>> napon írta
>> > > ki Facebookon, hogy “Aki a túlerőt nem tiszteli, az nem hős,
>> hanem
>> > > bolond!”. Ezt a kijelentését később arra javította le, hogy
>> „Aki a
>> > > túlerőt nem ismeri fel, az nem hős, hanem bolond!”
>> > >
>> > > Az embernek eszébe jut ilyenkor az állatvilág. Most nem Somkuti
>> kapcsán
>> > > mondom, inkább például a méhekre gondolok. Egy méhnek a súlya
>> 0,1 gramm,
>> > > egy 80 kilós ember tehát nagyjából nyolcszázezerszer nehezebb
>> egy
>> > > méhnél. Mégis, ha a méhecske úgy érzi, hogy az ember fenyegeti,
>> akkor
>> > > támad, megcsíp, belénk szúrja a fullánkját, nem foglalkozik az
>> > > erőviszonyokkal. Miért van ez? Vajon 80 millió év evolúció
>> (amióta a
>> > > méhek léteznek) csak arra lett volna elég, hogy a természet
>> bolondot
>> > > csináljon belőlük, mert nem ismerik fel a túlerőt? Ráadásul a
>> többi
>> > > állat is ilyen. Milyen harcias például a kakas! Az egész állat
>> csak 4 kg
>> > > körüli, fegyverként egy csőre van az ember ellen, mégis, ha úgy
>> érzi,
>> > > hogy megsértették a területét, akkor nekimegy az embernek,
>> harcol, meg
>> > > akar csípni.
>> > >
>> > > Somkuti nemrég az Ultrahang műsorában (4:05-nél) próbálta meg
>> tisztázni
>> > > az álláspontját, amikor az alábbit mondta:
>> > >
>> > > Én csak annyit akartam elmondani, hogy van egy pont,
>> amikor az
>> > > önfeláldozásnak, az áldozatoknak a győzelem reményében van
>> értelme, és
>> > > utána már nincs. És az a vezető, vagy az, aki a győzelem
>> reménye nélkül
>> > > ontja a népnek a vérét [...], az nagyon súlyos felelőtlenséget
>> követ el.
>> > >
>> > > A fentiekből kiderül, hogy Somkuti alapvetően nem érti a
>> konfliktusokat.
>> > > Ő úgy képzeli, hogy akkor van értelme ellenállni, ha a nyerés
>> esélye
>> > > fennáll, de nem veszi figyelembe (nem tud róla?), hogy az
>> elrettentés
>> > > képessége is létezik. A védelempolitikában a stratégiai
>> elrettentés
>> > > célja definíció szerint az, hogy “az ellenfeleket meggyőzzük
>> arról, hogy
>> > > bármilyen agresszív fellépés számukra elfogadhatatlan
>> következményekkel
>> > > jár”.
>> > >
>> > > Ez a definíció a válasz arra, hogy miért támad a méh (vagy
>> bármilyen
>> > > egyéb állat) nála nagyságrendekkel nagyobb ellenfélre is, ha
>> fenyegetve
>> > > érzi magát. Győzni talán nem tud, de az elrettentésre képes
>> lehet. A
>> > > legyeket például mindenki leüti, de a méheket az ember el szokta
>> > > hessegetni, mert nem hiányzik egy csípés, és a vele járó
>> fájdalom
>> > > (hozzátéve, hogy egyébként sem akarnának leütni a szorgos
>> méztermelő
>> > > állatot). Az ember le tudná győzni a méhet, de nem éri meg a
>> csípés,
>> > > ezért békén hagyják őket, működik az elrettentés¹.
