[Grem] Az őstörténet elméletek burjánzását a rendszerváltás termelte ki

Reinisch Egon reinisch at t-online.hu
2021. Júl. 19., H, 21:11:45 CEST


pl. lenorman:Les principes de comparaison de l'accadien et des langues 
touraniennes (Paris 1876)

Ebben a könyvben fejtegeti Lenorman hogy az akkádban amely rövid ideig 
hódítóként jelen meg a térségben és alapvetően flektálő nyelv mennyi 
sumír eredetű szó  amelyek van a  turáni nyelvek és a  magyar 
kapcsolatra  utalnak

E.

2021.07.19. 20:46 keltezéssel, Romhányi Beatrix írta:
> "gyakran külföldiek hozták össze lásd. Francis Lenorman vagy A. 
> Haribald Sayce" - az azért legalábbis furcsa, hogy ezekről az urakról 
> az internet gyakorlatilag semmit sem dob fel, ami van, az is kizárólag 
> magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású. Mezopotámiai vagy bármilyen más 
> nyelvészeti témában semmi.
> Üdv
> T.
> "
>
> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu <mailto:reinisch at t-online.hu>> ezt 
> írta (időpont: 2021. júl. 19., H, 20:09):
>
>     Még az alap gondolat is hibás :az őshaza -elméletkedést nem a
>     rendszerváltás termelte ki mert ez már 19 m. század végén is
>     létezett sőt ezt gyakran külföldiek hozták össze lásd. Francis
>     Lenorman vagy A. Haribald Sayce aki megállapította hogy
>     mezopotámiai nyelvek éppen úgy szerint az Ural-altáji nyelvek
>     rokonságába tartoznak mint a magyar .Vagy a magyar kalmár Simon és
>     Aczél József akik a magyar szókészlet és nyelvtani fordulatokat
>     más nyelvekkel hasonlították össze és nem a finnugorral  kb. 1930
>     körül és még sorolhatnám .
>
>
>     Fantasztikus hogy valaki az őshaza elméletekről beszél és még alap
>     emlékei sincsenek a témáról .A rendszerváltás előtt csak éppen
>     erről sem írni sem beszélni nem lehetett .
>
>     E.
>
>     2021.07.19. 11:20 keltezéssel, Emoke Greschik írta:
>>
>>
>>         Az őshaza-elmélet „vándorprófétáit” a rendszerváltás termelte ki
>>
>>     https://vasarnap.hu/2021/07/19/ostortenet-alternativ-oshaza-hun-magyar-rokonsag/
>>     <https://vasarnap.hu/2021/07/19/ostortenet-alternativ-oshaza-hun-magyar-rokonsag/>
>>
>>     Vándorpróféták, amatőr történészek, laikusok – csak néhány azok
>>     közül, akik a rendszerváltozás után a történészszakma munkáját
>>     igyekeztek kétes műveikkel aláásni. *B. Szabó Jánossal, a
>>     Budapesti Történeti Múzeum történészével az alternatív
>>     őshaza-elméletek nyomába eredtünk.* Interjúnkból *az is kiderül,
>>     hogy mi köze van a magyar őstörténetnek a rendszerváltáshoz és az
>>     internethez.*
>>
>>
>>                 *– Rendszerváltás beköszöntével megnövekedtek az
>>                 alternatív őstörténet-elméletekkel kapcsolatos
>>                 képzetek Magyarországon. Mi lehet ennek az oka?*
>>
>>     – A valóság mindig bonyolultabb annál, mint amilyennek mi látni
>>     szeretnénk. *Az alternatív őstörténet-kutatás kibontakozása
>>     szintén egy sokszálú történet, melyet számos tényező idézett elő
>>     és tart életben napjainkban is.*
>>
>>     Nem gondolom, hogy a magyar őstörténet kérdésének bármikor lett
>>     volna olyan jelentősége, mintéppen *a rendszerváltás után.*
>>
>>     *Akkor sok minden, ami a társadalmi tudatban addig csak
>>     búvópatakként létezett, az képessé vált manifesztálódni a
>>     nagyközönség számára.*
>>
>>     <https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/DSC_0028-scaled.jpg>
>>
>>     B. Szabó János, a Budapesti Történeti Múzeum történésze (Fotó:
>>     Tóth Gábor, Vasarnap.hu)
>>
>>     Ritkán gondolunk bele abba, hogy *a rendszerváltás és az új
>>     elektronikus, kommunikációs eszközök elterjedése szinte
>>     egybeesett. A ’90-es évektől kezdett kinyílni a világ.* Megjelent
>>     a világháló, a mobiltelefonok, majd végül az okostelefonok.
>>     *Egyre több lett az ellenőrizhetetlen online tartalom is.*
>>
>>     *Azok az őstörténet-elméletek, amelyek a korábbi időszakban
>>     teljesen periférikusak lettek volna – mert legfeljebb kis
>>     példányszámú, magánkiadású kiadványokban kaphattak volna csak
>>     helyet – azok pillanatok alatt képesek voltak széles körben
>>     elterjedni.*
>>
>>     <https://nemzetikonzultacio.kormany.hu/>
>>
>>     *Ez az oka annak, hogy számos alternatív őstörténet-elmélet
>>     született, illetve vált a nagyközönség számára elérhetővé.*
>>
>>
>>                 *–Ezeket a változásokat mintha a hivatalos
>>                 történetírás átaludta volna. Miért nem foglalkoztak a
>>                 változó jelenségekkel?*
>>
>>      – Kétségtelen, hogy a hivatalos történetírás bizonyos dolgok
>>     felett átsiklott. Ezen azonban annyira nem lehet csodálkozni,
>>     hiszen az akkori történészgenerációk, amelyek a ’90-es években
>>     meghatározó, döntési pozícióban voltak, azok az új eszközöket,
>>     médiafelületeket nem használták. Gyakorta még a számítógépeket sem.
>>
>>     *Nem ismerték föl azt, hogy az internet megjelenésével egy
>>     egészen új fórum teremtődik meg: egy olyan információs tér, amire
>>     már nem feltétlenül lehet a hagyományos régi eszközökkel hatni.*
>>
>>     *A dolgok másik oka, hogy ’89 után a szakmát is megérintette a
>>     felszabadulás érzése.* Sokan megszabadultak azoktól az ostoba
>>     kötöttségektől, elvárásoktól, amiket a rendszer a történészekre
>>     is rákényszerített. *Örömmel fogadta mindenki, hogy végre lehet
>>     foglalkozni a tiszta tudománnyal*. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy
>>     miért nem foglalkoztak az alternatív őstörténetet író
>>     „futóbolondokkal”.
>>
>>     <https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/1024px-Chronicon_Pictum_P014_Atilla_Aquileiat_ostromolja.jpg>
>>
>>
>>     Attila hadai Aquileiát ostromolják (452). Részlet a Képes krónika
>>     ábrázolásából (Forrás: Wikipedia.hu)
>>
>>     *– Értem, de a hallgatás, gyakran beleegyezés. Miért nem cáfolták
>>     meg azokat az állításokat, amelyekről tudták, hogyvalóban tévesek
>>     voltak?*
>>
>>     – Miért fektessen bele egy történész rengeteg időt és energiát
>>     egy szakmán kívüli személy butaságainak a megcáfolásába? Hiszen
>>     ebből számára semmiféle szakmai haszon nem származik. A ’90-es és
>>     2000-es években egyénenként így látszólag mindenki jobban járt,
>>     hogyha nem foglalkozott ezeknek a munkáknak a megcáfolásával.
>>
>>     *Hosszú távon azonbanaz egész szakma számára bizonyult károsnak
>>     ez a mulasztás. *
>>
>>     Ez az oka annak, hogy ma számos tévképzet él számos különféle
>>     történeti témáról, így eleink eredetéről, életéről, vallásáról
>>     is. De *nemcsak a tudósok reakciói késtek meg:*
>>
>>     *a Katolikus Egyház is csak 2009-ben reagált az alternatív
>>     őstörténeti elképzelésekkel kart karba öltve terjedő újpogány
>>     vagy sajátos színezetű szinkretista tanok térnyerésére.*
>>
>>     *– Azt sejtésem, hogy azért kellett olyan tényezőknek is lennie,
>>     melyek nem a történész-szakmán múlottak.*
>>
>>     – Volt is ilyen szép számmal. *A rendszerváltozás utáni
>>     privatizáció egyik első lépéseként az felszámolták* *a vidéki
>>     könyvterjesztés hálózatát.* Budapesten kívül az 1980-as években
>>     még 364 könyvesbolt működött. Ezek jó részét magánszemélyek
>>     részére értékesítették, azzal a kikötéssel, hogy benne könyvet
>>     /is/ kell árulniuk.
>>
>>     *Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy kinyitottak a
>>     ruhabutikok, ahol látszatként két könyvet kitettek egy polcra
>>     melyet meglehetett vásárolni…*
>>
>>     *Így a vidéki Magyarországon több millió ember maradt könyvek
>>     nélkül. **Az információhoz való hozzájutás területénígy hátrányos
>>     helyzetbe kerültek*. Gyakorta éveken keresztül semmiféle
>>     normális, *komoly könyv* *nem jutott el hozzájuk*, hacsak nem
>>     utaztak be egy nagyvárosba, ahol még voltak működő könyvesboltok.
>>
>>     *A hagyományos ismeretterjesztés visszavágása egyiszonyatos
>>     műveltségi csapást jelentett. *
>>
>>     Nem véletlen, hogy *ez az időszak, amikor szinte összeomlanak**a
>>     korábbi nagy kiadók* és *megjelennek az árnyékukban a 100
