[Grem] 'Háború' egy telexes cikkel indítva + találós kérdés
Sziklay Levente
lsziklay at freemail.hu
2025. Jan. 10., P, 01:45:00 CET
Kedves Mőci, Egon Laci!A háború okát magyarázó idézetet ki írta? (a leírás legpontosabban fedi az ukrán-orosz háborút is?"E háborút az athéniek és a peloponnesosiak kezdték azon harmincz éves béke megtörésével, a mely Euboia elfoglalása után
létesült közöttük. Hogy pedig mért szegtek meg e békét, mindenekelőtt azt akarom megírni, hogy valaki egykor azt a kérdést ne
legyen kénytelen felvetni, miből származott ily roppant háború
a hellenek között ? A legigazibb, de szóval a leghomályosabban
pengetett okának én azt tartom, hogy az athéniek hatalmának
a növekedése félelmet öntött a lakedaimoniakba, s ennélfogva
ezek abba a kényszerhelyzetbe kerültek, hogy háborút kezdjenek; azonban a mind a két fél részéről nyilvánosan hangoztatott okok, a melyekre tolták, hogy a békét meg kellett szegniök
s háborúra kelniök, a következők voltak:"ÜdvLevente-------- Eredeti levél --------Feladó: Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu>Dátum: 2025 január 9 09:11:18Tárgy: Re: [Grem] 'Háború' egy telexes cikkel indítvaCímzett: grem at turul.kgk.uni-obuda.huKedves Laci és Nagy Érdemű Lista ! BUCSA ! ! ! Küldök egy riport filmet amely feltárja a Bucsában elkövetett
tömeggyilkosság sok részletét . Tekintettel korunk sajátosságára a kereskedelmi műholdak képeire a
felderítő kamerás dronok képeire és a biztonsági kamerák képeire több bucsai
meggyilkolt civil esetében pontosan nyomon követhető hogy kik lőtték le őket
vagy éppen milyen katonai egységek tartóztatták le őket ami után egy tömegsírban
kötöttek ki .Pontosan látható például több biztonsági kamera képén hogy egy orosz
lövész páncélos hogy lő szét egy civil személy autót .Igen meglepő módon a
Bucsába bevonuló oroszok nem semmisítették meg időben kamerákat és a rögzített
képeket vagy a kamerák azonnal felküldték a képeket valamilyen
tárolóba. A film érdemi része amely 7 perc 20 másodpercnél kezdődik . https://www.youtube.com/watch?v=SBO5xUcx7lw Kedves Laci az orosz narratíva nagyon egyszerű ezt magától Lavrovtól már
halottuk :Bucsa egy berendezett helyszín ahol a halottak csak színházi kellékek
.E. From: László BajákSent: Tuesday, January 7, 2025 7:57 AMTo: grem at turul.kgk.uni-obuda.huSubject: Re: [Grem] 'Háború' egy telexes cikkel
indítva Kedves Rita! Abban igazad van, és ezt nem említettem, hogy a háború fegyveres szakasza
egy ukrán polgárháborúval kezdődött, amelyben az ukrán kormányhatalom
megkísérelte véres erőszakkal felszámolni a Donbaszban élő oroszok szeparatista
törekvéseit. A bucsai vérengzéssel kapcsolatban leginkább csak az egyik oldal
narrációját ismerjük. Ha megkötötték volna a békeszerződést úgy az elejét
vehette volna minden hasonló esetnek. Ürügynek minden esetre jó volt, hogy a
teljesen abszurd lépést, a béketárgyalások megszakítását utólag megindokolják.
Valójában ez volt az igazi tömeggyilkos húzás. Üdv csakany <csakany at cs.bme.hu> ezt írta
(időpont: 2025. jan. 7., K, 0:45):Kedves
Laci és Mindenki!Nem vagyok történész, de szerintem egy háború azzal
indul, hogy (akár provokáció hatására) egy ország megtámad egy
másikat.Másik megjegyzés, én úgy olvastam (persze valami liberális
helyen...), hogy Ukrajna a bucsai vérengzés hatására állította le a
béketárgyalásokat (látták, hogy mi történt volna
velük...)Sziasztok
RitaOn Mon, 6 Jan 2025, László Baják wrote:> Kedves
Egon! Remélem nem akarod kétségbe vonni, hogy már régóta és folyamatosan
zajlik az> amerikai orosz (előtte szovjet) hidegháború, proxiháború,
stb. Közép-Ázsiában, a Közel-keleten> és persze Ukrajnában is. Ebben a
helyzetben történetietlennek, illetve politikailag determinált>
tévedésnek tartom egyértelmű és kizárólagos háborús felelősséget
megállapítani. Természetesen> mindkét félnek megvan a maga felelőssége.
