<div dir="ltr">Tisztelt Puskás László! <div>Magyarország egy erősen eladósodott ország volt a rendszerváltás idején, ráadásul az ún előprivatizáció során 1985-90 között a kommunisták privatizálták maguknak a leginkább működőképesebb részeit a magyar iparnak. Ezt a lopott ipart azután átjátszották a külföldi multiknak, akik villámgyorsan felszámolták azt, hogy kiiktassák a konkurenciát és piacot szerezzenek. Mindennek súlyos következményei lettek, munkanélküliség, infláció, gazdasági kiszolgáltatottság. A magyar gazdaságot a 94-ben, majd 2002-ben hatalomra jutott balliberális kormányok végletesen kiárusították a nyugatnak (még a stratégiai fontosságú lakossági közszolgáltatókat is eladták!) A többi szocialista országot nem züllesztették így le. Ott nem adták el a külföldieknek a gazdaságukat. Az NDK az egyesült Németországban hatalmas fejlesztési pénzeket kapott. Lengyelországnak elengedték az államadósságát, Romániának, a cseheknek, a szlovákoknak és a baltiaknak eleve nem is volt. A végső pofont Magyarország a 2009 körüli gazdasági válság hozta, ugyanis a Gyurcsány-Bajnai vezette ország minden más környező országnál rosszabb helyzetbe került. Ekkor előzött pl. Lengyelország. Az Orbán kormányok mindent elkövettek, hogy a süllyedő gazdasági trendeket megfordítsák. Visszavásárolták a stratégiai iparágakat, megszüntették a munkanélküliséget, megállították az eladósodást, sőt .... Még a teljesen szakképzetlen cigányságnak is munkát adtak. Az első lépés az ország ujraiparosításában kétségtelenül az olyan iparágak, cégek támogatása (magyar építőipar) és telepítése volt, ahol a szakképzetlenek is dolgozhattak. Ma már messze nem csak összeszerelő üzemeink vannak. Sikerült elejét venni, annak is, hogy a külföldi termelő cégek monopolhelyzetbe kerüljenek, azaz pl a keleti és a nyugati cégek kénytelenek Magyarországon versenyezni egymással, amiből Magyarország profitál. A munkaerőhiány miatt gyorsan emelkednek a versenyszféra munkabérei. stb. Ezzel szemben pl a román gazdaság hitelből növekszik, és ennek a növekedésnek csak a társadalom felső, a multikkal kollaboráló rétegénél és a 3 millió vendégmunkásnál van hatása az életszínvonalra. (Sok pénzt utalnak haza) A magyar kormány hosszabb távú stratégiai fejlesztéseket hajt végre, mint a többi előnyösebb helyzetben lévő volt szocialista ország, azaz Magyarország hamarosan vissza előzheti az előbb-utóbb válságba kerülő szomszédokat. Az ukrán háború, vagy az EU politikai fékező hatása persze lassíthatja ezt a folyamatot. Röviden a magyar gazdaságban ma nagyobb potenciál van, mint,pl a horvát, bolgár, román, szerb, szlovák, vagy a balti országokéban. Lengyelország a méreténél fogva más kategória. </div></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Tibor László Puskás <<a href="mailto:puskas.tibor1967@gmail.com">puskas.tibor1967@gmail.com</a>> ezt írta (időpont: 2024. jan. 29., H, 22:51):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div dir="auto">Amit nyugat gazdasági céljairól és modszereiról írtál azzal teljes mértékben egyetértek. Csak azt ne felejtsük el hogy a rendszerváltáskor Magyarország gazdaságilag nem volt rossz helyzetben, föleg ipari szempontból nem. Legtöbb velünk együtt csatlskozott ország közül( Lengyelország, Szlovákia, a 3 balti állam, Málta, Ciprus fejlettségben mind jóval mögöttünk volt most mindegyik elöttünk van. Nekünk eltünt az iparunk a többieknek feklödött. Komoly saját iparuk van a cseheknek, lengyeleknek de már a románoknak meg a horvátoknak is. Mi csak szánalmas beszállitói lettünk a nagy multicégeknek meg olcsó összeszerelő üzemek és az olcsó bérrabszolgák hazája. Hogyan alakulhatott ez így? Hogyan tárgyalta le az 1. Orbán-kormány az uniós csatlakozás 29 fejezetét.Nagyon kiváncsi lennék a különböző fejezetek lezárásakor kötött titkos záradékokra amik lehet hogy választ adnának ezekre a kerdésekre. Mindezek tetejébe még a munkabéreket illetően is Európa szegényháza lettünk. Már csak Bulgária van mögöttünk, Románia egyszinten velúnk, Szlovàkia, Horvátország kicsivel elöttünk, Lengyelország jóval elöttünk, Csehország és Szlovénia mérfóldekkel elöttünk, Ausztria meg beláthatatlam messzeségben elöttúnk és ezekben akar tetszik akár nem óriàsi felelőssege van a jelenlegi kormanynak.</div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">László Baják <<a href="mailto:laszlo.bajak@gmail.com" target="_blank">laszlo.bajak@gmail.com</a>> ezt írta (időpont: 2024. jan. 29., Hét 21:14):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div dir="ltr">A magyarok azért mentek külföldre, mert nyugaton több pénzt kereshettek. A nyugati országoknak nem kellett elszenvedniük 40 év kommunizmust és szovjet megszállást, azaz megkapták a Marshall segélyt, szabadon kizsákmányolhatták a volt és meglévő gyarmataikat, szabadversenyben törekedhettek egyre jobb és jobb teljesítményekre.Röviden a gazdagabb nyugati országok többet tudtak fizetni a magyar munkásoknak, mint az elszegényített magyar állam. Ez minden volt szocialista országban hasonló következményekkel járt. A statisztikák szerint egyébként Magyarországon volt a legkisebb az elvándorlás. Az Eu-ba elsősorban azért vettek föl bennünket, hogy az piacok nyerése mellett az olcsó munkaerő szabadon áramolhasson nyugatra. Az Eu rendszere a keleti államok egyfajta belső gyarmatosítását jelentette. Adnak támogatást (már amikor) a keleti államoknak, hogy lépést tartsanak a nyugati gazdasági fejlődéssel, maradjon megfelelő fizetőképes kereslet, de arra nagyon vigyáznak, hogy a teljes felzárkózást megakadályozzák, hiszen nem akarnak konkurenciát. Ezt az alaphelyzetet felróni a magyar politikának ostobaság. A mostani magyar kormány egyébként sokat tesz azért, hogy kicselezze Brüsszelt. Többek között behívta a nyugati tőkések korlátozása céljából a keleti (japán, kínai, koreai, indiai) tőkét. (keleti nyitás) Nem hajlandó lemondani az olcsó orosz energiahordozókról. Az orosz ellenes embargó egyik célja a feltörekvő Közép-Európai gazdaságok letörése. stb Brüsszel nem hajlandó beletörődni abba, hogy Magyarország nem asszisztál a jelenlegi egyenlőtlen rendszer bebetonozásához. Ezért a politikai támadások.</div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Tibor László Puskás <<a href="mailto:puskas.tibor1967@gmail.com" rel="noreferrer" target="_blank">puskas.tibor1967@gmail.com</a>> ezt írta (időpont: 2024. jan. 28., V, 23:45):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div dir="auto">Azért kiváncsi lennék hasonló statisztikákra az Ausztriában, Hollandiában, Svédországban és Nagy-Britanniában élő magyarokkal kapcsolatban. Lehet ezt finomítani meg megmagyarázni de ettől még szomorú tény hogy 2010 után tragikus módon megnőtt a kivándorlás Magyarországról. A legszomorúbb ebben az hogy szorgalmas, dolgozni akaró és tudó, és nagyon sok magasan képzett honfitársunk hagyta el az országot akik nagy része leginkább abban az életkorban volt amikor leginkább hajlandóak a párok gyereket vállalni. Sokan vállaltak is, de nem Magyarországon. Ez olyan demográfiai csapás volt ami 1956 óta nem érte az országot. Az értékteremtésröl meg az alkotásról nem is beszélve. Az is igaz ugyan hogy azért jöttek haza néhány ezren, de csak olyanok akik nem beszélték rendesen a befogadó ország nyelvét meg odakint is a legrosszabbul fizetett munkákat végezték, meg ráadásul egy régebb óta kint élő magyarnak dolgoztak akik a végletekig kihasználták öket. Sajnos nem véletlenül mondják hogy külföldön( nemcsak ott) magyar magyarnak a farkasa.<div dir="auto">Viszont a többség akik kint egzisztenciát teremtettek( orvosok, mérnökök, informatikusok, jó szakmával rendelkező vállalkozók akik rengeteget dolgoznak ugyan de megéri nekik) ök nem fognak hazajönni mert pontosan tudják hogy széles tömegek számára idehaza nincs jövö. Akkumlátorgyárban dolgozni távol-keleti vezetés alatt éhbérért,-ráadásul 2-3 év után tartós egeszségkárosodással-nem igazán vonzó perspektíva. És ami még döbbenetesebb-ezt is olvastam-több ezer fiatal azt üzente az interneten higyha az Orbán-kormany megbukik akkor ök hazajönnek. Ez sok mindent elárul.</div></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">KEA <<a href="mailto:kea@turul.banki.hu" rel="noreferrer" target="_blank">kea@turul.banki.hu</a>> ezt írta (időpont: 2024. jan. 28., Vas 20:12):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">> Azért remélhetőleg nem durvul el ennyire a helyzet Nyugat-Európában. Bár ki <br>
> tudja? Kérdés az hogy ez most valójában mekkora probléma, mert tartok töle <br>
> hogy a mi köztévés híradásaink ezt jelentősen felnagyitják, mint ahogy a <br>
> migrációs kérdést is?<br>
<br>
Kezdjük az el- és visszavándorlással, mégis vasárnap van.<br>
<br>
*** *** ***<br>
<br>
Bundesmutti elsikálta szépen – a német nők termékenységi rátája „csak” 40<br>
százalékkal alacsonyabb, mint a migránsoké<br>
<br>
„Wir schaffen das!“ Avagy megérkezett a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi<br>
Hivatal legfrissebb jelentése. Tanulságos olvasmány.<br>
<br>
Mandiner, 2024.01.13. -- Rivafinoli Francesca<br>
<a href="https://mandiner.hu/kulfold/2024/1/bundesmutti-elsikalta-szepen-a-nemet-nok-termekenysegi-rataja-csak-40-szazalekkal-alacsonyabb-mint-a-migransoke" rel="noreferrer noreferrer noreferrer" target="_blank">https://mandiner.hu/kulfold/2024/1/bundesmutti-elsikalta-szepen-a-nemet-nok-termekenysegi-rataja-csak-40-szazalekkal-alacsonyabb-mint-a-migransoke</a><br>
<br>
<br>
Más migránsoktól eltérően az uniós országok állampolgárai amilyen lendülettel<br>
Németországba költöznek, ugyanolyan lendülettel előbb-utóbb távozni is szoktak –<br>
derül ki a német Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal legfrissebb, de<br>
még a 2022-es adatokat prezentáló jelentéséből.<br>
<br>
Szikár tény, megbízható német számadat: 2019-ben 211 740 magyar élt<br>
Németországban, míg 2022. december 31-én (azaz annak a választási évnek a végén,<br>
amikor<br>
<br>
már az urnazárást követő két hétben csak Donáth Annának rögtön „öt meleg<br>
barátja” hagyta el az országot az állítólagos kilátástalanságában)<br>
<br>
létszámuk 214 695 volt. Az négy év alatt mindösszesen plusz 2955 fő. Könnyen<br>
belátható, hogy nem a kiköltözők száma ilyen alacsony (különös tekintettel a<br>
románok egyidejű 135 ezres növekményére), miként az sem valószínű, hogy a<br>
németországi magyarok idővel szublimálnak (hiszen az állampolgárságot sem kérik<br>
ekkora tömegek); hanem többnyire helycseréről van szó: az újak mennek, mások meg<br>
történetesen fogják a cókmókjukat és hazajönnek. És valóban:<br>
<br>
még a kiugróan kofferpakolós 2022. esztendőben is csupán 4021-gyel haladta meg<br>
az elköltözők száma a Németországból visszaérkezőkét,<br>
<br>
így nőtt az ottani magyarok száma abban az évben 1960-nal (a románoké közben 39<br>
ezerrel, bezzeg).<br>
<br>
Külön érdekesség, hogy a Németországban élő magyaroknak 6 százaléka született<br>
Németországban, ami más országok állampolgáraihoz viszonyítva alacsony arány –<br>
az Európai Unióhoz később csatlakozott románok és bolgárok esetében ez 8,2<br>
százalék, a horvátoknál egyenesen 13,7.<br>
<br>
Szűk 28 ezer kiskorú magyar él Németországban, szemben a 167 ezer kiskorú<br>
románnal, a 60 ezer kiskorú horváttal, vagy akár a 38 ezer göröggel.<br>
<br>
Okos statisztikusok ebből nyilván szakszerűbb következtetéseket tudnának<br>
levonni, mint a magamfajta laikus, mindenesetre talán megfogalmazható az az<br>
óvatos sejtés, hogy szép csöndben számos család is szivárog hazafelé.<br>
<br>
A jelentés mindenesetre megállapítja: 2021-ben az uniós tagállamok közül húsz<br>
esetében haladta meg az elvándorlás a visszavándorlást (idetartozik Németország,<br>
amely 2010 óta már 600 ezer németet veszített; de itt találjuk Belgiumot,<br>
Franciaországot és Svédországot is); ezzel szemben<br>
<br>
a német hivatal a pozitív visszavándorlási egyenleget mutató 11 tagállam között<br>
tartja számon Portugáliát, Írországot és Magyarországot.<br>
<br>
Magyarországra egyébként 2022-ben 2052 német érkezett, ezzel az ország Thaiföld<br>
és Belgium között áll a célországok ranglistáján (összehasonlításképpen: a<br>
tengerparti dolce vitát kínáló Olaszországba 3214 német költözött, Portugáliába<br>
2757).<br>
<br>
A Magyarországra migráló németek korösszetételét a jelentés sajnos nem<br>
tartalmazza; összességében azonban nem nyer bizonyítást az az állítás, amely<br>
szerint Németországból csupán azért van elvándorlás, mert a jómódú nyugdíjasok<br>
tömegével áramlanak naposabb vidékekre –<br>
<br>
az adatok szerint ugyanis a távozók csupán 6,3 százaléka idősebb 65 évesnél.<br>
<br>
De érdekes adatokra bukkanhat az is, aki szerint vendégmunkás és<br>
ellenőrizetlenül beáramló illegális migráns között a végeredményt tekintve<br>
érdemi különbség nincsen.<br>
<br>
Mint ismert, Németország az 1960-as évek környékén külön egyezményeket írt alá<br>
vendégmunkások fogadására irányulóan, mások mellett Spanyolországgal,<br>
Portugáliával, Görögországgal, illetve Törökországgal. Ennek nyomán a külföldiek<br>
aránya az 1961-es 1,2 százalékhoz képest 1970-re elérte a 4,5 százalékot, azaz<br>
egy évtized alatt bő 3 százalékponttal nőtt; aztán teltek-múltak az évek, és<br>
kismértékű konstans növekedés, illetve időnkénti stagnálás után 2014-re a nem<br>
német állampolgárok aránya már súrolta a 9,3 százalékot. 44 esztendő alatt szűk<br>
öt százalékpontos növekedés.<br>
<br>
Hogy azután 2014 és 2022 között – hopp! – 9,3-ról 14,6 százalékra ugorjon a<br>
mutató; ami ugye nyolc év alatt jelent bő 5 százalékpontot.<br>
<br>
Lazán kapcsolódik, hogy 2022-ben 176 433 bűncselekményt követtek el<br>
„jogosulatlanul az országban tartózkodó gyanúsítottak”, míg a jogszerűen az<br>
országban tartózkodó külföldiek 607 ezret; ez dobogós helyet érdemel a 2015-ös<br>
és a 2016-os bűnözési rekordok mögött. Hogy 2023-ban mennyivel lett jobb a<br>
helyzet, az egyelőre kérdéses: a berlini rendőrség szintén most közzétett adatai<br>
szerint<br>
<br>
2023-ban a fővárosban 13 százalékkal nőtt a fiatalok által csoportosan<br>
elkövetett erőszakos bűncselekmények száma, 7 százalékkal volt több késes<br>
támadás (naponta közel tíz), másfélszeresére ugrott a betörések száma és<br>
egyharmadával több autót loptak el.<br>
<br>
A jövőt illetően megállapítható továbbá, hogy 2022. december 31-én a<br>
Németországban élő külföldiek 58,6 százaléka volt 40 évesnél fiatalabb, míg a<br>
német állampolgároknak csupán 40,6 százaléka.<br>
<br>
<br>
A termékenységi ráta a német nők körében 2022-ben 1,36 volt, míg a külföldiek<br>
esetében 1,88 – ami egyébként komoly visszaesés a 2016-os 2,28-hoz képest: így a<br>
bennszülöttekhez viszonyítva a fórjuk már mindössze 40 százalék.<br>
<br>
(Nyitókép: AFP)<br>
<br>
On 1/28/24 7:34 AM, Bényi Zsuzsanna wrote:<br>
> Az újabb nyelvkönyvekben a család témánál képek alapján választhat a tanuló,<br>
> melyikben képzeli el magát leginkább: apa-apa gyerek, anya-anya gyerek,<br>
> anya-apa gyerek. Szóval itt van abszolút. Filmekbe beleerőszakolva<br>
> találkozhatunk rendszeresen homoszex uális párokkal teljesen nem odaillő<br>
> helyzetekben, lejön, hogy bele kellett szuszakolni a kötelezőt....<br>
> <br>
> Zsuzsa<br>
> <br>
> Tibor László Puskás <<a href="mailto:puskas.tibor1967@gmail.com" rel="noreferrer noreferrer" target="_blank">puskas.tibor1967@gmail.com</a> <br>
> <mailto:<a href="mailto:puskas.tibor1967@gmail.com" rel="noreferrer noreferrer" target="_blank">puskas.tibor1967@gmail.com</a>>> ezt írta (időpont: 2024. jan. 27., Szo<br>
> 23:07):<br>
> <br>
> Azért remélhetőleg nem durvul el ennyire a helyzet Nyugat-Európában. Bár ki <br>
> tudja? Kérdés az hogy ez most valójában mekkora probléma, mert tartok töle <br>
> hogy a mi köztévés híradásaink ezt jelentősen felnagyitják, mint ahogy a <br>
> migrációs kérdést is? --<br>
<br>
Üdvrivalgással:<br>
KEA.<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" rel="noreferrer noreferrer" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer noreferrer noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" rel="noreferrer" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" rel="noreferrer" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>