[Grem] Hervasztó: a magát minimum kulturálisan kereszténynek tartó ember megelégszik egy csoffadt kis fogyással – jól van ez így, de tényleg?

[Emoke Greschik]

Kedves András!
Köszi szépen. Továbbra is töretlenül szeretem Fr. Rivainoli írásait.
Szeretettel,
Mőci

On Sun, Jan 5, 2025 at 9:20 AM KEA <kea at turul.banki.hu> wrote:

> Hervasztó: a magát minimum kulturálisan kereszténynek tartó ember
> megelégszik egy csoffadt kis fogyással – jól van ez így, de tényleg?
>
> Mondja, kérem, ön is elhatározta, hogy a szentévben több hidrogénezett
> kókuszzsírt fog enni?
>
> Mandiner, 2025.01.05. -- Francesca Rivafinoli
>
> https://mandiner.hu/belfold/2025/01/hervaszto-a-magat-minimum-kulturalisan-keresztenynek-tarto-ember-megelegszik-egy-csoffadt-kis-fogyassal-jol-van-ez-igy-de-tenyleg
>
>
> Itt az új év: a boltok polcai a jobb és egészségesebb kezdet jegyében
> megteltek
>
> teljes mértékben hidrogénezett kókuszzsírból és zöldborsófejérjéből
> összerakott vegán mascarponékkal, továbbá csicseriborsólisztből és
> guargumiból kikevert tojáspótlóval;
>
> akciós a bluetooth-os mérleg és a jógaszőnyeg – tényleg nem lehet
> panasz, mindenki megkapja a vélt segítséget ahhoz, hogy újévi fogadalma
> nyomán testileg formába lendüljön.
>
> Nem kérdés, persze, hogy a hidrogénezett kókuszzsírt hírből sem ismerő,
> ténylegesen egészséges életmód terén bőven akad a magyarok körében
> elhatározni- és tennivaló; ugyanakkor valamiképpen meghökkentő, hogy a
> kultúrkeresztény, miután jól megemlékezett a Betlehembe siető
> pásztorokról, a messzi távolból ajándékokkal felkerekedő bölcsekről, az
> életét felforgatni engedő Máriáról és Józsefről, és különösen a közénk
> jött Megváltóról,
>
> milyen következtetést von le rendre fogadalomként az elkövetkező évére?
> Amikor még ott áll nappalijában a karácsonyfa az utat mutató csillaggal?
>
> Hogy lefogy, kerüli a stresszt, illetve több időt szán magára.
>
> Sehol egy utalás arra, hogy tömegek határoznák el: igyekeznek maguk is
> követni a betlehemi csillagot, megpróbálják komolyabban venni
> kereszténységüket. Amely pedig magában foglalja, hogy az illető
> megszenteli az Úr napját, azaz heti egy napra kikapcsol, hetente minimum
> egy órára lenémítja telefonját és betér egy templomba (eleinte akár csak
> egy csöndes ücsörgésre, aztán idővel ráérezve a közös ima és a
> szentségek ízére), tehát gyakorlatilag
>
> strukturáltan, heti rendszerességgel, a naptárba illesztve, fixen kerüli
> a stresszt, figyel a lelkére és egy magasabb nézőpontból tekint rá az
> életére.
>
> Ráadásul közösségben gyakorolva mindezt, ami alapból elősegíti a
> fogadalmakban való kitartást. Haladóbbak persze kitűzhetik azt is, hogy
> a fejlődés jegyében elmerészkednek egy jóféle lelkigyakorlatra –
> minőségi „énidő”, lelazulás, elengedés, feltöltődés; eszményi program a
> XXI. századi városlakó számára.
>
> A hit komolyabban vétele magában foglalná továbbá, hogy a keresztény
> ember a nagyböjti és az adventi hetekben (ami összességében szinte az év
> egyötöde) valamiképpen böjtöl, továbbá alapesetben az év minden
> péntekjén (hardcore verzióban az összes szerdán is) kerüli a húst
> és/vagy egyéb önmegtartóztatást gyakorol – abszolúte nem
> testsúlycsökkentési céllal, mellékhatásként azonban mégis rendszeressé
> téve a mértékletes fogyasztást, ráadásul egy-egy elcsábulás esetén
> hétről hétre új lehetőséget kapva az újrakezdésre.
>
> Nagyböjtben még befigyelhet a keresztútjárás is – egy-egy tavaszi napon
> AirPods nélkül, a stációkon merengve felgyalogolni egy kálváriára, az
> egyenesen 3 in 1:
>
> testedzés is, énidő is, és még sokrétű szabadtéri meditációs alkalom is.
> Hát kell ennél hatékonyabb időfelhasználás ebben a rohanó világban?
>
> Satöbbi, a pszichológusok által is javasolt mindennapos hálaadástól és
> az önreflexiót segítő rendszeres lelkiismeret-vizsgálattól kezdve
> egészen a mammon stresszes hajszolásának abbahagyásáig – valahol
> meghökkentő igénytelenség, ha ehelyett a tökéletesen megalkotott komplex
> életviteli csomag helyett, amelyet épp a bejglihegyekkel megünnepelt
> szent karácsony kínál fel nekünk a Megváltó születésével,
>
> a magát minimum kulturálisan kereszténynek tartó ember megelégszik egy
> csoffadt kis fogyással.
>
> Hiszen elméletben már-már a tízmillió kereszténység-szakértő országában
> élünk, ahol a kormánypárti tábor jelentős részben épp azért szavaz úgy,
> ahogy, mert a miniszterelnök szívósan igyekszik védeni az önsorsrontó
> Európa keresztény gyökereit, míg az ellenzéki tábor a „nereszténység”
> ádáz ellenzőjeként lép fel, annak bukását és a valódi keresztény
> értékrend felvirágzását várva egy, a farizeusság és a képmutatás összes
> lehetséges ismertetőjegyét magán viselő álprófétától –
>
> az elméleteken túli személyes gyakorlat azonban mintha széles körben
> hibádzana.
>
> Milyen szép lenne elhatározni, hogy a 2025-ös évben ki-ki önmaga is
> mindent megtesz a kereszténység továbbörökítése érdekében, beleértve a
> lemenők és a keresztgyermekek hiteles nevelésének komolyanvételét és a
> templomok látogatását, mielőtt a lesajnált Hollandiához hasonlóan idővel
> mifelénk is funkciójukat vesztenék egyes épületek (ha a református Orbán
> évről évre fel tud kelni a rorátékra, akkor egy katolikus is
> kipróbálhatja egyszer-egyszer az ilyesmit, például). Vagy a másik
> oldalon: vajon hány tiszás harci kommentelő fogadta meg a tisztelet, a
> szabadság és az agyonhivatkozott Szent Pál-i szeretet jegyében, hogy
> 2025-ben szelíd lelkülettel fog viseltetni a másképp gondolkodókkal
> szemben?
>
> De volnának még konkrétabb megfogadnivalók is.
>
> A katolikus templomokban a szilveszter esti hálaadás keretében tartott
> éves beszámolókból kiderült: miközben arányaiban egész sok gyerek lesz
> elsőáldozó (már csak arra kellene odafigyelni, hogy a szülők a későbbi
> vasárnapokon is elfáradjanak gyermekeikkel a misére, hogy az elsőáldozás
> valóban az első legyen, ne pedig az egyetlen), ezzel szemben
>
> 2024-ben (is) az eltemetett hívek túlnyomó többsége úgy halt meg, hogy
> egyetlen hozzátartozójának sem jutott eszébe elintézni számára a betegek
> szentségének felvételét.
>
> Az ágyban fekvő katolikus többnyire nem részesül az őt megillető
> szentségben, mert családtagjainak vagy nem jut eszébe a dolog, vagy
> abban a tévhitben vannak, hogy aki fölött egy pap elmond egy imát, és
> akit megkennek szent olajjal, az menten meghal. Ezzel szemben a
> tényleges tapasztalat az, hogy a beteg lelkileg megkönnyebbül, és vagy
> erőre kap és jobban lesz, vagy könnyebben távozik – melyik keresztény
> lenne olyan szívtelen, hogy megtagadja a betegtől ezeket az opciókat? „E
> szent kenet által és nagy irgalmassága szerint segítsen meg téged az Úr
> a Szentlélek kegyelmével; szabadítson meg bűneidtől, üdvözítsen téged,
> és erősítsen meg jóságosan” – ezt az imát mondaná el a katolikusoknál a
> pap a szenvedő mellett, ha odahívnák.
>
> Ebből melyik szótól féltjük a dédit? Az irgalmasságtól? Vagy a jóságostól?
>
> Ha humbug lenne az egész, nyilvánvalóan nem rimánkodnának az eleve
> túlterhelt papok, hogy szíveskedjenek gondolni erre a hívek, és
> ugrasszák ki őket hóban-fagyban, hogy a békés sziesztázás vagy a
> kényelmes elvacsorázgatás helyett ingyen meglátogathassanak egy beteget
> vagy haldoklót – így hát akár a szkeptikusabbja is nyugodtan
> megfogadhatja, hogy a bizalom és a remény jegyében megkezdődött 2025-ös
> szentévben adott esetben halogatás nélkül él az efféle lehetőségekkel. Is.
>
> Már csak azért is, mert az 1300 óta meghirdetett szentév rendszerint 25
> évente egyszer köszönt ránk
>
> – akinek fontosak a keresztény hagyományok, az ilyentájt nyilvánvalóan
> nem tehet úgy, mintha egy közönséges tucatévet kezdenénk meg, nem pedig
> a megújulás, a kiengesztelődés és az irgalom különleges időszakát. Ha a
> világ 25 évente megülné az ideális testtömeg-index évét, különleges
> alkalmakat kínálva az egyéni és közösségi fogyókúrázásra, nemde az is
> jobban kedvet kapna a diétázáshoz, aki egyébként már hátat fordított az
> egésznek? Nagy eséllyel kíváncsi lenne, nem mutatnak-e esetleg valahol
> mégis egy neki való metódust, és egyébként is, 25 évben egyszer csak
> kipróbálja az ember, abból baj nem lehet.
>
> Úgyhogy akkor hasonlóképpen a szentévben is, felekezettől függetlenül is:
>
> kegyelmekben gazdag, boldog nekifutást mindannyiunknak!
> --
>
> Üdvrivalgással:
> KEA.
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250105/c3c8ef5e/attachment.html>