[Grem] Most vagy soha

2024. Már. 22., P, 18:02:11 CET

Én most viszont mindenben egyet értek Lacival remekül fogalmaztad meg Laci az alapproblémát a filmmel kapcsolatban ráadásul ez engem személyesen is érint hiszen ős pesti német családból származok  az 1800 s évek elején már pesten laktak az őseim és 141 éve élünk a Városligetnél . (persze csak apai ágon ).Egy (távoli rokon )nagybácsim viszont még a bécsújhelyi Mária Terézia  Katonai Akadémia parancsnoka volt 1843 –ig haláig .Több későbbi honvéd tisztet tanított Czetz János a legfiatalabb honvéd tábornok említi is a naplójában .A nagybácsi  családi vonásként nagyon vigyázott arra hogy a növendékek meg ne fázzanak ha terep gyakorlatra, kirándulásra  vitte őket mindig ellenőrizni  kellett hogy van- e náluk esőkabát .

Igyekeztem pontosan fogalmazni a feudális rendet kizárólag magánjogi szinten változtatták meg .Az önkéntes örök váltság borzalmasan lassan haladt az örökös tartományokban de az 1812  s Das Allgemeine Bürgerliche Gesetzbuch magánjogi törvény minden ember a születése jogán Jogilag egyenlőnek ismert el  természetesen ez semmilyen politikai jogot nem jelentett  és lehet hogy még a nők és férfiak között is tett különbséget de ezt nem tudom pontosan .
Az állami támogatással megvalósuló jobbágy telek örök váltságot az örökös tartományokban is meglódította forradalom ennek megoldása párhuzamosan folytatódott a magyarországi intézkedésekkel .

Egy másik listán feltették a kérdés mit jelent a 12 pont alatt az egyenlőség szó idemásolom a válaszomat ebben szerepel az DABG :

Egyenlőség 1848

A magyar nemesség, értelmiség és az alsó papság azon része 1848-n  amelyik a rendszer változtatást szükségesnek tartotta  többé kevés tudta   mit jelent ez a szó ez a törekvés  EGYENLŐSÉG .

A TÖRVÉNY ELŐTTI EGYENLŐSÉGET ÉS A KÖZTEHERVISELÉST ,AZ EGYENLŐ VÁLLALKOZÁS ÉS FÖLDBIRTOKLÁS SZABADSÁGÁT semmi mást .(Petőfi és néhány márciusi ifjú már mást gondolt ezen )És ez valamennyire megvalósult 1848 és 1853 tól kezdődően tudni illik Ferenc József nyílt parancsa alapján 1853 tól kezdődően bevezették a MAGYAR KIRÁLYSÁG területén és az Erdélyi Nagyfejedelemség területén az 1812 óta a Habsburg örökös tartományokban hatályos Das Allgemeine Bürgerliche Gesetzbuch magánjogi törvényt , Mindezt úgy némileg figyelembe vették a 48-s úgynevezett áprilisi törvények erre vonatkozó részeit hiszen ezeket a Habsburg kormányzat legitimnek ismerte el hiszen ezeket V. Ferdinánd még szentesítette .(az áprilisi törvények minden más vonatokozását így pl. a nemzetőrséggel kapcsolatosakat természetesen NEM ).

Itt jelzem hogy a fenti DABG a világ egyik legrégebbi magánjog kódexe a francia Code Civil és a Porosz Polgári Törvénykönyv mellett .

Így tehát magán  jogi értelemben az az egyenlőség amit a 48 s márciusi ifjak a röplapra írtak a 12 . pont alá írtak az  megvalósult mert NEM  egy elvont szerencsétlenséget találtak ki ami a mi életünkben csak viszonylagosan valósulhat meg ahogy .......... írta hanem egy megvalósítható politikai jogi törekvést .(hogy a jog időnként csak viszonylagosan teljesül arról nem a jog tehet ). Mind ez, ezt fontos tudni, politikai jogokat nem jelentett az egy másik történet .

Természetesen szépség hibája azért van az ügynek hiszem nem egy százszázalékosan magyar törvény valósult meg így volt némi ellenállás .e hozzá kell tennem bármilyen meglepő is a Habsburg kormányzat felajánlotta több magyar jogtudósnak  a törvény magyar változatának kidolgozását azonban a szabadság harc durva  Habsburg megtorlása miatti ellenállás okán ezt végül senki sem vállalta el pedig jobb lett volna ha ezt megteszik .Így a törvény magyarosítása 1867 utánra maradt .Az DABG valóban nem felelt meg minden pontjában a magyar jogszokásoknak de de több pontja meglepő módon radikálisabb volt a magyar áprilisi törvényeknek .

Az ügy egyik legfontosabb vonatkozása az volt hogy a magyar (és nem magyar ajkú ) parasztság 44 % amely úrbéri szerződéssel rendelkezett ( jobbágy volt ) megkapta a termőterület 56 % –t végleges magántulajdonba úgy hogy a földes úri kárpótlást ,hála a 48 forradalmi megmozdulás ható erejének és az áprilisi törvényeknek  ,a földes úri kárpótlást TELJES ÁLLAMI ÁTVÁLLALÁSSAL . 

Ugye mindez meglepő ! ! ! Szinte sohasem hallunk erről 1848 március 15. – i megemlékezések szövegeiben ?

Üdv. Egon

From: László Baják 
Sent: Friday, March 22, 2024 5:20 PM
To: Reinisch Egon ; grem at turul.kgk.uni-obuda.hu 
Subject: Re: [Grem] Most vagy soha

Kedves lista!  
Annyiban egyet értek Egonnal, hogy teljesen téves a filmnek a nagy a bécsi udvar ellenes nemzeti felhangja.1848-ban elsősorban polgári forradalom zajlott és nem valami nemzeti felkelés. A nemzet fogalma eredetileg a magyar nemességet jelentette, de akkoriban már egyre inkább,legalábbis elvileg kiterjedt anyanyelvtől és származástól függetlenül minden magyaországi országlakosra. A forradalmi Pest-Budát többségében német anyanyelvű lakosok lakták!!! A polgári jogegyenlőség elfogadtatása IV. 11-én lényegében jogi értelemben ezt a felfogást alapozta meg és  szentesítette is egyben. A forradalom tehát nem elsősorban a bécsi udvar, hanem az ausztriai és magyarországi ókonzervativok és a feudális elit ellen irányult.. Félrevezető ugyanakkor Egonnak az az állítása, hogy Ausztriában már eltörölték volna a feudális rendet. Kétségtelenül, hogy Mária Terézia, de különösen II. József óta jelentős lépések történtek a feudális viszonyok felszámolására, földadó eltörlése, földesúri bíráskodás korlátozása, a jobbágytelek és a földesúri allódium elkülönítése, szabad költözködési jog kimondása, sőt elvileg a robot eltörlése is. A reformok azonban elakadtak és nem hajtották őket teljes mértékben végre. A parasztok továbbra sem rendelkeztek szabad földtulajdonnal, a robotmegváltást csak a császári birtokokon kezdték végrehajtani, az adóztatásban sem valósult meg a jogegyenlőség. Ausztriát ráadásul a Metternich-féle  ókonzervativ politikai rendszer határozta meg ! stb, stb. Ezzel szemben pl. Magyarországon is elkezdődött pl. az önkéntes örökváltság gyakorlatba történő átültetése. És Nem csakazért nem történt több, mert a hazai nemesség ezt akadályozta, hanem azért mert a bécsi udvar sem engedte. A forradalmak története is tanulságos. A teljes polgári átalakulás programját ugyanis a magyar reformellenzék dolgozta ki és Kossuth III. 3-i felirati beszédében terjesztette az országgyűlés elé. Kossuth a pesti egyetemi ifjúságot kérte fel, hogy peticióval támogassák a programját. Ebből született a III. 15-i 12 pont. Kossuth a programjában Ausztriának is polgári alkotmányt követelt (ha Bécsben ilyen lett volna, akkor a kossuth-i követelés hatására nem tör ki III. 13-án a bécsi forradalom!) Ha Bécsben nem tör ki a forradalom akkor Pesten megrekednek az események egy petíciózó akciónál. Ha pesten nincs forradalom és Kossuth teljesen hamisan nem híreszteli pozsonyszerte, hogy 30 ezer paraszt (a jobbágy nevet már II. József eltörölte!) indult szétzavarni a rendi gyűlést, úgy a főrendek nem biztos, hogy elfogadták volna el polgári átalakulás programját. stb Ebből a rövid vázlatból is kiderül, hogy hamis a film attitűdje, hamisak a szereplők motivációi. Nem az a probléma, hogy fiktív szereplők is vannak a filmben, minden történelmi filmben vannak, hanem az, ha ezeknek a fiktív szereplőknek viselkedése nem hiteles. A  Pest-Budai jórészt olaszokból álló helyőrsége és a parancsnokuk (Léderer) sem volt abban a helyzetben, hogy  (ha akarta volna) megakadályozhatta volna az eseményeket.    Üdv

Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2024. márc. 22., P, 8:34):

  Petőfi és a márciusi forradalom legnagyobb problematikája az hogy ezt a harcot nem csak Bécs ellen hanem ÖNMAGUNK ELLEN is meg kellett vívni .Vagyis a feudális jogrend felszámolásáért ami az osztrák örökös tartományokban már 1812 –ben megtörtént legalábbis a magán jog területén nálunk viszont MÉG NEM !

  És Petőfi ezért éppen olyan harcosan kiállt mint a Habsburg kormányzattól való függőség lazításáért .Tehát önmagában kár volt Petőfiről filmet csinálni mert ezt a vonalat nyilván ösztönösen elnyomták a filmben és Petőfit úgy állították be mintha csak Bécs (valójában Brüsszel ellen harcolna ).

  Ráadásul az hatalmas  hiba volt hogy a filmben kétszer is előfordul a beszéljünk magyarul című ostobaság :-A kisfiam remélem már magyarul fog beszélni –Magyarul akarunk beszélni és dolgozni ---? ? ? ? 

  A magyar rendi ország gyűlés (tekintettel arra hogy a Magyar Királyság és az Erdélyi Nagyfejedelemség önálló állami léttel bírt ) már 1844 -ben törvény hozott arról hogy magyar az állami hivatalos nyelv .(II.Józsefig a latin volt a hivatalos állami adminisztráció nyelve ezután az  osztrák-német  volt lett) .Es a magyar nyelvre mint állami nyelve vonatkozó törvényt  V. Ferdinánd szentesítette .De valójában 1805 től a királyhoz és a bécsi kancelláriához újra lehetett latinul szöveggel fogalmazni és 1830 –tól a városi és vármegyei bíróságokhoz és helyhatóságok lehetett magyarul nyelvű levélben fordulni ( 1830 VIII. törvény cikk .)
  Ráadásul ekkor már széles körű volt a magyar nyelv oktatása az iskolákban .

  És pont ezért lett Petőfi híres hiszen a költeményeit szabadon MAGYAR NYELVEN kiadhatta . A sajtó censura csak a politikai tartalmakat figyelte .

  Itt tehát szó szerint a nézők tudatos félrevezetése történt meg 6 milliárd forintért .(vagy olyan lelkiismeretlen munkát végeztek a szövegírók hogy semminek sem néztek utána )

  Üdv. Egon

       Vírusmentes.www.avast.com 

  _______________________________________________
  Grem mailing list
  Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
  http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

--------------------------------------------------------------------------------
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

-- 
Ezt az e-mailt átvizsgálta az Avast AntiVirus szoftver.
www.avast.com
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240322/cbe2cb98/attachment.html>