(Az EU itt nem önálló tényező.) A történelmi> párhuzamaid sem valósak.
Az 1939. évi Lengyelországi háború természetesen nem a Danzigi
korridor> ügyei miatt törtek ki, hanem mert Hitler és Sztalin is úgy
gondolta, hogy> diktatúrájuk fennmaradásához le kell igázniuk és ki
kell zsákmányolniuk a szomszédaikat.> (Molotov-Ribbentrop paktum)
Finnország esete persze egyértelmű. A szovjet birodalom okkal>
feltételezte, hogy a finnek nem lesznek képesek ellenállni nekik. A finnek
mögött nem állt> nagyhatalmi támogatás. Ukrajnában a háború az
oroszbarát kormány megdöntése után azzal> kezdődött, hogy az új ukrán
kormány amerikai biztatásra fel akarta mondani a Krím félsziget>
haditengerészeti bázisainak orosz bérletét. Ezt követte a Krím elfoglalása. A
háború ezután> akkor éleződött ki, amikor meglebegtették Ukrajna NATO
csatlakozását. (Ez otromba provokáció> volt, amelyben az oroszok
hagyták magukat provokálni) Ezzel együtt két hét alatt befejeződhetett>
volna a háború, de mint az köztudott a nyugat Zelenszkijnek nem engedélyezte a
békekötést. A> háború azóta is zajlik, amelyhez semmi de semmi közünk.
(Kárpátalja visszaadására nem látok> esélyt, Magyarország nem tényező a
nagyhatalmak között) A morális szempontok nem igazán> történettudományi
szempontok. Szubjektive nagyon lehet és kell sajnálni Ukrajna népeit, mert
ők> a nagyhatalmi törekvések ártatlan áldozatai. Az ukrán államot
viszont nincs miért sajnálni.> Korrupt, oligarchikus, diktatórikus stb.
Ebből a szempontból az orosz és ukrán állam> egykutya.Persze mára
Ukrajna a nyugat bábállamává vált, amelyet kihasználtak, beáldoztak a>
nagyhatalmi érdekek oltárán. Üdv > > KEA <kea at turul.banki.hu> ezt írta (időpont: 2025. jan. 6., H,
22:45):> Kedves Egon és
Levtársak!>> A magam
részéről árnyaltabban fogalmaznék: a "művelt Nyugat" nem
tett> meg mindent annak érdekében,
hogy elkerüljük ezt a fejleményt. Ami
pedig> a történelmi példákat
illeti, nem érzem magam annyira
felkészültnek,> hogy érdemben be
tudnék kukucskálni a hivatalos történelem függönye
mögé> -- azért hallottam már
olyasmikről, hogy a II. világháborút az elsőnek
a> lezárása már borítékolta, meg
Hitler sem hinném, hogy tisztán
önerőből> jutott a führeri székbe
stb. Aminthogy azt sem hiszem el, hogy MP
a> saját megtakarított pénzéből
indította el és finanszírozta a
pártját,> amíg a párttagdíjak el
nem kezdtek becsorogni.>>
*>> Találós kérdés (gugli
nélkül): Ki a költő?>> Egy
finn leányka képe>>
Asztalfiókom néha kinyitom: rokon>
s baráti kéztől küldött
emlék-lomokon> egy rojtosan
kitépett újságlap felén> a képről
finn leányka arca néz
felém.>> Világvihar sepert
át Finnország felett,> onnan
sodorta ezt az újságlevelet>
hozzám, hogy Metsäpelto Hillevi
halott:> hét évet élt csupán s
örökre elaludt.>> Kék volt
szeme, huncutkás-göndör a haja,>
körültáncolta pajkos pillangók
raja,> mese, imádság, anyacsók volt
étele,> mély tükrű lelke
Krisztus-arccal volt tele.>>
Kacagó szíve boldogsággal robbanó>
kis bomba volt, mit láthatatlan víg
manó> sereg dobált szeszéllyel s
az, kit eltalált,> pár percre
elfelejtett bánatot,
halált.>> E huncutkás
fejecske arról álmodott,> hogy fent
az égen csak tündér s hattyúfogat>
suhan s karácsonyfával szállnak
angyalok> s minden veszély csak itt
a földön jár gyalog.>> S
szegényt épen felülről érte a
gonosz!> Galádul tört
százhetvenmillió orosz> a három
milliónyi finnre, mint deli>
mókusra medve, vélvén rögtön
elnyeli.>> Varázsló
Vejnemöjnen a Kalevala> mélyéről
fölkelt és dalolt: varázsdala>
