[Grem] 1941 hadba lépés
Sziklay Levente
lsziklay at freemail.hu
2021. Jan. 24., V, 13:26:26 CET
De Dobrudzsa felét visszakapták RomániátólÜdvL.
Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> írta:
>
Kedves Laci !
Az alábbi leírásodat olvasva a Tisztelt Lista olvasó azt hiheti a németek 1941-ben követelték a Magyar Királyi Honvédség bevetését holott ennek az ellenkezője az igaz ahogy azt magad is leírtad a "Nem kérünk a birodalmakból " című cikk kritikájában .
Hitler szigorún megtiltotta minden Magyarországon akkreditált külképviseleti szervnek így például a katonai attasénék is hogy az ország kormányzatát felkérjék a hadba lépésre .
Az igaz ,hogy a Jugoszlávia megtámadását Koordináló Kurt Himer tábornok vezette úgynevezett összekötő törzs Magyarországon maradt(egy estleges szovjet ellentámadás elhárításának koordinálására ) és ők bosszankodtak azon mi miért nem léptünk be a háborúban és személyes kapcsolataikban a magyar tábornokokat így Különösen Werth Henrik vezérkari főnököt arra kapacitálták,hogy csináljanak valamit ebben az ügyben de hivatalos felkérést nekik is tilos volt átadni illetve ez nem is szerepelt a hatáskörükben.
Azt is leírta Hitler a titkos utasításában ,hogy a magyar felajánlkozást viszont el kell fogadni.De szó sem volt 1941 arról hogy a katonai együtt működést meg kellett volna tagadni mert ilyen felkérés nem volt hivatalosan.Így tehát bár hogy csűrjük csavarjuk 1941-ben önként léptünk be a háborúba ,persze mondhatjuk na igen a szovjetek kezdték Kassa bombázásával de Svájc sem üzent hadat a USÁ-nak mikor azok elnavigálták magukat és megbombázták Schaffhausent.
Az OKW főnöke Keitl tábornagy 1942 elején Budapestre látogatván már valóban követelte a teljes magyar haderő részvételét (amit lealkudott a magyar kormány és vezérkar egy hadseregre ) de akkor már nyakig benne voltunk a háborúban.
Az is történelmi tény hogy a németekkel együtt működő Bulgáriát sohasem szállták meg a németek pedig ők a törökök kiűzésben játszott orosz szerepvállalás miatt kifejezetten megtagadták a Barbarossa hadjáratban való részvételt sőt a diplomáciai kapcsolatokat sem szakították meg a szovjetekkel
Igaz hálából Stalin menetből lerohanta Bulgáriát .
Üdv. Egon
2021.01.24. 11:41 keltezéssel, László Baják írta:
>Magyarország, ha megtagadja a katonai együttműködést, a stratégiai helyzete miatt a német megszállást sem kerülhette volna el, legkésőbb 1942-ben. A német megszállás után a szövetséges bombázások is 1944-nél korábban kezdődnek el. Ez esetben, hasonlóan Lengyelországhoz, hamarább elkezdődik a népirtás, de a zsidóság maradéktalan kiirtása biztosan. Elvileg elképzelhetőnek tűnik, hogy a mainál nagyobb területet tarthatott volna meg, gyakorlatban azonban ez azért valószínűtlen, mert Sztálin a Kárpát-medence közepét uraló Magyarország gyengítésében volt érdekelt, hiszen legkönnyebben egy kisállamokra tagolt Közép-Európát tudott az uralma alatt tartani. Mentes a vírusoktól. www.avast.com
> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2021. jan. 24., V, 8:41):
>>Kedves Hozzászólók !
>>Köszönöm az értékes hozzászólásokat de ezzel eltértünk G.Laci eredeti kérdésétől így új levélfolyamot nyitottam hátha érdekel valakit a téma.
>>Kassára 1941 június 26. -n 29db. Enyickée 1 db. 105 kilós légcsavaros biztosítású pillanatgyújtós szovjet romboló bomba hullott ,Ez azért tudjuk biztosan mert kettő befulladt és csak a többi működött el.A két ép bombát a tűzszerészek kiemelték.De az elműködött bombák repeszei között is találtak cirill feliratos részeket és olyan( például a gyújtó) alkatrészeket amelyekkel a bombák 100 %-ban azonosíthatók voltak.Az egyik gép bomba szekrényében a kioldó szerkezet akadozhatott ennek a szórásképe rendszertelen lett ezért vitte el az utolsó bombát Enyickéig.
>>A bombázásnak több halálos áldozata volt .
>>Ennyit tudunk biztosan innen jöhetnek a találgatások .
>>Üdv. Egon
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>>Kedves Laci!
>> Valószínűleg a szovjet megszállásból nem maradtunk volna ki, sem a kommunizmusból, de kisebb háborús rombolással és a visszacsatolt területek egy részének megtartásával végződött volna - lásd Bulgária (ők Dobrudzsa egy részét megkapták) A németeknek a magyar mezőgazdaságra, az iparra (de ez másodlagos), a baranyai olajra és a román olajhoz való hozzáférésre, vmnt. a magyar logisztikai hálózatra volt szükségük. Szerintem lett volna esélye akár a svéd, akár a dán megoldásnak is, ha a fentieket megkapják. Hallottam olyan elméletet is, hogy az oroszok Eperjes helyett bombázták tévedésből Kassát - de ehhez nem értek. ÜdvL.
>>"László Baják" <laszlo.bajak at gmail.com> írta:Csak egy apró kiegészítés. Magyarországnak nem volt esélye tartósan kimaradni a Szovjetunió elleni háborúból. A szlovákok és a románok azért üzentek hadat, mert Hitler cserébe meglebegtette nekik, hogy visszakaphatják az I. és II. bécsi döntésben elveszített területeket. 1941-ben minden jel arra mutatott, hogy az oroszoknak nincs esélye nyerni, azaz a minden oldalról német fennhatóság alatt álló vagy ellenséges kisantant államokkal körülvett, gyenge, katonailag védhetetlen Magyarország számára reálpolitika volt együttműködni Hitlerrel. Molotov Erdélyre vonatkozó ígérete aligha fajsúlyosnak. Mo nem volt döntési helyzetben, eltekintve a korai német megszállástól, illetve a kollektív öngyilkosság vállalásától. Ezzel együtt Magyarország mindvégig vonakodó csatlós maradt, azaz igyekezett minimalizálni a háborús részvételét. A többi szövetséges, mint pl Románia sokkal nagyobb erőkkel vett részt a szovjet-orosz háborúban. Az ún Kassai bombázást pedig valószínűleg orosz repülőgépek hajtották végre, bár valószínűleg tévedésből, mivel, talán a nem aktualizált térképeik miatt, azt hitték, hogy Kassa a már ellenséges hadviselő Szlovákiához tartozik. Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2021. jan. 23., Szo, 21:39): Kedves Laci és Lista !
>>
>>Az eddigi levélváltásban részvevőkkel teljesen egyetértettünk abban hogy
>>a még mindig jelentős világ tényező Oroszországgal normális jó
>>kapcsolatot kell tartani ez akár biztonsági és gazdasági okokkal is
>>alálehet támasztani.
>>
>>De nézzük először a múltat .Sajnos őseink nem voltak ennyire
>>reálpolitikusok ebben a kérdésben mert kétszer fordult elő hogy hadat
>>üzentek Oroszországnak és egyszer csak majdnem .A két hadüzenet a
>>következményeit tekintve nagyon nem jött be. Ennyire vagányak többet ne
>>legyünk(1914 augusztus 15. az Osztrák-Magyar Birodalom hadüzenete a cári
>>Oroszországnak miután Oroszország már mozgósított ellenünk .Tehát az
>>alapvető hiba nem ez volt hanem a szerbeknek átadott hadüzenet.Ma már
>>bármilyen hihetetlen az O. M. Bir. is hivatalos neve volt a közös
>>Monarchiánknak. .Bárdossy 1944 Június végén a kassai bombázós után és
>>miatt a Kormányzó jóváhagyásúval javasolta a parlamentnek a
>>Szovjetunióval szemben a hadiállapot bejelentését amit a parlament
>>mellesleg alkotmánysértő módon közfelkiáltással elfogadott mert az 1920
>>-s alkotmány szerint név szerinti írásbeli szavazással kellett volna ezt
>>elfogadni ,itt szeretném jelezni,hogy ez is a hadüzenet egyik
>>formája.Mindez az után történt hogy bár a német támadás után
>>megszakították a diplomáciai kapcsolatot a Szovjetunióval de Kristoffy
>>J. követ még a helyén volt és az oroszok még lehetővé tették a
>>kommunikációt így géptávírón beküldte a követ Budapestre Molotov
>>üzenetet :ha békén maradunk a Szovjetunió szavatolja Dél-Erdély
>>visszacsatolását .? ? ?Bárdossy ezt az üzenetet állítólag nem mondta el
>>akkor Horthynak.
>>
>> _______________________________________________
>>Grem mailing list
>>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> _______________________________________________ Grem mailing list Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
Kedves Laci !
Az alábbi leírásodat olvasva a Tisztelt Lista olvasó azt hiheti a
németek 1941-ben követelték a Magyar Királyi Honvédség bevetését
holott ennek az ellenkezője az igaz ahogy azt magad is leírtad a
"Nem kérünk a birodalmakból " című cikk kritikájában .
Hitler szigorún megtiltotta minden Magyarországon akkreditált
külképviseleti szervnek így például a katonai attasénék is hogy az
ország kormányzatát felkérjék a hadba lépésre .
Az igaz ,hogy a Jugoszlávia megtámadását Koordináló Kurt Himer
tábornok vezette úgynevezett összekötő törzs Magyarországon
maradt(egy estleges szovjet ellentámadás elhárításának
koordinálására ) és ők bosszankodtak azon mi miért nem léptünk be
a háborúban és személyes kapcsolataikban a magyar tábornokokat így
Különösen Werth Henrik vezérkari főnököt arra kapacitálták,hogy
csináljanak valamit ebben az ügyben de hivatalos felkérést nekik
is tilos volt átadni illetve ez nem is szerepelt a hatáskörükben.
Azt is leírta Hitler a titkos utasításában ,hogy a magyar
felajánlkozást viszont el kell fogadni.De szó sem volt 1941 arról
hogy a katonai együtt működést meg kellett volna tagadni mert
ilyen felkérés nem volt hivatalosan.Így tehát bár hogy csűrjük
csavarjuk 1941-ben önként léptünk be a háborúba ,persze mondhatjuk
na igen a szovjetek kezdték Kassa bombázásával de Svájc sem üzent
hadat a USÁ-nak mikor azok elnavigálták magukat és megbombázták
Schaffhausent.
Az OKW főnöke Keitl tábornagy 1942 elején Budapestre látogatván
már valóban követelte a teljes magyar haderő részvételét (amit
lealkudott a magyar kormány és vezérkar egy hadseregre ) de akkor
már nyakig benne voltunk a háborúban.
Az is történelmi tény hogy a németekkel együtt működő Bulgáriát
sohasem szállták meg a németek pedig ők a törökök kiűzésben
játszott orosz szerepvállalás miatt kifejezetten megtagadták a
Barbarossa hadjáratban való részvételt sőt a diplomáciai
kapcsolatokat sem szakították meg a szovjetekkel
Igaz hálából Stalin menetből lerohanta Bulgáriát .
Üdv. Egon
2021.01.24. 11:41 keltezéssel, László
Baják írta:
Magyarország, ha megtagadja a katonai
együttműködést, a stratégiai helyzete miatt a német megszállást
sem kerülhette volna el, legkésőbb 1942-ben. A német megszállás
után a szövetséges bombázások is 1944-nél korábban kezdődnek el.
Ez esetben, hasonlóan Lengyelországhoz, hamarább elkezdődik a
népirtás, de a zsidóság maradéktalan kiirtása biztosan. Elvileg
elképzelhetőnek tűnik, hogy a mainál nagyobb területet
tarthatott volna meg, gyakorlatban azonban ez azért
valószínűtlen, mert Sztálin a Kárpát-medence közepét uraló
Magyarország gyengítésében volt érdekelt, hiszen legkönnyebben
egy kisállamokra tagolt Közép-Európát tudott az uralma alatt
tartani.
Mentes a vírusoktól. www.avast.com
Reinisch Egon reinisch at t-online.hu>
ezt írta (időpont: 2021. jan. 24., V, 8:41):
Kedves Hozzászólók !
Köszönöm az értékes hozzászólásokat de ezzel eltértünk
G.Laci eredeti kérdésétől így új levélfolyamot nyitottam
hátha érdekel valakit a téma.
Kassára 1941 június 26. -n 29db. Enyickée 1 db. 105
kilós légcsavaros biztosítású pillanatgyújtós szovjet
romboló bomba hullott ,Ez azért tudjuk biztosan mert kettő
befulladt és csak a többi működött el.A két ép bombát a
tűzszerészek kiemelték.De az elműködött bombák repeszei
között is találtak cirill feliratos részeket és olyan(
például a gyújtó) alkatrészeket amelyekkel a bombák 100
%-ban azonosíthatók voltak.Az egyik gép bomba szekrényében
a kioldó szerkezet akadozhatott ennek a szórásképe
rendszertelen lett ezért vitte el az utolsó bombát
Enyickéig.
A bombázásnak több halálos áldozata volt .
Ennyit tudunk biztosan innen jöhetnek a találgatások .
Üdv. Egon
Kedves Laci!
Valószínűleg a szovjet megszállásból nem maradtunk
volna ki, sem a kommunizmusból, de kisebb háborús
rombolással és a visszacsatolt területek egy részének
megtartásával végződött volna - lásd Bulgária (ők
Dobrudzsa egy részét megkapták)
A németeknek a magyar mezőgazdaságra, az iparra (de ez
másodlagos), a baranyai olajra és a román olajhoz való
hozzáférésre, vmnt. a magyar logisztikai hálózatra volt
szükségük. Szerintem lett volna esélye akár a svéd, akár a
dán megoldásnak is, ha a fentieket megkapják.
Hallottam olyan elméletet is, hogy az oroszok Eperjes
helyett bombázták tévedésből Kassát - de ehhez nem értek.
Üdv
L.
"László Baják"
írta:
Csak egy apró kiegészítés. Magyarországnak
nem volt esélye tartósan kimaradni a Szovjetunió elleni
háborúból. A szlovákok és a románok azért üzentek hadat,
mert Hitler cserébe meglebegtette nekik, hogy
visszakaphatják az I. és II. bécsi döntésben elveszített
területeket. 1941-ben minden jel arra mutatott, hogy az
oroszoknak nincs esélye nyerni, azaz a minden oldalról
német fennhatóság alatt álló vagy ellenséges kisantant
államokkal körülvett, gyenge, katonailag védhetetlen
Magyarország számára reálpolitika volt együttműködni
Hitlerrel. Molotov Erdélyre vonatkozó ígérete aligha
fajsúlyosnak. Mo nem volt döntési helyzetben, eltekintve a
korai német megszállástól, illetve a kollektív
öngyilkosság vállalásától. Ezzel együtt Magyarország
mindvégig vonakodó csatlós maradt, azaz igyekezett
minimalizálni a háborús részvételét. A többi szövetséges,
mint pl Románia sokkal nagyobb erőkkel vett részt a
szovjet-orosz háborúban. Az ún Kassai bombázást pedig
valószínűleg orosz repülőgépek hajtották végre, bár
valószínűleg tévedésből, mivel, talán a nem aktualizált
térképeik miatt, azt hitték, hogy Kassa a már ellenséges
hadviselő Szlovákiához tartozik.
Mentes a vírusoktól. www.avast.com
Reinisch Egon reinisch at t-online.hu> ezt
írta (időpont: 2021. jan. 23., Szo, 21:39):
Kedves Laci és Lista !
Az eddigi levélváltásban részvevőkkel teljesen
egyetértettünk abban hogy
a még mindig jelentős világ tényező Oroszországgal normális
jó
kapcsolatot kell tartani ez akár biztonsági és gazdasági
okokkal is
alálehet támasztani.
De nézzük először a múltat .Sajnos őseink nem voltak ennyire
reálpolitikusok ebben a kérdésben mert kétszer fordult elő
hogy hadat
üzentek Oroszországnak és egyszer csak majdnem .A két
hadüzenet a
következményeit tekintve nagyon nem jött be. Ennyire
vagányak többet ne
legyünk(1914 augusztus 15. az Osztrák-Magyar Birodalom
hadüzenete a cári
Oroszországnak miután Oroszország már mozgósított ellenünk
.Tehát az
alapvető hiba nem ez volt hanem a szerbeknek átadott
hadüzenet.Ma már
bármilyen hihetetlen az O. M. Bir. is hivatalos neve volt a
közös
Monarchiánknak. .Bárdossy 1944 Június végén a kassai
bombázós után és
miatt a Kormányzó jóváhagyásúval javasolta a parlamentnek a
Szovjetunióval szemben a hadiállapot bejelentését amit a
parlament
mellesleg alkotmánysértő módon közfelkiáltással elfogadott
mert az 1920
-s alkotmány szerint név szerinti írásbeli szavazással
kellett volna ezt
elfogadni ,itt szeretném jelezni,hogy ez is a hadüzenet
egyik
formája.Mindez az után történt hogy bár a német támadás után
megszakították a diplomáciai kapcsolatot a Szovjetunióval
de Kristoffy
J. követ még a helyén volt és az oroszok még lehetővé tették
a
kommunikációt így géptávírón beküldte a követ Budapestre
Molotov
üzenetet :ha békén maradunk a Szovjetunió szavatolja
Dél-Erdély
visszacsatolását .? ? ?Bárdossy ezt az üzenetet állítólag
nem mondta el
akkor Horthynak.
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210124/b2757a81/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról