<div dir="ltr">FYI<div><em style="color:rgb(0,0,0);font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:16px"><br></em></div><div><em style="color:rgb(0,0,0);font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:16px">Magyar elemek a szl</em><em style="color:rgb(0,0,0);font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:16px">á</em><em style="color:rgb(0,0,0);font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:16px">v nyelvekben.</em><div><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">Azok a szláv népek, amelyek a magyar állam keretei között éltek, természetszerűen beleilleszkedtek abba a társadalmi, gazdasági és egyházi keretbe, amelyet a magyarság alakított ki, s így ezeknél a magyar intézmények nevei is elterjedtek. Azonkívül ugyanúgy, mint a szláv elemek esetében a magyarban, a magyarokkal való együttélés folyamán igen sok más kifejezés is meghonosodott. Az alábbiakban rövid áttekintést adunk azokról a hatásokról, amelyek a környező szláv népeket a magyarság részéről a századok folyamán érték.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)"><em>Magyar hat</em><em>á</em><em>s a horv</em><em>á</em><em>tban </em><em>é</em><em>s a szerbben. </em>A horvátság a magyarsággal Szent László korában került szorosabb viszonyba, amikor Szent László a Dráva és Kulpa közti területet (a középkori Szlavóniát vagy Tótországot, a későbbi Horvátországot) elfoglalta, Zágrábban püspökséget alapított és ezzel a területet a magyar állami és egyházi szervezetbe bekapcsolta. Kálmán királyunk pedig a tulajdonképpeni Horvátországot, azaz a Kulpán túli területet is egyesítette Magyarországgal. A két horvát terület nyelve között jelentős különbség van a szókincs tekintetében is. Míg a Kulpántúli terület lakóinak nyelvében a kultúrkifejezések legnagyobbrészt az olaszból származnak, addig a zágrábvidéki nyelvben ezek majdnem mind a magyarból. Ezeknek a területeknek különben egészen Gáj fellépéséig, a XIX. század harmincas évéig külön-külön irodalmi nyelvük volt, az eltérő szókincs tehát az irodalomban is visszatükröződik.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A zágrábvidéki horvát nyelvben a magyar hatás mindenekelőtt az állami szervezetre, közigazgatásra és bíráskodásra terjed ki. így magyar eredetű az <em>orsag </em>(ország) szó s az országos méltóságok nevei közül a <em>naderspan </em>(nádorispán), <em>kinctarto </em>(kincstartó), <em>lovasmester </em>(lovászmester), <em>tarnikmester </em>(tárnokmester, a magyar szó a szláv <em>tovarnik-b</em><em>ó</em><em>\), tolnacnik </em>(tanácsnok), <em>fember </em>(főember) stb. A megyei intézményt szintén a magyarból vették át, amit a <em>varmedia </em>(vármegye) és a <em>span </em>(ispán) szavak is igazolnak. A horvátban a szó eredetileg <em>zup</em><em>á</em><em>n </em>volt, <em>a span </em>már magán viseli a magyarból való visszaköl-csönzés bélyegét. A bíráskodás köréből valók a <em>rov</em><em>á</em><em>s, birsag, aldumas </em>és a régi magyar <em>bilochus. </em>A hadsereg terminológiája is erősen magyar jellegű, amint az a <em>sereg, t</em><em>á</em><em>bor, sipus </em>(sípos), <em>trombetas, </em><em>s</em><em>á</em><em>tor, sisak, harcovati </em>(harcolni), <em>dardas </em>(dárdás), <em>hadnadj </em>stb. szavak bizonyítják. Jellemző a zágrábvidéki horvátra, hogy a városi intézmény kifejezései akkor is a magyarból származnak, ha a magyar szó egyébként idegen eredetű. így pl. a magyarból van véve magának a városnak a neve: <em>varos. </em>Ez a szó egyébként az egész Balkánon el van terjedve és a szerben és horváton kívül megvan a románban <em>{oras) </em>és az albánban is.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">Az a tény, hogy a zágrábi püspökséget Szent László alapította, és hogy ez a püspökség mindig a magyar egyházszervezetbe tartozott, érthetővé teszi, hogy az egyházszervezetre vonatkozó kifejezések között is több magyar eredetűt találunk. így többek között a magyarból való a <em>remeta, zoltar, aldov </em>«áldozat», <em>aldovati </em>«áldozni», <em>valuvati </em>"vallani" stb. Ugyancsak nagy a magyarból fordított kifejezések száma, amelyek mind magyar szemléleten alapulnak. Ezeken a magyar elemeken kívül jellemző sajátossága a zágrábvidéki horvátnak a latin <em>-us </em>és <em>-um </em>végzetnek a megőrzése. Ebben a tekintetben is teljesen megegyezik a magyarral és eltér a többi szláv nyelvektől: <em>plebanus, vik</em><em>á</em><em>rius, laikus, artikulus, titulus, patr</em><em>ó</em><em>nus </em><em>é</em><em>s kaptolom, templom, cintorom </em>(I. magyar <em>c</em><em>í</em><em>nterem </em>«temető» a görög-latin coemeterium-ból), <em>Edjiptom, Efezom </em>stb. Ebben a sajátságban is magyar hatást kell látnunk.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">Az állami és egyházi terminológián kívül természetesen itt is sok az egyéb körbe tartozó magyar eredetű kifejezés: <em>batriv </em>«bátor», <em>kocis, hintov, djundj </em>«gyöngy», <em>bantuvati </em>«bántani», <em>engeduvati </em>«engedni», <em>has</em><em>é</em><em>n </em>«haszon», <em>fela </em>«féle», <em>falat, kip </em>«kép», <em>beteg </em>«betegség», <em>kantar, </em><em>heus </em>«hiúz»,/'ezero «ezer» stb. Mindezek a szavak nem valami idegen szavak, hisz minden író rendszeresen használja őket, sőt a mai népnyelvben is nagyrészt megvannak.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">Külön ki kell emelni azt a tényt, hogy a legrégibb időktől kezdve egészen a már említett Gáj-féle reformig az összes zágrábvidéki horvát könyvek magyar helyesírással jelentek meg. A feljebb idézett és a mai horvát helyesírással átírt szavak is forrásokban <em>orsz</em><em>á</em><em>g, lovaszmester, varmegya, harmicza, sereg, varos, soltar, kochis </em>stb. alakban fordulnak elő, azaz a korabeli magyar helyesírást híven tükrözik. Ennek emléke él még az <em>-ics, -vics </em>végű nevek <em>-ich, -vich </em>írásában, amelyet a horvátok a XIX. századig megőriztek.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A Kulpán-túli horvátok nyelvében sokkal kevesebb a magyar elem, hiszen ez a terület a magyar életbe sohasem kapcsolódott olyan szorosan, mint a zágrábvidéki, s itt a magyarság már teljesen kialakult állami és egyházi szervezetet talált. Mégis ennek a területnek a nyelve sem tudta magát a magyarság hatása alól kivonni. Már a legrégibb horvátnyelvű oklevelekben a XV század első felében jelentkezik az «ország» jelentésű <em>rusag, amely </em>egy ó-magyar <em>urusz</em><em>á</em><em>g </em>szó átvétele. De megtaláljuk ugyanitt a <em>kip </em>«kép», <em>kotar </em>«határ», <em>aldomasnik, remete, bantovanje, mentovanje, alduvati, lovas </em>«lovász» szavakat és természetesen a messze elterjedt <em>varos </em>szót is.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">Ennek a vidéknek latinnyelvű helyesírása eredetileg az olaszon alapult. A XVI. századtól kezdve azonban mindinkább tért hódít a magyar helyesírás és a XVIII. században egy-két olasz jel kivételével teljesen magyar jellegűvé válik.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">Mind a két irodalmi nyelvet elsöpörte a Gáj-féle reform, amely az egész horvát-dalmát területen a raguzai irodalmi nyelvet vezette be, a régi helyesírások helyett pedig egységes, a XIX. századi cseh helyesírásból alkotott új helyesírást vezetett be. Ezzel a magyar elemek, amelyek évszázadokon keresztül az irodalmi nyelv szókincséhez szorosan hozzátartoztak, nyelvjárási szavakká süllyedtek.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A mai szerb irodalmi nyelv a XIX. század eleje óta szintén olyan nyelvjáráson - a délhercegovinain - alapul, amely a magyar hatástól távol állt, így a már említett varos szón kívül magyar elem nem sok van benne. A magyar elemek itt is csak a nyelvjárásokban élnek, itt azonban, főleg a Délvidéken, nagy számban fordulnak elő.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A hazai - bácskai, bánsági és szerémségi - szerb nyelvjárásokban a magyar elemek száma igen tekintélyes, ami arra mutat, hogy az elmúlt kétszáz év óta, amióta szerbjeink az országba beköltöztek, a magyarságtól sok új fogalmat vettek át. így a már másutt is kimutatott állami szervezetre vonatkozó terminológián kívül <em>(solgabirov, isp</em><em>á</em><em>n, varmedja </em>stb.) különösen a városi élet <em>(varos, sor, vas</em><em>á</em><em>r, esk</em><em>ü</em><em>t, birov</em> stb.) és a mesterségek <em>(sabov, sursabov, vorga, mertik, miholj </em>«mű-hely», <em>remek </em>stb.) kifejezései között találunk sok magyar elemet. Különösen ki kell emelni a dunai hajózás és halászat szókincsét, amely nagyrészben a magyarból való <em>(sajk</em><em>á</em><em>s, haj</em><em>ó</em><em>s, alas </em>«halász», <em>alov </em>«há-ló» stb.). A katonaságra vonatkozó kifejezések közül megvan <em>akatana </em>és az <em>adnadj </em>(hadnagy), <em>bakanca (bakkancs), funtas </em>(fujtás), <em>sereg, catlov </em>stb. A lótartás szavai közül a <em>cikos, kocis, hintov </em>stb. Egyéb kifejezések közül megemlítjük az <em>aldumas, rov</em><em>á</em><em>s, rados </em>(ráadás), <em>salas, </em><em>sara </em>(lábszár), <em>tocir </em>(tölcsér), <em>kip (k</em><em>é</em><em>p), gazda, gazdas</em><em>á</em><em>g </em>stb. Egyik táncuk, <em>aketus </em>(kettős) és a mesebeli «tündérváros» neve <em>(tindirgrad) </em>is a magyarból való.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A szerb nyelvjárások nyelve különben még távolról sincs feldolgozva, és így a magyar elemek számát és jelentőségét egyelőre nem tudjuk megállapítani.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)"><em>Magyar hat</em><em>á</em><em>s a szlov</em><em>é</em><em>nben. </em>Természetesen nagy különbség van a magyar hatás szempontjából a hazai szlovének (vendek) és a határontúliak nyelve között. Még a hazai szlovének nyelve valósággal át van itatva magyar elemekkel, addig a határontúliban a magyar kifejezések száma lényegesen kevesebb, bár szintén elég tekintélyes. A hazai szlovén nyelvben ugyanúgy, mint a zágrábvidéki horvátban, az állami és egyházi szervezetre vonatkozó kifejezések nagy százaléka származik a magyarból, s a hazai szlovén irodalom helyesírása a magyar volt, az idézendő szavakat tehát az eredeti helyesírással közöljük, így ország <em>orszacski gy</em><em>ű</em><em>l</em><em>é</em><em>s </em>(országgyűlés), <em>szolgabirov, v</em><em>á</em><em>rm-</em><em>egya </em>stb. mellett itt is megtaláljuk a <em>bir (ad</em><em>ó</em><em>), birs</em><em>á</em><em>g, harmica (harmin</em><em>cadad</em><em>ó</em><em>), v</em><em>á</em><em>ras, tan</em><em>á</em><em>cs, tan</em><em>á</em><em>csnik, esperes, remeta, </em><em>á</em><em>ld</em><em>ü</em><em>vati (</em><em>á</em><em>ldozni), val</em><em>ü</em><em>vati (vallatni), histvo (h</em><em>á</em><em>zass</em><em>á</em><em>g) </em>stb. kifejezéseket. Ugyanúgy, mint a zágrábvidéki horvátban, a latin szavak itt is a magyarországi latinságra jellemző köntösben jelennek meg, tehát <em>pl</em><em>é</em><em>b</em><em>á</em><em>nus, patr</em><em>ó</em><em>nus, templom </em>stb.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A hadsereg körébe tartozó fogalmak kifejezései közül megvan a <em>sereg, kat</em><em>á</em><em>n</em><em>—</em><em>katona (katona), harc</em><em>ü</em><em>vati, pajzs, sisak, kepenyek, opr</em><em>ó</em><em>-</em><em>da (apr</em><em>ó</em><em>d) </em>stb. A lótenyésztés és a lófogat terminológiája itt is, mint mindenütt a környező szláv népeknél szintén erősen magyar színezetű, így magyar a <em>kocs</em><em>ü</em><em>j (kocsi), kocsij</em><em>á</em><em>s-kocsis, rudas, kont</em><em>á</em><em>r (kant</em><em>á</em><em>r), h</em><em>á</em><em>m, keh </em>stb. kifejezések. Az öltözködés köréből a <em>b</em><em>á</em><em>rsun, </em>valamint a messze földön elterjedt <em>gomb, gumb (gomb) </em>és a <em>sz</em><em>á</em><em>ra (sz</em><em>á</em><em>r,</em> pl. <em>csizmasz</em><em>á</em><em>r) </em>szavakat említjük meg. Több a magyar elem a mértékegységek nevei között: <em>mert</em><em>ü</em><em>k </em>(a tótban <em>mert'uk), </em>a határon túli szlovénben <em>m</em><em>é</em><em>rt</em><em>ü</em><em>k </em>és <em>m</em><em>é</em><em>rtek, </em>a magyar <em>m</em><em>é</em><em>rt</em><em>é</em><em>kb</em><em>ő</em><em>l), pinta, m</em><em>á</em><em>zsa </em>stb. Egyéb kifejezések közül megemlítjük a <em>kincs, haszen, gyungy, p</em><em>é</em><em>lda, </em><em>fajta, gy</em><em>á</em><em>zero </em>(a határontúli szlovénben <em>jezero: ezer), s</em><em>á</em><em>rkan </em>stb. szavakat. Feltűnően sok a magyar eredetű melléknév és ige; <em>orj</em><em>á</em><em>s</em><em>—</em><em>uri</em><em>á</em><em>s, </em><em>koldus, betezsen (beteg), beteg (betegs</em><em>é</em><em>g), csat</em><em>á</em><em>r</em><em>é</em><em>n (csal</em><em>á</em><em>rd), san-tavi (s</em><em>á</em><em>nta), -csonkav (csonka), gingav (gyenge), </em>illetve a <em>dicsiti (dics</em><em>é</em><em>r), kebz</em><em>ü</em><em>vati (k</em><em>é</em><em>pzel), bant</em><em>ü</em><em>vati, enged</em><em>ü</em><em>vati </em>stb. Mindezek közül a határontúli szlovének is sok kifejezést ismernek, de a magyar elemek sem itt, sem a hazai szlovének nyelvében még nincsenek rendszeresen összegyűjtve.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)"><em>Magyar hat</em><em>á</em><em>s a t</em><em>ó</em><em>tban. </em>A magyarság a Felvidéket már a honfoglalás első évtizedeiben megszállta, a magyar-tót együttélésnek tehát több, mint ezeréves múltja van. Magától értetődik tehát, hogy nemcsak a magyar nép a tóttól, hanem a tót is igen sok kifejezést vett át a magyartól. A magyar állami és egyházi szervezet hatása itt is jelentkezik a szókincsben. A <em>nadrespan, isp</em><em>á</em><em>n, </em>később <em>fisp</em><em>á</em><em>n </em>«főispán« kifejezések itt is a magyarból származnak. A <em>v</em><em>á</em><em>rmegye </em>szó itt csak keleten él <em>(varmed'a), </em>nyugaton ennek <em>stolica, </em>azaz «szék» a neve. Ez nagyon emlékeztet a székelyek és a szepesi tízlándzsások <em>sz</em><em>é</em><em>keire. </em>A régi nyelvben megvolt az <em>ors</em><em>á</em><em>g </em>és az országgyűlés jelentésű rá/cos is, amely a Rákos mezején tartott országgyűlésekből keletkezett.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A tót népnyelv tele van magyar szavakkal, amelyek közül a legáltalánosabbak, amelyek az egész tót területen ismeretesek, a <em>gazda, oldom</em><em>á</em><em>s (</em><em>á</em><em>ldom</em><em>á</em><em>s), rov</em><em>á</em><em>s, bantovat' (b</em><em>á</em><em>ntani), chot</em><em>á</em><em>r (hat</em><em>á</em><em>r), chyr (h</em><em>í</em><em>r), d'engl'avy (gyenge), bet'ah (betegs</em><em>é</em><em>g), sihot' (sziget), v</em><em>á</em><em>lov (v</em><em>á</em><em>ly</em><em>ú</em><em>), sisak (sisak), siator (s</em><em>á</em><em>tor), cizmy (csizma), kefa (kefe), carovat' </em><em>(cser</em><em>é</em><em>l), j</em><em>á</em><em>rok (</em><em>á</em><em>rok), t'archa (teher) </em>stb. Ezek a szavak még a mai irodalmi nyelvben is megvannak, bár most az utóbbi évtizedekben gondosan igyekeztek kerülni a magyar szavak használatát. Egyébként a tót irodalmi nyelvnek tudományos szótára még ma sincs, és így a magyar elemek szerepe sincs tisztázva.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A tót nyelvterület egyébként nemcsak hangtan, hanem szókincs tekintetében is két egymástól jelentékenyen eltérő részre, a nyugati és a keleti tót területre oszlik. A két nyelvjárásterület közül magyar elemek a keleti tótban sokkal erőteljesebben vannak képviselve, mint a nyugatiban, bár a számuk itt is tekintélyes. A keleti tótban pl. a közigazgatás kifejezései közül magyarok a <em>varos, birou, esk</em><em>ü</em><em>t (esk</em><em>ü</em><em>dt), orsacki vagy solgabirou </em>(az előbbi az <em>orsz</em><em>á</em><em>g, </em>a másik a <em>szolgab</em><em>í</em><em>r</em><em>ó</em>átvétele). A foglalkozások nevei közül a magyarból való a gazda szón kívül az <em>al</em><em>ó</em><em> (</em><em>á</em><em>cs), bahas (b</em><em>á</em><em>ny</em><em>á</em><em>sz), juhas (juh</em><em>á</em><em>sz), kond</em><em>á</em><em>s (kond</em><em>á</em><em>s), </em><em>kertis (kert</em><em>é</em><em>sz), sabol (szab</em><em>ó</em><em>) </em>stb. Egyéb fogalmi körök közül a <em>bizo-</em><em>vac (b</em><em>í</em><em>zni), biztatovac (biztatni), birovac (b</em><em>í</em><em>rni), engedovac (engedni), </em><em>keltovac (k</em><em>ö</em><em>lteni) </em>stb., vagy pl. <em>kedvesni (kedves), fi</em><em>ó</em><em>k, l</em><em>á</em><em>ngos (l</em><em>á</em><em>ngos), soudar (s</em><em>ó</em><em>dar) </em>stb. A magyar kifejezések száma a tót népnyelvben körülbelül hatszázat tesz ki.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A cseh nyelvre gyakorolt magyar hatás nem jelentős, hiszen a csehekkel való kapcsolataink sohasem voltak szorosak. Az a néhány kifejezés, amely utat talált a csehbe <em>(t</em><em>á</em><em>bor, h</em><em>ú</em><em>s</em><em>á</em><em>r, dolm</em><em>á</em><em>n, bozyg</em><em>á</em><em>n </em>stb.), majdnem kivétel nélkül a katonai terminológia körébe tartozik s a XVI—XVII. században, a vallásháborúk idején került a cseh nyelvbe.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)"><em>Magyar hat</em><em>á</em><em>s a rut</em><em>é</em><em>nben. </em>A rutén nyelvre gyakorolt magyar hatás igen jelentékeny. A már más népeknél is kimutatott, az állami szervezet és közigazgatás körébe tartozó szavakon kívül <em>(varmedja, varos, vas</em><em>á</em><em>r, valal </em>«falu», <em>esk</em><em>ü</em><em>t, notarus, sougabirou </em>stb.) alig van olyan fogalomkör, amelyben a magyar szavak egész sorát nem meg találnók. Igy pl. a különböző foglalkozási ágak közül magyar <em>a juhas, kond</em><em>á</em><em>s, kocis, lovas (lov</em><em>á</em><em>sz) </em>szó. Ugyancsak a magyarból való a <em>mester</em><em>é</em><em>ig </em>(mesterség), a <em>bires </em>(béres), a <em>sarsam </em>(szerszám), a <em>napsam </em>(napszám) és a <em>birtok </em>is. Sok a magyar elem a népi használati tárgyak nevei között: <em>fejsa, bicak, buturja (b</em><em>ú</em><em>tor), d'alou (gyalu), ciga </em>«emelő csiga", <em>kancou (kancs</em><em>ó</em><em>) </em>stb. Még nagyobb száma az igéknek és a mellékneveknek, mint pl. <em>bajlovati (bajl</em><em>ó</em><em>dni), bizuvati (b</em><em>í</em><em>zni), bicaluvati </em><em>(becs</em><em>ü</em><em>lni), engeduvati (engedni), keltuvati (k</em><em>ö</em><em>lteni), mentovati (menteni), sanuvati (sz</em><em>á</em><em>nni), illetve hamisnyj (hamis), seginj (szeg</em><em>é</em><em>ny), </em><em>faradnyj (f</em><em>á</em><em>radt), sajitnyj (saj</em><em>á</em><em>t) </em>stb. Érdekes, hogy a rutén nyelvben az <em>avadj </em>«avagy» kötőszó is meghonosodott. Egyébként a kisoroszban a halászat terminológiája, legalábbis a Tiszán, szinte teljesen a magyarból való, ami azt mutatja, hogy a halászat nem volt rutén foglalkozás, így a magyarból való a <em>halas (hal</em><em>á</em><em>sz), a halou (h</em><em>á</em><em>l</em><em>ó</em><em>), a halne</em><em>vek k</em><em>ö</em><em>z</em><em>ü</em><em>l a </em><em>ó</em><em>ik, pot'ka (potyka), keseg, gal</em><em>ó</em><em>ca, kecege, devirkeseg (d</em><em>é</em><em>v</em><em>é</em><em>rkeszeg), marno (m</em><em>á</em><em>rna) </em>stb.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)"><em>Magyar hat</em><em>á</em><em>s a lengyelben. </em>A magyar és a lengyel nyelvterületek soha nem érintkeztek közvetlenül! és így kölcsönhatások sem keletkezhettek. A lengyelben mégis van két fogalomkör, amely igen erős magyar hatás nyomait mutatja. Az egyik a hadsereg, a másik pedig a juhpásztorkodás.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A magyar-lengyei politikai kapcsolatok során már a XV. században több kifejezés terjedt el a lengyelben a magyarból. Ilyen pl. a lengyel <em>orszak, </em>régebben <em>orsag, </em>régibb jelentése «ország», ma pedig "díszkíséret". Ugyancsak már a XV. században került át a <em>rokosz, </em>mely ma «lárma, lázadás», eredetileg azonban «királyválasztó gyűlést» jelentett és a magyar Rákos mezejének nevéből való. A XVI. században ezek a magyar szavak nagyon megszaporodtak, különösen Báthory István királysága idején. Báthory az egész lengyel hadsereget magyar mintára szervezte át, sőt a gyalogság zömét magyar csapatok alkották. Ekkor honosodtak meg az ilyen szavak, mint <em>katona, husarz, forg</em><em>ó</em><em>, czako (cs</em><em>á</em><em>k</em><em>ó</em><em>), szyszak (sisak), doloman (dolm</em><em>á</em><em>ny), kepieniak, bekiesza (becsek), paiz </em>stb. Az elöljárókat <em>elearyknak </em>nevezték, az apródokat g/erme/ceknek, a síposokat és dobosokat <em>szy-</em>posznak és dooosznak hívták. A nyilván nagyon elterjedt kis székelylovak neve <em>sekieli, </em>a kocsis a lengyelben is <em>koczysz </em>- ez a szó különben messze nyugatra is elterjedt - a vezetékló pedig <em>logosz (l</em><em>ó</em><em>g</em><em>ó</em><em>s). </em>Ez a terminológia azonban később a hadseregnek német mintára való átszervezése után legnagyobbrészt eltűnt és ma csak a <em>szereg, szypusz, dobosz, szyszak, t</em><em>á</em><em>bor </em>él tovább.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A pásztorterminológia magyar szavait főleg a Tátra északi részén lakó úgynevezett goraloknál találjuk. Ezek közül a jelentősebbek a következők: <em>juhas, bojt</em><em>á</em><em>r, gazda, rowas, s</em><em>á</em><em>tra </em>(sátor) stb. Egyéb kifejezések közül megemlítjük a <em>haldamas (</em><em>á</em><em>ldom</em><em>á</em><em>s), banovac, bantovac, kiel-towac (k</em><em>ö</em><em>lteni), hotar, has</em><em>é</em><em>n (haszon), kulesza (k</em><em>ö</em><em>lesk</em><em>á</em><em>sa), hajtowac </em><em>(hajtani), baga (bag</em><em>ó</em><em>), falatek (falat, darab), hyrny (h</em><em>í</em><em>res), kielczyk (k</em><em>ö</em><em>lt</em><em>s</em><em>é</em><em>g), cyga </em>«emelőrúd, csiga» stb. Ez a terminológia különben nemcsak a lengyeleknél van elterjedve, hanem csekély eltérésekkel megvan a ruténeknél, tótoknál, sőt a morvaországi pásztoroknál is.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A magyar nyelv hatás az oroszra igen csekély. Talán idetartozik az orosz <em>s</em><em>á</em><em>tor. </em>Több magyar kifejezés részben a kisoroszból, részben pedig a lengyelből jutott be a nagyoroszba. Számuk azonban sohasem volt jelentős (pl. <em>sisak, salas </em>stb.).</p><p class="gmail-jobbrazart" style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:right;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)"><em>Kniezsa István</em></p></div></div></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">László Baják <<a href="mailto:laszlo.bajak@gmail.com">laszlo.bajak@gmail.com</a>> ezt írta (időpont: 2021. febr. 1., H, 16:48):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div dir="ltr">Kedves Egon! Igen furcsa dolgokat írsz. Arra nemigen van időm, hogy részletesen végig elemezzem, de néhány megjegyzést azért teszek. Nem a szógyökök létezését akarom megkérdőjelezni, csak a konkrét példáidat. A "mál" nem valami szógyök, hanem a menyétprémet jelentő ősmagyar szó. Az égvilágon semmi köze nincs a jelentéstanilag egymáshoz sem kapcsolódó málna, malom, maláta, málé, moly!!?, stb szavakhoz. Ez nem szóbokor, hanem fikció. Az, hogy a müller vagy a mühle szó magyar eredetű lenne az pedig megmosolyogtató. A korona tudtommal görög eredetű szó, amely a latin közvetítésével jutott a magyarba. a szó alakja másodlagosan hasonult alakilag a magyar kör szóhoz (ha tetszik szógyökhöz) A hasonulást nyilván megkönnyítette a jelentéstani kompetencia. A király szó a Károly (Carol) személynév leszármazottja Nagy Károly után valamilyen nyelvi közvetítéssel) Erősen kétlem,pl. hogy a szabadság szó a "szab" gyöknek a leszármazottja lenne. Nincs ugyanis közöttük jelentéstani összefüggés. Az hogy két egytagú szó hasonlít egymáshoz az nem elegendő ok arra, hogy közöttük szerves összefüggést feltételezzünk. A z emberi nyelvek hang és betűkészlete erősen korlátos, azaz bármely két nyelven fogunk találni számos hasonló vagy egyforma alakú szót, amelyeknek egymáshoz semmi közük. Minden tiszteletem a Czuczor-Fogarasi szótáré, de mára ráférne már arra is egy kis korszerűsítés. Nem javasolnám a kritikátlan használatát. </div><div id="gmail-m_-3600659284501374620DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody><tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#m_-3600659284501374620_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2021. jan. 31., V, 23:26):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div>
<p>Kedves Trixi ,innen viszonylag egzakt lesz az eszmecsere mert
ezeknél a szavaknál jól bizonyítható hogy a szlávok vették át őket
a magyarból néhányuk viszont olyan ősnyelvi szó amelyet a szlávba
és a magyarba is ebből az ősnyelvből került be.Egyáltalán ha két
szó két nyelvben nyilván ugyanaz miért gondolták rögtön
nyelvészeink azonnal azt hogy a magyar vette át ?(persze csak
Fogarasi-Czuczor után )<br>
</p>
<p>Elsőként írom a választ a málnára :ez a szó a MÁL ősgyökből
származik és ősi logikával a legtöbb szó ami ,elválik szétmállott
jelenségre utal a MÁL ősgyökből indul.</p>
<p>Íme lássatok csodát ,a magyar nyelv csodáját :mállik,mállaszt
,maláta ,malom ,molnár moly(lepke ) MÁLNA, málló ,málé ,melasz
stb.</p>
<p>tehát a Müller ,die Mühle is magyarból való átvétel.Hiszen sem az
oroszban sem a németben a MÁLNA vagy a malommal kapcsolatos szavak
nem indulnak ősgyökből és válnak szép logikus szóbokorrá.</p>
<p>Természetesen nem tartom kizártnak néhány szláv szó átvételét de
rendkívül kevés van az alábbiakban Trixi által felsorolt legtöbb
szó nem az .</p>
<p>Legkevésbé a Király vagy a korona szavunk . A magyar nyelvben és
ebben csak a kelta walesi-i hasonlít a magyarra szinte minden szó
amely görbét karikát vagy valami kerek dolgot fogalmaz meg
valamilyen k+r ,G+r,gy+r f+r ősgyökből indul ki . A + jel
helyén természetesen egy magánhangzó van. <br>
</p>
<p>Rakja valaki egymás mellé a tisztelt listából mondjuk oroszban
vagy németben a magyar szavak mellé :kör,kerék.kerítés,KORONA
,KIRÁLY ,karika,,gyűrű.görgő,karám,kert,fordul.forduló,forog görbe
horog ,korsó karéj,korong ,POROND ,stb ,szavakat . <br>
</p>
<p>Ha mindezt megtenné valaki látná más nyelvekben ezek a szavak
valóban össze vissza lettek összeedzve a magyarban ezek majdnem
kizárólag K+r vagy hasonló gyökből áll össze.</p>
<p><br>
</p>
<p>Kedves Trixi az alábbiakban mutatom mit írt a Fogarasi -Czuczor
szótár a galambról .Kérdezem a latinok is és az olaszok és az
illírek is a szlávoktól vették át a szót ?</p>
<p>Természetesen nem ez vagy egy ősnyelvi szó vagy a latinba is már
úgy került be ,hogy azt az etruszkoktól vették a latinok.<br>
</p>
<p><span style="box-sizing:border-box;font-family:"Times New Roman",serif;font-size:11pt;color:windowtext"><span style="box-sizing:border-box;font-weight:bold;font-style:normal;font-size:12pt;color:rgb(0,0,128);font-family:inherit"><span style="box-sizing:border-box;font-family:inherit">GALAMB</span></span>,
fn. tt,<span> </span><span style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">galamb-ot.<span> </span></span>Egy
a latin<span> </span><span style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">columba,<span> </span></span>olasz<span> </span><span style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">colombo,<span> </span></span>illir<span> </span><span style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">golub,<span> </span></span>tót<span> </span><span style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">holub<span> </span></span>szókkal.</span></p>
<div style="box-sizing:border-box;color:rgb(33,37,41);font-family:opensans_semibold,Arial,sans-serif;font-size:14.4px;font-style:normal;font-variant-ligatures:normal;font-variant-caps:normal;font-weight:400;letter-spacing:normal;text-align:left;text-indent:0px;text-transform:none;white-space:normal;word-spacing:0px;background-color:rgb(255,255,255);text-decoration-style:initial;text-decoration-color:initial">
<div style="box-sizing:border-box">
<div style="box-sizing:border-box;text-align:justify"><span>Ismeretes
madárnem, lágy, egyenes és vége felé kevessé meghajlott
csőrrel, melyen az orrlikak félig gyönge bőrrel födvék.
Fajai különfélék:<span> </span><span style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">Házi galamb, vadgalamb, borzas, bögyös, csuklyás<span> </span></span>v.<span> </span><span style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">búbos, gatyás, kaczagó,
kerengő, örvös, posta, spanyol, török galamb<span> </span></span>stb.,<span style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">Szelíd, mint a galamb.<span> </span></span>(Km.)<span> </span><span style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">Nincs epéje, mint a
galambnak.<span> </span></span>(Km.)<span> </span><span style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">Senkinek sem repűl
szájába a sült galamb.<span> </span></span>(Km.)<span> </span><span style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">Tipeg tapog, mint a tojó
galamb.<span> </span></span>(Km.) A köznépnek igen kedves
szólitó szava<span style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">:
galambom, édes galambom, kedves galambom; mi tetszik
galambom?<span> </span></span>Különösen szokott neve a
szeretett leánynak, nőnek.<span> </span><span style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">Héj galambom, szőke
bimbóm, mit nevetsz?<span> </span></span>(Fóti dal).<span> </span><span style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">Hová lett az én galambom,
hogy sehol nem találhatom?<span> </span></span>(Népd.).</span></div>
</div>
</div>
<p style="box-sizing:border-box;margin-top:0px;margin-bottom:1rem;color:rgb(33,37,41);font-family:opensans_semibold,Arial,sans-serif;font-size:14.4px;font-style:normal;font-variant-ligatures:normal;font-variant-caps:normal;font-weight:400;letter-spacing:normal;text-align:left;text-indent:0px;text-transform:none;white-space:normal;word-spacing:0px;background-color:rgb(255,255,255);text-decoration-style:initial;text-decoration-color:initial"> </p>
<p style="box-sizing:border-box;margin-top:0px;margin-bottom:1rem;color:rgb(33,37,41);font-family:opensans_semibold,Arial,sans-serif;font-size:14.4px;font-style:normal;font-variant-ligatures:normal;font-variant-caps:normal;font-weight:400;letter-spacing:normal;text-align:left;text-indent:0px;text-transform:none;white-space:normal;word-spacing:0px;background-color:rgb(255,255,255);text-decoration-style:initial;text-decoration-color:initial"> </p>
<div>2021.01.31. 22:13 keltezéssel, Romhányi
Beatrix írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">"A legfontosabb: a magyar nyelvben nincsenek szláv
kölcsönszavak és az egy döbbenet ,hogy még mindig itt tartunk
,mikor ezt már a Fogarasi-Czuczor szótár is tisztázta."
<div><br>
</div>
<div>Államélet: király, udvarnok, tiszt, vajda,
poroszló</div>
<div>
Földművelés: rozs, zab, gabona, kalász, korpa,
repce</div>
<div>
Mesterségek: bodnár, bödön, vödör, csöbör, donga, abroncs,
esztergályos</div>
<div>
Halászat, vadászat: mocsár, patak, gorond, zátony, iszap,
porond,
morotva</div>
<div>Növények: gomba, málna, juhar, jegenye, lúc, boróka, cser,
berkenye
<br>
</div>
<div>Állatok: jávor, medve, hörcsög, pele, patkány, csíz,
galamb, gerlice,
ráró
</div>
<div><br>
</div>
</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2021. jan. 31., V, 21:58):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div>
<p><span>Bocsánat de a cikkben folyamatosan az alábbiak
olvashatók :<br>
</span></p>
<p><span>"Minden sokkal bonyolultabbnak bizonyult: a
honfoglalók és a kora középkor nyugat-szibériai
lakosságának anyagi kultúrájában ugyan nem találtunk
közvetlen analógiákat, de az általunk genetikai
vizsgálatra kijelölt minták biológiai összefüggéseiben
igen. "<br>
</span></p>
<p><span>Akkor még is mire bizonyíték mindez ez ?</span></p>
<p><span>Észak -Kazahsztán egyben hun terület is volt .Nincs
pontos leírás a cikkben a genetikai rokonsági mértékre.<br>
</span></p>
<p><span>A hanysi,manti ügyben az legszebb ,hogy még a
lovaktól is féltek .Így a finnugor ősnyelv eredettel
kapcsolatban amely eredetileg egy ős népet is
feltételezett bár ebből a mértékadó finnugor-izmus már
kihátrált , folyamatosan azt kellett megmagyarázni
állítólagos őseink ,mikor jöttek ki az erdő övezetből a
sztyeppére és hogy tanultak meg lovagolni .</span></p>
<p><span>Egy 19 század végi magyar őstörténettel foglalkozó
könyv ezt a képtelenséget így fogalmazta meg : mikor a
magyarok ősei kijöttek az erdős vidékről egy jó indulatú
török nép megtanította őket lovagolni.(A honfoglalás
története 1894 Franklin társulat kiadása ). Persze még
még mindig ez a bugyutaság a legjobb megoldás ha a
finnugor-izmusból indulunk ki.Félreértés ne essék a
hanysi és a manti nyelvnek van valamilyen rokonsági
fokozata a magyar nyelvvel csak ennek más okai vannak
és nem az .hogy az ősnyelv a mondjuk a Volga-Káma felső
folyásánál létezett .<br>
</span></p>
<p><span>A legfontosabb: a magyar nyelvben nincsenek szláv
kölcsönszavak és az egy döbbenet ,hogy még mindig itt
tartunk ,mikor ezt már a Fogarasi-Czuczor szótár is
tisztázta.</span></p>
<p><span>A magyar nyelvben még mindig majdnem ép a szóbokor
rendszer van amely egy -egy gyökből indul ki mégis
hogyan lehet az hogy az állítólag innen -onnan átvett
szavak aztán hibátlanul beleilleszkednek egy szóbokorba?</span></p>
<p><span>Üdv. Egon<br>
</span></p>
<div id="gmail-m_-3600659284501374620gmail-m_-6556744260743781738gmail-m_3147302104410376538DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody>
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody>
</table>
<a href="#m_-3600659284501374620_m_-6556744260743781738_m_3147302104410376538_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"> </a></div>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>