[Grem] Most vagy soha

[László Baják]

Kedves lista!
Annyiban egyet értek Egonnal, hogy teljesen téves a filmnek a nagy a bécsi
udvar ellenes nemzeti felhangja.1848-ban elsősorban polgári forradalom
zajlott és nem valami nemzeti felkelés. A nemzet fogalma eredetileg a
magyar nemességet jelentette, de akkoriban már egyre inkább,legalábbis
elvileg kiterjedt anyanyelvtől és származástól függetlenül minden
magyaországi országlakosra. A forradalmi Pest-Budát többségében német
anyanyelvű lakosok lakták!!! A polgári jogegyenlőség elfogadtatása IV.
11-én lényegében jogi értelemben ezt a felfogást alapozta meg és
szentesítette is egyben. A forradalom tehát nem elsősorban a bécsi udvar,
hanem az ausztriai és magyarországi ókonzervativok és a feudális elit ellen
irányult.. Félrevezető ugyanakkor Egonnak az az állítása, hogy Ausztriában
már eltörölték volna a feudális rendet. Kétségtelenül, hogy Mária Terézia,
de különösen II. József óta jelentős lépések történtek a feudális viszonyok
felszámolására, földadó eltörlése, földesúri bíráskodás korlátozása, a
jobbágytelek és a földesúri allódium elkülönítése, szabad költözködési jog
kimondása, sőt elvileg a robot eltörlése is. A reformok azonban elakadtak
és nem hajtották őket teljes mértékben végre. A parasztok továbbra sem
rendelkeztek szabad földtulajdonnal, a robotmegváltást csak a császári
birtokokon kezdték végrehajtani, az adóztatásban sem valósult meg a
jogegyenlőség. Ausztriát ráadásul a Metternich-féle  ókonzervativ politikai
rendszer határozta meg ! stb, stb. Ezzel szemben pl. Magyarországon is
elkezdődött pl. az önkéntes örökváltság gyakorlatba történő átültetése. És
Nem csakazért nem történt több, mert a hazai nemesség ezt akadályozta,
hanem azért mert a bécsi udvar sem engedte. A forradalmak története is
tanulságos. A teljes polgári átalakulás programját ugyanis a magyar
reformellenzék dolgozta ki és Kossuth III. 3-i felirati beszédében
terjesztette az országgyűlés elé. Kossuth a pesti egyetemi ifjúságot kérte
fel, hogy peticióval támogassák a programját. Ebből született a III. 15-i
12 pont. Kossuth a programjában Ausztriának is polgári alkotmányt követelt
(ha Bécsben ilyen lett volna, akkor a kossuth-i követelés hatására nem tör
ki III. 13-án a bécsi forradalom!) Ha Bécsben nem tör ki a forradalom akkor
Pesten megrekednek az események egy petíciózó akciónál. Ha pesten nincs
forradalom és Kossuth teljesen hamisan nem híreszteli pozsonyszerte, hogy
30 ezer paraszt (a jobbágy nevet már II. József eltörölte!) indult
szétzavarni a rendi gyűlést, úgy a főrendek nem biztos, hogy elfogadták
volna el polgári átalakulás programját. stb Ebből a rövid vázlatból is
kiderül, hogy hamis a film attitűdje, hamisak a szereplők motivációi. Nem
az a probléma, hogy fiktív szereplők is vannak a filmben, minden történelmi
filmben vannak, hanem az, ha ezeknek a fiktív szereplőknek viselkedése nem
hiteles. A  Pest-Budai jórészt olaszokból álló helyőrsége és a
parancsnokuk (Léderer) sem volt abban a helyzetben, hogy  (ha akarta volna)
megakadályozhatta volna az eseményeket.    Üdv

Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2024. márc. 22., P,
8:34):

> Petőfi és a márciusi forradalom legnagyobb problematikája az hogy ezt a
> harcot nem csak Bécs ellen hanem ÖNMAGUNK ELLEN is meg kellett vívni
> .Vagyis a feudális jogrend felszámolásáért ami az osztrák örökös
> tartományokban már 1812 –ben megtörtént legalábbis a magán jog területén
> nálunk viszont MÉG NEM !
>
> És Petőfi ezért éppen olyan harcosan kiállt mint a Habsburg kormányzattól
> való függőség lazításáért .Tehát önmagában kár volt Petőfiről filmet
> csinálni mert ezt a vonalat nyilván ösztönösen elnyomták a filmben és
> Petőfit úgy állították be mintha csak Bécs (valójában Brüsszel ellen
> harcolna ).
>
> Ráadásul az hatalmas  hiba volt hogy a filmben kétszer is előfordul a
> beszéljünk magyarul című ostobaság :-A kisfiam remélem már magyarul fog
> beszélni –Magyarul akarunk beszélni és dolgozni ---? ? ? ?
>
> A magyar rendi ország gyűlés (tekintettel arra hogy a Magyar Királyság és
> az Erdélyi Nagyfejedelemség önálló állami léttel bírt ) már 1844 -ben
> törvény hozott arról hogy magyar az állami hivatalos nyelv .(II.Józsefig a
> latin volt a hivatalos állami adminisztráció nyelve ezután az
> osztrák-német  volt lett) .Es a magyar nyelvre mint állami nyelve vonatkozó
> törvényt  V. Ferdinánd szentesítette .De valójában 1805 től a királyhoz és
> a bécsi kancelláriához újra lehetett latinul szöveggel fogalmazni és 1830
> –tól a városi és vármegyei bíróságokhoz és helyhatóságok lehetett magyarul
> nyelvű levélben fordulni ( 1830 VIII. törvény cikk .)
> Ráadásul ekkor már széles körű volt a magyar nyelv oktatása az iskolákban .
>
> És pont ezért lett Petőfi híres hiszen a költeményeit szabadon MAGYAR
> NYELVEN kiadhatta . A sajtó censura csak a politikai tartalmakat figyelte .
>
>
> Itt tehát szó szerint a nézők tudatos félrevezetése történt meg 6 milliárd
> forintért .(vagy olyan lelkiismeretlen munkát végeztek a szövegírók hogy
> semminek sem néztek utána )
>
> Üdv. Egon
>
>
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient>
> Vírusmentes.www.avast.com
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient>
> <#m_-6709382957631609244_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240322/ad97a59d/attachment.html>