>>     forintos könyvek, nem egyszer kétes tartalmakkal.*
>>
>>     <https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/fortepan_56421-Radio-es-Televizio-Ujsag-1973.jpg>
>>
>>
>>     *Régebben a történészek is gyakrabban kerültek a média
>>     figyelmének középpontjába*. Képünkön Gerő Győző
>>     régész-turkológussal a Budapesti Történeti Múzeum tudományos
>>     főmunkatársával beszélget Gazdy Dénes riporter, 1973. (Forrás:
>>     Fortepan.hu / Rádió és Televízió Újság)
>>
>>
>>                 *– Ha jól tudom, korábban a művelődési házakban
>>                 rendszeres előadásokat tartottak a magyarság
>>                 eredetéről is.*
>>
>>     – *Igen, a kultúrához, a művelődéshez kapcsolódóan *– a hatalmi
>>     kontroll részeként –*a vidéki művelődési házak hálózata még jól
>>     működött a ’80-as években. Akkoriban még kiszervezték a
>>     legkülönfélébb témákkal foglakozó kutatók és a tudósok
>>     előadásait. Ezeknek a szerepléseknek a tiszteletdíjazása pedig
>>     méltányos volt, így megérte az előadóknak is.**A ’90-es évekre
>>     **ez* *is összeomlott. *Az önkormányzatoknak nem volt pénze
>>     ezeknek a kulturális programoknak a megfinanszírozására.
>>
>>     *Így jelentek meg azok a „vándorpróféták”, akik járták a vidéki
>>     Magyarországot és előadásokat tartottak a saját
>>     fantazmagóriáikról, kétes őstörténet elképzelésükről. *
>>
>>     Mivel az embereknek gyakorta semmilyen más ismeretszerzési
>>     lehetősége nem volt témában, így ezzel kellett beérniük…
>>
>>
>>                 *– A rendszerváltás az útkeresés időszaka is.
>>                 Mindenki azt érezte, hogy az addigi tudása elévült,
>>                 az frissíteni, vagy pótolni kell. Ezt a funkciót
>>                 töltötték be ezek az amatőr „őstörténészek”? *
>>
>>     – Részben igen. *Mindenki várta, hogy most aztán valóban át
>>     fogják írni a korábbi történelemkönyveket. Mindenki tudta, hogy a
>>     hivatalos tudomány – politikai okokból –bizonyos témákban
>>     évtizedekig hazudott az embereknek.*
>>
>>     *Erre megjelentek új emberek, akik azt mondták, hogy én tudom az
>>     igazságot, melyet eddig eltitkoltak előletek!*
>>
>>     *Sokakat érdekelt az őstörténet, és könnyebb volt a szenzációs
>>     elméletekkel azonosulni, mint a sokszor unalmasabb tényszerű,
>>     vagy kevésbé „lelkesítő” munkákkal*. Az amatőr őstörténészek
>>     elszánt tevékenységének hosszú távon beláthatatlan következményei
>>     lettek.
>>
>>     *Mára már nyilvánvaló, hogy az alternatív őstörténet-kutatás
>>     szerzői összességében mára tömeges támogatottságot élveznek.*
>>
>>     *Ezen még az sem változtat, hogy ha egy-egy „próféta” időközben
>>     el-elvérzett.Tanaik, elméleteik a világhálón keringenek, újra és
>>     újra felbukkannak és új követőket szereznek maguknak.*
>>
>>
>>                 *– Ezeknek az alternatív munkáknak a szerzői gyakorta
>>                 éles kritikát is fogalmaznak meg a hivatalos
>>                 történetírókkal szemben.
>>                 *
>>
>>     – Valóban így van, *a pályán kívüliek szeretik kritizálni a
>>     professzionális történészeket. *Az az elképzelés, mely szerint
>>     nem lehet megbízni a hivatalos tudományban, sokak számára már
>>     magától értetődő lett.
>>
>>     *Gondoljunk csak bele, hogy az őstörténet-kutatásban a Magyar
>>     Tudományos Akadémia neve egyesek számára szitokszóvá lett.*
>>
>>     Ha ezeket a hazai jelenségeket egy tágabb perspektívából is
>>     nézzük, akkor azt látjuk, hogy *mindez ez egy nagyobb világtrend
>>     része. A világjárvány alatt világossá vált, hogy a tudomány
>>     presztízse, megítélése nem csak nálunk romlott, hanem világszerte.*
>>
>>     *A társadalom egy része egyszerűen nem hisz a tudósok állításaiban.*
>>
>>     A sokszor tévedéseken alapuló vélekedések nem függetlenek attól,
>>     hogy azok hirdetői a saját nézeteiket milyen hatékonysággal
>>     tudják terjeszteni mások között. Láthatjuk *a közösségi média
>>     felületei – a szabályozások ellenére is – táptalajt adnak az
>>     álhíreknek, rémhíreknek. * *Lehet, hogy korábban is ugyanennyi
>>     volt a szkeptikus, csak akkor nem tudtak egymásról, nem tudtak
>>     összefogni a tudomány képviselőivel szemben.*
>>
>>
>>                 *– Kollektív identitásproblémák állhatnak az
>>                 események hátterében?*
>>
>>     – Nem vagyok társadalomtudós, a rálátásomnak megvannak a
>>     korlátai, de az egészen nyilvánvaló, hogy *súlyos
>>     identitásproblémák is meghúzódnak a magyar őstörténet megítélése
>>     mögött.*
>>
>>     *Hiszen miért ennyire fontos az őstörténet ma Magyarországon? *
>>
>>     *Más országokban ez a téma közel sem alkalmas arra, hogy
>>     komolyabb, társadalmi vagy politikai akciókat építsenek rá.*
>>
>>     **
>>
>>
>>                 *– A Kárpát-medence környékén élő népek közül sokan
>>                 az „eredet bűvöletében” élnek.
>>                 *
>>
>>     – *Mivel a térségben mindenütt problémát okoztak a
>>     rendszerváltások, ezért másutt is megindultak bizonyos trendek,
>>     melyek hatására távolodni kezdtek a hivatalos, forrásokon alapuló
>>     történetírás eredményeitől.*
>>
>>     **
>>
>>     *Például a horvátoknak, annak ellenére, hogy ők egy szláv nyelvet
>>     beszélnek, van egy germán őstörténeti verziójuk, mely szerint ők
>>     eredetileg egy indoiráni nép volt. A második világháború tájékán
>>     – a Harmadik Birodalom szövetségeseként – ez a
>>     gót-származáselmélet, egészen „hasznosnak” bizonyult, csak 1945
>>     után nem lehetett többé leírni…*
>>
>>     *Aztán a rendszerváltás után ismét előtérbe kerültek náluk a
>>     régebbi gondolatok, s ez nem volt független a jelenkori
>>     eseményektől: a jugoszláv polgárháborútól.*
>>
>>     *Bolgároknál, szlovákoknál, románoknál is nagyon hasonló a
>>     helyzet, ha őstörténetről van szó.*
>>
>>
>>                 *– Magyarországon is nagyon fontos a magyar nép
>>                 őstörténete, hogy kik vagyunk és honnan jöttünk.
>>                 *
>>
>>     – Így van.*Ami ebben a témakörben Magyarországon történik, az
>>     azért is lehet ennyire sajátos, mert mi már a rendszerváltásba is
>>     egy nagyon zilált identitásképpel zuhantunk bele. Mindezt már a
>>     ’80-as évek elején fel is mérték.*
>>
>>     *Nem máshonnan érkezett a megrendelésa Magyar Tudományos Akadémia
>>     intézetei számára, mint magától az MSZMP Központi Bizottságától!*
>>
>>     *A magyar társadalom identitásproblémái tehát a magyar
>>     államvezetés legfelsőbb köreit foglalkoztatták.*
>>
>>     *A ’80-as évek derekán – 40 év szocialista rendszer és oktatás
>>     ellenére – az akkori magyar lakosság 20 százaléka vallotta a
>>     hunokat az őseinknek. *
>>
>>     **
>>
>>     *Ebből adódik, hogy ami a ’90-es évek őshaza- és
>>     rokonságelméleteit illeti, azok szervesen ráépültek a
>>     társadalomban meglévő alapokra.*
>>
>>     *Tóth Gábor*
>>
>>
>>     _______________________________________________
>>     Grem mailing list
>>     Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu  <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
>>     http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem  <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem>
>
>     <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient>
>     	Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>     <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient>
>
>
>     <#m_4008261174886970356_m_-7826540187158359059_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
>     _______________________________________________
>     Grem mailing list
>     Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
>     http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>     <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem>
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem


-- 
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
https://www.avast.com/antivirus
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210719/cbdebfb5/attachment.html>


További információk a(z) Grem levelezőlistáról