[Grem] Mohács és a reformáció

2020. Sze. 1., K, 21:33:37 CEST

Kedves Gyuszi! Sok kérdést tettél föl, amit hosszabban lehetne kielégítően
megválaszolni. Néhány dolgot megpróbálok röviden leírni.   A protestánsok
kétségtelenül isten büntetésének tekintették a törököt a katolikus bűnök
miatt. Igaz, a katolikusok pedig a protestáns eretnekség büntetésének
vélték. Ez a körülmény azonban egyiküket sem akadályozta, hogy "igaz
keresztényként" harcoljanak a pogány törökök ellen. A  különbség annyi,
hogy a török a protestánsokat elviselte, mivel nem hirarchizált nyugatról
irányított vallás volt mint a katolikus. A hódoltságban a ferences
szerzeteseken kívül a török nem tűrte meg a katolikus egyházat. A 16.
század problematikáját határozottan el kell különíteni a XVII. századtól. A
16. századi Magyarország a nagyhatalmak között kialakult patthelyzet miatt
szakadt részekre. Ebben semmi szerepe nem volt a protestantizmusnak, bár a
16. század végére az ország gyakorlatilag protestáns ország lett. A
kétségtelenül meglévő vallási ellentétek azonban soha nem fajultak
tényleges vallásháborúvá, sőt a tordai országgyűlés megengedi a bevett
vallások szabad gyakorlását. A protestánsok elsősorban a katolikus
Habsburgok ellen harcoltak és nem a magyarországi katolikusok ellen. A 17.
században a török és a ország 3 részre szakadása mellett már egyre
fontosabb problémává válik a rendiség küzdelme a Habsburg abszolutizmus
ellen. Ha a Habsburgok fenyegették a rendek hatalmát a protestáns rendek
gyakorta összefogtak a katolikusokkal. (Bethlen Gábor, I. Rákóczi György)
Ahogy a reformáció, úgy az ellenreformáció is minimális vérontással zajlott
le Magyarországon. Nálunk nem nagyon érvényesült az augsburgi vallásbéke:
cuius regio, eius religio. Azaz a földesurak nem, vagy ritkán
kényszerítették a vallásuk felvételére a jobbágyaikat.(munkaerő
hiány van!!) Pázmány Péter Bethlen Gábor politikai szövetségese ! Bocskai
mozgalma majd a kuruc mozgalmak és Thököly szereplése, bár többé kevésbé
protestáns szinezetűek (Kelet Magyarország  és a Felvidék keleti fele !)
nem tekinthetők vallásháborúnak. A jobbágyi kötelékektől megszabadult
szabad elemek (végvári katonák, hajdúk, stb.) vesznek benne részt,
elsősorban a személyes szabadságuk megőrzése érdekében. A török szövetség
egyszerűen taktikai jellegű. Magyarországon egy politikai mozgalom vagy az
egyik (Habsburg) vagy a másik (török) nagyhatalom támogatásával lehetett
sikeres. (" Valamelyikkel alkalmilag össze kellett fogni a másik ellen, de
leginkább mégis úgy gondolták, hogy Két pogány közt egy hazáért") Thököly
szerepe a török szövetségeseként a felszabadító háborúban kimerült abban,
hogy átvette a török által elfoglalt magyarországi várak őrzését. Mindent
megtett, hogy kimaradjon a keresztények és törökök háborújából. Az
erdélyi fejedelmek török jóváhagyással tudtak eredményesen harcolni a
Habsburgok ellen a magyarországi rendi jogokért (ill a protestáns jogokért
is) A 17. század második felében a katolizált főurak (Zrínyi) szabályosan
provokálták a Habsburgokat, hogy végre vállalják föl a török elleni
háborút. Addigra ugyanis kiderült, hogy a törököt kiűzni és az országot
egyesíten csak a Habsburgokkal lehet. A rekatolizálásnak is ez volt az
egyik mozgatója és nem annyira a hit. A Rákóczi szabadságharcban a vallási
kérdés nem számít lényegesnek. A buzgó katolikus Rákóczi nemcsak a
katolikusokat fogta össze, de a lutheránusokat, a kálvinistákat, de még az
ortodox ruthéneket is. stb. A magyarországi helyzet alapvetően más mint a
nyugat-európai és talán bonyolultabb is. Azt azonban leszögezhetjük, hogy a
politikai elit vallástól és nagyhatalmi politikától függetlenül egységes és
legalább a belpolitikában szuverén Magyarországban gondolkozott. A
tudatukban az ország nem szakadt részekre, legfeljebb átmeneti időre. Ekkor
az ellenségek elleni harcban születik meg a hungarus nemzettudat.
 Egyelőre ennyit, de szükség esetén szívesen válszolok újabb kérdésekre.
Üdv

<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>

Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com> ezt írta (időpont: 2020. szept. 1., K,
8:41):

> Kedves Egon, Laci, Trixi, Levente, és minden más szakártő!
>
> Van a mohácsi vésznek ill. a török időknek egy számomra korábban
> ismeretlen oldala is, amiről keveset tudok.  Éspedig: a reformáció szerepe
> a török európai térhódításában és kiűzetésének késleltetésében.
>
> A gondolattal korábban olyan sommás formában találkoztam, hogy ha Luther
> nyomán nem borul engedetlenségbe-lángba-polgárháborúba Európa nagy része,
> akkor a mohácsi védekezés más alapról indult volna.
>
> Emellett nemrég szembesültem Thököly késmárki sírja meglátogatásakor
> azzal, hogy Thököly a török oldalán harcolt (ténylegesen hadat vezetett
> ill. forgatott kardot) Magyarország Habdburg-párti fele ellen.  Erre azt a
> magyarázatot kaptam, hogy a katolicizmus (ill. az azt képviselő Habsburg
> ház) Thököly és Rákóczi szemében kisebb rossz voltak, mint a muzulmán
> törökök, az utóbbiak rabszolgatartásával, rablógazdálkodásával, stb.
> egyetemben.
>
> Kicsit utána menvén a dolognak rátaláltam X. Le= Exsurge Domini kezdetű
> 1520-as enciklikájára, amelyben Luther tanai ellen emel szót.  Tételesen
> elítél 41 (nem 95!) lutheri tant, amelyek között szerepel az a lutheri
> tanítás is, miszerint a török ellen nem szabad harcolni, mert a török
> csapás Isten büntetése.  Vagy valami ilyesmi.
>
> Források:
>    www.efg-hohenstaufenstr.de/downloads/texte/exsurge_domine.html
>    www.papalencyclicals.net/leo10/l10exdom.htm
>    en.wikipedia.org/wiki/On_War_Against_the_Turk
>
> Szóval Luther ill. a reformáció törökbarátsága olyan fajsúlyú kellett
> legyen, hogy a pápa (!) a reformáció (!) elleni nagy körlevelében szükségét
> látta foglalkozni azzal is.  Pedig Luther valószínűleg még törököt sem
> látott, nemhogy az iszlám alapjaira épülő nagy rabszolgatartó keleti
> birodalom pusztítását megtapasztalta volna...  Vagy tudta, miről beszél?
>
> Továbbá a fentiek szerint a kuruc-labanc konfliktus pedig elsősorban
> vallásháború volt, az Európa-szerte folyó reformáció és ellenreformáció
> véres oldalának része.  Így volna?
>
> Tudnátok, kérlek, segíteni a tisztánlátásomat?
>
> Köszönettel,
>
> G.Gy.
>
> On Mon, 31 Aug 2020, Reinisch Egon wrote:
>
> > Date: Mon, 31 Aug 2020 22:34:51 +0200
> > From: Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu>
> > Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> > To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> > Subject: Re: [Grem] A mohácsi csatavesztés évfordul óján / elveszett a
> hit,
> >     hogy az Oszmán Birodal =?utf-8?b?b20gbGVnecWRemhldMWR
> >
> >
> > Kedves Trixi és Laci !
> >
> > Úgy tűnik  ismertetnem kell  a helyszínt és a kapcsolódó történetet.
> >
> > A 1526.-ban annyit esett az eső hogy a Karasica patak térsége teljesen
> > elmocsarasodott és a törökök csak úgy tudtak ezen átkelni ha 200-300
> méter
> > hosszú hidakat vertek le.Tomori csapatai ekkor már folyamatosan harcban
> > álltak a török előőrsökkel a csarkadzsikkal  és mikor visszavonultak az a
> > Száva átkelőiről Baranyavár térségénél Tomori látta úgy és nem Én ,hogy
> itt
> > meg tudják állítani a törököt.Tomori úgy gondolta elérhető távolságban
> nincs
> > átkelő a térségben ahol a törökök megtudnák kerülni a védőket .
> >
> ...
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200901/d7258abc/attachment.html>