<div dir="ltr"><div dir="ltr"><div></div><div>Köszönjük Egonnak az újabb levelet is.</div><div>Várjuk a további hozzászólásokat. nagyon.<br></div><div>Ki szeretné az sorozatot egészben olvasni<br></div><div>Írjon nekem magánban vagy a listán, <br></div><div>Mert nálam meglesz mind elejétől végig</div><div>Mindnt szorgosan átmásolok és mentek <br></div><div>Az eredeti és megszakítatlan levélfolyamba.<br></div><div>Mindenkinek áldott, békés, hűs napot!<br></div><div>Sok szeretettel,</div><div>Emőke / Mőci<br></div><div><br></div><div></div><div><br></div></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">On Tue, Aug 9, 2022 at 8:40 AM Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu">reinisch@t-online.hu</a>> wrote:<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div dir="ltr">
<div dir="ltr">
<div style="font-size:12pt;font-family:"Calibri";color:rgb(0,0,0)">
<div><font>Európa felemelkedése és Szent
Tamás</font></div>
<div><font></font> </div>
<div><font>Ha már Szent Terézia Benedikta
esetében (aki sokat foglakozott Aquinói Szent Tamással )előjött
Szent Tamás akkor el kell mondanom ez szervesen kapcsolódik az Európa
felemelkedése témához :</font></div>
<div><font></font> </div>
<div><font>Szennt Tamás a természetes emberi
jogok megfogalmazásának előfutára .És ezt Szent Tamás Istentől kapott
természetes jogként értelmezi így Szent Tamás megfogalmazza elsőkén a törvényes
szabadság gondolatát ami lehetővé tette Európában a kivételes munkakedvet.
vállalkozói szabadságot amely miatt Európa kivételes növekedési pályára állt
.</font></div>
<div><font>Ráadásul Szent Tamás azzal hogy
Arisztotelész munkáival és a római joggal is tisztában volt megteremtette
a szerves kapcsolatot az antik idevágó hagyományokkal .</font></div>
<div><font></font> </div>
<div><font></font> </div>
<div><font>Amikor Tamás azt mondja, hogy a ius
az igazságosság tárgya, ezen azt érti: amiről az igazságosság szól, és amit az
igazságosság gyakorlása biztosít, az valamely más személy vagy személyek joga –
ami jár nekik, ami megilleti őket, ami jogosan az övék. A ius ezen jelentését
teszi nyilvánvalóvá a Tamás által elfogadott római jogi definíció: az
igazságosság állandó akarat másoknak megadni azt, ami az övék. […] Ami az övék,
vagyis a joguk, az abban áll, ami az egyenlőség szerint megilleti őket […]. Ez a
»valami, ami jár (amivel tartoznak) valakinek {debetur}«, majdnem mindig az
előnyére válik annak a személynek, akinek joga {ius} van hozzá. […] Ha tehát
rendelkezem egy természetes – ma azt mondanánk: emberi – joggal, akkor a
természeti törvény {ius naturale} alapján bírok vele; ha törvényi jogom van,
akkor a pozitív törvény {ius positivum} erejénél fogva rendelkezem vele […]. Ily
módon a – természeti vagy tételes – törvény képezi a jog(ok) alapját {ratio
iuris}”.</font></div>
<div><font></font> </div>
<div><font>És mindezt Istentől származtatja
:</font></div>
<div><font></font> </div>
<div><font>Isteni jognak azt nevezzük, amit
Isten hirdetett ki. Ehhez részben az tartozik, ami természet szerint igazságos,
mindamellett igazságos volta rejtve marad az emberek előtt, részben pedig az,
amit az isteni rendelés tesz igazságossá. Az isteni jogot ezért, miként az
emberi jogot is, e két részre lehet felosztani. Hiszen az isteni törvény azért
parancsol meg bizonyos dolgokat, mert azok jók, és azért tilt meg másokat, mert
rosszak; míg ismét mások azért jók, mert elő vannak írva, s mások azért rosszak,
mert meg vannak tiltva.”22 </font></div>
<div><font></font> </div>
<div> </div>
<div>És lám-lám:</div>
<div> </div>
<div>Szent Tamás természet jogi megfogalmazásából egyenes az út a Függetlenségi
Nyilatkozathoz amely szintén Istentől származtatja alapvető jogait az embernek
:</div>
<div> </div>
<div> </div>
<div><font><font style="font-size:10.5pt">Magától
értetődőnek tartjuk a következő igazságokat: hogy minden ember egyenlőnek van
teremtve, s hogy a Teremtő mindannyiukat felruházta bizonyos [velük született]
elidegeníthetetlen jogokkal, melyek közé tartozik az élethez, a szabadsághoz és
a boldogság kereséséhez való jog; hogy ezen jogok biztosítására az emberek
között kormányzatok alakultak, melyeknek jogos hatalma a kormányzottak
beleegyezéséből fakad; hogy valahányszor valamely kormányforma e célokat
veszélyezteti, a népnek jogában áll azt megváltoztatni vagy megsemmisíteni, és
új kormányzatot alkotni, mely olyan elveken épül fel és hatalmai olyan módon
vannak megszervezve, ami a legalkalmasabbnak látszik arra, hogy a nép
biztonságát és boldogulását lehetővé tegye. […] Ám ha a visszaélések és
túlkapások hosszú sora [bizonyos időtől kezdve] mindig ugyanazt a célt követve
elárulja a szándékot, hogy a korlátlan zsarnokság igájába akarják őket hajtani,
akkor joguk, sőt kötelességük, hogy lerázzák magukról az ilyen uralmat, és
jövőbeli biztonságuk érdekében új őrzőkről gondoskodjanak.</font></font></div>
<p align="right"><i style="outline-width:medium;outline-style:none"><font><font style="font-size:10.5pt">(Az amerikai gyarmatok
Függetlenségi nyilatkozata; Philadelphia, 1776. július
4.)</font></font></i></p>
<div> </div>
<div style="font-size:small;text-decoration:none;font-family:"Calibri";font-weight:normal;color:rgb(0,0,0);font-style:normal;display:inline">
<div style="font:10pt tahoma">
<div> </div>
<div style="background:rgb(245,245,245) none repeat scroll 0% 0%">
<div><b>From:</b> <a title="greschem@gmail.com">Emoke
Greschik</a> </div>
<div><b>Sent:</b> Friday, August 5, 2022 8:42 AM</div>
<div><b>To:</b> <a title="grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a> </div>
<div><b>Subject:</b> Re: [Grem] Tíz ídézet a pénzről híres
gondolkodóktól</div></div></div>
<div> </div></div>
<div style="font-size:small;text-decoration:none;font-family:"Calibri";font-weight:normal;color:rgb(0,0,0);font-style:normal;display:inline">
<div dir="ltr">
<div dir="ltr">
<div>Egon folytatatja a témát. Egon levelét l. alább:</div>
<div> </div>
<div>
<div>Kereszténység és tudomány </div>
<div> </div>
<div>A keresztény vallási világkép amiatt hogy egy személyes szuverén világot
teremtő Istenképet határoz meg határozottan szétválasztotta a szakralitást és a
profánt a transzcendens Istent és az általa teremtett világot .Ráadásul azt a
világot amely az Isten által teremtett törvények szerint akkor is működik ha az
“Alkotó pihen “.</div>
<div>Persze Isten beavatkozhat a világ menetébe ezt hívjuk csodának vagy
keresztény felfogás szerint meghallgathatja imáinkat és kicsit alakíthatja a
történéseket de az általa teremtett törvények akkor is működnek .</div>
<div>Ebből a szempontból nézve sok más vallásnál a hinduizmusnál az iszlámban a
régi természeti népek vallásainál vagy nincs értelme a természeti törvények
kutatásának mert ilyenek a vallási felfogás szerint nincsenek ( az Isten
vagy Istenek összeforrtak a természettel ) vagy ezek kifejezetten tiltottak így
ezek a vallások nem támogatják a kutatást .</div>
<div> </div>
<div>A korai keresztény időszakában a skolasztika idején az egyház főleg a
szerzetes rendek segítségével az a híres középkori egyetemekkel az egyház maga
volt a tudomány :az alapfelfogás az volt ha Isten teremtette a világot és Isten
sugalmazására íródott a Szentírás akkor a kettő között nem lehet ellent mondás
,ha még is úgy érezzük van akkor vagy Bibliát értelmezzük rosszul vagy a
teremtett világ törvényeit ismertük félre .</div>
<div> </div>
<div>Ráadásul a ma divatos hálózat kutatás kielemezte a végzett a középkori
egyetemek végzett diákjai levelezéssel tartották tovább a kapcsolataikat ők egy
valódi információs hálózatot tartottak fen és behálózták az egész keresztény
Európát tehát a természet tudományos és társadalom tudományos ismeretek sokkal
szélesebb körben terjedtek mint az például Laci állította egy régebbi
eszmecserénkben mert ezt már kb. harmadszorra folytatjuk .A világ első
egyeteme ráadásul jelentős önkormányzatisággal rendelkezet az előbb
említett nemzetközi hatásra jellemző hogy több magyar rektora is volt a
középkorban .Aztán eljött a pillanat mikor az egyház már megrettent a természet
és különösen a társadalom tudomány új felfogásaitól de akkor már késő a szellem
már kiszabadult a palackból .</div>
<div> </div>
<div>Galileit egyébként nem azért marasztalta el az egyház mert a Nap központú
bolygó rendszer mellett érvelt hiszen megkapta a hivatalos lehetőséget arra hogy
bizonyítsa ezt hanem igen arcátlanul önveszélyes módon megsértette a pápát
aki addig kifejezetten támogatta őt .</div>
<div>Csak egy ellenpélda :Az immámok az 1500 –s években leromboltatták a frissen
felépült Isztambuli csillagvizsgálót mondván Allah személyesen irányítja a
világot (MINDEN PILLANATBAN NINCSENEK TERMÉSZETI TÖRVÉNYEK ) így azokat nem csak
értelmetlen de tilos is kutatni .</div>
<div> </div>
<div>A kínai “Örök világtörvény vallása “ nem tiltotta a természet tudományos
kutatásokat és így Kína eddig az időszakig minden technikai kérdésben
látványosan megelőzte Európát .</div>
<div>Tehát nem csak a széttagoltságban sok versengő kereskedő város állam között
, sok külön hatalmi központú térségben jöhet létre tudományos technikai fejlődés
ahogy Laci állítja hanem egy birodalomban is ha ezt a rendszer ösztönzi vagy
egyáltalán megengedi . .</div>
<div>Igaz ebben lehet egy probléma is és itt már Laci felfogásának igaza
van :ha egy birodalmi kormányzat hatalom féltés miatt betiltja az innovációt és
a kutatást és magát a gazdasági versenyt a vállalkozási szabadságot akkor kampec
a fejlődésnek .A sok hatalmi központú Európában semmit sem lehetet központilag
betiltani ha csak nem az egyház járt volna ebben az élem de mint mondtam az
egyház nem volt határozottan tudomány ellenes főleg nem a korai időszakban
.</div>
<div> </div>
<div>Mintha most az USÁ-ban elhangzottak volna a keresztény értékek védelmének
fontossága de ha nem értjük meg hogy milyen szerepet játszott társadalmi
szempontból is a kereszténység Európában akkor milyen értékekről beszélünk
?</div>
<div> </div>
<div>Folyt. köv . jön :A keresztény hitvallás minden pozitív hatása mellett hogy
fékezték egy darabig az európai elitek az innovációt ?Tehát a Kína szindróma
(nem a filmbeli ) hanem az innováció fékezése Európán belül is megvolt csak
nálunk sikerült leküzdeni .</div>
<div> </div>
<div><u>Egon javítás</u>a:</div>
<div>
<div>Két javítás : ‘1.a világ első egyeteme a Bolognai Egyetem (kimaradt a
megnevezés )</div>
<div>“"2. Kínában a hatalmi az 1500 évekig nem tiltotta az innovációt (kimaradt
az időpont ) </div></div>
<div> </div></div></div></div>
<div id="gmail-m_4852148573718042403DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222);color:rgb(0,0,0)">
<tbody>
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img style="height: 29px; width: 46px;" alt="width=" src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" height="29"></a></td>
<td style="font-size:13px;font-family:arial,helvetica,sans-serif;width:470px;color:rgb(65,66,78);padding-top:12px;line-height:18px">Vírusmentes.<a style="color:rgb(68,83,234)" href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank">www.avg.com</a></td></tr></tbody></table></div>
<p>
</p><hr>
_______________________________________________<br>Grem mailing
list<br><a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br><a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br><p></p></div></div></div></div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div></div>