>> > >
>> > > Jordan Peterson kanadai pszichológia professzor egyik
>> előadásában beszél
>> > > arról, hogy ha egyazon faj egyedei közötti konfliktusról
>> beszélünk
>> > > (mindegy, hogy az valamilyen emlős, madár vagy ízeltlábú),
>> akkor igaz
>> > > az, hogy egyik állat sem támadhatja meg alapos ok nélkül a
>> másikat,
>> > > akkor sem, ha az egyik jóval erősebb. Ennek az az oka, hogy ha
>> mondjuk
>> > > egy erősebb medve harcba keveredik egy gyengébbel, hiába győz az
>> > > erősebb, akkor is jelentős esélye van arra, hogy megsérül. Ez
>> pedig
>> > > ahhoz vezet, hogy amikor legközelebb egy magához hasonlóval kell
>> > > megküzdenie, már rosszabb eséllyel fog indulni, ami a végét
>> jelentheti.²
>> > > A fenti az országokra is igaz, egy erősebb ország sem
>> támadhatja meg
>> > > csak úgy a gyengébbet, ha az utóbbi jelentős veszteséget tud
>> neki okozni
>> > > (és ezzel a győztes rosszabb pozícióba kerül másokkal szemben),
>> mivel
>> > > ekkor nem fogja megérni. Sokszor mégis kialakul a konfliktus,
>> ami annak
>> > > is függvénye, hogy az erősebb fél hogyan méri fel az
>> erőviszonyokat,
>> > > mivel gyakran nem lehet tudni előre, hogy a gyengébb ország
>> valóban
>> > > rendelkezik-e az elrettentés képességével (tehát, hogy mennyire
>> tudja és
>> > > mennyire hajlandó megvédeni magát), ezért ezt a képességet
>> időről időre
>> > > tesztelik³.
>> > >
>> > > A fentire szolgáltat példát a szovjet-finn háború (más néven a
>> téli
>> > > háború) 1939. november és 1940. március között. A szovjet
>> népesség
>> > > akkoriban 200 millió fő körül volt, a finn 3,7 millió fő körül.
>> A
>> > > szovjet haderő az internet szerint 3000 tankból és 3800
>> repülőgépből
>> > > állt, a finn 30 tankból és 130 repülőből. Itt már egyből fel is
>> > > tehetnénk a kérdést, hogy miért harcoltak a finnek, ha Somkuti
>> elveit
>> > > követve “az áldozatoknak a győzelem reményében van értelme”?!
>> Nos, nem
>> > > azért, mert a finnek úgy gondolták, hogy van mondjuk 1% esélyük
>> nyerni,
>> > > és akkor “próbáljuk meg, hátha”. Nekik a nyerési esélyektől
>> függetlenül
>> > > az elrettentési képességet kellett bizonyítani.
>> > >
>> > > Ezzel kapcsolatban képzeljük el az ellenkezőjét, hogy a finnek
>> nem
>> > > harcolnak. A Szovjetunió küld egy táviratot, hogy holnaptól fél
>> > > Finnország az övék, a finnek pedig kivonulnak, átadják a
>> területet,
>> > > mivel úgysem nyernének. De mi van, ha másnap küldenek egy újabb
>> > > táviratot, hogy az ország másik felére is igényt tartanak,
>> akkor onnan
>> > > is kivonulnak?! Nem jut eszembe olyan példa, amikor valaki a
>> saját
>> > > területét csak úgy, ellenállás nélkül átadta volna.
>> > >
>> > > Ami a téli háborút illeti, a túlerőben lévő szovjetek nyertek,
>> de ezt
>> > > mindenki csak pürrhoszi győzelemként szokta emlegetni, miután a
>> finnek
>> > > sikeresen bizonyították, hogy rendelkeznek az elrettentés
>> képességével.
>> > > A szovjeteknek nagyjából 127.000 katonája elesett, 265.000
>> megsebesült,
>> > > valamint 1200-3500 közötti tankot és 261-515 közötti repülőgépet
>> > > veszítettek. A finneknek nagyjából 23.000 katonája esett el és
>> 40.000
>> > > sebesült meg. Tehát el lehet mondani, hogy a szovjeteknek nem
>> érte meg a
>> > > területszerző kaland, amit eredetileg a Blitzkrieg mintájára
>> indítottak,
>> > > és néhány nap alatt szerettek volna befejezni.
>> > >
>> > > Somkutinak annyiban van igaza, hogy van egy határ, ahol már a
>> védekező
>> > > félnek sem éri meg tovább harcolni. Ha mondjuk a finnek a 18 és
>> 60 év
>> > > közötti férfiak nagy részét feláldozták volna, ami utána
>> demográfiai
>> > > katasztrófához vezet, akkor ezt kellene mondani. De ennél jóval
>> kevesebb
>> > > áldozattal is be tudták bizonyítani, hogy képesek olyan
>> veszteségeket
>> > > okozni, hogy ne érje meg őket megtámadni.
>> > >
>> > > Áttérve 1956-ra, nézzük először a forradalom kirobbanásának
>> okait. A
>> > > történészek írásaiból és a forradalmárok beszámolóiból is az
>> köszön
>> > > vissza, hogy a kommunisták olyan elviselhetetlenné tették az
>> életet,
>> > > hogy az akkoriak nem láttak más választást. Máthé Áron történész
>> > > november 4-én, a Pesti Srácoknak adott interjúban úgy fogalmaz:
>> > > “Mindenki meg akart szabadulni a diktatúrától, attól a
>> rémálomtól.
>> > > Csinálták, amit a szívük diktált – nem lehetett másként.”
>> > >
>> > > Szerintem a forradalom céljaival kapcsolatban két dolog
>> összemosódik. A
>> > > magyarok meg akartak szabadulni a judeobolsevik terrortól, amit
>> a
>> > > forradalmárok a szovjetek kiűzésével szerettek volna elérni. A
>> > > függetlenedés azonban a szovjet geopolitikai érdekek miatt nem
>> jöhetett
>> > > létre, nem győzhettünk a világ legnagyobb szárazföldi hadserege
>> ellen,
>> > > így a forradalom elbukott. Ez az egyik dolog. A másik viszont,
>> hogy a
>> > > judeobolsevik terror fenntartása egyáltalán nem volt
>> elengedhetetlen
>> > > geopolitikai érdek, ezt a zsidó vezetőkből álló magyarországi
>> > > kommunisták végezték a saját szakállukra, amiben az etnikai
>> alapú
>> > > ellenségességnek volt szerepe. Velük szemben az elrettentés
>> működött,
>> > > tehát itt elérte a célját a forradalom.
>> > >
>> > > A magyarok a lakosság szükségtelen terrorizálásáért
>> visszavágtak: néhány
>> > > ÁVH-st felakasztottak vagy agyonlőttek, a harcokban a
>> kommunistáknak 722
>> > > áldozata és 1540 sebesültje volt, a szovjeteknek pedig
>> ideiglenesen
>> > > visszavonulót kellett fújnia. A Szovjetunió hírneve ugyancsak
>> hatalmas
>> > > csorbát szenvedett a világban. Ennek eredményeként a forradalom
>> után a
>> > > rendszer maga is megváltozott. Az ÁVH-t megszüntették, Rákosi
>> külföldre
>> > > takarodott, a róla elnevezett korszakot pedig felváltotta a
>> > > gulyáskommunizmus, és mi lettünk a “legvidámabb barakk”. Minden
>> magyar
>> > > élete jobb lett, de ehhez az 1956-os forradalmárok
>> önfeláldozása kellett.
>> > >
>> > > A pesti srácok olyanok voltak, mint azok a régi utcagyerekek,
>> akik
>> > > tudták, hogy ha valaki rájuk száll, akkor úgy is vissza kell
>> ütni, ha az
>> > > ellenfél erősebb, mert különben bármit megtehetnek vele.
>> > > Ami az ukrán háborút illeti, itt már a kiinduló helyzet és az
>> eredeti
>> > > célok is mások.