ráénekelt sosem látott havat,
jeget> honmára s tankok, ágyuk útja
elrekedt.>> Sok hónapig
zajgott a hősi védelem,> a muszka
repülőraj dolgos várost, védtelen>
nőt, gyermeket bombázva berregett,>
Helsinkiben elsőnek ezt a
gyermeket>> találta el. Mily
bús rekord! A kacagó> szívecskével
nem labdáz már vidám manó.> Képét
lelkem fiókja őrzi s homlokom>
el-elborul, míg nézem mint egy jó rokon.> > > > > > >> On
1/6/25 11:42 AM, Reinisch Egon
wrote:> > Kedves KEA
!>
>> > Szeretném megkérdezni
tőled és egyébként Baják Lacitól is( aki azt
írta> > az amerikaiak háborút
viseltek Oroszország visszaszorítására )ha már
azt> > írtad "az orosz-ukrán
háborúért a Nyugat a felelős " hogy az 1939
-s> > háborúért Lengyelország a
felelős ?És az 1939 -40 s "Téli
háborúért"> > háborúért
Finnország felelős ?>
>> > 1939 -ben Lengyelország
komoly borsót tört a náci Németország orra
elé> > azzal hogy a tranzit
korridor út és vasúti tranzit díját megemelte
és> > konvertibilis valutában
követelte Németországtól és a feszült
helyzetben> > elkövetett kisebb
nagyobb atrocitásokat németajkú kisebbség ellen
vagy> > Finnország provokálta
Sztálint azzal hogy nem adta át a kért
kvázi> > biztonsági zónát a
Szovjetuniónak ?>
>> > Ha kimondod KEA hogy a
nyugat a felelős az ukrajnai háborúért
ahol> > Putyin egy olyan
szuverén államot támadott meg amelynek
szuverenitását> > öt részben
kétoldalú részben nemzetközi szerződésben garantálta akkor
az> > analógia szerinti
példákban Lengyelországot és Finnországot
kell> > szerinted KEA felelőssé
tenni az említett háborúk kirobbantásáért
?> > .Ahogy ezt maga Putyin a
saját maga által írt esszéjében leírta
.>
>> >
Üdv.E!gon> > ----- Eredeti
üzenet ----- From: KEA> > Sent:
Sunday, January 5, 2025 10:43 PM>
> To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu ; Emoke
Greschik> > Subject: Re: [Grem]
'Háború' egy telexes cikkel
indítva>
>> >> Az alábbi cikket
azoknak ajánlom, akik nincsenek 100%-ig
meggyőződve> >> arról, hogy
az orosz-ukrán háborúért a Nyugat a
felelős.> >>https://telex.hu/belfold/2025/01/02/buda-peter-interju-titkosszolgalat-haboru-oroszok-orban-bek>
emisszio-putyin-fico-trump>
>>>
>> > Itt egy másik
gondolatmenet is, még Somkuti Bálint nyilatkozata
kapcsán,> > tavaly
novemberből.>
>> > === ===
===>
>> > Elméletben a
konfliktusokról: miért kell harcolni? - Ukrajna és
1956>
>> > Kuruc, 2024.11.24. --
Doktor Faust> > https://kuruc.info/r/7/281156/>
>>
>> > Az utóbbi időben
jelentős vitát – mi több, botrányt – generált
különböző> > konfliktusok
értelmezése. A vita középpontjában az orosz-ukrán háború
és> > az '56-os forradalom állt,
illetve a kettő (értelmetlen)> >
összehasonlítása. Mivel a fenti elméleti kérdés is, ehhez szeretnék
az> > alábbi gondolatébresztővel
hozzájárulni.>
>> > A dolgok közepébe vágva,
kezdjük Somkuti Bálintnak, az MCC
azóta> > kirúgott szakértőjének
november 4-i botrányos kijelentésével. A
november> > 4-i dátum 1956-hoz
kapcsolódik, a szovjet hadsereg
magyarországi> > inváziójának
megindulásához, nemzeti gyásznap. Somkuti ezen a napon
írta> > ki Facebookon, hogy “Aki
a túlerőt nem tiszteli, az nem hős,
hanem> > bolond!”. Ezt a
kijelentését később arra javította le, hogy „Aki
a> > túlerőt nem ismeri fel, az
nem hős, hanem bolond!”>
>> > Az embernek eszébe jut
ilyenkor az állatvilág. Most nem Somkuti
kapcsán> > mondom, inkább
például a méhekre gondolok. Egy méhnek a súlya 0,1
gramm,> > egy 80 kilós ember
tehát nagyjából nyolcszázezerszer nehezebb
egy> > méhnél. Mégis, ha a
