[Grem] Tíz ídézet a pénzről híres gondolkodóktól.RE

2022. Aug. 9., K, 08:52:27 CEST

Köszönjük Egonnak az  újabb levelet is.
Várjuk a további hozzászólásokat. nagyon.
Ki szeretné az sorozatot egészben olvasni
Írjon nekem magánban vagy a listán,
Mert nálam meglesz mind elejétől végig
Mindnt szorgosan átmásolok és mentek
Az eredeti és megszakítatlan levélfolyamba.
Mindenkinek áldott, békés, hűs napot!
Sok szeretettel,
Emőke / Mőci

On Tue, Aug 9, 2022 at 8:40 AM Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> wrote:

> Európa felemelkedése és Szent Tamás
>
> Ha már Szent Terézia Benedikta esetében  (aki sokat foglakozott Aquinói
> Szent Tamással  )előjött Szent Tamás akkor el kell mondanom ez szervesen
> kapcsolódik az Európa felemelkedése témához :
>
> Szennt Tamás a természetes emberi jogok megfogalmazásának előfutára .És
> ezt Szent Tamás Istentől kapott természetes jogként értelmezi így Szent
> Tamás megfogalmazza elsőkén a törvényes szabadság gondolatát ami lehetővé
> tette Európában a kivételes munkakedvet. vállalkozói szabadságot amely
> miatt Európa kivételes növekedési pályára állt .
> Ráadásul Szent Tamás azzal hogy Arisztotelész munkáival és  a római joggal
> is tisztában volt megteremtette a szerves kapcsolatot az antik idevágó
> hagyományokkal .
>
>
> Amikor Tamás azt mondja, hogy a ius az igazságosság tárgya, ezen azt érti:
> amiről az igazságosság szól, és amit az igazságosság gyakorlása biztosít,
> az valamely más személy vagy személyek joga – ami jár nekik, ami megilleti
> őket, ami jogosan az övék. A ius ezen jelentését teszi nyilvánvalóvá a
> Tamás által elfogadott római jogi definíció: az igazságosság állandó akarat
> másoknak megadni azt, ami az övék. […] Ami az övék, vagyis a joguk, az
> abban áll, ami az egyenlőség szerint megilleti őket […]. Ez a »valami, ami
> jár (amivel tartoznak) valakinek {debetur}«, majdnem mindig az előnyére
> válik annak a személynek, akinek joga {ius} van hozzá. […] Ha tehát
> rendelkezem egy természetes – ma azt mondanánk: emberi – joggal, akkor a
> természeti törvény {ius naturale} alapján bírok vele; ha törvényi jogom
> van, akkor a pozitív törvény {ius positivum} erejénél fogva rendelkezem
> vele […]. Ily módon a – természeti vagy tételes – törvény képezi a jog(ok)
> alapját {ratio iuris}”.
>
> És mindezt Istentől származtatja :
>
> Isteni jognak azt nevezzük, amit Isten hirdetett ki. Ehhez részben az
> tartozik, ami természet szerint igazságos, mindamellett igazságos volta
> rejtve marad az emberek előtt, részben pedig az, amit az isteni rendelés
> tesz igazságossá. Az isteni jogot ezért, miként az emberi jogot is, e két
> részre lehet felosztani. Hiszen az isteni törvény azért parancsol meg
> bizonyos dolgokat, mert azok jók, és azért tilt meg másokat, mert rosszak;
> míg ismét mások azért jók, mert elő vannak írva, s mások azért rosszak,
> mert meg vannak tiltva.”22
>
>
> És lám-lám:
>
> Szent Tamás természet jogi megfogalmazásából egyenes az út a Függetlenségi
> Nyilatkozathoz amely szintén Istentől származtatja alapvető jogait az
> embernek :
>
>
> Magától értetődőnek tartjuk a következő igazságokat: hogy minden ember
> egyenlőnek van teremtve, s hogy a Teremtő mindannyiukat felruházta bizonyos
> [velük született] elidegeníthetetlen jogokkal, melyek közé tartozik az
> élethez, a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez való jog; hogy ezen
> jogok biztosítására az emberek között kormányzatok alakultak, melyeknek
> jogos hatalma a kormányzottak beleegyezéséből fakad; hogy valahányszor
> valamely kormányforma e célokat veszélyezteti, a népnek jogában áll azt
> megváltoztatni vagy megsemmisíteni, és új kormányzatot alkotni, mely olyan
> elveken épül fel és hatalmai olyan módon vannak megszervezve, ami a
> legalkalmasabbnak látszik arra, hogy a nép biztonságát és boldogulását
> lehetővé tegye. […] Ám ha a visszaélések és túlkapások hosszú sora
> [bizonyos időtől kezdve] mindig ugyanazt a célt követve elárulja a
> szándékot, hogy a korlátlan zsarnokság igájába akarják őket hajtani, akkor
> joguk, sőt kötelességük, hogy lerázzák magukról az ilyen uralmat, és
> jövőbeli biztonságuk érdekében új őrzőkről gondoskodjanak.
>
> *(Az amerikai gyarmatok Függetlenségi nyilatkozata; Philadelphia, 1776.
> július 4.)*
>
>
> *From:* Emoke Greschik
> *Sent:* Friday, August 5, 2022 8:42 AM
> *To:* grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> *Subject:* Re: [Grem] Tíz ídézet a pénzről híres gondolkodóktól
>
> Egon folytatatja a témát.  Egon levelét l. alább:
>
> Kereszténység és tudomány
>
> A keresztény vallási világkép amiatt hogy egy személyes szuverén világot
> teremtő Istenképet határoz meg határozottan szétválasztotta a szakralitást
> és a profánt a transzcendens Istent és az általa teremtett világot
> .Ráadásul azt a világot amely az Isten által teremtett törvények szerint
> akkor is működik ha az “Alkotó pihen “.
> Persze Isten beavatkozhat a világ menetébe ezt hívjuk csodának vagy
> keresztény felfogás szerint meghallgathatja imáinkat és kicsit alakíthatja
> a történéseket de az általa teremtett törvények akkor is működnek .
> Ebből a szempontból nézve sok más vallásnál a hinduizmusnál az iszlámban a
> régi természeti népek vallásainál vagy nincs értelme a természeti törvények
> kutatásának mert ilyenek a vallási felfogás szerint  nincsenek ( az Isten
> vagy Istenek összeforrtak a természettel ) vagy ezek kifejezetten tiltottak
> így ezek a vallások  nem támogatják a kutatást .
>
> A korai keresztény időszakában a skolasztika idején az egyház főleg a
> szerzetes rendek segítségével az a híres középkori egyetemekkel az egyház
> maga volt a tudomány :az alapfelfogás az volt ha Isten teremtette a világot
> és Isten sugalmazására íródott a Szentírás akkor a kettő között nem lehet
> ellent mondás ,ha még is úgy érezzük van akkor vagy Bibliát értelmezzük
> rosszul vagy a teremtett világ törvényeit ismertük félre .
>
> Ráadásul a ma divatos hálózat kutatás kielemezte a végzett a középkori
> egyetemek végzett diákjai levelezéssel tartották tovább a kapcsolataikat ők
> egy valódi információs hálózatot tartottak fen és behálózták az egész
> keresztény Európát tehát a természet tudományos és társadalom tudományos
> ismeretek sokkal szélesebb körben terjedtek mint az például Laci állította
> egy régebbi eszmecserénkben mert ezt már kb. harmadszorra folytatjuk .A
> világ első egyeteme  ráadásul jelentős önkormányzatisággal rendelkezet az
> előbb említett nemzetközi hatásra jellemző hogy több magyar rektora is volt
> a középkorban .Aztán eljött a pillanat mikor az egyház már megrettent a
> természet és különösen a társadalom tudomány új felfogásaitól de akkor már
> késő a szellem már kiszabadult a palackból .
>
> Galileit egyébként nem azért marasztalta el az egyház mert a Nap központú
> bolygó rendszer mellett érvelt hiszen megkapta a hivatalos lehetőséget arra
> hogy bizonyítsa ezt hanem igen arcátlanul  önveszélyes módon megsértette a
> pápát aki addig kifejezetten támogatta őt .
> Csak egy ellenpélda :Az immámok az 1500 –s években leromboltatták a
> frissen felépült Isztambuli csillagvizsgálót mondván Allah személyesen
> irányítja a világot (MINDEN PILLANATBAN NINCSENEK TERMÉSZETI TÖRVÉNYEK )
> így azokat nem csak értelmetlen de tilos is kutatni .
>
> A kínai “Örök világtörvény vallása “ nem tiltotta a természet tudományos
> kutatásokat és így Kína eddig az időszakig minden technikai kérdésben
> látványosan megelőzte Európát .
> Tehát nem csak a széttagoltságban sok versengő kereskedő város állam
> között , sok külön hatalmi központú térségben jöhet létre tudományos
> technikai fejlődés ahogy Laci állítja hanem egy birodalomban is ha ezt a
> rendszer ösztönzi vagy egyáltalán megengedi . .
> Igaz ebben lehet egy probléma is  és itt már Laci felfogásának igaza van
> :ha egy birodalmi kormányzat hatalom féltés miatt betiltja az innovációt és
> a kutatást és magát a gazdasági versenyt a vállalkozási szabadságot akkor
> kampec a fejlődésnek .A sok hatalmi központú Európában semmit sem lehetet
> központilag betiltani ha csak nem az egyház járt volna ebben az élem de
> mint mondtam az egyház nem volt határozottan tudomány ellenes főleg nem a
> korai időszakban .
>
> Mintha most az USÁ-ban elhangzottak volna a keresztény értékek védelmének
> fontossága de ha  nem értjük meg hogy milyen szerepet játszott társadalmi
> szempontból is a kereszténység Európában akkor milyen értékekről beszélünk ?
>
> Folyt. köv . jön :A keresztény hitvallás minden pozitív hatása mellett
> hogy fékezték egy darabig az európai elitek az innovációt ?Tehát a Kína
> szindróma (nem a filmbeli ) hanem az innováció fékezése Európán belül is
> megvolt csak nálunk sikerült leküzdeni .
>
> *Egon javítás*a:
> Két javítás :  ‘1.a világ első egyeteme a Bolognai Egyetem (kimaradt a
> megnevezés  )
> “"2. Kínában a hatalmi az 1500 évekig nem tiltotta az innovációt (kimaradt
> az időpont )
>
>
> [image: width=]
> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
> Vírusmentes.www.avg.com
> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>
> ------------------------------
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20220809/74c29015/attachment.html>