>> > >
>> > > Oroszország a konfliktus előtt többször hangot adott annak,
>> hogy Ukrajna
>> > > nyugati érdekszférába sodródását olyan stratégiai fenyegetésnek
>> tekinti,
>> > > amely az orosz állam létét is veszélyezteti. Amennyiben Ukrajna
>> teljes
>> > > mértékben a nyugati érdekszférába kerül, az olyan
>> következményekkel járt
>> > > volna, mint az ukránok NATO csatlakozása és nagymértékű
>> felfegyverzése,
>> > > rakéták telepítése az orosz határra, gazdasági problémák okozása
>> > > (például a gáz és kőolaj szállításnál), valamint Amerika innen
>> szervezte
>> > > volna a színes forradalmat Moszkvában. A nyugati médiában
>> gyakran
>> > > hallhattunk olyan magyarázatot, amely szerint Oroszország a cári
>> > > birodalmat (vagy a Szovjetuniót) akarja újraéleszteni
>> területszerző
>> > > kalandokkal. Nekem az első magyarázat tűnik meggyőzőbbnek, ha a
>> > > területről lenne szó, ennyi erővel Kazahsztánt vagy Mongóliát is
>> > > elfoglalhatták volna.
>> > >
>> > > A fenti azért fontos, mert adódik a kérdés, hogy miért harcol
>> Ukrajna?
>> > > Ha ugyanis az oroszoknak nem a terület, az élettér vagy bármi
>> hasonló
>> > > kellett, hanem Ukrajna nyugati érdekszférába sodródását akarták
>> > > megakadályozni, akkor ebből adódik, hogy Ukrajna pedig azért
>> harcol,
>> > > hogy nyugati érdekszféra legyen. Ha szépen akarnánk fogalmazni,
>> akkor
>> > > azt kellene mondani, hogy Ukrajna a szuverenitásáért harcol. De
>> milyen
>> > > szuverenitásról beszélhetünk akkor, amikor a nyugatbarát rezsim
>> a
>> > > Majdan-puccs után került hatalomra, és Victoria Nuland szerint
>> Amerika 5
>> > > milliárd dollárt költött az ukrán színes forradalomra? A zsidó
>> Porosenko
>> > > és utódja, Zelenszkij, mint ukrán elnökök, már csak ez alapján
>> sem
>> > > tekinthetők olyan legitim vezetőknek, akik valóban az ukrán
>> érdekeket
>> > > képviselik.
>> > >
>> > > Az ukránok tehát belementek egy olyan háborúba, ahol nem
>> területet
>> > > akartak tőlük elvenni, és a kialakult katasztrófa elkerüléséhez
>> (ami
>> > > egyre jobban az ukrán államiság megszűnésének irányába mutat)
>> elég lett
>> > > volna megegyezni az oroszokkal bizonyos politikai és katonai
>> > > kérdésekben, valamint lemondani a nagyobb nyugati orientációról.
>> > > Ha egy országot megtámadnak, általában győzni szeretne, de
>> minimum a
>> > > támadó felet elrettenteni. Mivel az oroszok a saját államuk
>> létét látták
>> > > fenyegetve, így a háborútól még a súlyos veszteségek tudatában
>> sem
>> > > lehetett volna őket elrettenteni, ugyanakkor az ukránoknak nem
>> is ez
>> > > volt a célja, hanem győzni akartak, kiszorítani az oroszokat.
>> Hogy ez
>> > > így volt, azt nem csak a hivatalos ukrán verzió mondja, hanem
>> például
>> > > ukránbarát balti és skandináv jobboldali szervezetektől is ez
>> köszön
>> > > vissza.
>> > >
>> > > A háború elején Ukrajnának volt egy NATO által kiképzett, jól
>> felszerelt
>> > > hadserege, harci tapasztalatokkal. Az orosz kémeket nyugati
>> > > titkosszolgálati segítséggel kiszűrték, és azt is tudták, hogy
>> háború
>> > > esetén nagymértékű nyugati segítségre számíthatnak harci
>> eszközökben, a
>> > > világ legjobb hírszerző ügynökségének, a CIA-nek az információ
>> > > szolgáltatására, továbbá a kollektív nyugat brutális gazdasági
>> > > szankcióira és teljes kommunikáció háborújára az oroszok ellen.
>> Ha
>> > > esetleg az a példa is a szemük előtt lebegett, hogy pár
>> évtizede az
>> > > oroszok még alig tudtak győzni a csecsenek ellen, akkor joggal
>> > > gondolhatták, hogy ilyen támogatással jó nyerési esélyeik
>> lesznek.
