[Grem] Az őstörténet elméletek burjánzását a rendszerváltás termelte ki

2021. Júl. 19., H, 21:13:14 CEST

Az interjút annyival egészíteném ki, hogy obskurus őstörténeti elméletek a
rendszerváltozás előtt is virultak, csak nem elsősorban Magyarországon,
hanem a különböző magyar emigrációkban. Ausztráliában, Kanadában stb. Ezek
legfőbb motivációja szerintem az emigráns lét egzisztenciális és
pszichológiai nehézségei, a frusztráció, a kisebbrendűségi érzés, stb

<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>

Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2021. júl. 19., H,
11:21):

> Az őshaza-elmélet „vándorprófétáit” a rendszerváltás termelte ki
>
>
> https://vasarnap.hu/2021/07/19/ostortenet-alternativ-oshaza-hun-magyar-rokonsag/
>
> Vándorpróféták, amatőr történészek, laikusok – csak néhány azok közül,
> akik a rendszerváltozás után a történészszakma munkáját igyekeztek kétes
> műveikkel aláásni. *B. Szabó Jánossal, a Budapesti Történeti Múzeum
> történészével az alternatív őshaza-elméletek nyomába eredtünk.*
> Interjúnkból *az is kiderül, hogy mi köze van a magyar őstörténetnek a
> rendszerváltáshoz és az internethez.*
> *– Rendszerváltás beköszöntével megnövekedtek az alternatív
> őstörténet-elméletekkel kapcsolatos képzetek Magyarországon. Mi lehet ennek
> az oka?*
>
> – A valóság mindig bonyolultabb annál, mint amilyennek mi látni
> szeretnénk. *Az alternatív őstörténet-kutatás kibontakozása szintén egy
> sokszálú történet, melyet számos tényező idézett elő és tart életben
> napjainkban is.*
>
> Nem gondolom, hogy a magyar őstörténet kérdésének bármikor lett volna
> olyan jelentősége, mint éppen *a rendszerváltás után.*
>
> *Akkor sok minden, ami a társadalmi tudatban addig csak búvópatakként
> létezett, az képessé vált manifesztálódni a nagyközönség számára.*
> <https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/DSC_0028-scaled.jpg>
>
> B. Szabó János, a Budapesti Történeti Múzeum történésze (Fotó: Tóth Gábor,
> Vasarnap.hu)
>
> Ritkán gondolunk bele abba, hogy *a rendszerváltás és az új elektronikus,
> kommunikációs eszközök elterjedése szinte egybeesett. A ’90-es évektől
> kezdett kinyílni a világ.* Megjelent a világháló, a mobiltelefonok, majd
> végül az okostelefonok. *Egyre több lett az ellenőrizhetetlen online
> tartalom is.*
>
> *Azok az őstörténet-elméletek, amelyek a korábbi időszakban teljesen
> periférikusak lettek volna – mert legfeljebb kis példányszámú, magánkiadású
> kiadványokban kaphattak volna csak helyet – azok pillanatok alatt képesek
> voltak széles körben elterjedni.*
> <https://nemzetikonzultacio.kormany.hu/>
>
> *Ez az oka annak, hogy számos alternatív őstörténet-elmélet született,
> illetve vált a nagyközönség számára elérhetővé.*
> *– Ezeket a változásokat mintha a hivatalos történetírás átaludta volna.
> Miért nem foglalkoztak a változó jelenségekkel?*
>
>  – Kétségtelen, hogy a hivatalos történetírás bizonyos dolgok felett
> átsiklott. Ezen azonban annyira nem lehet csodálkozni, hiszen az akkori
> történészgenerációk, amelyek a ’90-es években meghatározó, döntési
> pozícióban voltak, azok az új eszközöket, médiafelületeket nem használták.
> Gyakorta még a számítógépeket sem.
>
> *Nem ismerték föl azt, hogy az internet megjelenésével egy egészen új
> fórum teremtődik meg: egy olyan információs tér, amire már nem feltétlenül
> lehet a hagyományos régi eszközökkel hatni.*
>
> *A dolgok másik oka, hogy ’89 után a szakmát is megérintette a
> felszabadulás érzése.* Sokan megszabadultak azoktól az ostoba
> kötöttségektől, elvárásoktól, amiket a rendszer a történészekre is
> rákényszerített. *Örömmel fogadta mindenki, hogy végre lehet foglalkozni
> a tiszta tudománnyal*. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy miért nem
> foglalkoztak az alternatív őstörténetet író „futóbolondokkal”.
>
> <https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/1024px-Chronicon_Pictum_P014_Atilla_Aquileiat_ostromolja.jpg>
>
> Attila hadai Aquileiát ostromolják (452). Részlet a Képes krónika
> ábrázolásából (Forrás: Wikipedia.hu)
>  *– Értem, de a hallgatás, gyakran beleegyezés. Miért nem cáfolták meg
> azokat az állításokat, amelyekről tudták, hogy valóban tévesek voltak?*
>
> – Miért fektessen bele egy történész rengeteg időt és energiát egy szakmán
> kívüli személy butaságainak a megcáfolásába? Hiszen ebből számára semmiféle
> szakmai haszon nem származik. A ’90-es és 2000-es években egyénenként így
> látszólag mindenki jobban járt, hogyha nem foglalkozott ezeknek a munkáknak
> a megcáfolásával.
>
> *Hosszú távon azonban az egész szakma számára bizonyult károsnak ez a
> mulasztás. *
>
> Ez az oka annak, hogy ma számos tévképzet él számos különféle történeti
> témáról, így eleink eredetéről, életéről, vallásáról is. De *nemcsak a
> tudósok reakciói késtek meg:*
>
> *a Katolikus Egyház is csak 2009-ben reagált az alternatív őstörténeti
> elképzelésekkel kart karba öltve terjedő újpogány vagy sajátos színezetű
> szinkretista tanok térnyerésére.*
> *– Azt sejtésem, hogy azért kellett olyan tényezőknek is lennie, melyek
> nem a történész-szakmán múlottak.*
>
> – Volt is ilyen szép számmal. *A rendszerváltozás utáni privatizáció
> egyik első lépéseként az felszámolták* *a vidéki könyvterjesztés
> hálózatát.* Budapesten kívül az 1980-as években még 364 könyvesbolt
> működött. Ezek jó részét magánszemélyek részére értékesítették, azzal a
> kikötéssel, hogy benne könyvet *is* kell árulniuk.
>
> *Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy kinyitottak a ruhabutikok, ahol
> látszatként két könyvet kitettek egy polcra melyet meglehetett vásárolni…*
>
> *Így a vidéki Magyarországon több millió ember maradt könyvek nélkül. **
> Az információhoz való hozzájutás területén így hátrányos helyzetbe kerültek*.
> Gyakorta éveken keresztül semmiféle normális, *komoly könyv* *nem jutott
> el hozzájuk*, hacsak nem utaztak be egy nagyvárosba, ahol még voltak
> működő könyvesboltok.
>
> *A hagyományos ismeretterjesztés visszavágása egy iszonyatos műveltségi
> csapást jelentett. *
>
> Nem véletlen, hogy *ez az időszak, amikor szinte összeomlanak** a korábbi
> nagy kiadók* és *megjelennek az árnyékukban a 100 forintos könyvek, nem
> egyszer kétes tartalmakkal.*
>
> <https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/fortepan_56421-Radio-es-Televizio-Ujsag-1973.jpg>
>
> *Régebben a történészek is gyakrabban kerültek a média figyelmének
> középpontjába*. Képünkön Gerő Győző régész-turkológussal a Budapesti
> Történeti Múzeum tudományos főmunkatársával beszélget Gazdy Dénes riporter,
> 1973. (Forrás: Fortepan.hu / Rádió és Televízió Újság)
> *– Ha jól tudom, korábban a művelődési házakban rendszeres előadásokat
> tartottak a magyarság eredetéről is.*
>
> – *Igen, a kultúrához, a művelődéshez kapcsolódóan *– a hatalmi kontroll
> részeként –* a vidéki művelődési házak hálózata még jól működött a ’80-as
> években. Akkoriban még kiszervezték a legkülönfélébb témákkal foglakozó
> kutatók és a tudósok előadásait. Ezeknek a szerepléseknek a
> tiszteletdíjazása pedig méltányos volt, így megérte az előadóknak is.** A
> ’90-es évekre **ez* *is összeomlott. *Az önkormányzatoknak nem volt pénze
> ezeknek a kulturális programoknak a megfinanszírozására.
>
> *Így jelentek meg azok a „vándorpróféták”, akik járták a vidéki
> Magyarországot és előadásokat tartottak a saját fantazmagóriáikról, kétes
> őstörténet elképzelésükről. *
>
> Mivel az embereknek gyakorta semmilyen más ismeretszerzési lehetősége nem
> volt témában, így ezzel kellett beérniük…
>
> <https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/fortepan_13976-Muvelodesi-Haz-egykor-Korona-Szallo-ifjusagi-klubtalalkozo-resztvevoi.-1975-Dombovar.jpg>
>
> *– A rendszerváltás az útkeresés időszaka is. Mindenki azt érezte, hogy az
> addigi tudása elévült, az frissíteni, vagy pótolni kell. Ezt a funkciót
> töltötték be ezek az amatőr „őstörténészek”? *
>
> – Részben igen. *Mindenki várta, hogy most aztán valóban át fogják írni a
> korábbi történelemkönyveket. Mindenki tudta, hogy a hivatalos tudomány –
> politikai okokból –bizonyos témákban évtizedekig hazudott az embereknek.*
>
> *Erre megjelentek új emberek, akik azt mondták, hogy én tudom az
> igazságot, melyet eddig eltitkoltak előletek!*
>
> *Sokakat érdekelt az őstörténet, és könnyebb volt a szenzációs
> elméletekkel azonosulni, mint a sokszor unalmasabb tényszerű, vagy kevésbé
> „lelkesítő” munkákkal*. Az amatőr őstörténészek elszánt tevékenységének
> hosszú távon beláthatatlan következményei lettek.
>
> *Mára már nyilvánvaló, hogy az alternatív őstörténet-kutatás szerzői
> összességében mára tömeges támogatottságot élveznek.*
>
> *Ezen még az sem változtat, hogy ha egy-egy „próféta” időközben
> el-elvérzett. Tanaik, elméleteik a világhálón keringenek, újra és újra
> felbukkannak és új követőket szereznek maguknak.*
>
>
> *– Ezeknek az alternatív munkáknak a szerzői gyakorta éles kritikát is
> fogalmaznak meg a hivatalos történetírókkal szemben. *
>
> – Valóban így van, *a pályán kívüliek szeretik kritizálni a
> professzionális történészeket. *Az az elképzelés, mely szerint nem lehet
> megbízni a hivatalos tudományban, sokak számára már magától értetődő lett.
>
> *Gondoljunk csak bele, hogy az őstörténet-kutatásban a Magyar Tudományos
> Akadémia neve egyesek számára szitokszóvá lett.*
>
> Ha ezeket a hazai jelenségeket egy tágabb perspektívából is nézzük, akkor
> azt látjuk, hogy *mindez ez egy nagyobb világtrend része. A világjárvány
> alatt világossá vált, hogy a tudomány presztízse, megítélése nem csak
> nálunk romlott, hanem világszerte.*
>
> *A társadalom egy része egyszerűen nem hisz a tudósok állításaiban.*
>
> A sokszor tévedéseken alapuló vélekedések nem függetlenek attól, hogy azok
> hirdetői a saját nézeteiket milyen hatékonysággal tudják terjeszteni mások
> között. Láthatjuk *a közösségi média felületei – a szabályozások ellenére
> is – táptalajt adnak az álhíreknek, rémhíreknek. * *Lehet, hogy korábban
> is ugyanennyi volt a szkeptikus, csak akkor nem tudtak egymásról, nem
> tudtak összefogni a tudomány képviselőivel szemben.*
>
> <https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/fortepan_198713-Muzeum-korut-Golyavar-Eotvos-Lorand-Tudomanyegyetem-Termeszettudomanyi-Kar-eloadoterem.-1973.jpg>
>
> *– Kollektív identitásproblémák állhatnak az események hátterében?*
>
> – Nem vagyok társadalomtudós, a rálátásomnak megvannak a korlátai, de az
> egészen nyilvánvaló, hogy *súlyos identitásproblémák is meghúzódnak a
> magyar őstörténet megítélése mögött.*
>
> *Hiszen miért ennyire fontos az őstörténet ma Magyarországon? *
>
> *Más országokban ez a téma közel sem alkalmas arra, hogy komolyabb,
> társadalmi vagy politikai akciókat építsenek rá.*
>
> *– A Kárpát-medence környékén élő népek közül sokan az „eredet
> bűvöletében” élnek. *
>
> – *Mivel a térségben mindenütt problémát okoztak a rendszerváltások,
> ezért másutt is megindultak bizonyos trendek, melyek hatására távolodni
> kezdtek a hivatalos, forrásokon alapuló történetírás eredményeitől.*
>
> *Például a horvátoknak, annak ellenére, hogy ők egy szláv nyelvet
> beszélnek, van egy germán őstörténeti verziójuk, mely szerint ők eredetileg
> egy indoiráni nép volt. A második világháború tájékán – a Harmadik
> Birodalom szövetségeseként – ez a gót-származáselmélet, egészen
> „hasznosnak” bizonyult, csak 1945 után nem lehetett többé leírni…*
>
> *Aztán a rendszerváltás után ismét előtérbe kerültek náluk a régebbi
> gondolatok, s ez nem volt független a jelenkori eseményektől: a jugoszláv
> polgárháborútól.*
>
> *Bolgároknál, szlovákoknál, románoknál is nagyon hasonló a helyzet, ha
> őstörténetről van szó.*
> <https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/B-Szabo-Janos.jpg>
>
>
> *– Magyarországon is nagyon fontos a magyar nép őstörténete, hogy kik
> vagyunk és honnan jöttünk. *
>
> – Így van.* Ami ebben a témakörben Magyarországon történik, az azért is
> lehet ennyire sajátos, mert mi már a rendszerváltásba is egy nagyon zilált
> identitásképpel zuhantunk bele. Mindezt már a ’80-as évek elején fel is
> mérték.*
>
> *Nem máshonnan érkezett a megrendelés a Magyar Tudományos Akadémia
> intézetei számára, mint magától az MSZMP Központi Bizottságától!*
>
> *A magyar társadalom identitásproblémái tehát a magyar államvezetés
> legfelsőbb köreit foglalkoztatták.*
>
> *A ’80-as évek derekán – 40 év szocialista rendszer és oktatás ellenére –
> az akkori magyar lakosság 20 százaléka vallotta a hunokat az őseinknek. *
>
> *Ebből adódik, hogy ami a ’90-es évek őshaza- és rokonságelméleteit
> illeti, azok szervesen ráépültek a társadalomban meglévő alapokra.*
>
>  *Tóth Gábor*
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>

<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210719/ba1dedee/attachment-0001.html>