[Grem] Hun

[Romhányi Beatrix]

FYI

*Magyar elemek a szl**á**v nyelvekben.*

Azok a szláv népek, amelyek a magyar állam keretei között éltek,
természetszerűen beleilleszkedtek abba a társadalmi, gazdasági és egyházi
keretbe, amelyet a magyarság alakított ki, s így ezeknél a magyar
intézmények nevei is elterjedtek. Azonkívül ugyanúgy, mint a szláv elemek
esetében a magyarban, a magyarokkal való együttélés folyamán igen sok más
kifejezés is meghonosodott. Az alábbiakban rövid áttekintést adunk azokról
a hatásokról, amelyek a környező szláv népeket a magyarság részéről a
századok folyamán érték.

*Magyar hat**á**s a horv**á**tban **é**s a szerbben. *A horvátság a
magyarsággal Szent László korában került szorosabb viszonyba, amikor Szent
László a Dráva és Kulpa közti területet (a középkori Szlavóniát vagy
Tótországot, a későbbi Horvátországot) elfoglalta, Zágrábban püspökséget
alapított és ezzel a területet a magyar állami és egyházi szervezetbe
bekapcsolta. Kálmán királyunk pedig a tulajdonképpeni Horvátországot, azaz
a Kulpán túli területet is egyesítette Magyarországgal. A két horvát
terület nyelve között jelentős különbség van a szókincs tekintetében is.
Míg a Kulpántúli terület lakóinak nyelvében a kultúrkifejezések
legnagyobbrészt az olaszból származnak, addig a zágrábvidéki nyelvben ezek
majdnem mind a magyarból. Ezeknek a területeknek különben egészen Gáj
fellépéséig, a XIX. század harmincas évéig külön-külön irodalmi nyelvük
volt, az eltérő szókincs tehát az irodalomban is visszatükröződik.

A zágrábvidéki horvát nyelvben a magyar hatás mindenekelőtt az állami
szervezetre, közigazgatásra és bíráskodásra terjed ki. így magyar eredetű
az *orsag *(ország) szó s az országos méltóságok nevei közül a *naderspan *
(nádorispán), *kinctarto *(kincstartó), *lovasmester *(lovászmester),
*tarnikmester *(tárnokmester, a magyar szó a szláv *tovarnik-b**ó**\),
tolnacnik *(tanácsnok), *fember *(főember) stb. A megyei intézményt szintén
a magyarból vették át, amit a *varmedia *(vármegye) és a *span *(ispán)
szavak is igazolnak. A horvátban a szó eredetileg *zup**á**n *volt, *a
span *már magán viseli a magyarból való visszaköl-csönzés bélyegét. A
bíráskodás köréből valók a *rov**á**s, birsag, aldumas *és a régi magyar
*bilochus. *A hadsereg terminológiája is erősen magyar jellegű, amint
az a *sereg,
t**á**bor, sipus *(sípos), *trombetas, **s**á**tor, sisak, harcovati *
(harcolni), *dardas *(dárdás), *hadnadj *stb. szavak bizonyítják. Jellemző
a zágrábvidéki horvátra, hogy a városi intézmény kifejezései akkor is a
magyarból származnak, ha a magyar szó egyébként idegen eredetű. így pl. a
magyarból van véve magának a városnak a neve: *varos. *Ez a szó egyébként
az egész Balkánon el van terjedve és a szerben és horváton kívül megvan a
románban *{oras) *és az albánban is.

Az a tény, hogy a zágrábi püspökséget Szent László alapította, és hogy ez a
püspökség mindig a magyar egyházszervezetbe tartozott, érthetővé teszi,
hogy az egyházszervezetre vonatkozó kifejezések között is több magyar
eredetűt találunk. így többek között a magyarból való a *remeta, zoltar,
aldov *«áldozat», *aldovati *«áldozni», *valuvati *"vallani" stb. Ugyancsak
nagy a magyarból fordított kifejezések száma, amelyek mind magyar
szemléleten alapulnak. Ezeken a magyar elemeken kívül jellemző sajátossága
a zágrábvidéki horvátnak a latin *-us *és *-um *végzetnek a megőrzése.
Ebben a tekintetben is teljesen megegyezik a magyarral és eltér a többi
szláv nyelvektől: *plebanus, vik**á**rius, laikus, artikulus, titulus, patr*
*ó**nus **é**s kaptolom, templom, cintorom *(I. magyar *c**í**nterem *«temető»
a görög-latin coemeterium-ból), *Edjiptom, Efezom *stb. Ebben a sajátságban
is magyar hatást kell látnunk.

Az állami és egyházi terminológián kívül természetesen itt is sok az egyéb
körbe tartozó magyar eredetű kifejezés: *batriv *«bátor», *kocis, hintov,
djundj *«gyöngy», *bantuvati *«bántani», *engeduvati *«engedni», *has**é*
*n *«haszon», *fela *«féle», *falat, kip *«kép», *beteg *«betegség»,
*kantar, **heus *«hiúz»,/'ezero «ezer» stb. Mindezek a szavak nem valami
idegen szavak, hisz minden író rendszeresen használja őket, sőt a mai
népnyelvben is nagyrészt megvannak.

Külön ki kell emelni azt a tényt, hogy a legrégibb időktől kezdve egészen a
már említett Gáj-féle reformig az összes zágrábvidéki horvát könyvek magyar
helyesírással jelentek meg. A feljebb idézett és a mai horvát helyesírással
átírt szavak is forrásokban *orsz**á**g, lovaszmester, varmegya, harmicza,
sereg, varos, soltar, kochis *stb. alakban fordulnak elő, azaz a korabeli
magyar helyesírást híven tükrözik. Ennek emléke él még az *-ics, -vics *végű
nevek *-ich, -vich *írásában, amelyet a horvátok a XIX. századig megőriztek.

A Kulpán-túli horvátok nyelvében sokkal kevesebb a magyar elem, hiszen ez a
terület a magyar életbe sohasem kapcsolódott olyan szorosan, mint a
zágrábvidéki, s itt a magyarság már teljesen kialakult állami és egyházi
szervezetet talált. Mégis ennek a területnek a nyelve sem tudta magát a
magyarság hatása alól kivonni. Már a legrégibb horvátnyelvű oklevelekben a
XV század első felében jelentkezik az «ország» jelentésű *rusag, amely *egy
ó-magyar *urusz**á**g *szó átvétele. De megtaláljuk ugyanitt a *kip *«kép»,
*kotar *«határ», *aldomasnik, remete, bantovanje, mentovanje, alduvati,
lovas *«lovász» szavakat és természetesen a messze elterjedt *varos *szót
is.

Ennek a vidéknek latinnyelvű helyesírása eredetileg az olaszon alapult. A
XVI. századtól kezdve azonban mindinkább tért hódít a magyar helyesírás és
a XVIII. században egy-két olasz jel kivételével teljesen magyar jellegűvé
válik.

Mind a két irodalmi nyelvet elsöpörte a Gáj-féle reform, amely az egész
horvát-dalmát területen a raguzai irodalmi nyelvet vezette be, a régi
helyesírások helyett pedig egységes, a XIX. századi cseh helyesírásból
alkotott új helyesírást vezetett be. Ezzel a magyar elemek, amelyek
évszázadokon keresztül az irodalmi nyelv szókincséhez szorosan
hozzátartoztak, nyelvjárási szavakká süllyedtek.

A mai szerb irodalmi nyelv a XIX. század eleje óta szintén olyan
nyelvjáráson - a délhercegovinain - alapul, amely a magyar hatástól távol
állt, így a már említett varos szón kívül magyar elem nem sok van benne. A
magyar elemek itt is csak a nyelvjárásokban élnek, itt azonban, főleg a
Délvidéken, nagy számban fordulnak elő.

A hazai - bácskai, bánsági és szerémségi - szerb nyelvjárásokban a magyar
elemek száma igen tekintélyes, ami arra mutat, hogy az elmúlt kétszáz év
óta, amióta szerbjeink az országba beköltöztek, a magyarságtól sok új
fogalmat vettek át. így a már másutt is kimutatott állami szervezetre
vonatkozó terminológián kívül *(solgabirov, isp**á**n, varmedja *stb.)
különösen a városi élet *(varos, sor, vas**á**r, esk**ü**t, birov* stb.) és
a mesterségek *(sabov, sursabov, vorga, mertik, miholj *«mű-hely»,
*remek *stb.)
kifejezései között találunk sok magyar elemet. Különösen ki kell emelni a
dunai hajózás és halászat szókincsét, amely nagyrészben a magyarból való
*(sajk**á**s, haj**ó**s, alas *«halász», *alov *«há-ló» stb.). A
katonaságra vonatkozó kifejezések közül megvan *akatana *és az *adnadj *
(hadnagy), *bakanca (bakkancs), funtas *(fujtás), *sereg, catlov *stb. A
lótartás szavai közül a *cikos, kocis, hintov *stb. Egyéb kifejezések közül
megemlítjük az *aldumas, rov**á**s, rados *(ráadás), *salas, **sara *
(lábszár), *tocir *(tölcsér), *kip (k**é**p), gazda, gazdas**á**g *stb.
Egyik táncuk, *aketus *(kettős) és a mesebeli «tündérváros» neve
*(tindirgrad) *is a magyarból való.

A szerb nyelvjárások nyelve különben még távolról sincs feldolgozva, és így
a magyar elemek számát és jelentőségét egyelőre nem tudjuk megállapítani.

*Magyar hat**á**s a szlov**é**nben. *Természetesen nagy különbség van a
magyar hatás szempontjából a hazai szlovének (vendek) és a határontúliak
nyelve között. Még a hazai szlovének nyelve valósággal át van itatva magyar
elemekkel, addig a határontúliban a magyar kifejezések száma lényegesen
kevesebb, bár szintén elég tekintélyes. A hazai szlovén nyelvben ugyanúgy,
mint a zágrábvidéki horvátban, az állami és egyházi szervezetre vonatkozó
kifejezések nagy százaléka származik a magyarból, s a hazai szlovén
irodalom helyesírása a magyar volt, az idézendő szavakat tehát az eredeti
helyesírással közöljük, így ország *orszacski gy**ű**l**é**s *
(országgyűlés), *szolgabirov, v**á**rm-**egya *stb. mellett itt is
megtaláljuk a *bir (ad**ó**), birs**á**g, harmica (harmin**cadad**ó**), v*
*á**ras, tan**á**cs, tan**á**csnik, esperes, remeta, **á**ld**ü**vati
(**á**ldozni),
val**ü**vati (vallatni), histvo (h**á**zass**á**g) *stb. kifejezéseket.
Ugyanúgy, mint a zágrábvidéki horvátban, a latin szavak itt is a
magyarországi latinságra jellemző köntösben jelennek meg, tehát *pl**é**b*
*á**nus, patr**ó**nus, templom *stb.

A hadsereg körébe tartozó fogalmak kifejezései közül megvan a *sereg, kat*
*á**n**—**katona (katona), harc**ü**vati, pajzs, sisak, kepenyek, opr**ó**-**da
(apr**ó**d) *stb. A lótenyésztés és a lófogat terminológiája itt is, mint
mindenütt a környező szláv népeknél szintén erősen magyar színezetű, így
magyar a *kocs**ü**j (kocsi), kocsij**á**s-kocsis, rudas, kont**á**r (kant*
*á**r), h**á**m, keh *stb. kifejezések. Az öltözködés köréből a *b**á*
*rsun, *valamint a messze földön elterjedt *gomb, gumb (gomb) *és a *sz**á**ra
(sz**á**r,* pl. *csizmasz**á**r) *szavakat említjük meg. Több a magyar elem
a mértékegységek nevei között: *mert**ü**k *(a tótban *mert'uk), *a határon
túli szlovénben *m**é**rt**ü**k *és *m**é**rtek, *a magyar *m**é**rt**é**kb*
*ő**l), pinta, m**á**zsa *stb. Egyéb kifejezések közül megemlítjük a *kincs,
haszen, gyungy, p**é**lda, **fajta, gy**á**zero *(a határontúli
szlovénben *jezero:
ezer), s**á**rkan *stb. szavakat. Feltűnően sok a magyar eredetű melléknév
és ige; *orj**á**s**—**uri**á**s, **koldus, betezsen (beteg), beteg (betegs*
*é**g), csat**á**r**é**n (csal**á**rd), san-tavi (s**á**nta), -csonkav
(csonka), gingav (gyenge), *illetve a *dicsiti (dics**é**r), kebz**ü**vati
(k**é**pzel), bant**ü**vati, enged**ü**vati *stb. Mindezek közül a
határontúli szlovének is sok kifejezést ismernek, de a magyar elemek sem
itt, sem a hazai szlovének nyelvében még nincsenek rendszeresen
összegyűjtve.

*Magyar hat**á**s a t**ó**tban. *A magyarság a Felvidéket már a honfoglalás
első évtizedeiben megszállta, a magyar-tót együttélésnek tehát több, mint
ezeréves múltja van. Magától értetődik tehát, hogy nemcsak a magyar nép a
tóttól, hanem a tót is igen sok kifejezést vett át a magyartól. A magyar
állami és egyházi szervezet hatása itt is jelentkezik a szókincsben. A
*nadrespan,
isp**á**n, *később *fisp**á**n *«főispán« kifejezések itt is a magyarból
származnak. A *v**á**rmegye *szó itt csak keleten él *(varmed'a), *nyugaton
ennek *stolica, *azaz «szék» a neve. Ez nagyon emlékeztet a székelyek és a
szepesi tízlándzsások *sz**é**keire. *A régi nyelvben megvolt az *ors**á*
*g *és az országgyűlés jelentésű rá/cos is, amely a Rákos mezején tartott
országgyűlésekből keletkezett.

A tót népnyelv tele van magyar szavakkal, amelyek közül a
legáltalánosabbak, amelyek az egész tót területen ismeretesek, a *gazda,
oldom**á**s (**á**ldom**á**s), rov**á**s, bantovat' (b**á**ntani), chot**á**r
(hat**á**r), chyr (h**í**r), d'engl'avy (gyenge), bet'ah (betegs**é**g),
sihot' (sziget), v**á**lov (v**á**ly**ú**), sisak (sisak), siator (s**á**tor),
cizmy (csizma), kefa (kefe), carovat' **(cser**é**l), j**á**rok (**á**rok),
t'archa (teher) *stb. Ezek a szavak még a mai irodalmi nyelvben is
megvannak, bár most az utóbbi évtizedekben gondosan igyekeztek kerülni a
magyar szavak használatát. Egyébként a tót irodalmi nyelvnek tudományos
szótára még ma sincs, és így a magyar elemek szerepe sincs tisztázva.

A tót nyelvterület egyébként nemcsak hangtan, hanem szókincs tekintetében
is két egymástól jelentékenyen eltérő részre, a nyugati és a keleti tót
területre oszlik. A két nyelvjárásterület közül magyar elemek a keleti
tótban sokkal erőteljesebben vannak képviselve, mint a nyugatiban, bár a
számuk itt is tekintélyes. A keleti tótban pl. a közigazgatás kifejezései
közül magyarok a *varos, birou, esk**ü**t (esk**ü**dt), orsacki vagy
solgabirou *(az előbbi az *orsz**á**g, *a másik a *szolgab**í**r**ó*átvétele).
A foglalkozások nevei közül a magyarból való a gazda szón kívül az *al**ó*
* (**á**cs), bahas (b**á**ny**á**sz), juhas (juh**á**sz), kond**á**s (kond*
*á**s), **kertis (kert**é**sz), sabol (szab**ó**) *stb. Egyéb fogalmi körök
közül a *bizo-**vac (b**í**zni), biztatovac (biztatni), birovac (b**í**rni),
engedovac (engedni), **keltovac (k**ö**lteni) *stb., vagy pl. *kedvesni
(kedves), fi**ó**k, l**á**ngos (l**á**ngos), soudar (s**ó**dar) *stb. A
magyar kifejezések száma a tót népnyelvben körülbelül hatszázat tesz ki.

A cseh nyelvre gyakorolt magyar hatás nem jelentős, hiszen a csehekkel való
kapcsolataink sohasem voltak szorosak. Az a néhány kifejezés, amely utat
talált a csehbe *(t**á**bor, h**ú**s**á**r, dolm**á**n, bozyg**á**n *stb.),
majdnem kivétel nélkül a katonai terminológia körébe tartozik s a XVI—XVII.
században, a vallásháborúk idején került a cseh nyelvbe.

*Magyar hat**á**s a rut**é**nben. *A rutén nyelvre gyakorolt magyar hatás
igen jelentékeny. A már más népeknél is kimutatott, az állami szervezet és
közigazgatás körébe tartozó szavakon kívül *(varmedja, varos, vas**á**r,
valal *«falu», *esk**ü**t, notarus, sougabirou *stb.) alig van olyan
fogalomkör, amelyben a magyar szavak egész sorát nem meg találnók. Igy pl.
a különböző foglalkozási ágak közül magyar *a juhas, kond**á**s, kocis,
lovas (lov**á**sz) *szó. Ugyancsak a magyarból való a *mester**é**ig
*(mesterség),
a *bires *(béres), a *sarsam *(szerszám), a *napsam *(napszám) és a
*birtok *is. Sok a magyar elem a népi használati tárgyak nevei között: *fejsa,
bicak, buturja (b**ú**tor), d'alou (gyalu), ciga *«emelő csiga", *kancou
(kancs**ó**) *stb. Még nagyobb száma az igéknek és a mellékneveknek, mint
pl. *bajlovati (bajl**ó**dni), bizuvati (b**í**zni), bicaluvati
**(becs**ü**lni),
engeduvati (engedni), keltuvati (k**ö**lteni), mentovati (menteni),
sanuvati (sz**á**nni), illetve hamisnyj (hamis), seginj (szeg**é**ny),
**faradnyj
(f**á**radt), sajitnyj (saj**á**t) *stb. Érdekes, hogy a rutén nyelvben az
*avadj *«avagy» kötőszó is meghonosodott. Egyébként a kisoroszban a
halászat terminológiája, legalábbis a Tiszán, szinte teljesen a magyarból
való, ami azt mutatja, hogy a halászat nem volt rutén foglalkozás, így a
magyarból való a *halas (hal**á**sz), a halou (h**á**l**ó**), a halne**vek
k**ö**z**ü**l a **ó**ik, pot'ka (potyka), keseg, gal**ó**ca, kecege,
devirkeseg (d**é**v**é**rkeszeg), marno (m**á**rna) *stb.

*Magyar hat**á**s a lengyelben. *A magyar és a lengyel nyelvterületek soha
nem érintkeztek közvetlenül! és így kölcsönhatások sem keletkezhettek. A
lengyelben mégis van két fogalomkör, amely igen erős magyar hatás nyomait
mutatja. Az egyik a hadsereg, a másik pedig a juhpásztorkodás.

A magyar-lengyei politikai kapcsolatok során már a XV. században több
kifejezés terjedt el a lengyelben a magyarból. Ilyen pl. a lengyel
*orszak, *régebben *orsag, *régibb jelentése «ország», ma pedig
"díszkíséret". Ugyancsak már a XV. században került át a *rokosz, *mely ma
«lárma, lázadás», eredetileg azonban «királyválasztó gyűlést» jelentett és
a magyar Rákos mezejének nevéből való. A XVI. században ezek a magyar
szavak nagyon megszaporodtak, különösen Báthory István királysága idején.
Báthory az egész lengyel hadsereget magyar mintára szervezte át, sőt a
gyalogság zömét magyar csapatok alkották. Ekkor honosodtak meg az ilyen
szavak, mint *katona, husarz, forg**ó**, czako (cs**á**k**ó**), szyszak
(sisak), doloman (dolm**á**ny), kepieniak, bekiesza (becsek), paiz *stb. Az
elöljárókat *elearyknak *nevezték, az apródokat g/erme/ceknek, a síposokat
és dobosokat *szy-*posznak és dooosznak hívták. A nyilván nagyon elterjedt
kis székelylovak neve *sekieli, *a kocsis a lengyelben is *koczysz *- ez a
szó különben messze nyugatra is elterjedt - a vezetékló pedig *logosz (l**ó*
*g**ó**s). *Ez a terminológia azonban később a hadseregnek német mintára
való átszervezése után legnagyobbrészt eltűnt és ma csak a *szereg,
szypusz, dobosz, szyszak, t**á**bor *él tovább.

A pásztorterminológia magyar szavait főleg a Tátra északi részén lakó
úgynevezett goraloknál találjuk. Ezek közül a jelentősebbek a
következők: *juhas,
bojt**á**r, gazda, rowas, s**á**tra *(sátor) stb. Egyéb kifejezések közül
megemlítjük a *haldamas (**á**ldom**á**s), banovac, bantovac, kiel-towac (k*
*ö**lteni), hotar, has**é**n (haszon), kulesza (k**ö**lesk**á**sa),
hajtowac **(hajtani), baga (bag**ó**), falatek (falat, darab), hyrny
(h**í**res),
kielczyk (k**ö**lt**s**é**g), cyga *«emelőrúd, csiga» stb. Ez a
terminológia különben nemcsak a lengyeleknél van elterjedve, hanem csekély
eltérésekkel megvan a ruténeknél, tótoknál, sőt a morvaországi pásztoroknál
is.

A magyar nyelv hatás az oroszra igen csekély. Talán idetartozik az orosz *s*
*á**tor. *Több magyar kifejezés részben a kisoroszból, részben pedig a
lengyelből jutott be a nagyoroszba. Számuk azonban sohasem volt jelentős
(pl. *sisak, salas *stb.).

*Kniezsa István*

László Baják <laszlo.bajak at gmail.com> ezt írta (időpont: 2021. febr. 1., H,
16:48):

> Kedves Egon! Igen furcsa dolgokat írsz. Arra nemigen van időm, hogy
> részletesen végig elemezzem, de néhány megjegyzést azért teszek. Nem a
> szógyökök létezését akarom megkérdőjelezni, csak a konkrét példáidat.  A
> "mál" nem valami szógyök, hanem a menyétprémet jelentő ősmagyar szó. Az
> égvilágon semmi köze nincs a jelentéstanilag egymáshoz sem kapcsolódó
> málna, malom, maláta, málé, moly!!?, stb szavakhoz. Ez nem szóbokor, hanem
> fikció. Az, hogy a müller vagy a mühle szó magyar eredetű lenne az pedig
> megmosolyogtató. A korona tudtommal görög eredetű szó, amely a latin
> közvetítésével jutott a magyarba. a szó alakja másodlagosan hasonult
> alakilag a magyar kör szóhoz (ha tetszik szógyökhöz) A hasonulást nyilván
> megkönnyítette a jelentéstani kompetencia. A király szó a Károly (Carol)
> személynév leszármazottja Nagy Károly után valamilyen nyelvi közvetítéssel)
> Erősen kétlem,pl. hogy a szabadság szó a "szab" gyöknek a leszármazottja
> lenne. Nincs ugyanis közöttük jelentéstani összefüggés. Az hogy két egytagú
> szó hasonlít egymáshoz az nem elegendő ok arra, hogy közöttük szerves
> összefüggést feltételezzünk. A z emberi nyelvek hang és betűkészlete erősen
> korlátos, azaz bármely két nyelven fogunk találni számos hasonló vagy
> egyforma alakú szót, amelyeknek egymáshoz semmi közük. Minden tiszteletem a
> Czuczor-Fogarasi szótáré, de mára ráférne már arra is egy kis
> korszerűsítés. Nem javasolnám a kritikátlan használatát.
>
>
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
> a vírusoktól. www.avast.com
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
> <#m_-3600659284501374620_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
>
> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2021. jan. 31.,
> V, 23:26):
>
>> Kedves Trixi ,innen viszonylag egzakt lesz az eszmecsere mert ezeknél a
>> szavaknál jól bizonyítható hogy a szlávok vették át őket a magyarból
>> néhányuk viszont olyan ősnyelvi szó amelyet a szlávba és a magyarba is
>> ebből az ősnyelvből került be.Egyáltalán ha két szó két nyelvben nyilván
>> ugyanaz miért gondolták rögtön nyelvészeink azonnal azt hogy a magyar vette
>> át ?(persze csak Fogarasi-Czuczor után )
>>
>> Elsőként írom a választ a málnára :ez a szó a MÁL ősgyökből származik és
>> ősi logikával a legtöbb szó ami ,elválik szétmállott  jelenségre utal a MÁL
>> ősgyökből indul.
>>
>> Íme lássatok csodát ,a magyar nyelv csodáját :mállik,mállaszt ,maláta
>> ,malom ,molnár moly(lepke ) MÁLNA, málló ,málé ,melasz stb.
>>
>> tehát a Müller ,die Mühle is magyarból való átvétel.Hiszen sem az
>> oroszban sem a németben a MÁLNA vagy a malommal kapcsolatos szavak nem
>> indulnak ősgyökből és válnak szép logikus szóbokorrá.
>>
>> Természetesen nem tartom kizártnak néhány szláv szó átvételét de
>> rendkívül kevés van az alábbiakban Trixi által felsorolt legtöbb  szó nem
>> az .
>>
>> Legkevésbé a Király vagy a korona szavunk . A magyar nyelvben és ebben
>> csak a kelta walesi-i hasonlít a magyarra szinte minden szó amely görbét
>> karikát vagy valami kerek dolgot fogalmaz meg valamilyen k+r ,G+r,gy+r
>> f+r      ősgyökből indul ki .  A + jel helyén természetesen egy magánhangzó
>> van.
>>
>> Rakja valaki egymás mellé  a tisztelt listából mondjuk oroszban vagy
>> németben a magyar szavak mellé :kör,kerék.kerítés,KORONA ,KIRÁLY
>> ,karika,,gyűrű.görgő,karám,kert,fordul.forduló,forog görbe horog ,korsó
>> karéj,korong   ,POROND ,stb ,szavakat .
>>
>> Ha mindezt megtenné valaki látná más nyelvekben ezek a szavak valóban
>> össze vissza lettek összeedzve a magyarban ezek majdnem kizárólag K+r vagy
>> hasonló gyökből áll össze.
>>
>>
>> Kedves Trixi az alábbiakban mutatom mit írt a Fogarasi -Czuczor szótár a
>> galambról .Kérdezem a latinok is és az olaszok és az illírek is  a
>> szlávoktól vették át a szót ?
>>
>> Természetesen nem ez vagy egy ősnyelvi szó vagy a latinba is már úgy
>> került be ,hogy azt az etruszkoktól vették a latinok.
>>
>> GALAMB, fn. tt, galamb-ot. Egy a latin columba, olasz colombo, illir
>> golub, tót holub szókkal.
>> Ismeretes madárnem, lágy, egyenes és vége felé kevessé meghajlott
>> csőrrel, melyen az orrlikak félig gyönge bőrrel födvék. Fajai különfélék:
>>  Házi galamb, vadgalamb, borzas, bögyös, csuklyás v. búbos, gatyás,
>> kaczagó, kerengő, örvös, posta, spanyol, török galamb stb.,Szelíd, mint
>> a galamb. (Km.) Nincs epéje, mint a galambnak. (Km.) Senkinek sem repűl
>> szájába a sült galamb. (Km.) Tipeg tapog, mint a tojó galamb. (Km.) A
>> köznépnek igen kedves szólitó szava: galambom, édes galambom, kedves
>> galambom; mi tetszik galambom? Különösen szokott neve a szeretett
>> leánynak, nőnek. Héj galambom, szőke bimbóm, mit nevetsz? (Fóti dal). Hová
>> lett az én galambom, hogy sehol nem találhatom? (Népd.).
>>
>>
>>
>>
>> 2021.01.31. 22:13 keltezéssel, Romhányi Beatrix írta:
>>
>> "A legfontosabb: a magyar nyelvben nincsenek szláv kölcsönszavak és az
>> egy  döbbenet ,hogy még mindig itt tartunk ,mikor ezt már a
>> Fogarasi-Czuczor szótár is tisztázta."
>>
>> Államélet: király, udvarnok, tiszt, vajda, poroszló
>> Földművelés: rozs, zab, gabona, kalász, korpa, repce
>> Mesterségek: bodnár, bödön, vödör, csöbör, donga, abroncs, esztergályos
>> Halászat, vadászat: mocsár, patak, gorond, zátony, iszap, porond, morotva
>> Növények: gomba, málna, juhar, jegenye, lúc, boróka, cser, berkenye
>> Állatok: jávor, medve, hörcsög, pele, patkány, csíz, galamb, gerlice,
>> ráró
>>
>>
>> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2021. jan. 31.,
>> V, 21:58):
>>
>>> Bocsánat de a cikkben folyamatosan az alábbiak olvashatók :
>>>
>>> "Minden sokkal bonyolultabbnak bizonyult: a honfoglalók és a kora
>>> középkor nyugat-szibériai lakosságának anyagi kultúrájában ugyan nem
>>> találtunk közvetlen analógiákat, de az általunk genetikai vizsgálatra
>>> kijelölt minták biológiai összefüggéseiben igen. "
>>>
>>> Akkor  még is mire bizonyíték mindez ez ?
>>>
>>> Észak -Kazahsztán egyben hun terület is volt .Nincs pontos leírás a
>>> cikkben a genetikai rokonsági mértékre.
>>>
>>> A hanysi,manti ügyben az legszebb ,hogy még a lovaktól is féltek .Így a
>>> finnugor ősnyelv eredettel kapcsolatban amely eredetileg egy ős népet is
>>> feltételezett bár ebből a mértékadó finnugor-izmus már kihátrált ,
>>> folyamatosan azt kellett megmagyarázni állítólagos őseink ,mikor jöttek ki
>>> az erdő övezetből a sztyeppére és hogy tanultak meg lovagolni .
>>>
>>> Egy 19 század végi magyar őstörténettel foglalkozó könyv ezt a
>>> képtelenséget így fogalmazta meg : mikor a magyarok ősei kijöttek az erdős
>>> vidékről egy jó indulatú török nép megtanította őket lovagolni.(A
>>> honfoglalás története 1894 Franklin társulat kiadása ). Persze még még
>>> mindig ez a bugyutaság a legjobb megoldás ha a finnugor-izmusból indulunk
>>> ki.Félreértés ne essék a hanysi és a manti nyelvnek van valamilyen
>>> rokonsági fokozata a magyar nyelvvel  csak ennek más okai vannak és nem az
>>> .hogy az ősnyelv a mondjuk a Volga-Káma felső folyásánál létezett .
>>>
>>> A legfontosabb: a magyar nyelvben nincsenek szláv kölcsönszavak és az
>>> egy  döbbenet ,hogy még mindig itt tartunk ,mikor ezt már a
>>> Fogarasi-Czuczor szótár is tisztázta.
>>>
>>> A magyar nyelvben még mindig majdnem ép a szóbokor rendszer  van amely
>>> egy -egy gyökből indul ki mégis hogyan lehet az hogy az állítólag innen
>>> -onnan átvett szavak aztán hibátlanul beleilleszkednek egy szóbokorba?
>>>
>>> Üdv. Egon
>>>
>>>
>>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient> Mentes
>>> a vírusoktól. www.avast.com
>>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient>
>>> <#m_-3600659284501374620_m_-6556744260743781738_m_3147302104410376538_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
>>> _______________________________________________
>>> Grem mailing list
>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing listGrem at turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210201/8463feee/attachment.html>