[Grem] Tíz ídézet a pénzről híres gondolkodóktól.RE

2022. Aug. 9., K, 09:19:16 CEST

Kimaradt az idézet jelölése :

From: Emoke Greschik 
Sent: Tuesday, August 9, 2022 8:52 AM
To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu 
Subject: Re: [Grem] Tíz ídézet a pénzről híres gondolkodóktól.RE

Köszönjük Egonnak az  újabb levelet is.
Várjuk a további hozzászólásokat. nagyon.

Ki szeretné az sorozatot egészben olvasni

Írjon nekem magánban vagy a listán, 

Mert nálam meglesz mind elejétől végig
Mindnt szorgosan átmásolok és mentek 

Az eredeti és megszakítatlan levélfolyamba.

Mindenkinek áldott, békés, hűs napot!

Sok szeretettel,
Emőke / Mőci

On Tue, Aug 9, 2022 at 8:40 AM Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> wrote:

  Európa felemelkedése és Szent Tamás

  Ha már Szent Terézia Benedikta esetében  (aki sokat foglakozott Aquinói Szent Tamással  )előjött Szent Tamás akkor el kell mondanom ez szervesen kapcsolódik az Európa felemelkedése témához :

  Szennt Tamás a természetes emberi jogok megfogalmazásának előfutára .És ezt Szent Tamás Istentől kapott természetes jogként értelmezi így Szent Tamás megfogalmazza elsőkén a törvényes szabadság gondolatát ami lehetővé tette Európában a kivételes munkakedvet. vállalkozói szabadságot amely miatt Európa kivételes növekedési pályára állt .
  Ráadásul Szent Tamás azzal hogy Arisztotelész munkáival és  a római joggal is tisztában volt megteremtette a szerves kapcsolatot az antik idevágó hagyományokkal .

  Lásd idézet :TATTAY SZILÁRD* TERMÉSZETES JOGOK AQUINÓI SZENT TAMÁSNÁL? című írásból

  “Amikor Tamás azt mondja, hogy a ius az igazságosság tárgya, ezen azt érti: amiről az igazságosság szól, és amit az igazságosság gyakorlása biztosít, az valamely más személy vagy személyek joga – ami jár nekik, ami megilleti őket, ami jogosan az övék. A ius ezen jelentését teszi nyilvánvalóvá a Tamás által elfogadott római jogi definíció: az igazságosság állandó akarat másoknak megadni azt, ami az övék. […] Ami az övék, vagyis a joguk, az abban áll, ami az egyenlőség szerint megilleti őket […]. Ez a »valami, ami jár (amivel tartoznak) valakinek {debetur}«, majdnem mindig az előnyére válik annak a személynek, akinek joga {ius} van hozzá. […] Ha tehát rendelkezem egy természetes – ma azt mondanánk: emberi – joggal, akkor a természeti törvény {ius naturale} alapján bírok vele; ha törvényi jogom van, akkor a pozitív törvény {ius positivum} erejénél fogva rendelkezem vele […]. Ily módon a – természeti vagy tételes – törvény képezi a jog(ok) alapját {ratio iuris}”.

  És mindezt Istentől származtatja :

  Lásd idézet :TATTAY SZILÁRD* TERMÉSZETES JOGOK AQUINÓI SZENT TAMÁSNÁL?című írásból

  Isteni jognak azt nevezzük, amit Isten hirdetett ki. Ehhez részben az tartozik, ami természet szerint igazságos, mindamellett igazságos volta rejtve marad az emberek előtt, részben pedig az, amit az isteni rendelés tesz igazságossá. Az isteni jogot ezért, miként az emberi jogot is, e két részre lehet felosztani. Hiszen az isteni törvény azért parancsol meg bizonyos dolgokat, mert azok jók, és azért tilt meg másokat, mert rosszak; míg ismét mások azért jók, mert elő vannak írva, s mások azért rosszak, mert meg vannak tiltva.”22 

  És lám-lám:

  Szent Tamás természet jogi megfogalmazásából egyenes az út a Függetlenségi Nyilatkozathoz amely szintén Istentől származtatja alapvető jogait az embernek :

  Magától értetődőnek tartjuk a következő igazságokat: hogy minden ember egyenlőnek van teremtve, s hogy a Teremtő mindannyiukat felruházta bizonyos [velük született] elidegeníthetetlen jogokkal, melyek közé tartozik az élethez, a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez való jog; hogy ezen jogok biztosítására az emberek között kormányzatok alakultak, melyeknek jogos hatalma a kormányzottak beleegyezéséből fakad; hogy valahányszor valamely kormányforma e célokat veszélyezteti, a népnek jogában áll azt megváltoztatni vagy megsemmisíteni, és új kormányzatot alkotni, mely olyan elveken épül fel és hatalmai olyan módon vannak megszervezve, ami a legalkalmasabbnak látszik arra, hogy a nép biztonságát és boldogulását lehetővé tegye. […] Ám ha a visszaélések és túlkapások hosszú sora [bizonyos időtől kezdve] mindig ugyanazt a célt követve elárulja a szándékot, hogy a korlátlan zsarnokság igájába akarják őket hajtani, akkor joguk, sőt kötelességük, hogy lerázzák magukról az ilyen uralmat, és jövőbeli biztonságuk érdekében új őrzőkről gondoskodjanak.
  (Az amerikai gyarmatok Függetlenségi nyilatkozata; Philadelphia, 1776. július 4.)

  From: Emoke Greschik 
  Sent: Friday, August 5, 2022 8:42 AM
  To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu 
  Subject: Re: [Grem] Tíz ídézet a pénzről híres gondolkodóktól

  Egon folytatatja a témát.  Egon levelét l. alább:

  Kereszténység és tudomány 

  A keresztény vallási világkép amiatt hogy egy személyes szuverén világot teremtő Istenképet határoz meg határozottan szétválasztotta a szakralitást és a profánt a transzcendens Istent és az általa teremtett világot .Ráadásul azt a világot amely az Isten által teremtett törvények szerint akkor is működik ha az “Alkotó pihen “.
  Persze Isten beavatkozhat a világ menetébe ezt hívjuk csodának vagy keresztény felfogás szerint meghallgathatja imáinkat és kicsit alakíthatja a történéseket de az általa teremtett törvények akkor is működnek .
  Ebből a szempontból nézve sok más vallásnál a hinduizmusnál az iszlámban a régi természeti népek vallásainál vagy nincs értelme a természeti törvények kutatásának mert ilyenek a vallási felfogás szerint  nincsenek ( az Isten vagy Istenek összeforrtak a természettel ) vagy ezek kifejezetten tiltottak így ezek a vallások  nem támogatják a kutatást .

  A korai keresztény időszakában a skolasztika idején az egyház főleg a szerzetes rendek segítségével az a híres középkori egyetemekkel az egyház maga volt a tudomány :az alapfelfogás az volt ha Isten teremtette a világot és Isten sugalmazására íródott a Szentírás akkor a kettő között nem lehet ellent mondás ,ha még is úgy érezzük van akkor vagy Bibliát értelmezzük rosszul vagy a teremtett világ törvényeit ismertük félre .

  Ráadásul a ma divatos hálózat kutatás kielemezte a végzett a középkori egyetemek végzett diákjai levelezéssel tartották tovább a kapcsolataikat ők egy valódi információs hálózatot tartottak fen és behálózták az egész keresztény Európát tehát a természet tudományos és társadalom tudományos ismeretek sokkal szélesebb körben terjedtek mint az például Laci állította egy régebbi eszmecserénkben mert ezt már kb. harmadszorra folytatjuk .A világ első egyeteme  ráadásul jelentős önkormányzatisággal rendelkezet az előbb említett nemzetközi hatásra jellemző hogy több magyar rektora is volt a középkorban .Aztán eljött a pillanat mikor az egyház már megrettent a természet és különösen a társadalom tudomány új felfogásaitól de akkor már késő a szellem már kiszabadult a palackból .

  Galileit egyébként nem azért marasztalta el az egyház mert a Nap központú bolygó rendszer mellett érvelt hiszen megkapta a hivatalos lehetőséget arra hogy bizonyítsa ezt hanem igen arcátlanul  önveszélyes módon megsértette a pápát aki addig kifejezetten támogatta őt .
  Csak egy ellenpélda :Az immámok az 1500 –s években leromboltatták a frissen felépült Isztambuli csillagvizsgálót mondván Allah személyesen irányítja a világot (MINDEN PILLANATBAN NINCSENEK TERMÉSZETI TÖRVÉNYEK ) így azokat nem csak értelmetlen de tilos is kutatni .

  A kínai “Örök világtörvény vallása “ nem tiltotta a természet tudományos kutatásokat és így Kína eddig az időszakig minden technikai kérdésben látványosan megelőzte Európát .
  Tehát nem csak a széttagoltságban sok versengő kereskedő város állam között , sok külön hatalmi központú térségben jöhet létre tudományos technikai fejlődés ahogy Laci állítja hanem egy birodalomban is ha ezt a rendszer ösztönzi vagy egyáltalán megengedi . .
  Igaz ebben lehet egy probléma is  és itt már Laci felfogásának igaza van :ha egy birodalmi kormányzat hatalom féltés miatt betiltja az innovációt és a kutatást és magát a gazdasági versenyt a vállalkozási szabadságot akkor kampec a fejlődésnek .A sok hatalmi központú Európában semmit sem lehetet központilag betiltani ha csak nem az egyház járt volna ebben az élem de mint mondtam az egyház nem volt határozottan tudomány ellenes főleg nem a korai időszakban .

  Mintha most az USÁ-ban elhangzottak volna a keresztény értékek védelmének fontossága de ha  nem értjük meg hogy milyen szerepet játszott társadalmi szempontból is a kereszténység Európában akkor milyen értékekről beszélünk ?

  Folyt. köv . jön :A keresztény hitvallás minden pozitív hatása mellett hogy fékezték egy darabig az európai elitek az innovációt ?Tehát a Kína szindróma (nem a filmbeli ) hanem az innováció fékezése Európán belül is megvolt csak nálunk sikerült leküzdeni .

  Egon javítása:
  Két javítás :  ‘1.a világ első egyeteme a Bolognai Egyetem (kimaradt a megnevezés  )
  “"2. Kínában a hatalmi az 1500 évekig nem tiltotta az innovációt (kimaradt az időpont ) 

       Vírusmentes.www.avg.com 

------------------------------------------------------------------------------
  _______________________________________________
  Grem mailing list
  Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
  http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

  _______________________________________________
  Grem mailing list
  Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
  http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

--------------------------------------------------------------------------------
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

-- 
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
https://www.avast.com/antivirus
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20220809/964dc2fd/attachment.html>