méhecske úgy érzi, hogy az ember fenyegeti,
akkor> > támad, megcsíp, belénk
szúrja a fullánkját, nem foglalkozik
az> > erőviszonyokkal. Miért van
ez? Vajon 80 millió év evolúció (amióta
a> > méhek léteznek) csak arra
lett volna elég, hogy a természet
bolondot> > csináljon belőlük,
mert nem ismerik fel a túlerőt? Ráadásul a
többi> > állat is ilyen. Milyen
harcias például a kakas! Az egész állat csak 4
kg> > körüli, fegyverként egy
csőre van az ember ellen, mégis, ha úgy
érzi,> > hogy megsértették a
területét, akkor nekimegy az embernek, harcol,
meg> > akar
csípni.>
>> > Somkuti nemrég az
Ultrahang műsorában (4:05-nél) próbálta meg
tisztázni> > az álláspontját,
amikor az alábbit mondta:>
>>
> Én csak annyit akartam elmondani, hogy van
egy pont, amikor az> >
önfeláldozásnak, az áldozatoknak a győzelem reményében van értelme,
és> > utána már nincs. És az a
vezető, vagy az, aki a győzelem reménye
nélkül> > ontja a népnek a vérét
[...], az nagyon súlyos felelőtlenséget követ
el.>
>> > A fentiekből kiderül,
hogy Somkuti alapvetően nem érti a
konfliktusokat.> > Ő úgy
képzeli, hogy akkor van értelme ellenállni, ha a nyerés
esélye> > fennáll, de nem veszi
figyelembe (nem tud róla?), hogy az
elrettentés> > képessége is
létezik. A védelempolitikában a stratégiai
elrettentés> > célja definíció
szerint az, hogy “az ellenfeleket meggyőzzük arról,
hogy> > bármilyen agresszív
fellépés számukra elfogadhatatlan
következményekkel> >
jár”.>
>> > Ez a definíció a válasz
arra, hogy miért támad a méh (vagy
bármilyen> > egyéb állat) nála
nagyságrendekkel nagyobb ellenfélre is, ha
fenyegetve> > érzi magát. Győzni
talán nem tud, de az elrettentésre képes lehet.
A> > legyeket például mindenki
leüti, de a méheket az ember el
szokta> > hessegetni, mert nem
hiányzik egy csípés, és a vele járó
fájdalom> > (hozzátéve, hogy
egyébként sem akarnának leütni a szorgos
méztermelő> > állatot). Az ember
le tudná győzni a méhet, de nem éri meg a
csípés,> > ezért békén hagyják
őket, működik az elrettentés¹.>
>> > Jordan Peterson kanadai
pszichológia professzor egyik előadásában
beszél> > arról, hogy ha egyazon
faj egyedei közötti konfliktusról
beszélünk> > (mindegy, hogy az
valamilyen emlős, madár vagy ízeltlábú), akkor
igaz> > az, hogy egyik állat sem
támadhatja meg alapos ok nélkül a
másikat,> > akkor sem, ha az
egyik jóval erősebb. Ennek az az oka, hogy ha
mondjuk> > egy erősebb medve
harcba keveredik egy gyengébbel, hiába győz
az> > erősebb, akkor is jelentős
esélye van arra, hogy megsérül. Ez
pedig> > ahhoz vezet, hogy
amikor legközelebb egy magához hasonlóval
kell> > megküzdenie, már
rosszabb eséllyel fog indulni, ami a végét
jelentheti.²> > A fenti az
országokra is igaz, egy erősebb ország sem támadhatja
meg> > csak úgy a gyengébbet, ha
az utóbbi jelentős veszteséget tud neki
okozni> > (és ezzel a győztes
rosszabb pozícióba kerül másokkal szemben),
mivel> > ekkor nem fogja
megérni. Sokszor mégis kialakul a konfliktus, ami
annak> > is függvénye, hogy az
erősebb fél hogyan méri fel az
erőviszonyokat,> > mivel gyakran
nem lehet tudni előre, hogy a gyengébb ország
valóban> > rendelkezik-e az
elrettentés képességével (tehát, hogy mennyire tudja
és> > mennyire hajlandó
megvédeni magát), ezért ezt a képességet időről
időre> >
tesztelik³.>
>> > A fentire szolgáltat
példát a szovjet-finn háború (más néven a
téli> > háború) 1939. november
és 1940. március között. A szovjet
népesség> > akkoriban 200 millió
fő körül volt, a finn 3,7 millió fő körül.
A> > szovjet haderő az internet
szerint 3000 tankból és 3800
repülőgépből> > állt, a finn 30
tankból és 130 repülőből. Itt már egyből fel
is> > tehetnénk a kérdést, hogy
miért harcoltak a finnek, ha Somkuti
elveit> > követve “az
áldozatoknak a győzelem reményében van értelme”?! Nos,
nem> > azért, mert a finnek úgy
gondolták, hogy van mondjuk 1% esélyük
nyerni,> > és akkor “próbáljuk
meg, hátha”. Nekik a nyerési esélyektől
függetlenül> > az elrettentési
képességet kellett bizonyítani.>
>> > Ezzel kapcsolatban
képzeljük el az ellenkezőjét, hogy a finnek
nem> > harcolnak. A Szovjetunió
küld egy táviratot, hogy holnaptól
fél> > Finnország az övék, a
finnek pedig kivonulnak, átadják a
területet,> > mivel úgysem
nyernének. De mi van, ha másnap küldenek egy
újabb> > táviratot, hogy az
ország másik felére is igényt tartanak, akkor
onnan> > is kivonulnak?! Nem jut
eszembe olyan példa, amikor valaki a
saját> > területét csak úgy,
ellenállás nélkül átadta volna.>
>> > Ami a téli háborút
illeti, a túlerőben lévő szovjetek nyertek, de
ezt> > mindenki csak pürrhoszi
győzelemként szokta emlegetni, miután a
finnek> > sikeresen
bizonyították, hogy rendelkeznek az elrettentés
képességével.> > A szovjeteknek
nagyjából 127.000 katonája elesett, 265.000
megsebesült,> > valamint
1200-3500 közötti tankot és 261-515 közötti
repülőgépet> > veszítettek. A
finneknek nagyjából 23.000 katonája esett el és
40.000> > sebesült meg. Tehát el
lehet mondani, hogy a szovjeteknek nem érte meg
a> > területszerző kaland, amit
eredetileg a Blitzkrieg mintájára
indítottak,> > és néhány nap
alatt szerettek volna befejezni.>
>> > Somkutinak annyiban van
igaza, hogy van egy határ, ahol már a
védekező> > félnek sem éri meg
tovább harcolni. Ha mondjuk a finnek a 18 és 60
év> > közötti férfiak nagy
részét feláldozták volna, ami utána
demográfiai> > katasztrófához
vezet, akkor ezt kellene mondani. De ennél jóval
kevesebb> > áldozattal is be
tudták bizonyítani, hogy képesek olyan
veszteségeket> > okozni, hogy ne
érje meg őket megtámadni.>
>> > Áttérve 1956-ra, nézzük
először a forradalom kirobbanásának okait.
A> > történészek írásaiból és a
forradalmárok beszámolóiból is az
köszön> > vissza, hogy a
kommunisták olyan elviselhetetlenné tették az
életet,> > hogy az akkoriak nem
láttak más választást. Máthé Áron
történész> > november 4-én, a
Pesti Srácoknak adott interjúban úgy
fogalmaz:> > “Mindenki meg akart
szabadulni a diktatúrától, attól a
rémálomtól.> > Csinálták, amit a
szívük diktált – nem lehetett
másként.”>
>> > Szerintem a forradalom
céljaival kapcsolatban két dolog összemosódik.
A> > magyarok meg akartak
szabadulni a judeobolsevik terrortól, amit
a> > forradalmárok a szovjetek
kiűzésével szerettek volna elérni.
A> > függetlenedés azonban a
szovjet geopolitikai érdekek miatt nem
jöhetett> > létre, nem
győzhettünk a világ legnagyobb szárazföldi hadserege
ellen,> > így a forradalom
elbukott. Ez az egyik dolog. A másik viszont, hogy
a> > judeobolsevik terror
fenntartása egyáltalán nem volt
elengedhetetlen> > geopolitikai
érdek, ezt a zsidó vezetőkből álló
magyarországi> > kommunisták
végezték a saját szakállukra, amiben az etnikai
alapú> > ellenségességnek volt
szerepe. Velük szemben az elrettentés
működött,> > tehát itt elérte a
célját a forradalom.>
>> > A magyarok a lakosság
szükségtelen terrorizálásáért visszavágtak:
néhány> > ÁVH-st felakasztottak
vagy agyonlőttek, a harcokban a kommunistáknak
722> > áldozata és 1540
sebesültje volt, a szovjeteknek pedig
ideiglenesen> > visszavonulót
kellett fújnia. A Szovjetunió hírneve ugyancsak
hatalmas> > csorbát szenvedett a
világban. Ennek eredményeként a forradalom után
a> > rendszer maga is
megváltozott. Az ÁVH-t megszüntették, Rákosi
külföldre> > takarodott, a róla
elnevezett korszakot pedig felváltotta
a> > gulyáskommunizmus, és mi
lettünk a “legvidámabb barakk”. Minden
magyar> > élete jobb lett, de
ehhez az 1956-os forradalmárok önfeláldozása
kellett.>
>> > A pesti srácok olyanok
voltak, mint azok a régi utcagyerekek,
akik> > tudták, hogy ha valaki
rájuk száll, akkor úgy is vissza kell ütni, ha
az> > ellenfél erősebb, mert
különben bármit megtehetnek vele.>
> Ami az ukrán háborút illeti, itt már a kiinduló helyzet és az
eredeti> > célok is
mások.>
>> > Oroszország a konfliktus
előtt többször hangot adott annak, hogy
Ukrajna> > nyugati érdekszférába
sodródását olyan stratégiai fenyegetésnek
tekinti,> > amely az orosz állam
létét is veszélyezteti. Amennyiben Ukrajna
teljes> > mértékben a nyugati
érdekszférába kerül, az olyan következményekkel
járt> > volna, mint az ukránok
NATO csatlakozása és nagymértékű
felfegyverzése,> > rakéták
telepítése az orosz határra, gazdasági problémák
okozása> > (például a gáz és
kőolaj szállításnál), valamint Amerika innen
szervezte> > volna a színes
forradalmat Moszkvában. A nyugati médiában
gyakran> > hallhattunk olyan
magyarázatot, amely szerint Oroszország a
cári> > birodalmat (vagy a
Szovjetuniót) akarja újraéleszteni
területszerző> > kalandokkal.
Nekem az első magyarázat tűnik meggyőzőbbnek, ha
a> > területről lenne szó, ennyi
erővel Kazahsztánt vagy Mongóliát
is> > elfoglalhatták
volna.>
>> > A fenti azért fontos,
mert adódik a kérdés, hogy miért harcol
Ukrajna?> > Ha ugyanis az
oroszoknak nem a terület, az élettér vagy bármi
hasonló> > kellett, hanem
Ukrajna nyugati érdekszférába sodródását
akarták> > megakadályozni, akkor
ebből adódik, hogy Ukrajna pedig azért
harcol,> > hogy nyugati
érdekszféra legyen. Ha szépen akarnánk fogalmazni,
akkor> > azt kellene mondani,
hogy Ukrajna a szuverenitásáért harcol. De
milyen> > szuverenitásról
beszélhetünk akkor, amikor a nyugatbarát rezsim
a> > Majdan-puccs után került
hatalomra, és Victoria Nuland szerint Amerika
5> > milliárd dollárt költött az
ukrán színes forradalomra? A zsidó
Porosenko> > és utódja,
Zelenszkij, mint ukrán elnökök, már csak ez alapján
sem> > tekinthetők olyan legitim
vezetőknek, akik valóban az ukrán
érdekeket> >
képviselik.>
>> > Az ukránok tehát
belementek egy olyan háborúba, ahol nem
területet> > akartak tőlük
elvenni, és a kialakult katasztrófa elkerüléséhez
(ami> > egyre jobban az ukrán
államiság megszűnésének irányába mutat) elég
lett> > volna megegyezni az
oroszokkal bizonyos politikai és
katonai> > kérdésekben, valamint
lemondani a nagyobb nyugati
orientációról.> > Ha egy
országot megtámadnak, általában győzni szeretne, de minimum
a> > támadó felet elrettenteni.
Mivel az oroszok a saját államuk létét
látták> > fenyegetve, így a
háborútól még a súlyos veszteségek tudatában
sem> > lehetett volna őket
elrettenteni, ugyanakkor az ukránoknak nem is
ez> > volt a célja, hanem győzni
akartak, kiszorítani az oroszokat. Hogy
ez> > így volt, azt nem csak a
hivatalos ukrán verzió mondja, hanem
például> > ukránbarát balti és
skandináv jobboldali szervezetektől is ez
köszön> >
vissza.>
>> > A háború elején
Ukrajnának volt egy NATO által kiképzett, jól
felszerelt> > hadserege, harci
tapasztalatokkal. Az orosz kémeket
nyugati> > titkosszolgálati
segítséggel kiszűrték, és azt is tudták, hogy
háború> > esetén nagymértékű
nyugati segítségre számíthatnak harci eszközökben,
a> > világ legjobb hírszerző
ügynökségének, a CIA-nek az
információ> > szolgáltatására,
továbbá a kollektív nyugat brutális
gazdasági> > szankcióira és
teljes kommunikáció háborújára az oroszok ellen.
Ha> > esetleg az a példa is a
szemük előtt lebegett, hogy pár évtizede
az> > oroszok még alig tudtak
győzni a csecsenek ellen, akkor
joggal> > gondolhatták, hogy
ilyen támogatással jó nyerési esélyeik
lesznek.> > A fentiek ellenére a
valóság mégis az, hogy az ukránok tévedtek.
A> > háború felőrölte az első
ukrán hadsereget, majd egy második és
harmadik> > újonnan összerakott,
egyre kevésbé harcképes hadsereget is.
Miután> > nyilvánvaló lett, hogy
ukrán győzelemre nincs esély, tehát az
eredeti> > cél meghiúsult, az
eddigi veszteségeket is figyelembe véve eljött az
a> > pont, ahol fel kellene adni
a háborút. Bár az oroszoknak nem a
terület> > kellett, a háború
fenntartása és a keleti részek magukhoz csatolása
az> > az eszköz, amivel
megakadályozzák Ukrajna nyugati
érdekszférába> > sodródását, így
Ukrajna minden nappal egyre több életet és
területet> > veszít, és egyre
mélyebbre kerül.>
>> > Egyes elemzők szerint
Zelenszkij már döntött a 18-25 év
közöttiek> > besorozásáról,
mindössze az új Trump-kabinet elindulására vár
taktikai> > okokból. Amennyiben
Trumpék megvonnák tőlük a támogatást,
akkor> > Amerikára fognák a
fiatalok besorozását. Ha ez megtörténik, azt csak
úgy> > lehet majd értékelni,
hogy az ukrán zsidó vezetés
szándékosan> > gyilkoltatja le a
fiatalokat, demográfiai katasztrófát okozva
anélkül,> > hogy ez bármilyen
érdemi katonai célt szolgálna⁴.>
>> > A fentiek miatt tehát
teljesen értelmetlen 1956 és az ukrán
háború> > összehasonlítása.
Előbbi egy forradalom volt, utóbbi pedig egy
háború,> > és a kezdeti célok is
alapvetően különböznek. A magyarok
korlátozott> > veszteséget
szenvedtek, és eredményeket értek el, az ukránok
esetén> > viszont a saját
államiságuk megszűnése bontakozik ki a szemünk
előtt,> > brutális emberi és
területi veszteségekkel. Zelenszkijék úgy
vezették> > neki Ukrajnát
Oroszországnak, mint egy repülőgépet egy
hegynek.> > Visszatérve az MCC
köréhez tartozó fideszesekre (Orbán Balázs,
Somkuti,> > Kohán Mátyás), az
egész botrány Orbán Balázs szeptember
25-i> > kijelentésével indult,
aki szerint: “Pont 56-ból kiindulva
mi> > valószínűleg nem csináltuk
volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált
2,5> > évvel ezelőtt”. Hogy
Orbán Balázs politikusként értelmetlen
módon> > összehasonlítja
Ukrajnát és 1956-ot, ez még előfordulhat. Somkuti
esete> > viszont sokkal
súlyosabb, mivel ő annak ellenére nincs képben,
hogy> > közben az NKE
Hadtudományi Doktori Iskolájának oktatója volt, és
a> > legnagyobb szaktekintélynek
kellene lennie az országban.
