<div dir="ltr">Kedves Lista!<div><br></div><div>Megnéztem a bucsai vérengzésről szóló fenti filmet. Hátborzongató volt.</div><div>Rögtön eszembe jutott egy másik film, melyet 2022-ben láttam az</div><div>orosz-ukrán háború előzményeiről 1991-től 2022-ig dokumentálva</div><div>a történéseket - másik szemszögből narrálva.</div><div>Úgy vélem, nálunk még nincs mediadiktatúra, ezért aki megnézi</div><div>a bucsai filmet, jogában áll megnézni az alábbit is!</div><div>Ha már informálódunk Bucsáról, tudjunk Odesszáról, az Angyalok</div><div>sugárútjáról, a donbasszi áldozatokról, a volhíniai mészárlásról is.</div><div>Oroszország az agresszor, de vajon mi vezetett a háborúhoz?</div><div>Valós fenyegetés-e, hogy Putyin le akarja rohanni Európát?</div><div>Kinek az érdeke a háború eszkalációja? </div><div>Mi vár Európára, ha folytatódik mindez? </div><div>Bízzuk a szuverén vélemények megalkotását minden listatagra,</div><div>különböző narratívák megismertetésével és persze a lista nagyra-</div><div>becsült történészei, szakemberei instruálásával. </div><div>Itt már nem babra megy a játék, egyre inkább Magyarország is </div><div>érintett, ezért nem árt, ha tájékozódunk, amíg még lehet.</div><div><br></div><div>A citált összeállítás: </div><div> <a href="https://www.bitchute.com/video/I40VHfNajpba/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202205" target="_blank">https://www.bitchute.com/video/I40VHfNajpba/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202205</a></div><div><br></div><div>Üdv Góczán Laci</div></div><br><div class="gmail_quote gmail_quote_container"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Sziklay Levente <<a href="mailto:lsziklay@freemail.hu">lsziklay@freemail.hu</a>> ezt írta (időpont: 2025. jan. 10., P, 1:45):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div>Kedves Mőci, Egon Laci!<br></div><div><br></div><div>A háború okát magyarázó idézetet ki írta? (a leírás legpontosabban fedi az ukrán-orosz háborút is?<br></div><div><br></div><div>"E háborút az athéniek és a peloponnesosiak kezdték azon har mincz éves béke megtörésével, a mely Euboia elfoglalása után
létesült közöttük. Hogy pedig mért szegtek meg e békét, minde nekelőtt azt akarom megírni, hogy valaki egykor azt a kérdést ne
legyen kénytelen felvetni, miből származott ily roppant háború
a hellenek között ? A legigazibb, de szóval a leghomályosabban
pengetett okának én azt tartom, hogy az <b><i>athéniek hatalmának
a növekedése félelmet öntött a lakedaimoniakba</i></b>, s ennélfogva
<b><i>ezek abba a kényszerhelyzetbe kerültek, hogy háborút kezdje nek</i></b>; azonban a mind a két fél részéről nyilvánosan hangoz tatott okok, a melyekre tolták, hogy a békét meg kellett szegniök
s háborúra kelniök, a következők voltak:"<br></div><div><br></div><div>Üdv<br></div><div>Levente<br></div><div><br></div><blockquote><div>-------- Eredeti levél --------<br></div><div><br></div><div>Feladó: Reinisch Egon <<a rel="nofollow" href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>><br></div><div>Dátum: 2025 január 9 09:11:18<br></div><div>Tárgy: Re: [Grem] 'Háború' egy telexes cikkel indítva<br></div><div>Címzett: <a rel="nofollow" href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br></div></blockquote><div><div style="font-size:12pt;font-family:calibri;color:rgb(0,0,0)"><div>Kedves Laci és Nagy Érdemű Lista !<br></div><div> <br></div><div>BUCSA ! ! !<br></div><div> <br></div><div>Küldök egy riport filmet amely feltárja a Bucsában elkövetett
tömeggyilkosság sok részletét .<br></div><div> <br></div><div>Tekintettel korunk sajátosságára a kereskedelmi műholdak képeire a
felderítő kamerás dronok képeire és a biztonsági kamerák képeire több bucsai
meggyilkolt civil esetében pontosan nyomon követhető hogy kik lőtték le őket
vagy éppen milyen katonai egységek tartóztatták le őket ami után egy tömegsírban
kötöttek ki .<br></div><div>Pontosan látható például több biztonsági kamera képén hogy egy orosz
lövész páncélos hogy lő szét egy civil személy autót .Igen meglepő módon a
Bucsába bevonuló oroszok nem semmisítették meg időben kamerákat és a rögzített
képeket vagy a kamerák azonnal felküldték a képeket valamilyen
tárolóba.<br></div><div> <br></div><div>A film érdemi része amely 7 perc 20 másodpercnél kezdődik .<br></div><div> <br></div><div> <br></div><div> <br></div><div><a rel="nofollow" href="https://www.youtube.com/watch?v=SBO5xUcx7lw" target="_blank">https://www.youtube.com/watch?v=SBO5xUcx7lw</a><br></div><div> <br></div><div> <br></div><div>Kedves Laci az orosz narratíva nagyon egyszerű ezt magától Lavrovtól már
halottuk :Bucsa egy berendezett helyszín ahol a halottak csak színházi kellékek
.<br></div><div>E.<br></div><div style="font-size:small;text-decoration:none;font-family:calibri;font-weight:normal;color:rgb(0,0,0);font-style:normal"><div style="font:10pt tahoma"><div><span style="font-family:Calibri"><span style="font-size:16px"></span></span> <br></div><div style="background:rgb(245,245,245)"><div><b>From:</b> László Baják<br></div><div><b>Sent:</b> Tuesday, January 7, 2025 7:57 AM<br></div><div><b>To:</b> <a href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br></div><div><b>Subject:</b> Re: [Grem] 'Háború' egy telexes cikkel
indítva<br></div></div></div><div> <br></div></div><div style="font-size:small;text-decoration:none;font-family:calibri;font-weight:normal;color:rgb(0,0,0);font-style:normal"><div><div>Kedves Rita! <br></div><div>Abban igazad van, és ezt nem említettem, hogy a háború fegyveres szakasza
egy ukrán polgárháborúval kezdődött, amelyben az ukrán kormányhatalom
megkísérelte véres erőszakkal felszámolni a Donbaszban élő oroszok szeparatista
törekvéseit. A bucsai vérengzéssel kapcsolatban leginkább csak az egyik oldal
narrációját ismerjük. Ha megkötötték volna a békeszerződést úgy az elejét
vehette volna minden hasonló esetnek. Ürügynek minden esetre jó volt, hogy a
teljesen abszurd lépést, a béketárgyalások megszakítását utólag megindokolják.
