[Grem] Hervasztó: a magát minimum kulturálisan kereszténynek tartó ember megelégszik egy csoffadt kis fogyással – jól van ez így, de tényleg?

2025. Jan. 5., V, 09:44:15 CET

elütés helyesbítése: Fr. Rivafinoli

On Sun, Jan 5, 2025 at 9:43 AM Emoke Greschik <greschem at gmail.com> wrote:

> Kedves András!
> Köszi szépen. Továbbra is töretlenül szeretem Fr. Rivainoli írásait.
> Szeretettel,
> Mőci
>
> On Sun, Jan 5, 2025 at 9:20 AM KEA <kea at turul.banki.hu> wrote:
>
>> Hervasztó: a magát minimum kulturálisan kereszténynek tartó ember
>> megelégszik egy csoffadt kis fogyással – jól van ez így, de tényleg?
>>
>> Mondja, kérem, ön is elhatározta, hogy a szentévben több hidrogénezett
>> kókuszzsírt fog enni?
>>
>> Mandiner, 2025.01.05. -- Francesca Rivafinoli
>>
>> https://mandiner.hu/belfold/2025/01/hervaszto-a-magat-minimum-kulturalisan-keresztenynek-tarto-ember-megelegszik-egy-csoffadt-kis-fogyassal-jol-van-ez-igy-de-tenyleg
>>
>>
>> Itt az új év: a boltok polcai a jobb és egészségesebb kezdet jegyében
>> megteltek
>>
>> teljes mértékben hidrogénezett kókuszzsírból és zöldborsófejérjéből
>> összerakott vegán mascarponékkal, továbbá csicseriborsólisztből és
>> guargumiból kikevert tojáspótlóval;
>>
>> akciós a bluetooth-os mérleg és a jógaszőnyeg – tényleg nem lehet
>> panasz, mindenki megkapja a vélt segítséget ahhoz, hogy újévi fogadalma
>> nyomán testileg formába lendüljön.
>>
>> Nem kérdés, persze, hogy a hidrogénezett kókuszzsírt hírből sem ismerő,
>> ténylegesen egészséges életmód terén bőven akad a magyarok körében
>> elhatározni- és tennivaló; ugyanakkor valamiképpen meghökkentő, hogy a
>> kultúrkeresztény, miután jól megemlékezett a Betlehembe siető
>> pásztorokról, a messzi távolból ajándékokkal felkerekedő bölcsekről, az
>> életét felforgatni engedő Máriáról és Józsefről, és különösen a közénk
>> jött Megváltóról,
>>
>> milyen következtetést von le rendre fogadalomként az elkövetkező évére?
>> Amikor még ott áll nappalijában a karácsonyfa az utat mutató csillaggal?
>>
>> Hogy lefogy, kerüli a stresszt, illetve több időt szán magára.
>>
>> Sehol egy utalás arra, hogy tömegek határoznák el: igyekeznek maguk is
>> követni a betlehemi csillagot, megpróbálják komolyabban venni
>> kereszténységüket. Amely pedig magában foglalja, hogy az illető
>> megszenteli az Úr napját, azaz heti egy napra kikapcsol, hetente minimum
>> egy órára lenémítja telefonját és betér egy templomba (eleinte akár csak
>> egy csöndes ücsörgésre, aztán idővel ráérezve a közös ima és a
>> szentségek ízére), tehát gyakorlatilag
>>
>> strukturáltan, heti rendszerességgel, a naptárba illesztve, fixen kerüli
>> a stresszt, figyel a lelkére és egy magasabb nézőpontból tekint rá az
>> életére.
>>
>> Ráadásul közösségben gyakorolva mindezt, ami alapból elősegíti a
>> fogadalmakban való kitartást. Haladóbbak persze kitűzhetik azt is, hogy
>> a fejlődés jegyében elmerészkednek egy jóféle lelkigyakorlatra –
>> minőségi „énidő”, lelazulás, elengedés, feltöltődés; eszményi program a
>> XXI. századi városlakó számára.
>>
>> A hit komolyabban vétele magában foglalná továbbá, hogy a keresztény
>> ember a nagyböjti és az adventi hetekben (ami összességében szinte az év
>> egyötöde) valamiképpen böjtöl, továbbá alapesetben az év minden
>> péntekjén (hardcore verzióban az összes szerdán is) kerüli a húst
>> és/vagy egyéb önmegtartóztatást gyakorol – abszolúte nem
>> testsúlycsökkentési céllal, mellékhatásként azonban mégis rendszeressé
>> téve a mértékletes fogyasztást, ráadásul egy-egy elcsábulás esetén
>> hétről hétre új lehetőséget kapva az újrakezdésre.
>>
>> Nagyböjtben még befigyelhet a keresztútjárás is – egy-egy tavaszi napon
>> AirPods nélkül, a stációkon merengve felgyalogolni egy kálváriára, az
>> egyenesen 3 in 1:
>>
>> testedzés is, énidő is, és még sokrétű szabadtéri meditációs alkalom is.
>> Hát kell ennél hatékonyabb időfelhasználás ebben a rohanó világban?
>>
>> Satöbbi, a pszichológusok által is javasolt mindennapos hálaadástól és
>> az önreflexiót segítő rendszeres lelkiismeret-vizsgálattól kezdve
>> egészen a mammon stresszes hajszolásának abbahagyásáig – valahol
>> meghökkentő igénytelenség, ha ehelyett a tökéletesen megalkotott komplex
>> életviteli csomag helyett, amelyet épp a bejglihegyekkel megünnepelt
>> szent karácsony kínál fel nekünk a Megváltó születésével,
>>
>> a magát minimum kulturálisan kereszténynek tartó ember megelégszik egy
>> csoffadt kis fogyással.
>>
>> Hiszen elméletben már-már a tízmillió kereszténység-szakértő országában
>> élünk, ahol a kormánypárti tábor jelentős részben épp azért szavaz úgy,
>> ahogy, mert a miniszterelnök szívósan igyekszik védeni az önsorsrontó
>> Európa keresztény gyökereit, míg az ellenzéki tábor a „nereszténység”
>> ádáz ellenzőjeként lép fel, annak bukását és a valódi keresztény
>> értékrend felvirágzását várva egy, a farizeusság és a képmutatás összes
>> lehetséges ismertetőjegyét magán viselő álprófétától –
>>
>> az elméleteken túli személyes gyakorlat azonban mintha széles körben
>> hibádzana.
>>
>> Milyen szép lenne elhatározni, hogy a 2025-ös évben ki-ki önmaga is
>> mindent megtesz a kereszténység továbbörökítése érdekében, beleértve a
>> lemenők és a keresztgyermekek hiteles nevelésének komolyanvételét és a
>> templomok látogatását, mielőtt a lesajnált Hollandiához hasonlóan idővel
>> mifelénk is funkciójukat vesztenék egyes épületek (ha a református Orbán
>> évről évre fel tud kelni a rorátékra, akkor egy katolikus is
>> kipróbálhatja egyszer-egyszer az ilyesmit, például). Vagy a másik
>> oldalon: vajon hány tiszás harci kommentelő fogadta meg a tisztelet, a
>> szabadság és az agyonhivatkozott Szent Pál-i szeretet jegyében, hogy
>> 2025-ben szelíd lelkülettel fog viseltetni a másképp gondolkodókkal
>> szemben?
>>
>> De volnának még konkrétabb megfogadnivalók is.
>>
>> A katolikus templomokban a szilveszter esti hálaadás keretében tartott
>> éves beszámolókból kiderült: miközben arányaiban egész sok gyerek lesz
>> elsőáldozó (már csak arra kellene odafigyelni, hogy a szülők a későbbi
>> vasárnapokon is elfáradjanak gyermekeikkel a misére, hogy az elsőáldozás
>> valóban az első legyen, ne pedig az egyetlen), ezzel szemben
>>
>> 2024-ben (is) az eltemetett hívek túlnyomó többsége úgy halt meg, hogy
>> egyetlen hozzátartozójának sem jutott eszébe elintézni számára a betegek
>> szentségének felvételét.
>>
>> Az ágyban fekvő katolikus többnyire nem részesül az őt megillető
>> szentségben, mert családtagjainak vagy nem jut eszébe a dolog, vagy
>> abban a tévhitben vannak, hogy aki fölött egy pap elmond egy imát, és
>> akit megkennek szent olajjal, az menten meghal. Ezzel szemben a
>> tényleges tapasztalat az, hogy a beteg lelkileg megkönnyebbül, és vagy
>> erőre kap és jobban lesz, vagy könnyebben távozik – melyik keresztény
>> lenne olyan szívtelen, hogy megtagadja a betegtől ezeket az opciókat? „E
>> szent kenet által és nagy irgalmassága szerint segítsen meg téged az Úr
>> a Szentlélek kegyelmével; szabadítson meg bűneidtől, üdvözítsen téged,
>> és erősítsen meg jóságosan” – ezt az imát mondaná el a katolikusoknál a
>> pap a szenvedő mellett, ha odahívnák.
>>
>> Ebből melyik szótól féltjük a dédit? Az irgalmasságtól? Vagy a jóságostól?
>>
>> Ha humbug lenne az egész, nyilvánvalóan nem rimánkodnának az eleve
>> túlterhelt papok, hogy szíveskedjenek gondolni erre a hívek, és
>> ugrasszák ki őket hóban-fagyban, hogy a békés sziesztázás vagy a
>> kényelmes elvacsorázgatás helyett ingyen meglátogathassanak egy beteget
>> vagy haldoklót – így hát akár a szkeptikusabbja is nyugodtan
>> megfogadhatja, hogy a bizalom és a remény jegyében megkezdődött 2025-ös
>> szentévben adott esetben halogatás nélkül él az efféle lehetőségekkel. Is.
>>
>> Már csak azért is, mert az 1300 óta meghirdetett szentév rendszerint 25
>> évente egyszer köszönt ránk
>>
>> – akinek fontosak a keresztény hagyományok, az ilyentájt nyilvánvalóan
>> nem tehet úgy, mintha egy közönséges tucatévet kezdenénk meg, nem pedig
>> a megújulás, a kiengesztelődés és az irgalom különleges időszakát. Ha a
>> világ 25 évente megülné az ideális testtömeg-index évét, különleges
>> alkalmakat kínálva az egyéni és közösségi fogyókúrázásra, nemde az is
>> jobban kedvet kapna a diétázáshoz, aki egyébként már hátat fordított az
>> egésznek? Nagy eséllyel kíváncsi lenne, nem mutatnak-e esetleg valahol
>> mégis egy neki való metódust, és egyébként is, 25 évben egyszer csak
>> kipróbálja az ember, abból baj nem lehet.
>>
>> Úgyhogy akkor hasonlóképpen a szentévben is, felekezettől függetlenül is:
>>
>> kegyelmekben gazdag, boldog nekifutást mindannyiunknak!
>> --
>>
>> Üdvrivalgással:
>> KEA.
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250105/67a47a77/attachment.html>