<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p>pl. lenorman:Les principes de comparaison de l'accadien et des
langues touraniennes (Paris 1876)<br>
</p>
<p>Ebben a könyvben fejtegeti Lenorman hogy az akkádban amely rövid
ideig hódítóként jelen meg a térségben és alapvetően flektálő
nyelv mennyi sumír eredetű szó amelyek van a turáni nyelvek és
a magyar kapcsolatra utalnak <br>
</p>
<p>E.<br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2021.07.19. 20:46 keltezéssel, Romhányi
Beatrix írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:CA+usHi2MHSOpdaO9oFg-TFd43pphurMPA1jWJZFxuxvko9q=Qw@mail.gmail.com">
<div dir="ltr">"gyakran külföldiek hozták össze lásd. Francis
Lenorman vagy A. Haribald Sayce" - az azért legalábbis furcsa,
hogy ezekről az urakról az internet gyakorlatilag semmit sem dob
fel, ami van, az is kizárólag magyar nyelvű vagy magyar
vonatkozású. Mezopotámiai vagy bármilyen más nyelvészeti témában
semmi.
<div>Üdv</div>
<div>T.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<div dir="ltr">"</div>
</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a
href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank"
moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta
(időpont: 2021. júl. 19., H, 20:09):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote">
<div>
<p>Még az alap gondolat is hibás :az őshaza -elméletkedést
nem a rendszerváltás termelte ki mert ez már 19 m. század
végén is létezett sőt ezt gyakran külföldiek hozták össze
lásd. Francis Lenorman vagy A. Haribald Sayce aki
megállapította hogy mezopotámiai nyelvek éppen úgy szerint
az Ural-altáji nyelvek rokonságába tartoznak mint a magyar
.Vagy a magyar kalmár Simon és Aczél József akik a magyar
szókészlet és nyelvtani fordulatokat más nyelvekkel
hasonlították össze és nem a finnugorral kb. 1930 körül
és még sorolhatnám .</p>
<p><br>
</p>
<p>Fantasztikus hogy valaki az őshaza elméletekről beszél és
még alap emlékei sincsenek a témáról .A rendszerváltás
előtt csak éppen erről sem írni sem beszélni nem lehetett
.<br>
</p>
<p>E.<br>
</p>
<div>2021.07.19. 11:20 keltezéssel, Emoke Greschik írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">
<div>
<h2>Az őshaza-elmélet „vándorprófétáit” a
rendszerváltás termelte ki</h2>
</div>
<div>
<p><span><a
href="https://vasarnap.hu/2021/07/19/ostortenet-alternativ-oshaza-hun-magyar-rokonsag/"
target="_blank" moz-do-not-send="true">https://vasarnap.hu/2021/07/19/ostortenet-alternativ-oshaza-hun-magyar-rokonsag/</a></span></p>
<p><span>Vándorpróféták, amatőr történészek, laikusok
– csak néhány azok közül, akik a rendszerváltozás
után a történészszakma munkáját igyekeztek kétes
műveikkel aláásni.</span> <span><b>B. Szabó
Jánossal, a Budapesti Történeti Múzeum
történészével az alternatív őshaza-elméletek
nyomába eredtünk.</b></span> Interjúnkból <span><b>az
is kiderül, hogy mi köze van a magyar
őstörténetnek a rendszerváltáshoz és az
internethez.</b></span></p>
</div>
<div>
<h6><b>– Rendszerváltás beköszöntével megnövekedtek az
alternatív őstörténet-elméletekkel kapcsolatos
képzetek Magyarországon. Mi lehet ennek az oka?</b></h6>
<p>– A valóság mindig bonyolultabb annál, mint
amilyennek mi látni szeretnénk. <span><b>Az
alternatív őstörténet-kutatás kibontakozása
szintén egy sokszálú történet, melyet számos
tényező idézett elő és tart életben napjainkban
is.</b></span></p>
<p>Nem gondolom, hogy a magyar őstörténet kérdésének
bármikor lett volna olyan jelentősége, mint<span> </span><span><span>éppen
</span><b>a rendszerváltás után.</b></span></p>
<p><span><b>Akkor <span> sok minden, ami a társadalmi
tudatban addig csak búvópatakként létezett, az
képessé vált manifesztálódni a nagyközönség
számára.</span></b></span></p>
<div
id="gmail-m_4008261174886970356gmail-m_-7826540187158359059m_4284603667742027784m_7198775484627436314gmail-attachment_174784"><a
href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/DSC_0028-scaled.jpg"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
aria-describedby="caption-attachment-174784"
alt="" moz-do-not-send="true" width="194"
height="125"></a>
<p
id="gmail-m_4008261174886970356gmail-m_-7826540187158359059m_4284603667742027784m_7198775484627436314gmail-caption-attachment-174784">B.
Szabó János, a Budapesti Történeti Múzeum
történésze (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)</p>
</div>
<p>Ritkán gondolunk bele abba, hogy <span><b>a
rendszerváltás és az új elektronikus,
kommunikációs eszközök elterjedése szinte
egybeesett. A ’90-es évektől kezdett kinyílni a
világ.</b></span> Megjelent a világháló, a
mobiltelefonok, majd végül az okostelefonok. <span><b>Egyre
több lett az ellenőrizhetetlen online tartalom
is.</b></span></p>
<p><span><b>Azok az őstörténet-elméletek, amelyek a
korábbi időszakban teljesen periférikusak lettek
volna – mert legfeljebb kis példányszámú,
magánkiadású kiadványokban kaphattak volna csak
helyet – azok pillanatok alatt képesek voltak
széles körben elterjedni.</b></span></p>
<div><a href="https://nemzetikonzultacio.kormany.hu/"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><span></span></a><span></span></div>
<p><span><b>Ez az oka annak, hogy számos alternatív
őstörténet-elmélet született, illetve vált a
nagyközönség számára elérhetővé.</b></span></p>
<h6><b>–<span> </span><span>Ezeket a változásokat
mintha a hivatalos történetírás <span>átaludta
volna</span></span><span>. </span><span>Miért
<span>nem foglalkoztak </span>a változó
jelenségekkel?</span></b></h6>
<p> – Kétségtelen, hogy a hivatalos történetírás
bizonyos dolgok felett átsiklott. Ezen azonban
annyira nem lehet csodálkozni, hiszen <span>az
akkori történészgenerációk, amelyek a ’90-es
években meghatározó, döntési pozícióban voltak,
azok az új eszközöket, médiafelületeket nem
használták. Gyakorta még a számítógépeket sem.</span></p>
<span> </span>
<p><span><b><span>Nem ismerték föl azt, hogy az
internet megjelenésével egy egészen új fórum
teremtődik meg: </span>egy olyan információs
tér, amire már nem feltétlenül lehet a
hagyományos régi eszközökkel hatni.</b></span></p>
<p><span><b>A dolgok másik oka, hogy ’89 után a
szakmát is megérintette a felszabadulás érzése.</b></span>
Sokan megszabadultak azoktól az ostoba
kötöttségektől, elvárásoktól, amiket a rendszer a
történészekre is rákényszerített. <span><b>Örömmel
fogadta mindenki, hogy végre lehet foglalkozni a
tiszta tudománnyal</b></span>. Ez is hozzájárult
ahhoz, hogy miért nem foglalkoztak az alternatív
őstörténetet író „futóbolondokkal”.</p>
<div
id="gmail-m_4008261174886970356gmail-m_-7826540187158359059m_4284603667742027784m_7198775484627436314gmail-attachment_174820"><a
href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/1024px-Chronicon_Pictum_P014_Atilla_Aquileiat_ostromolja.jpg"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
aria-describedby="caption-attachment-174820"
alt="" moz-do-not-send="true" width="194"
height="146"></a>
<p
id="gmail-m_4008261174886970356gmail-m_-7826540187158359059m_4284603667742027784m_7198775484627436314gmail-caption-attachment-174820">Attila
hadai Aquileiát ostromolják (452). Részlet a Képes
krónika ábrázolásából (Forrás: Wikipedia.hu)</p>
</div>
<div> <b>– Értem, de a hallgatás, gyakran beleegyezés.
<span>Miért <span>nem </span>cáfolták meg <span>azokat
az állításokat, amelyekrő</span>l tudták, hogy<span>
valóban tévesek voltak</span>?</span></b></div>
<p>– Miért fektessen bele egy történész rengeteg időt
és energiát egy szakmán kívüli személy butaságainak
a megcáfolásába? Hiszen ebből számára semmiféle
szakmai haszon nem származik. A ’90-es és 2000-es
években egyénenként így látszólag mindenki jobban
járt, hogyha nem foglalkozott ezeknek a munkáknak a
megcáfolásával.</p>
<p><span><span><b>Hosszú távon azonban<span> az egész
szakma </span>számára bizonyult károsnak ez
a mulasztás. </b></span></span></p>
<p>Ez az oka annak, hogy ma számos tévképzet él számos
különféle történeti témáról, így eleink eredetéről,
életéről, vallásáról is. De <span><b><span>nemcsak
</span>a tudósok reakciói <span>késtek meg:</span></b></span></p>
<p><span><span><b>a Katolikus Egyház <span>is csak
2009-ben</span> reagált az alternatív
őstörténeti elképzelések<span>kel kart karba
öltve terjedő újpogány vagy sajátos
színezetű szinkretista tanok térnyerésé</span>re.</b></span></span></p>
<b>– Azt sejtésem, hogy azért k<span>ellett olyan
tényezőknek is lennie, melyek </span><span>nem a
történész-szakmán múlottak.</span></b>
<p>– Volt is ilyen szép számmal. <span><b>A
rendszerváltozás utáni <span>privatizáció egyik
első lépéseként az felszámolták</span></b></span>
<span><b>a vidéki könyvterjesztés hálózatát.</b></span>
Budapesten kívül az 1980-as években még 364
könyvesbolt működött. Ezek jó részét magánszemélyek
részére értékesítették, azzal a kikötéssel, hogy
benne könyvet <i>is</i> kell árulniuk.</p>
<p><span><b>Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy
kinyitottak a ruhabutikok, ahol látszatként két
könyvet kitettek egy polcra melyet meglehetett
vásárolni…</b></span></p>
<p><span><b>Így <span>a vidéki Magyarországon </span>több
millió ember maradt könyvek nélkül<span>. </span></b></span><span><b>
Az információhoz való hozzájutás területén<span>
így hátrányos helyzetbe kerültek</span></b></span>.
Gyakorta éveken keresztül semmiféle normális, <span><b>komoly
könyv</b></span> <span><b>nem jutott el
hozzájuk</b></span>, hacsak nem utaztak be egy
nagyvárosba, ahol még voltak működő könyvesboltok.</p>
<p><span><b>A hagyományos ismeretterjesztés
visszavágása egy<span> iszonyatos műveltségi
csapás</span>t jelentett. </b></span></p>
<p>Nem véletlen, hogy <span><b>ez az időszak, amikor
szinte összeomlanak</b></span><span><b> a
korábbi nagy kiadók</b></span> és <span><b>megjelennek
az árnyékukban a 100 forintos könyvek, nem
egyszer kétes tartalmakkal.</b></span></p>
<div
id="gmail-m_4008261174886970356gmail-m_-7826540187158359059m_4284603667742027784m_7198775484627436314gmail-attachment_174821"><a
href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/fortepan_56421-Radio-es-Televizio-Ujsag-1973.jpg"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
aria-describedby="caption-attachment-174821"
alt="" moz-do-not-send="true" width="380"
height="487"></a>
<p
id="gmail-m_4008261174886970356gmail-m_-7826540187158359059m_4284603667742027784m_7198775484627436314gmail-caption-attachment-174821"><span><b>Régebben
a történészek is gyakrabban kerültek a média
figyelmének középpontjába</b></span>. Képünkön
Gerő Győző régész-turkológussal a Budapesti
Történeti Múzeum tudományos főmunkatársával
beszélget Gazdy Dénes riporter, 1973. (Forrás:
Fortepan.hu / Rádió és Televízió Újság)</p>
</div>
<h6><b>– Ha jól tudom, <span>korábban a művelődési
házakban rendszeres előadásokat tartottak a
magyarság eredetéről is</span>.</b></h6>
<p>– <span><b>Igen, a kultúrához, a művelődéshez
kapcsolódóan </b></span>– a hatalmi kontroll
részeként –<span><b> a vidéki művelődési házak
hálózata még jól működött a ’80-as években.
Akkoriban még kiszervezték a legkülönfélébb
témákkal foglakozó kutatók és a tudósok
előadásait. Ezeknek a szerepléseknek a
tiszteletdíjazása pedig méltányos volt, így
megérte az előadóknak is.</b><b> A ’90-es évekre
</b><b>ez</b></span> <span><b>is összeomlott. </b></span>Az
önkormányzatoknak nem volt pénze ezeknek a
kulturális programoknak a megfinanszírozására.</p>
<p><span><b>Így jelentek meg azok a „vándorpróféták”,
akik járták a vidéki Magyarországot és
előadásokat tartottak a saját
fantazmagóriáikról, kétes őstörténet
elképzelésükről. </b></span></p>
<p>Mivel az embereknek gyakorta semmilyen más
ismeretszerzési lehetősége nem volt témában, így
ezzel kellett beérniük…</p>
<h6><b>– A rendszerváltás az útkeresés időszaka is.
Mindenki azt érezte, hogy az addigi tudása
elévült, az frissíteni, vagy pótolni kell. Ezt a
funkciót töltötték be ezek az amatőr
„őstörténészek”? </b></h6>
<p>– Részben igen. <span><b>Mindenki várta, hogy most
aztán valóban át fogják írni a korábbi
történelemkönyveket. Mindenki tudta, hogy a
hivatalos tudomány – <span>politikai okokból
–bizonyos témákban évtizedekig hazudott </span>az
embereknek.</b></span></p>
<p> <span><b>Erre megjelentek új emberek, akik azt
mondták, hogy én tudom az igazságot, melyet
eddig eltitkoltak előletek!</b></span></p>
<p><span><b>Sokakat érdekelt az őstörténet, és <span>könnyebb
volt a szenzációs elméletekkel azonosulni,
mint</span> a sokszor unalmasabb tényszerű,
vagy kevésbé „lelkesítő” munkákkal</b></span>.
Az amatőr őstörténészek elszánt tevékenységének
hosszú távon beláthatatlan következményei lettek.</p>
<p><span><b>Mára már nyilvánvaló, hogy az alternatív
őstörténet-kutatás szerzői összességében mára
tömeges támogatottságot élveznek.</b></span></p>
<p><span><span><b>Ezen még az sem változtat, hogy ha
egy-egy „próféta” időközben el-elvérzett.<span>
Tanaik, elméleteik a világhálón keringenek,
újra és újra felbukkannak és új követőket
szereznek maguknak.</span></b></span></span></p>
<h6><b>– <span>Ezeknek az alternatív munkáknak a
szerzői gyakorta éles kritikát is fogalmaznak
meg a hivatalos történetírókkal szemben.</span><br>
</b></h6>
<p>– Valóban így van, <span><b>a pályán kívüliek <span>szeretik
kritizálni </span>a professzionális
történészeket. </b></span>Az az elképzelés,
mely szerint nem lehet megbízni a hivatalos
tudományban, sokak számára már magától értetődő
lett.</p>
<p><span><b>Gondoljunk csak bele, hogy az
őstörténet-kutatásban <span>a Magyar Tudományos
Akadémia neve egyesek számára </span><span>szitokszóvá
lett.</span></b></span></p>
<p>Ha ezeket a hazai jelenségeket egy tágabb
perspektívából is nézzük, akkor azt látjuk, hogy <span><b>mindez
ez egy nagyobb világtrend része. A világjárvány
alatt világossá vált, hogy <span>a tudomány
presztízse, megítélése</span> nem csak nálunk
romlott, hanem világszerte.</b></span></p>
<p><span><span><b>A társadalom egy része egyszerűen
nem hisz <span>a tudósok állításai</span>ban.</b></span></span></p>
<p>A sokszor tévedéseken alapuló vélekedések nem
függetlenek attól, hogy azok hirdetői a saját
nézeteiket milyen hatékonysággal tudják terjeszteni
mások között. Láthatjuk <span><b>a közösségi média
felületei – a szabályozások ellenére is –
táptalajt adnak az álhíreknek, rémhíreknek. </b></span>
<span><b>Lehet, hogy korábban is ugyanennyi volt a
szkeptikus, csak akkor nem tudtak egymásról, nem
tudtak összefogni a tudomány képviselőivel <span>szemben.</span></b></span></p>
<h6><b>– Kollektív identitásproblémák állhatnak az
események hátterében?</b></h6>
<p>– Nem vagyok társadalomtudós, a rálátásomnak
megvannak a korlátai, de az egészen nyilvánvaló,
hogy <span><b>súlyos identitásproblémák is
meghúzódnak <span>a magyar őstörténet
megítélése</span> mögött.</b></span></p>
<p><span><b>Hiszen miért ennyire fontos az őstörténet
ma Magyarországon? </b></span></p>
<p><span><b>Más országokban ez a téma közel sem
alkalmas arra, hogy komolyabb, társadalmi vagy
politikai akciókat építsenek rá.</b></span></p>
<span><b> </b></span>
<h6><b><span>– A Kárpát-medence környékén élő népek
közül sokan az „eredet bűvöletében” élnek.</span><br>
</b></h6>
<p>– <span><b>Mivel a térségben mindenütt <span>problémát
okoztak</span> a rendszerváltások, ezért
másutt <span>is megindultak bizonyos trendek,
melyek hatására távolodni kezdtek</span> a
hivatalos, forrásokon alapuló történetírás
eredményeitől.</b></span></p>
<span><b> </b></span>
<p><span><b>Például a horvátoknak, annak ellenére,
hogy ők egy szláv nyelvet beszélnek, van egy
germán őstörténeti verziójuk, mely szerint ők
eredetileg egy indoiráni nép volt. A második
világháború tájékán – a Harmadik Birodalom
szövetségeseként – ez a gót-származáselmélet,
egészen „hasznosnak” bizonyult, csak 1945 után
nem lehetett többé leírni…</b></span></p>
<p><span><span><b>Aztán a rendszerváltás után ismét
előtérbe kerültek náluk a régebbi gondolatok,
s ez nem volt független a jelenkori
eseményektől: a jugoszláv polgárháborútól.</b></span></span></p>
<p><span><b>Bolgároknál, szlovákoknál, románoknál is <span>nagyon
hasonló a helyzet, ha</span> őstörténetről van
szó.</b></span></p>
<h6><b>– Magyarországon is nagyon fontos a magyar nép
őstörténete, hogy kik vagyunk és honnan jöttünk.<br>
</b></h6>
<p>– Így van.<span><b> Ami ebben a témakörben
Magyarországon történik, az azért is lehet
ennyire sajátos, mert <span>mi már a
rendszerváltásba is egy nagyon zilált
identitásképpel zuhantunk bele. </span>Mindezt
már a ’80-as évek elején fel is mérték.</b></span></p>
<p><span><span><b>Nem máshonnan érkezett a megrendelés<span>
a Magyar Tudományos Akadémia intézetei </span>számára,
mint magától az MSZMP Központi Bizottságától!</b></span></span></p>
<p><span><b>A magyar társadalom identitásproblémái <span>tehát
a magyar államvezetés legfelsőbb köreit
foglalkoztatták.</span></b></span></p>
<p><b><span><span>A ’80-as évek derekán – <span>40 év
szocialista rendszer és oktatás</span>
ellenére – az akkori magyar lakosság 20
százaléka vallotta a hunokat az őseinknek. </span></span></b></p>
<span><b> </b></span>
<p><span><b>Ebből adódik, hogy ami a ’90-es évek
őshaza- és rokonságelméleteit illeti, azok
szervesen ráépültek a társadalomban meglévő
alapokra.</b></span></p>
<p> <b>Tóth Gábor</b></p>
</div>
</div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
<div
id="gmail-m_4008261174886970356gmail-m_-7826540187158359059DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table>
<tbody>
<tr>
<td><a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
alt="" moz-do-not-send="true" width="46"
height="29"></a></td>
<td>Mentes a vírusoktól. <a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient"
target="_blank" moz-do-not-send="true">www.avast.com</a>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<a
href="#m_4008261174886970356_m_-7826540187158359059_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"
width="1" height="1" moz-do-not-send="true"> </a></div>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank"
moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</body>
</html>