Valójában ez volt az igazi tömeggyilkos húzás. Üdv<br></div></div><div> <br></div><div class="gmail_quote"><div class="gmail_attr">csakany <<a href="mailto:csakany@cs.bme.hu" target="_blank">csakany@cs.bme.hu</a>> ezt írta
(időpont: 2025. jan. 7., K, 0:45):<br></div><blockquote style="padding-left:1ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);margin:0px 0px 0px 0.8ex" class="gmail_quote"><div>Kedves
Laci és Mindenki!<br></div><div>Nem vagyok történész, de szerintem egy háború azzal
indul, hogy (akár <br></div><div>provokáció hatására) egy ország megtámad egy
másikat.<br></div><div>Másik megjegyzés, én úgy olvastam (persze valami liberális
helyen...), <br></div><div>hogy Ukrajna a bucsai vérengzés hatására állította le a
béketárgyalásokat <br></div><div>(látták, hogy mi történt volna
velük...)<br></div><div>Sziasztok
Rita<br></div><div><br></div><div><br></div><div>On Mon, 6 Jan 2025, László Baják wrote:<br></div><div><br></div><div>> Kedves
Egon! Remélem nem akarod kétségbe vonni, hogy már régóta és folyamatosan
zajlik az<br></div><div>> amerikai orosz (előtte szovjet) hidegháború, proxiháború,
stb. Közép-Ázsiában, a Közel-keleten<br></div><div>> és persze Ukrajnában is. Ebben a
helyzetben történetietlennek, illetve politikailag determinált<br></div><div>>
tévedésnek tartom egyértelmű és kizárólagos háborús felelősséget
megállapítani. Természetesen<br></div><div>> mindkét félnek megvan a maga felelőssége.
(Az EU itt nem önálló tényező.) A történelmi<br></div><div>> párhuzamaid sem valósak.
Az 1939. évi Lengyelországi háború természetesen nem a Danzigi
korridor<br></div><div>> ügyei miatt törtek ki, hanem mert Hitler és Sztalin is úgy
gondolta, hogy<br></div><div>> diktatúrájuk fennmaradásához le kell igázniuk és ki
kell zsákmányolniuk a szomszédaikat.<br></div><div>> (Molotov-Ribbentrop paktum)
Finnország esete persze egyértelmű. A szovjet birodalom okkal<br></div><div>>
feltételezte, hogy a finnek nem lesznek képesek ellenállni nekik. A finnek
mögött nem állt<br></div><div>> nagyhatalmi támogatás. Ukrajnában a háború az
oroszbarát kormány megdöntése után azzal<br></div><div>> kezdődött, hogy az új ukrán
kormány amerikai biztatásra fel akarta mondani a Krím félsziget<br></div><div>>
haditengerészeti bázisainak orosz bérletét. Ezt követte a Krím elfoglalása. A
háború ezután<br></div><div>> akkor éleződött ki, amikor meglebegtették Ukrajna NATO
csatlakozását. (Ez otromba provokáció<br></div><div>> volt, amelyben az oroszok
hagyták magukat provokálni) Ezzel együtt két hét alatt befejeződhetett<br></div><div>>
volna a háború, de mint az köztudott a nyugat Zelenszkijnek nem engedélyezte a
békekötést. A<br></div><div>> háború azóta is zajlik, amelyhez semmi de semmi közünk.
(Kárpátalja visszaadására nem látok<br></div><div>> esélyt, Magyarország nem tényező a
nagyhatalmak között) A morális szempontok nem igazán<br></div><div>> történettudományi
szempontok. Szubjektive nagyon lehet és kell sajnálni Ukrajna népeit, mert
ők<br></div><div>> a nagyhatalmi törekvések ártatlan áldozatai. Az ukrán államot
viszont nincs miért sajnálni.<br></div><div>> Korrupt, oligarchikus, diktatórikus stb.
Ebből a szempontból az orosz és ukrán állam<br></div><div>> egykutya.Persze mára
Ukrajna a nyugat bábállamává vált, amelyet kihasználtak, beáldoztak a<br></div><div>>
nagyhatalmi érdekek oltárán. Üdv <br></div><div>> <br></div><div>> KEA <<a href="mailto:kea@turul.banki.hu" target="_blank">kea@turul.banki.hu</a>> ezt írta (időpont: 2025. jan. 6., H,
22:45):<br></div><div>> Kedves Egon és
Levtársak!<br></div><div>><br></div><div>> A magam
részéről árnyaltabban fogalmaznék: a "művelt Nyugat" nem
tett<br></div><div>> meg mindent annak érdekében,
hogy elkerüljük ezt a fejleményt. Ami
pedig<br></div><div>> a történelmi példákat
illeti, nem érzem magam annyira
felkészültnek,<br></div><div>> hogy érdemben be
tudnék kukucskálni a hivatalos történelem függönye
mögé<br></div><div>> -- azért hallottam már
olyasmikről, hogy a II. világháborút az elsőnek
a<br></div><div>> lezárása már borítékolta, meg
Hitler sem hinném, hogy tisztán
önerőből<br></div><div>> jutott a führeri székbe
stb. Aminthogy azt sem hiszem el, hogy MP
a<br></div><div>> saját megtakarított pénzéből
indította el és finanszírozta a
pártját,<br></div><div>> amíg a párttagdíjak el
nem kezdtek becsorogni.<br></div><div>><br></div><div>>
*<br></div><div>><br></div><div>> Találós kérdés (gugli
nélkül): Ki a költő?<br></div><div>><br></div><div>> Egy
finn leányka képe<br></div><div>><br></div><div>>
Asztalfiókom néha kinyitom: rokon<br></div><div>>
s baráti kéztől küldött
emlék-lomokon<br></div><div>> egy rojtosan
kitépett újságlap felén<br></div><div>> a képről
finn leányka arca néz
felém.<br></div><div>><br></div><div>> Világvihar sepert
át Finnország felett,<br></div><div>> onnan
sodorta ezt az újságlevelet<br></div><div>>
hozzám, hogy Metsäpelto Hillevi
halott:<br></div><div>> hét évet élt csupán s
örökre elaludt.<br></div><div>><br></div><div>> Kék volt
szeme, huncutkás-göndör a haja,<br></div><div>>
körültáncolta pajkos pillangók
raja,<br></div><div>> mese, imádság, anyacsók volt
étele,<br></div><div>> mély tükrű lelke
Krisztus-arccal volt tele.<br></div><div>><br></div><div>>
Kacagó szíve boldogsággal robbanó<br></div><div>>
kis bomba volt, mit láthatatlan víg
manó<br></div><div>> sereg dobált szeszéllyel s
az, kit eltalált,<br></div><div>> pár percre
elfelejtett bánatot,
halált.<br></div><div>><br></div><div>> E huncutkás
fejecske arról álmodott,<br></div><div>> hogy fent
az égen csak tündér s hattyúfogat<br></div><div>>
suhan s karácsonyfával szállnak
angyalok<br></div><div>> s minden veszély csak itt
a földön jár gyalog.<br></div><div>><br></div><div>> S
szegényt épen felülről érte a
gonosz!<br></div><div>> Galádul tört
százhetvenmillió orosz<br></div><div>> a három
milliónyi finnre, mint deli<br></div><div>>
mókusra medve, vélvén rögtön
elnyeli.<br></div><div>><br></div><div>> Varázsló
Vejnemöjnen a Kalevala<br></div><div>> mélyéről
fölkelt és dalolt: varázsdala<br></div><div>>
ráénekelt sosem látott havat,
jeget<br></div><div>> honmára s tankok, ágyuk útja
elrekedt.<br></div><div>><br></div><div>> Sok hónapig
zajgott a hősi védelem,<br></div><div>> a muszka
repülőraj dolgos várost, védtelen<br></div><div>>
nőt, gyermeket bombázva berregett,<br></div><div>>
Helsinkiben elsőnek ezt a
gyermeket<br></div><div>><br></div><div>> találta el. Mily
bús rekord! A kacagó<br></div><div>> szívecskével
nem labdáz már vidám manó.<br></div><div>> Képét
lelkem fiókja őrzi s homlokom<br></div><div>>
el-elborul, míg nézem mint egy jó rokon.<br></div><div>> <br></div><div>> <br></div><div>> <br></div><div>> <br></div><div>> <br></div><div>> <br></div><div>><br></div><div>> On
1/6/25 11:42 AM, Reinisch Egon
wrote:<br></div><div>> > Kedves KEA
!<br></div><div>>
><br></div><div>> > Szeretném megkérdezni
tőled és egyébként Baják Lacitól is( aki azt
írta<br></div><div>> > az amerikaiak háborút
viseltek Oroszország visszaszorítására )ha már
azt<br></div><div>> > írtad "az orosz-ukrán
háborúért a Nyugat a felelős " hogy az 1939
-s<br></div><div>> > háborúért Lengyelország a
felelős ?És az 1939 -40 s "Téli
háborúért"<br></div><div>> > háborúért
Finnország felelős ?<br></div><div>>
><br></div><div>> > 1939 -ben Lengyelország
komoly borsót tört a náci Németország orra
elé<br></div><div>> > azzal hogy a tranzit
korridor út és vasúti tranzit díját megemelte
és<br></div><div>> > konvertibilis valutában
követelte Németországtól és a feszült
helyzetben<br></div><div>> > elkövetett kisebb
nagyobb atrocitásokat németajkú kisebbség ellen
vagy<br></div><div>> > Finnország provokálta
Sztálint azzal hogy nem adta át a kért
kvázi<br></div><div>> > biztonsági zónát a
Szovjetuniónak ?<br></div><div>>
><br></div><div>> > Ha kimondod KEA hogy a
nyugat a felelős az ukrajnai háborúért
ahol<br></div><div>> > Putyin egy olyan
szuverén államot támadott meg amelynek
szuverenitását<br></div><div>> > öt részben
kétoldalú részben nemzetközi szerződésben garantálta akkor
az<br></div><div>> > analógia szerinti
példákban Lengyelországot és Finnországot
kell<br></div><div>> > szerinted KEA felelőssé
tenni az említett háborúk kirobbantásáért
?<br></div><div>> > .Ahogy ezt maga Putyin a
saját maga által írt esszéjében leírta
.<br></div><div>>
><br></div><div>> >
Üdv.E!gon<br></div><div>> > ----- Eredeti
üzenet ----- From: KEA<br></div><div>> > Sent:
Sunday, January 5, 2025 10:43 PM<br></div><div>>
> To: <a href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a> ; Emoke
Greschik<br></div><div>> > Subject: Re: [Grem]
'Háború' egy telexes cikkel
indítva<br></div><div>>
><br></div><div>> >> Az alábbi cikket
azoknak ajánlom, akik nincsenek 100%-ig
meggyőződve<br></div><div>> >> arról, hogy
az orosz-ukrán háborúért a Nyugat a
felelős.<br></div><div>> >><a rel="nofollow" href="https://telex.hu/belfold/2025/01/02/buda-peter-interju-titkosszolgalat-haboru-oroszok-orban-bek" target="_blank">https://telex.hu/belfold/2025/01/02/buda-peter-interju-titkosszolgalat-haboru-oroszok-orban-bek</a><br></div><div>>
emisszio-putyin-fico-trump<br></div><div>>
>><br></div><div>>
><br></div><div>> > Itt egy másik
gondolatmenet is, még Somkuti Bálint nyilatkozata
kapcsán,<br></div><div>> > tavaly
novemberből.<br></div><div>>
><br></div><div>> > === ===
===<br></div><div>>
><br></div><div>> > Elméletben a
konfliktusokról: miért kell harcolni? - Ukrajna és
1956<br></div><div>>
><br></div><div>> > Kuruc, 2024.11.24. --
Doktor Faust<br></div><div>> > <a rel="nofollow" href="https://kuruc.info/r/7/281156/" target="_blank">https://kuruc.info/r/7/281156/</a><br></div><div>>
><br></div><div>>
><br></div><div>> > Az utóbbi időben
jelentős vitát – mi több, botrányt – generált
különböző<br></div><div>> > konfliktusok
értelmezése. A vita középpontjában az orosz-ukrán háború
és<br></div><div>> > az '56-os forradalom állt,
illetve a kettő (értelmetlen)<br></div><div>> >
összehasonlítása. Mivel a fenti elméleti kérdés is, ehhez szeretnék
az<br></div><div>> > alábbi gondolatébresztővel
hozzájárulni.<br></div><div>>
><br></div><div>> > A dolgok közepébe vágva,
kezdjük Somkuti Bálintnak, az MCC
azóta<br></div><div>> > kirúgott szakértőjének
november 4-i botrányos kijelentésével. A
november<br></div><div>> > 4-i dátum 1956-hoz
kapcsolódik, a szovjet hadsereg
magyarországi<br></div><div>> > inváziójának
megindulásához, nemzeti gyásznap. Somkuti ezen a napon
írta<br></div><div>> > ki Facebookon, hogy “Aki
a túlerőt nem tiszteli, az nem hős,
hanem<br></div><div>> > bolond!”. Ezt a
kijelentését később arra javította le, hogy „Aki
a<br></div><div>> > túlerőt nem ismeri fel, az
nem hős, hanem bolond!”<br></div><div>>
><br></div><div>> > Az embernek eszébe jut
ilyenkor az állatvilág. Most nem Somkuti
kapcsán<br></div><div>> > mondom, inkább
például a méhekre gondolok. Egy méhnek a súlya 0,1
gramm,<br></div><div>> > egy 80 kilós ember
tehát nagyjából nyolcszázezerszer nehezebb
egy<br></div><div>> > méhnél. Mégis, ha a
méhecske úgy érzi, hogy az ember fenyegeti,
akkor<br></div><div>> > támad, megcsíp, belénk
szúrja a fullánkját, nem foglalkozik
az<br></div><div>> > erőviszonyokkal. Miért van
ez? Vajon 80 millió év evolúció (amióta
a<br></div><div>> > méhek léteznek) csak arra
lett volna elég, hogy a természet
bolondot<br></div><div>> > csináljon belőlük,
mert nem ismerik fel a túlerőt? Ráadásul a
többi<br></div><div>> > állat is ilyen. Milyen
harcias például a kakas! Az egész állat csak 4
kg<br></div><div>> > körüli, fegyverként egy
csőre van az ember ellen, mégis, ha úgy
érzi,<br></div><div>> > hogy megsértették a
területét, akkor nekimegy az embernek, harcol,
meg<br></div><div>> > akar
csípni.<br></div><div>>
><br></div><div>> > Somkuti nemrég az
Ultrahang műsorában (4:05-nél) próbálta meg
tisztázni<br></div><div>> > az álláspontját,
amikor az alábbit mondta:<br></div><div>>
><br></div><div>>
> Én csak annyit akartam elmondani, hogy van
egy pont, amikor az<br></div><div>> >
önfeláldozásnak, az áldozatoknak a győzelem reményében van értelme,
és<br></div><div>> > utána már nincs. És az a
vezető, vagy az, aki a győzelem reménye
nélkül<br></div><div>> > ontja a népnek a vérét
[...], az nagyon súlyos felelőtlenséget követ
el.<br></div><div>>
><br></div><div>> > A fentiekből kiderül,
hogy Somkuti alapvetően nem érti a
konfliktusokat.<br></div><div>> > Ő úgy
képzeli, hogy akkor van értelme ellenállni, ha a nyerés
esélye<br></div><div>> > fennáll, de nem veszi
figyelembe (nem tud róla?), hogy az
elrettentés<br></div><div>> > képessége is
létezik. A védelempolitikában a stratégiai
elrettentés<br></div><div>> > célja definíció
szerint az, hogy “az ellenfeleket meggyőzzük arról,
hogy<br></div><div>> > bármilyen agresszív
fellépés számukra elfogadhatatlan
következményekkel<br></div><div>> >
jár”.<br></div><div>>
><br></div><div>> > Ez a definíció a válasz
arra, hogy miért támad a méh (vagy
bármilyen<br></div><div>> > egyéb állat) nála
nagyságrendekkel nagyobb ellenfélre is, ha
fenyegetve<br></div><div>> > érzi magát. Győzni
talán nem tud, de az elrettentésre képes lehet.
A<br></div><div>> > legyeket például mindenki
leüti, de a méheket az ember el
szokta<br></div><div>> > hessegetni, mert nem
hiányzik egy csípés, és a vele járó
fájdalom<br></div><div>> > (hozzátéve, hogy
egyébként sem akarnának leütni a szorgos
méztermelő<br></div><div>> > állatot). Az ember
le tudná győzni a méhet, de nem éri meg a
csípés,<br></div><div>> > ezért békén hagyják
őket, működik az elrettentés¹.<br></div><div>>
><br></div><div>> > Jordan Peterson kanadai
pszichológia professzor egyik előadásában
beszél<br></div><div>> > arról, hogy ha egyazon
faj egyedei közötti konfliktusról
beszélünk<br></div><div>> > (mindegy, hogy az
valamilyen emlős, madár vagy ízeltlábú), akkor
igaz<br></div><div>> > az, hogy egyik állat sem
támadhatja meg alapos ok nélkül a
másikat,<br></div><div>> > akkor sem, ha az
egyik jóval erősebb. Ennek az az oka, hogy ha
mondjuk<br></div><div>> > egy erősebb medve
harcba keveredik egy gyengébbel, hiába győz
az<br></div><div>> > erősebb, akkor is jelentős
esélye van arra, hogy megsérül. Ez
pedig<br></div><div>> > ahhoz vezet, hogy
amikor legközelebb egy magához hasonlóval
kell<br></div><div>> > megküzdenie, már
rosszabb eséllyel fog indulni, ami a végét
jelentheti.²<br></div><div>> > A fenti az
országokra is igaz, egy erősebb ország sem támadhatja
meg<br></div><div>> > csak úgy a gyengébbet, ha
az utóbbi jelentős veszteséget tud neki
okozni<br></div><div>> > (és ezzel a győztes
rosszabb pozícióba kerül másokkal szemben),
mivel<br></div><div>> > ekkor nem fogja
megérni. Sokszor mégis kialakul a konfliktus, ami
annak<br></div><div>> > is függvénye, hogy az
erősebb fél hogyan méri fel az
erőviszonyokat,<br></div><div>> > mivel gyakran
nem lehet tudni előre, hogy a gyengébb ország
valóban<br></div><div>> > rendelkezik-e az
elrettentés képességével (tehát, hogy mennyire tudja
és<br></div><div>> > mennyire hajlandó
megvédeni magát), ezért ezt a képességet időről
időre<br></div><div>> >
tesztelik³.<br></div><div>>
><br></div><div>> > A fentire szolgáltat
példát a szovjet-finn háború (más néven a
téli<br></div><div>> > háború) 1939. november
és 1940. március között. A szovjet
népesség<br></div><div>> > akkoriban 200 millió
fő körül volt, a finn 3,7 millió fő körül.
A<br></div><div>> > szovjet haderő az internet
szerint 3000 tankból és 3800
repülőgépből<br></div><div>> > állt, a finn 30
tankból és 130 repülőből. Itt már egyből fel
is<br></div><div>> > tehetnénk a kérdést, hogy
miért harcoltak a finnek, ha Somkuti
elveit<br></div><div>> > követve “az
áldozatoknak a győzelem reményében van értelme”?! Nos,
nem<br></div><div>> > azért, mert a finnek úgy
gondolták, hogy van mondjuk 1% esélyük
nyerni,<br></div><div>> > és akkor “próbáljuk
meg, hátha”. Nekik a nyerési esélyektől
függetlenül<br></div><div>> > az elrettentési
képességet kellett bizonyítani.<br></div><div>>
><br></div><div>> > Ezzel kapcsolatban
képzeljük el az ellenkezőjét, hogy a finnek
nem<br></div><div>> > harcolnak. A Szovjetunió
küld egy táviratot, hogy holnaptól
fél<br></div><div>> > Finnország az övék, a
finnek pedig kivonulnak, átadják a
területet,<br></div><div>> > mivel úgysem
nyernének. De mi van, ha másnap küldenek egy
újabb<br></div><div>> > táviratot, hogy az
ország másik felére is igényt tartanak, akkor
onnan<br></div><div>> > is kivonulnak?! Nem jut
eszembe olyan példa, amikor valaki a
saját<br></div><div>> > területét csak úgy,
ellenállás nélkül átadta volna.<br></div><div>>
><br></div><div>> > Ami a téli háborút
illeti, a túlerőben lévő szovjetek nyertek, de
ezt<br></div><div>> > mindenki csak pürrhoszi
győzelemként szokta emlegetni, miután a
finnek<br></div><div>> > sikeresen
bizonyították, hogy rendelkeznek az elrettentés
képességével.<br></div><div>> > A szovjeteknek
nagyjából 127.000 katonája elesett, 265.000
megsebesült,<br></div><div>> > valamint
1200-3500 közötti tankot és 261-515 közötti
repülőgépet<br></div><div>> > veszítettek. A
finneknek nagyjából 23.000 katonája esett el és
40.000<br></div><div>> > sebesült meg. Tehát el
lehet mondani, hogy a szovjeteknek nem érte meg
a<br></div><div>> > területszerző kaland, amit
eredetileg a Blitzkrieg mintájára
indítottak,<br></div><div>> > és néhány nap
alatt szerettek volna befejezni.<br></div><div>>
><br></div><div>> > Somkutinak annyiban van
igaza, hogy van egy határ, ahol már a
védekező<br></div><div>> > félnek sem éri meg
tovább harcolni. Ha mondjuk a finnek a 18 és 60
év<br></div><div>> > közötti férfiak nagy
részét feláldozták volna, ami utána
demográfiai<br></div><div>> > katasztrófához
vezet, akkor ezt kellene mondani. De ennél jóval
kevesebb<br></div><div>> > áldozattal is be
tudták bizonyítani, hogy képesek olyan
veszteségeket<br></div><div>> > okozni, hogy ne
érje meg őket megtámadni.<br></div><div>>
><br></div><div>> > Áttérve 1956-ra, nézzük
először a forradalom kirobbanásának okait.
A<br></div><div>> > történészek írásaiból és a
forradalmárok beszámolóiból is az
köszön<br></div><div>> > vissza, hogy a
kommunisták olyan elviselhetetlenné tették az
életet,<br></div><div>> > hogy az akkoriak nem
láttak más választást. Máthé Áron
történész<br></div><div>> > november 4-én, a
Pesti Srácoknak adott interjúban úgy
fogalmaz:<br></div><div>> > “Mindenki meg akart
szabadulni a diktatúrától, attól a
rémálomtól.<br></div><div>> > Csinálták, amit a
szívük diktált – nem lehetett
másként.”<br></div><div>>
><br></div><div>> > Szerintem a forradalom
céljaival kapcsolatban két dolog összemosódik.
A<br></div><div>> > magyarok meg akartak
szabadulni a judeobolsevik terrortól, amit
a<br></div><div>> > forradalmárok a szovjetek
kiűzésével szerettek volna elérni.
A<br></div><div>> > függetlenedés azonban a
szovjet geopolitikai érdekek miatt nem
jöhetett<br></div><div>> > létre, nem
győzhettünk a világ legnagyobb szárazföldi hadserege
ellen,<br></div><div>> > így a forradalom
elbukott. Ez az egyik dolog. A másik viszont, hogy
a<br></div><div>> > judeobolsevik terror
fenntartása egyáltalán nem volt
elengedhetetlen<br></div><div>> > geopolitikai
érdek, ezt a zsidó vezetőkből álló
magyarországi<br></div><div>> > kommunisták
végezték a saját szakállukra, amiben az etnikai
alapú<br></div><div>> > ellenségességnek volt
szerepe. Velük szemben az elrettentés
működött,<br></div><div>> > tehát itt elérte a
célját a forradalom.<br></div><div>>
><br></div><div>> > A magyarok a lakosság
szükségtelen terrorizálásáért visszavágtak:
néhány<br></div><div>> > ÁVH-st felakasztottak
vagy agyonlőttek, a harcokban a kommunistáknak
722<br></div><div>> > áldozata és 1540
sebesültje volt, a szovjeteknek pedig
ideiglenesen<br></div><div>> > visszavonulót
kellett fújnia. A Szovjetunió hírneve ugyancsak
hatalmas<br></div><div>> > csorbát szenvedett a
világban. Ennek eredményeként a forradalom után
a<br></div><div>> > rendszer maga is
megváltozott. Az ÁVH-t megszüntették, Rákosi
külföldre<br></div><div>> > takarodott, a róla
elnevezett korszakot pedig felváltotta
a<br></div><div>> > gulyáskommunizmus, és mi
lettünk a “legvidámabb barakk”. Minden
magyar<br></div><div>> > élete jobb lett, de
ehhez az 1956-os forradalmárok önfeláldozása
kellett.<br></div><div>>
><br></div><div>> > A pesti srácok olyanok
voltak, mint azok a régi utcagyerekek,
akik<br></div><div>> > tudták, hogy ha valaki
rájuk száll, akkor úgy is vissza kell ütni, ha
az<br></div><div>> > ellenfél erősebb, mert
különben bármit megtehetnek vele.<br></div><div>>
> Ami az ukrán háborút illeti, itt már a kiinduló helyzet és az
eredeti<br></div><div>> > célok is
mások.<br></div><div>>
><br></div><div>> > Oroszország a konfliktus
előtt többször hangot adott annak, hogy
Ukrajna<br></div><div>> > nyugati érdekszférába
sodródását olyan stratégiai fenyegetésnek
tekinti,<br></div><div>> > amely az orosz állam
létét is veszélyezteti. Amennyiben Ukrajna
teljes<br></div><div>> > mértékben a nyugati
érdekszférába kerül, az olyan következményekkel
járt<br></div><div>> > volna, mint az ukránok
NATO csatlakozása és nagymértékű
felfegyverzése,<br></div><div>> > rakéták
telepítése az orosz határra, gazdasági problémák
okozása<br></div><div>> > (például a gáz és
kőolaj szállításnál), valamint Amerika innen
szervezte<br></div><div>> > volna a színes
forradalmat Moszkvában. A nyugati médiában
gyakran<br></div><div>> > hallhattunk olyan
magyarázatot, amely szerint Oroszország a
cári<br></div><div>> > birodalmat (vagy a
Szovjetuniót) akarja újraéleszteni
területszerző<br></div><div>> > kalandokkal.
Nekem az első magyarázat tűnik meggyőzőbbnek, ha
a<br></div><div>> > területről lenne szó, ennyi
erővel Kazahsztánt vagy Mongóliát
is<br></div><div>> > elfoglalhatták
volna.<br></div><div>>
><br></div><div>> > A fenti azért fontos,
mert adódik a kérdés, hogy miért harcol
Ukrajna?<br></div><div>> > Ha ugyanis az
oroszoknak nem a terület, az élettér vagy bármi
hasonló<br></div><div>> > kellett, hanem
Ukrajna nyugati érdekszférába sodródását
akarták<br></div><div>> > megakadályozni, akkor
ebből adódik, hogy Ukrajna pedig azért
harcol,<br></div><div>> > hogy nyugati
érdekszféra legyen. Ha szépen akarnánk fogalmazni,
akkor<br></div><div>> > azt kellene mondani,
hogy Ukrajna a szuverenitásáért harcol. De
milyen<br></div><div>> > szuverenitásról
beszélhetünk akkor, amikor a nyugatbarát rezsim
a<br></div><div>> > Majdan-puccs után került
hatalomra, és Victoria Nuland szerint Amerika
5<br></div><div>> > milliárd dollárt költött az
ukrán színes forradalomra? A zsidó
Porosenko<br></div><div>> > és utódja,
Zelenszkij, mint ukrán elnökök, már csak ez alapján
sem<br></div><div>> > tekinthetők olyan legitim
vezetőknek, akik valóban az ukrán
érdekeket<br></div><div>> >
képviselik.<br></div><div>>
><br></div><div>> > Az ukránok tehát
belementek egy olyan háborúba, ahol nem
területet<br></div><div>> > akartak tőlük
elvenni, és a kialakult katasztrófa elkerüléséhez
(ami<br></div><div>> > egyre jobban az ukrán
államiság megszűnésének irányába mutat) elég
lett<br></div><div>> > volna megegyezni az
oroszokkal bizonyos politikai és
katonai<br></div><div>> > kérdésekben, valamint
lemondani a nagyobb nyugati
orientációról.<br></div><div>> > Ha egy
országot megtámadnak, általában győzni szeretne, de minimum
a<br></div><div>> > támadó felet elrettenteni.
Mivel az oroszok a saját államuk létét
látták<br></div><div>> > fenyegetve, így a
háborútól még a súlyos veszteségek tudatában
sem<br></div><div>> > lehetett volna őket
elrettenteni, ugyanakkor az ukránoknak nem is
ez<br></div><div>> > volt a célja, hanem győzni
akartak, kiszorítani az oroszokat. Hogy
ez<br></div><div>> > így volt, azt nem csak a
hivatalos ukrán verzió mondja, hanem
például<br></div><div>> > ukránbarát balti és
skandináv jobboldali szervezetektől is ez
köszön<br></div><div>> >
vissza.<br></div><div>>
><br></div><div>> > A háború elején
Ukrajnának volt egy NATO által kiképzett, jól
felszerelt<br></div><div>> > hadserege, harci
tapasztalatokkal. Az orosz kémeket
nyugati<br></div><div>> > titkosszolgálati
segítséggel kiszűrték, és azt is tudták, hogy
háború<br></div><div>> > esetén nagymértékű
nyugati segítségre számíthatnak harci eszközökben,
a<br></div><div>> > világ legjobb hírszerző
ügynökségének, a CIA-nek az
információ<br></div><div>> > szolgáltatására,
továbbá a kollektív nyugat brutális
gazdasági<br></div><div>> > szankcióira és
teljes kommunikáció háborújára az oroszok ellen.
Ha<br></div><div>> > esetleg az a példa is a
szemük előtt lebegett, hogy pár évtizede
az<br></div><div>> > oroszok még alig tudtak
győzni a csecsenek ellen, akkor
joggal<br></div><div>> > gondolhatták, hogy
ilyen támogatással jó nyerési esélyeik
lesznek.<br></div><div>> > A fentiek ellenére a
valóság mégis az, hogy az ukránok tévedtek.
A<br></div><div>> > háború felőrölte az első
ukrán hadsereget, majd egy második és
harmadik<br></div><div>> > újonnan összerakott,
egyre kevésbé harcképes hadsereget is.
Miután<br></div><div>> > nyilvánvaló lett, hogy
ukrán győzelemre nincs esély, tehát az
eredeti<br></div><div>> > cél meghiúsult, az
eddigi veszteségeket is figyelembe véve eljött az
a<br></div><div>> > pont, ahol fel kellene adni
a háborút. Bár az oroszoknak nem a
terület<br></div><div>> > kellett, a háború
fenntartása és a keleti részek magukhoz csatolása
az<br></div><div>> > az eszköz, amivel
megakadályozzák Ukrajna nyugati
érdekszférába<br></div><div>> > sodródását, így
Ukrajna minden nappal egyre több életet és
területet<br></div><div>> > veszít, és egyre
mélyebbre kerül.<br></div><div>>
><br></div><div>> > Egyes elemzők szerint
Zelenszkij már döntött a 18-25 év
közöttiek<br></div><div>> > besorozásáról,
mindössze az új Trump-kabinet elindulására vár
taktikai<br></div><div>> > okokból. Amennyiben
Trumpék megvonnák tőlük a támogatást,
akkor<br></div><div>> > Amerikára fognák a
fiatalok besorozását. Ha ez megtörténik, azt csak
úgy<br></div><div>> > lehet majd értékelni,
hogy az ukrán zsidó vezetés
szándékosan<br></div><div>> > gyilkoltatja le a
fiatalokat, demográfiai katasztrófát okozva
anélkül,<br></div><div>> > hogy ez bármilyen
érdemi katonai célt szolgálna⁴.<br></div><div>>
><br></div><div>> > A fentiek miatt tehát
teljesen értelmetlen 1956 és az ukrán
háború<br></div><div>> > összehasonlítása.
Előbbi egy forradalom volt, utóbbi pedig egy
háború,<br></div><div>> > és a kezdeti célok is
alapvetően különböznek. A magyarok
korlátozott<br></div><div>> > veszteséget
szenvedtek, és eredményeket értek el, az ukránok
esetén<br></div><div>> > viszont a saját
államiságuk megszűnése bontakozik ki a szemünk
előtt,<br></div><div>> > brutális emberi és
területi veszteségekkel. Zelenszkijék úgy
vezették<br></div><div>> > neki Ukrajnát
Oroszországnak, mint egy repülőgépet egy
hegynek.<br></div><div>> > Visszatérve az MCC
köréhez tartozó fideszesekre (Orbán Balázs,
Somkuti,<br></div><div>> > Kohán Mátyás), az
egész botrány Orbán Balázs szeptember
25-i<br></div><div>> > kijelentésével indult,
aki szerint: “Pont 56-ból kiindulva
mi<br></div><div>> > valószínűleg nem csináltuk
volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált
2,5<br></div><div>> > évvel ezelőtt”. Hogy
Orbán Balázs politikusként értelmetlen
módon<br></div><div>> > összehasonlítja
Ukrajnát és 1956-ot, ez még előfordulhat. Somkuti
esete<br></div><div>> > viszont sokkal
súlyosabb, mivel ő annak ellenére nincs képben,
hogy<br></div><div>> > közben az NKE
Hadtudományi Doktori Iskolájának oktatója volt, és
a<br></div><div>> > legnagyobb szaktekintélynek
kellene lennie az országban.
Másrészt,<br></div><div>> > amikor a “bolond”
kifejezést használta az ellenállókra, akkor
átlépett<br></div><div>> > egy határt, aminek
meg is lett a következménye.<br></div><div>>
><br></div><div>> > Ezt a fideszes
tudatlanságot és arroganciát mutatja, amikor az
Orbán<br></div><div>> > Balázs interjú
másnapján Kohán Mátyás a forradalmárokat támadva
azt<br></div><div>> > írja: “Ennyi az üzenet, a
hősiesség mellett ez 1956 másik tanulsága
–<br></div><div>> > hogy nem csak az a hős, aki
a ruszki tankra kardot ránt, hanem az
is,<br></div><div>> > aki még az első fegyver
eldördülte előtt elkerül egy elkerülhető
vesztes<br></div><div>> >
háborút.”<br></div><div>>
><br></div><div>> > Ez utóbbit már Huth
Gergely sem hagyta szó nélkül, szerinte:
“1956-os<br></div><div>> > szabadságharcosok
hősies önfeláldozásának kigúnyolása (vö.
kardot<br></div><div>> > rántani a ruszki
tankra) az Eörsi László-Ungváry
Krisztián-féle<br></div><div>> > posztbolsevik
történész-gazemberek erkölcsi mocsarába vezet.“
Ezután<br></div><div>> > Huth rámutat, hogy az
ellenállást világháborús veteránok
vezényletével<br></div><div>> > szervezték meg
(amennyire a rövid idő alatt lehetett),
barikádokat<br></div><div>> > emeltek,
gazdálkodtak a hadianyaggal, Molotov-koktélokat használtak,
stb.<br></div><div>>
><br></div><div>> > A fentiek miatt
egyébként különösen fájó, hogy úgy tűnik
Kohánból<br></div><div>> > akarnak valamilyen
Bayer-féle véleményvezért csinálni, amikor neki
a<br></div><div>> > cikkei alapján semmilyen
jobboldali identitása nincsen. Ő csak
fideszes.<br></div><div>> > Külpolitikai
újságíróként dolgozik a jobbliberális/cionista
Mandinernél,<br></div><div>> > társadalmi
kérdésekben pedig általában nem is szólal meg. Huth
szerint<br></div><div>> > az MCC sikerkalauz
lett: pénz, elismerés, menő karrierlehetőség.
Csak<br></div><div>> > éppen a nemzeti érzés
hiányzik...<br></div><div>>
><br></div><div>> > 1956-ban azt tettük,
amit kellett. A méheknek igazuk van, 80 millió
év<br></div><div>> > evolúció nem
téved.<br></div><div>>
><br></div><div>> > Dicsőség a
hősöknek!<br></div><div>>
><br></div><div>> >
Megjegyzések:<br></div><div>>
><br></div><div>> > ¹Elméletben az
elrettentés akkor működik, ha a várhatóan okozott
kár<br></div><div>> > szorozva a sikeres
kivitelezés valószínűségével nagyobb, mint a
támadó<br></div><div>> > által elért haszon
szorozva a sikeres támadás
valószínűségével.<br></div><div>>
><br></div><div>> > ²Ezért van egyébként,
hogy az állatok megpróbálják elkerülni az
egymás<br></div><div>> > közötti konfliktust,
méregetik egymást, ágaskodnak, a béka
felfújja<br></div><div>> > magát, hogy
nagyobbnak látsszon, a gyerekek is mindig a másik
fölé<br></div><div>> > ágaskodnak. A fokozatos
eszkalációnak is ez az oka a
nagyhatalmaknál:<br></div><div>> > először
fenyegetőznek, szankciókat alkalmaznak,
hadgyakorlatokat<br></div><div>> > tartanak,
aztán jön a különleges katonai művelet, és végül a
háború.<br></div><div>>
><br></div><div>> > ³De lehet a konfliktus
oka valamilyen magasabb geopolitikai érdek
is.<br></div><div>>
><br></div><div>> > ⁴A háború és a
demográfia összefüggésében még a Biblia is állást
foglal.<br></div><div>> > Az 5Mózes 24:5
szerint: “Hogyha valaki újonnan vesz feleséget, ne
menjen<br></div><div>> > hadba, és ne vessenek
reá semmiféle terhet. Egy esztendeig szabad
legyen<br></div><div>> > az ő házában, és
vidámítsa a feleségét, akit elvett”. A
népesség<br></div><div>> > pótlására tehát a
Biblia is megadja a lehetőséget, háború idején
is,<br></div><div>> > hogy valaki a feleségével
legyen, és összehozzon 1-2 gyermeket.
Egy<br></div><div>> > háborút el lehet
veszíteni, a görögöknek háromezer éves
történelmük<br></div><div>> > során számos
vesztes háborújuk volt, de ma is köztünk vannak.
A<br></div><div>> > demográfiai katasztrófából
viszont nem biztos, hogy van
visszaút.<br></div><div>>
><br></div><div>><br></div><div>>
--<br></div><div>><br></div><div>>
Üdvrivalgással:<br></div><div>>
KEA.<br></div><div>>
_______________________________________________<br></div><div>>
Grem mailing list<br></div><div>> <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br></div><div>> <a rel="nofollow" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br></div><div>> <br></div><div>> <br></div><div>>_______________________________________________<br></div><div>Grem
mailing list<br></div><div><a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br></div><div><a rel="nofollow" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br></div></blockquote></div><p><br></p><div><hr>_______________________________________________<br></div><div>Grem mailing
list<br></div><div><a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br></div><div><a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br></div></div></div></div><div id="m_3347344967628720227DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><div><br></div><table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)"><tbody><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a rel="nofollow" href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank"><img style="width: 46px; height: 29px;" height="29" width="46" alt="" src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif"></a><br></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:arial,helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a rel="nofollow" style="color:rgb(68,83,234)" href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank">www.avast.com</a><br></td></tr></tbody></table><div><a rel="nofollow" href="#m_3347344967628720227_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"></a><br></div></div><div><br></div>_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>