>> > > A fentiek ellenére a valóság mégis az, hogy az ukránok
>> tévedtek. A
>> > > háború felőrölte az első ukrán hadsereget, majd egy második és
>> harmadik
>> > > újonnan összerakott, egyre kevésbé harcképes hadsereget is.
>> Miután
>> > > nyilvánvaló lett, hogy ukrán győzelemre nincs esély, tehát az
>> eredeti
>> > > cél meghiúsult, az eddigi veszteségeket is figyelembe véve
>> eljött az a
>> > > pont, ahol fel kellene adni a háborút. Bár az oroszoknak nem a
>> terület
>> > > kellett, a háború fenntartása és a keleti részek magukhoz
>> csatolása az
>> > > az eszköz, amivel megakadályozzák Ukrajna nyugati érdekszférába
>> > > sodródását, így Ukrajna minden nappal egyre több életet és
>> területet
>> > > veszít, és egyre mélyebbre kerül.
>> > >
>> > > Egyes elemzők szerint Zelenszkij már döntött a 18-25 év
>> közöttiek
>> > > besorozásáról, mindössze az új Trump-kabinet elindulására vár
>> taktikai
>> > > okokból. Amennyiben Trumpék megvonnák tőlük a támogatást, akkor
>> > > Amerikára fognák a fiatalok besorozását. Ha ez megtörténik, azt
>> csak úgy
>> > > lehet majd értékelni, hogy az ukrán zsidó vezetés szándékosan
>> > > gyilkoltatja le a fiatalokat, demográfiai katasztrófát okozva
>> anélkül,
>> > > hogy ez bármilyen érdemi katonai célt szolgálna⁴.
>> > >
>> > > A fentiek miatt tehát teljesen értelmetlen 1956 és az ukrán
>> háború
>> > > összehasonlítása. Előbbi egy forradalom volt, utóbbi pedig egy
>> háború,
>> > > és a kezdeti célok is alapvetően különböznek. A magyarok
>> korlátozott
>> > > veszteséget szenvedtek, és eredményeket értek el, az ukránok
>> esetén
>> > > viszont a saját államiságuk megszűnése bontakozik ki a szemünk
>> előtt,
>> > > brutális emberi és területi veszteségekkel. Zelenszkijék úgy
>> vezették
>> > > neki Ukrajnát Oroszországnak, mint egy repülőgépet egy hegynek.
>> > > Visszatérve az MCC köréhez tartozó fideszesekre (Orbán Balázs,
>> Somkuti,
>> > > Kohán Mátyás), az egész botrány Orbán Balázs szeptember 25-i
>> > > kijelentésével indult, aki szerint: “Pont 56-ból kiindulva mi
>> > > valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök
>> csinált 2,5
>> > > évvel ezelőtt”. Hogy Orbán Balázs politikusként értelmetlen
>> módon
>> > > összehasonlítja Ukrajnát és 1956-ot, ez még előfordulhat.
>> Somkuti esete
>> > > viszont sokkal súlyosabb, mivel ő annak ellenére nincs képben,
>> hogy
>> > > közben az NKE Hadtudományi Doktori Iskolájának oktatója volt,
>> és a
>> > > legnagyobb szaktekintélynek kellene lennie az országban.
>> Másrészt,
>> > > amikor a “bolond” kifejezést használta az ellenállókra, akkor
>> átlépett
>> > > egy határt, aminek meg is lett a következménye.
>> > >
>> > > Ezt a fideszes tudatlanságot és arroganciát mutatja, amikor az
>> Orbán
>> > > Balázs interjú másnapján Kohán Mátyás a forradalmárokat támadva
>> azt
>> > > írja: “Ennyi az üzenet, a hősiesség mellett ez 1956 másik
>> tanulsága –
>> > > hogy nem csak az a hős, aki a ruszki tankra kardot ránt, hanem
>> az is,
>> > > aki még az első fegyver eldördülte előtt elkerül egy
>> elkerülhető vesztes
>> > > háborút.”
>> > >
>> > > Ez utóbbit már Huth Gergely sem hagyta szó nélkül, szerinte:
>> “1956-os
>> > > szabadságharcosok hősies önfeláldozásának kigúnyolása (vö.
>> kardot
>> > > rántani a ruszki tankra) az Eörsi László-Ungváry Krisztián-féle
>> > > posztbolsevik történész-gazemberek erkölcsi mocsarába vezet.“
>> Ezután
>> > > Huth rámutat, hogy az ellenállást világháborús veteránok
>> vezényletével
>> > > szervezték meg (amennyire a rövid idő alatt lehetett),
>> barikádokat
>> > > emeltek, gazdálkodtak a hadianyaggal, Molotov-koktélokat
>> használtak, stb.
>> > >
>> > > A fentiek miatt egyébként különösen fájó, hogy úgy tűnik
>> Kohánból
>> > > akarnak valamilyen Bayer-féle véleményvezért csinálni, amikor
>> neki a
>> > > cikkei alapján semmilyen jobboldali identitása nincsen. Ő csak
>> fideszes.
>> > > Külpolitikai újságíróként dolgozik a jobbliberális/cionista
>> Mandinernél,
>> > > társadalmi kérdésekben pedig általában nem is szólal meg. Huth
>> szerint
>> > > az MCC sikerkalauz lett: pénz, elismerés, menő
>> karrierlehetőség. Csak
>> > > éppen a nemzeti érzés hiányzik...
>> > >
>> > > 1956-ban azt tettük, amit kellett. A méheknek igazuk van, 80
>> millió év
>> > > evolúció nem téved.
>> > >
>> > > Dicsőség a hősöknek!
>> > >
>> > > Megjegyzések:
>> > >
>> > > ¹Elméletben az elrettentés akkor működik, ha a várhatóan
>> okozott kár
>> > > szorozva a sikeres kivitelezés valószínűségével nagyobb, mint a
>> támadó
>> > > által elért haszon szorozva a sikeres támadás valószínűségével.
>> > >
>> > > ²Ezért van egyébként, hogy az állatok megpróbálják elkerülni az
>> egymás
>> > > közötti konfliktust, méregetik egymást, ágaskodnak, a béka
>> felfújja
>> > > magát, hogy nagyobbnak látsszon, a gyerekek is mindig a másik
>> fölé
>> > > ágaskodnak. A fokozatos eszkalációnak is ez az oka a
>> nagyhatalmaknál:
>> > > először fenyegetőznek, szankciókat alkalmaznak, hadgyakorlatokat
>> > > tartanak, aztán jön a különleges katonai művelet, és végül a
>> háború.
>> > >
>> > > ³De lehet a konfliktus oka valamilyen magasabb geopolitikai
>> érdek is.
>> > >
>> > > ⁴A háború és a demográfia összefüggésében még a Biblia is
>> állást foglal.
>> > > Az 5Mózes 24:5 szerint: “Hogyha valaki újonnan vesz feleséget,
>> ne menjen
>> > > hadba, és ne vessenek reá semmiféle terhet. Egy esztendeig
>> szabad legyen
>> > > az ő házában, és vidámítsa a feleségét, akit elvett”. A népesség
>> > > pótlására tehát a Biblia is megadja a lehetőséget, háború
>> idején is,
>> > > hogy valaki a feleségével legyen, és összehozzon 1-2 gyermeket.
>> Egy
>> > > háborút el lehet veszíteni, a görögöknek háromezer éves
>> történelmük
>> > > során számos vesztes háborújuk volt, de ma is köztünk vannak. A
>> > > demográfiai katasztrófából viszont nem biztos, hogy van
>> visszaút.
>> > >
>> >
>> > --
>> >
>> > Üdvrivalgással:
>> > KEA.
>> > _______________________________________________
>> > Grem mailing list
>> > Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> > http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>> >
>> >
>> >_______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>
> ------------------------------
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient>
> Vírusmentes.www.avast.com
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient>
> <#m_3347344967628720227_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250110/f13f17a1/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról