[Grem] Az Ursula von der Leyen-i értelemben vett... - adalék 1.

László Baják laszlo.bajak at gmail.com
2024. Jan. 30., K, 09:46:04 CET


Tisztelt Puskás László!
Magyarország egy erősen eladósodott ország volt a rendszerváltás idején,
ráadásul az ún előprivatizáció során 1985-90 között a kommunisták
privatizálták maguknak a leginkább működőképesebb részeit a magyar iparnak.
Ezt a lopott ipart azután átjátszották a külföldi multiknak, akik
villámgyorsan felszámolták azt, hogy kiiktassák a konkurenciát és piacot
szerezzenek. Mindennek súlyos következményei lettek, munkanélküliség,
infláció, gazdasági kiszolgáltatottság.  A magyar gazdaságot a 94-ben, majd
2002-ben hatalomra jutott balliberális kormányok végletesen kiárusították a
nyugatnak (még a stratégiai fontosságú lakossági közszolgáltatókat is
eladták!)  A többi szocialista országot nem züllesztették így le. Ott nem
adták el a külföldieknek a gazdaságukat. Az NDK az egyesült Németországban
hatalmas fejlesztési pénzeket kapott. Lengyelországnak elengedték az
államadósságát, Romániának, a cseheknek, a szlovákoknak és a baltiaknak
eleve nem is volt. A végső pofont Magyarország a 2009 körüli gazdasági
válság hozta, ugyanis a Gyurcsány-Bajnai vezette ország minden más környező
országnál rosszabb helyzetbe került. Ekkor előzött pl. Lengyelország. Az
Orbán kormányok mindent elkövettek, hogy a süllyedő gazdasági trendeket
megfordítsák. Visszavásárolták a stratégiai iparágakat, megszüntették a
munkanélküliséget, megállították az eladósodást, sőt .... Még a teljesen
szakképzetlen cigányságnak is munkát adtak. Az első lépés az ország
ujraiparosításában kétségtelenül az olyan iparágak, cégek támogatása
(magyar építőipar) és telepítése volt, ahol a szakképzetlenek is
dolgozhattak. Ma már messze nem csak összeszerelő üzemeink vannak. Sikerült
elejét venni, annak is, hogy a külföldi termelő cégek monopolhelyzetbe
kerüljenek, azaz pl a keleti és a nyugati cégek kénytelenek
Magyarországon versenyezni  egymással, amiből Magyarország profitál. A
munkaerőhiány miatt gyorsan emelkednek a versenyszféra munkabérei. stb.
Ezzel szemben pl a román gazdaság hitelből növekszik, és ennek  a
növekedésnek csak a társadalom felső, a multikkal kollaboráló rétegénél és
a 3 millió vendégmunkásnál van hatása az életszínvonalra. (Sok pénzt
utalnak haza) A magyar kormány hosszabb távú stratégiai fejlesztéseket hajt
végre, mint a többi előnyösebb helyzetben lévő volt szocialista ország,
azaz Magyarország hamarosan vissza előzheti az előbb-utóbb válságba kerülő
szomszédokat. Az ukrán háború, vagy az EU politikai fékező hatása persze
lassíthatja ezt a folyamatot. Röviden a magyar gazdaságban ma nagyobb
potenciál van, mint,pl a horvát, bolgár, román, szerb, szlovák, vagy a
balti országokéban. Lengyelország a méreténél fogva más kategória.

Tibor László Puskás <puskas.tibor1967 at gmail.com> ezt írta (időpont: 2024.
jan. 29., H, 22:51):

> Amit nyugat gazdasági céljairól és modszereiról írtál azzal teljes
> mértékben egyetértek. Csak azt ne felejtsük el hogy a rendszerváltáskor
> Magyarország gazdaságilag nem volt rossz helyzetben, föleg ipari
> szempontból nem. Legtöbb velünk együtt csatlskozott ország közül(
> Lengyelország, Szlovákia, a 3 balti állam, Málta, Ciprus fejlettségben mind
> jóval mögöttünk volt most mindegyik elöttünk van. Nekünk eltünt az iparunk
> a többieknek feklödött. Komoly saját iparuk van a cseheknek, lengyeleknek
> de már a románoknak meg a horvátoknak is. Mi csak szánalmas beszállitói
> lettünk a nagy multicégeknek meg olcsó összeszerelő üzemek és az olcsó
> bérrabszolgák hazája. Hogyan alakulhatott ez így? Hogyan tárgyalta le az 1.
> Orbán-kormány az uniós csatlakozás 29 fejezetét.Nagyon kiváncsi lennék a
> különböző fejezetek lezárásakor kötött titkos záradékokra amik lehet hogy
> választ adnának ezekre a kerdésekre. Mindezek tetejébe még a munkabéreket
> illetően is Európa szegényháza lettünk. Már csak Bulgária van mögöttünk,
> Románia egyszinten velúnk, Szlovàkia, Horvátország kicsivel elöttünk,
> Lengyelország jóval elöttünk, Csehország és Szlovénia mérfóldekkel
> elöttünk, Ausztria meg beláthatatlam messzeségben elöttúnk és ezekben akar
> tetszik akár nem óriàsi felelőssege van a jelenlegi kormanynak.
>
> László Baják <laszlo.bajak at gmail.com> ezt írta (időpont: 2024. jan. 29.,
> Hét 21:14):
>
>> A magyarok azért mentek külföldre, mert nyugaton több pénzt kereshettek.
>> A nyugati országoknak nem kellett elszenvedniük 40 év kommunizmust és
>> szovjet megszállást, azaz megkapták a Marshall segélyt, szabadon
>> kizsákmányolhatták a volt és meglévő gyarmataikat,
>> szabadversenyben törekedhettek egyre jobb és jobb teljesítményekre.Röviden
>> a gazdagabb nyugati országok többet tudtak fizetni a magyar munkásoknak,
>> mint az elszegényített magyar állam. Ez minden volt szocialista országban
>> hasonló következményekkel járt. A statisztikák szerint egyébként
>> Magyarországon volt a legkisebb az elvándorlás. Az Eu-ba elsősorban azért
>> vettek föl bennünket, hogy az piacok nyerése mellett az olcsó munkaerő
>> szabadon áramolhasson nyugatra. Az Eu rendszere a keleti államok egyfajta
>> belső gyarmatosítását jelentette. Adnak támogatást (már amikor) a keleti
>> államoknak, hogy lépést tartsanak a nyugati gazdasági fejlődéssel, maradjon
>> megfelelő fizetőképes kereslet, de arra nagyon vigyáznak, hogy a teljes
>> felzárkózást megakadályozzák, hiszen nem akarnak konkurenciát. Ezt az
>> alaphelyzetet felróni a magyar politikának ostobaság. A mostani magyar
>> kormány egyébként sokat tesz azért, hogy kicselezze Brüsszelt. Többek
>> között behívta a nyugati tőkések korlátozása céljából a keleti (japán,
>> kínai, koreai, indiai) tőkét. (keleti nyitás) Nem hajlandó lemondani az
>> olcsó orosz energiahordozókról. Az orosz ellenes embargó egyik célja a
>> feltörekvő Közép-Európai gazdaságok letörése. stb Brüsszel nem hajlandó
>> beletörődni abba, hogy Magyarország nem asszisztál a jelenlegi egyenlőtlen
>> rendszer bebetonozásához. Ezért a politikai támadások.
>>
>> Tibor László Puskás <puskas.tibor1967 at gmail.com> ezt írta (időpont:
>> 2024. jan. 28., V, 23:45):
>>
>>> Azért kiváncsi lennék hasonló statisztikákra az Ausztriában,
>>> Hollandiában, Svédországban és Nagy-Britanniában élő magyarokkal
>>> kapcsolatban. Lehet ezt finomítani meg megmagyarázni de ettől még szomorú
>>> tény hogy 2010 után tragikus módon megnőtt a kivándorlás Magyarországról. A
>>> legszomorúbb ebben az hogy szorgalmas, dolgozni akaró és tudó, és nagyon
>>> sok magasan képzett honfitársunk hagyta el az országot akik nagy része
>>> leginkább abban az életkorban volt amikor leginkább hajlandóak a párok
>>> gyereket vállalni. Sokan vállaltak is, de nem Magyarországon. Ez olyan
>>> demográfiai csapás volt ami 1956 óta nem érte az országot. Az
>>> értékteremtésröl meg az alkotásról nem is beszélve. Az is igaz ugyan hogy
>>> azért jöttek haza néhány ezren, de csak olyanok akik nem beszélték rendesen
>>> a befogadó ország nyelvét meg odakint is a legrosszabbul fizetett munkákat
>>> végezték, meg ráadásul egy régebb óta kint élő magyarnak dolgoztak akik a
>>> végletekig kihasználták öket. Sajnos nem véletlenül mondják hogy külföldön(
>>> nemcsak ott) magyar magyarnak a farkasa.
>>> Viszont a többség akik kint egzisztenciát teremtettek( orvosok,
>>> mérnökök, informatikusok, jó szakmával rendelkező vállalkozók akik
>>> rengeteget dolgoznak ugyan de megéri nekik) ök nem fognak hazajönni mert
>>> pontosan tudják hogy széles tömegek számára idehaza nincs jövö.
>>> Akkumlátorgyárban dolgozni távol-keleti vezetés alatt éhbérért,-ráadásul
>>> 2-3 év után tartós egeszségkárosodással-nem igazán vonzó perspektíva. És
>>> ami még döbbenetesebb-ezt is olvastam-több ezer fiatal azt üzente az
>>> interneten higyha az Orbán-kormany megbukik akkor ök hazajönnek. Ez sok
>>> mindent elárul.
>>>
>>> KEA <kea at turul.banki.hu> ezt írta (időpont: 2024. jan. 28., Vas 20:12):
>>>
>>>> > Azért remélhetőleg nem durvul el ennyire a helyzet Nyugat-Európában.
>>>> Bár ki
>>>> > tudja? Kérdés az hogy ez most valójában mekkora probléma, mert tartok
>>>> töle
>>>> > hogy a mi köztévés híradásaink ezt jelentősen felnagyitják, mint
>>>> ahogy a
>>>> > migrációs kérdést is?
>>>>
>>>> Kezdjük az el- és visszavándorlással, mégis vasárnap van.
>>>>
>>>> *** *** ***
>>>>
>>>> Bundesmutti elsikálta szépen – a német nők termékenységi rátája „csak”
>>>> 40
>>>> százalékkal alacsonyabb, mint a migránsoké
>>>>
>>>> „Wir schaffen das!“ Avagy megérkezett a Szövetségi Migrációs és
>>>> Menekültügyi
>>>> Hivatal legfrissebb jelentése. Tanulságos olvasmány.
>>>>
>>>> Mandiner, 2024.01.13. -- Rivafinoli Francesca
>>>>
>>>> https://mandiner.hu/kulfold/2024/1/bundesmutti-elsikalta-szepen-a-nemet-nok-termekenysegi-rataja-csak-40-szazalekkal-alacsonyabb-mint-a-migransoke
>>>>
>>>>
>>>> Más migránsoktól eltérően az uniós országok állampolgárai amilyen
>>>> lendülettel
>>>> Németországba költöznek, ugyanolyan lendülettel előbb-utóbb távozni is
>>>> szoktak –
>>>> derül ki a német Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal
>>>> legfrissebb, de
>>>> még a 2022-es adatokat prezentáló jelentéséből.
>>>>
>>>> Szikár tény, megbízható német számadat: 2019-ben 211 740 magyar élt
>>>> Németországban, míg 2022. december 31-én (azaz annak a választási évnek
>>>> a végén,
>>>> amikor
>>>>
>>>> már az urnazárást követő két hétben csak Donáth Annának rögtön „öt meleg
>>>> barátja” hagyta el az országot az állítólagos kilátástalanságában)
>>>>
>>>> létszámuk 214 695 volt. Az négy év alatt mindösszesen plusz 2955 fő.
>>>> Könnyen
>>>> belátható, hogy nem a kiköltözők száma ilyen alacsony (különös
>>>> tekintettel a
>>>> románok egyidejű 135 ezres növekményére), miként az sem valószínű, hogy
>>>> a
>>>> németországi magyarok idővel szublimálnak (hiszen az állampolgárságot
>>>> sem kérik
>>>> ekkora tömegek); hanem többnyire helycseréről van szó: az újak mennek,
>>>> mások meg
>>>> történetesen fogják a cókmókjukat és hazajönnek. És valóban:
>>>>
>>>> még a kiugróan kofferpakolós 2022. esztendőben is csupán 4021-gyel
>>>> haladta meg
>>>> az elköltözők száma a Németországból visszaérkezőkét,
>>>>
>>>> így nőtt az ottani magyarok száma abban az évben 1960-nal (a románoké
>>>> közben 39
>>>> ezerrel, bezzeg).
>>>>
>>>> Külön érdekesség, hogy a Németországban élő magyaroknak 6 százaléka
>>>> született
>>>> Németországban, ami más országok állampolgáraihoz viszonyítva alacsony
>>>> arány –
>>>> az Európai Unióhoz később csatlakozott románok és bolgárok esetében ez
>>>> 8,2
>>>> százalék, a horvátoknál egyenesen 13,7.
>>>>
>>>> Szűk 28 ezer kiskorú magyar él Németországban, szemben a 167 ezer
>>>> kiskorú
>>>> románnal, a 60 ezer kiskorú horváttal, vagy akár a 38 ezer göröggel.
>>>>
>>>> Okos statisztikusok ebből nyilván szakszerűbb következtetéseket tudnának
>>>> levonni, mint a magamfajta laikus, mindenesetre talán megfogalmazható
>>>> az az
>>>> óvatos sejtés, hogy szép csöndben számos család is szivárog hazafelé.
>>>>
>>>> A jelentés mindenesetre megállapítja: 2021-ben az uniós tagállamok
>>>> közül húsz
>>>> esetében haladta meg az elvándorlás a visszavándorlást (idetartozik
>>>> Németország,
>>>> amely 2010 óta már 600 ezer németet veszített; de itt találjuk
>>>> Belgiumot,
>>>> Franciaországot és Svédországot is); ezzel szemben
>>>>
>>>> a német hivatal a pozitív visszavándorlási egyenleget mutató 11
>>>> tagállam között
>>>> tartja számon Portugáliát, Írországot és Magyarországot.
>>>>
>>>> Magyarországra egyébként 2022-ben 2052 német érkezett, ezzel az ország
>>>> Thaiföld
>>>> és Belgium között áll a célországok ranglistáján
>>>> (összehasonlításképpen: a
>>>> tengerparti dolce vitát kínáló Olaszországba 3214 német költözött,
>>>> Portugáliába
>>>> 2757).
>>>>
>>>> A Magyarországra migráló németek korösszetételét a jelentés sajnos nem
>>>> tartalmazza; összességében azonban nem nyer bizonyítást az az állítás,
>>>> amely
>>>> szerint Németországból csupán azért van elvándorlás, mert a jómódú
>>>> nyugdíjasok
>>>> tömegével áramlanak naposabb vidékekre –
>>>>
>>>> az adatok szerint ugyanis a távozók csupán 6,3 százaléka idősebb 65
>>>> évesnél.
>>>>
>>>> De érdekes adatokra bukkanhat az is, aki szerint vendégmunkás és
>>>> ellenőrizetlenül beáramló illegális migráns között a végeredményt
>>>> tekintve
>>>> érdemi különbség nincsen.
>>>>
>>>> Mint ismert, Németország az 1960-as évek környékén külön egyezményeket
>>>> írt alá
>>>> vendégmunkások fogadására irányulóan, mások mellett Spanyolországgal,
>>>> Portugáliával, Görögországgal, illetve Törökországgal. Ennek nyomán a
>>>> külföldiek
>>>> aránya az 1961-es 1,2 százalékhoz képest 1970-re elérte a 4,5
>>>> százalékot, azaz
>>>> egy évtized alatt bő 3 százalékponttal nőtt; aztán teltek-múltak az
>>>> évek, és
>>>> kismértékű konstans növekedés, illetve időnkénti stagnálás után 2014-re
>>>> a nem
>>>> német állampolgárok aránya már súrolta a 9,3 százalékot. 44 esztendő
>>>> alatt szűk
>>>> öt százalékpontos növekedés.
>>>>
>>>> Hogy azután 2014 és 2022 között – hopp! – 9,3-ról 14,6 százalékra
>>>> ugorjon a
>>>> mutató; ami ugye nyolc év alatt jelent bő 5 százalékpontot.
>>>>
>>>> Lazán kapcsolódik, hogy 2022-ben 176 433 bűncselekményt követtek el
>>>> „jogosulatlanul az országban tartózkodó gyanúsítottak”, míg a
>>>> jogszerűen az
>>>> országban tartózkodó külföldiek 607 ezret; ez dobogós helyet érdemel a
>>>> 2015-ös
>>>> és a 2016-os bűnözési rekordok mögött. Hogy 2023-ban mennyivel lett
>>>> jobb a
>>>> helyzet, az egyelőre kérdéses: a berlini rendőrség szintén most
>>>> közzétett adatai
>>>> szerint
>>>>
>>>> 2023-ban a fővárosban 13 százalékkal nőtt a fiatalok által csoportosan
>>>> elkövetett erőszakos bűncselekmények száma, 7 százalékkal volt több
>>>> késes
>>>> támadás (naponta közel tíz), másfélszeresére ugrott a betörések száma és
>>>> egyharmadával több autót loptak el.
>>>>
>>>> A jövőt illetően megállapítható továbbá, hogy 2022. december 31-én a
>>>> Németországban élő külföldiek 58,6 százaléka volt 40 évesnél fiatalabb,
>>>> míg a
>>>> német állampolgároknak csupán 40,6 százaléka.
>>>>
>>>>
>>>> A termékenységi ráta a német nők körében 2022-ben 1,36 volt, míg a
>>>> külföldiek
>>>> esetében 1,88 – ami egyébként komoly visszaesés a 2016-os 2,28-hoz
>>>> képest: így a
>>>> bennszülöttekhez viszonyítva a fórjuk már mindössze 40 százalék.
>>>>
>>>> (Nyitókép: AFP)
>>>>
>>>> On 1/28/24 7:34 AM, Bényi Zsuzsanna wrote:
>>>> > Az újabb nyelvkönyvekben a család témánál képek alapján választhat a
>>>> tanuló,
>>>> >  melyikben képzeli el magát leginkább: apa-apa gyerek, anya-anya
>>>> gyerek,
>>>> > anya-apa gyerek. Szóval itt van abszolút. Filmekbe beleerőszakolva
>>>> > találkozhatunk rendszeresen homoszex uális párokkal teljesen nem
>>>> odaillő
>>>> > helyzetekben, lejön, hogy bele kellett szuszakolni a kötelezőt....
>>>> >
>>>> > Zsuzsa
>>>> >
>>>> > Tibor László Puskás <puskas.tibor1967 at gmail.com
>>>> > <mailto:puskas.tibor1967 at gmail.com>> ezt írta (időpont: 2024. jan.
>>>> 27., Szo
>>>> > 23:07):
>>>> >
>>>> > Azért remélhetőleg nem durvul el ennyire a helyzet Nyugat-Európában.
>>>> Bár ki
>>>> > tudja? Kérdés az hogy ez most valójában mekkora probléma, mert tartok
>>>> töle
>>>> > hogy a mi köztévés híradásaink ezt jelentősen felnagyitják, mint
>>>> ahogy a
>>>> > migrációs kérdést is? --
>>>>
>>>> Üdvrivalgással:
>>>> KEA.
>>>> _______________________________________________
>>>> Grem mailing list
>>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>>
>>> _______________________________________________
>>> Grem mailing list
>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240130/d89707ec/attachment.html>


További információk a(z) Grem levelezőlistáról