Másrészt,> > amikor a “bolond”
kifejezést használta az ellenállókra, akkor
átlépett> > egy határt, aminek
meg is lett a következménye.>
>> > Ezt a fideszes
tudatlanságot és arroganciát mutatja, amikor az
Orbán> > Balázs interjú
másnapján Kohán Mátyás a forradalmárokat támadva
azt> > írja: “Ennyi az üzenet, a
hősiesség mellett ez 1956 másik tanulsága
–> > hogy nem csak az a hős, aki
a ruszki tankra kardot ránt, hanem az
is,> > aki még az első fegyver
eldördülte előtt elkerül egy elkerülhető
vesztes> >
háborút.”>
>> > Ez utóbbit már Huth
Gergely sem hagyta szó nélkül, szerinte:
“1956-os> > szabadságharcosok
hősies önfeláldozásának kigúnyolása (vö.
kardot> > rántani a ruszki
tankra) az Eörsi László-Ungváry
Krisztián-féle> > posztbolsevik
történész-gazemberek erkölcsi mocsarába vezet.“
Ezután> > Huth rámutat, hogy az
ellenállást világháborús veteránok
vezényletével> > szervezték meg
(amennyire a rövid idő alatt lehetett),
barikádokat> > emeltek,
gazdálkodtak a hadianyaggal, Molotov-koktélokat használtak,
stb.>
>> > A fentiek miatt
egyébként különösen fájó, hogy úgy tűnik
Kohánból> > akarnak valamilyen
Bayer-féle véleményvezért csinálni, amikor neki
a> > cikkei alapján semmilyen
jobboldali identitása nincsen. Ő csak
fideszes.> > Külpolitikai
újságíróként dolgozik a jobbliberális/cionista
Mandinernél,> > társadalmi
kérdésekben pedig általában nem is szólal meg. Huth
szerint> > az MCC sikerkalauz
lett: pénz, elismerés, menő karrierlehetőség.
Csak> > éppen a nemzeti érzés
hiányzik...>
>> > 1956-ban azt tettük,
amit kellett. A méheknek igazuk van, 80 millió
év> > evolúció nem
téved.>
>> > Dicsőség a
hősöknek!>
>> >
Megjegyzések:>
>> > ¹Elméletben az
elrettentés akkor működik, ha a várhatóan okozott
kár> > szorozva a sikeres
kivitelezés valószínűségével nagyobb, mint a
támadó> > által elért haszon
szorozva a sikeres támadás
valószínűségével.>
>> > ²Ezért van egyébként,
hogy az állatok megpróbálják elkerülni az
egymás> > közötti konfliktust,
méregetik egymást, ágaskodnak, a béka
felfújja> > magát, hogy
nagyobbnak látsszon, a gyerekek is mindig a másik
fölé> > ágaskodnak. A fokozatos
eszkalációnak is ez az oka a
nagyhatalmaknál:> > először
fenyegetőznek, szankciókat alkalmaznak,
hadgyakorlatokat> > tartanak,
aztán jön a különleges katonai művelet, és végül a
háború.>
>> > ³De lehet a konfliktus
oka valamilyen magasabb geopolitikai érdek
is.>
>> > ⁴A háború és a
demográfia összefüggésében még a Biblia is állást
foglal.> > Az 5Mózes 24:5
szerint: “Hogyha valaki újonnan vesz feleséget, ne
menjen> > hadba, és ne vessenek
reá semmiféle terhet. Egy esztendeig szabad
legyen> > az ő házában, és
vidámítsa a feleségét, akit elvett”. A
népesség> > pótlására tehát a
Biblia is megadja a lehetőséget, háború idején
is,> > hogy valaki a feleségével
legyen, és összehozzon 1-2 gyermeket.
Egy> > háborút el lehet
veszíteni, a görögöknek háromezer éves
történelmük> > során számos
vesztes háborújuk volt, de ma is köztünk vannak.
A> > demográfiai katasztrófából
viszont nem biztos, hogy van
visszaút.>
>>>
-->>
Üdvrivalgással:>
KEA.>
_______________________________________________>
Grem mailing list> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem> > >_______________________________________________Grem
mailing listGrem at turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem_______________________________________________Grem mailing
listGrem at turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/gremVírusmentes.www.avast.com
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250110/e44c511f/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról