<div dir="ltr">Kedves Gyuszi! Sok kérdést tettél föl, amit hosszabban lehetne kielégítően megválaszolni. Néhány dolgot megpróbálok röviden leírni. A protestánsok kétségtelenül isten büntetésének tekintették a törököt a katolikus bűnök miatt. Igaz, a katolikusok pedig a protestáns eretnekség büntetésének vélték. Ez a körülmény azonban egyiküket sem akadályozta, hogy "igaz keresztényként" harcoljanak a pogány törökök ellen. A különbség annyi, hogy a török a protestánsokat elviselte, mivel nem hirarchizált nyugatról irányított vallás volt mint a katolikus. A hódoltságban a ferences szerzeteseken kívül a török nem tűrte meg a katolikus egyházat. A 16. század problematikáját határozottan el kell különíteni a XVII. századtól. A 16. századi Magyarország a nagyhatalmak között kialakult patthelyzet miatt szakadt részekre. Ebben semmi szerepe nem volt a protestantizmusnak, bár a 16. század végére az ország gyakorlatilag protestáns ország lett. A kétségtelenül meglévő vallási ellentétek azonban soha nem fajultak tényleges vallásháborúvá, sőt a tordai országgyűlés megengedi a bevett vallások szabad gyakorlását. A protestánsok elsősorban a katolikus Habsburgok ellen harcoltak és nem a magyarországi katolikusok ellen. A 17. században a török és a ország 3 részre szakadása mellett már egyre fontosabb problémává válik a rendiség küzdelme a Habsburg abszolutizmus ellen. Ha a Habsburgok fenyegették a rendek hatalmát a protestáns rendek gyakorta összefogtak a katolikusokkal. (Bethlen Gábor, I. Rákóczi György) Ahogy a reformáció, úgy az ellenreformáció is minimális vérontással zajlott le Magyarországon. Nálunk nem nagyon érvényesült az augsburgi vallásbéke: cuius regio, eius religio. Azaz a földesurak nem, vagy ritkán kényszerítették a vallásuk felvételére a jobbágyaikat.(munkaerő hiány van!!) Pázmány Péter Bethlen Gábor politikai szövetségese ! Bocskai mozgalma majd a kuruc mozgalmak és Thököly szereplése, bár többé kevésbé protestáns szinezetűek (Kelet Magyarország és a Felvidék keleti fele !) nem tekinthetők vallásháborúnak. A jobbágyi kötelékektől megszabadult szabad elemek (végvári katonák, hajdúk, stb.) vesznek benne részt, elsősorban a személyes szabadságuk megőrzése érdekében. A török szövetség egyszerűen taktikai jellegű. Magyarországon egy politikai mozgalom vagy az egyik (Habsburg) vagy a másik (török) nagyhatalom támogatásával lehetett sikeres. (" Valamelyikkel alkalmilag össze kellett fogni a másik ellen, de leginkább mégis úgy gondolták, hogy Két pogány közt egy hazáért") Thököly szerepe a török szövetségeseként a felszabadító háborúban kimerült abban, hogy átvette a török által elfoglalt magyarországi várak őrzését. Mindent megtett, hogy kimaradjon a keresztények és törökök háborújából. Az erdélyi fejedelmek török jóváhagyással tudtak eredményesen harcolni a Habsburgok ellen a magyarországi rendi jogokért (ill a protestáns jogokért is) A 17. század második felében a katolizált főurak (Zrínyi) szabályosan provokálták a Habsburgokat, hogy végre vállalják föl a török elleni háborút. Addigra ugyanis kiderült, hogy a törököt kiűzni és az országot egyesíten csak a Habsburgokkal lehet. A rekatolizálásnak is ez volt az egyik mozgatója és nem annyira a hit. A Rákóczi szabadságharcban a vallási kérdés nem számít lényegesnek. A buzgó katolikus Rákóczi nemcsak a katolikusokat fogta össze, de a lutheránusokat, a kálvinistákat, de még az ortodox ruthéneket is. stb. A magyarországi helyzet alapvetően más mint a nyugat-európai és talán bonyolultabb is. Azt azonban leszögezhetjük, hogy a politikai elit vallástól és nagyhatalmi politikától függetlenül egységes és legalább a belpolitikában szuverén Magyarországban gondolkozott. A tudatukban az ország nem szakadt részekre, legfeljebb átmeneti időre. Ekkor az ellenségek elleni harcban születik meg a hungarus nemzettudat. Egyelőre ennyit, de szükség esetén szívesen válszolok újabb kérdésekre. Üdv </div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Gy Greschik <<a href="mailto:gy.greschik@teguec.com">gy.greschik@teguec.com</a>> ezt írta (időpont: 2020. szept. 1., K, 8:41):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">Kedves Egon, Laci, Trixi, Levente, és minden más szakártő!<br>
<br>
Van a mohácsi vésznek ill. a török időknek egy számomra korábban ismeretlen oldala is, amiről keveset tudok. Éspedig: a reformáció szerepe a török európai térhódításában és kiűzetésének késleltetésében.<br>
<br>
A gondolattal korábban olyan sommás formában találkoztam, hogy ha Luther nyomán nem borul engedetlenségbe-lángba-polgárháborúba Európa nagy része, akkor a mohácsi védekezés más alapról indult volna.<br>
<br>
Emellett nemrég szembesültem Thököly késmárki sírja meglátogatásakor azzal, hogy Thököly a török oldalán harcolt (ténylegesen hadat vezetett ill. forgatott kardot) Magyarország Habdburg-párti fele ellen. Erre azt a magyarázatot kaptam, hogy a katolicizmus (ill. az azt képviselő Habsburg ház) Thököly és Rákóczi szemében kisebb rossz voltak, mint a muzulmán törökök, az utóbbiak rabszolgatartásával, rablógazdálkodásával, stb. egyetemben.<br>
<br>
Kicsit utána menvén a dolognak rátaláltam X. Le= Exsurge Domini kezdetű 1520-as enciklikájára, amelyben Luther tanai ellen emel szót. Tételesen elítél 41 (nem 95!) lutheri tant, amelyek között szerepel az a lutheri tanítás is, miszerint a török ellen nem szabad harcolni, mert a török csapás Isten büntetése. Vagy valami ilyesmi.<br>
<br>
Források:<br>
<a href="http://www.efg-hohenstaufenstr.de/downloads/texte/exsurge_domine.html" rel="noreferrer" target="_blank">www.efg-hohenstaufenstr.de/downloads/texte/exsurge_domine.html</a><br>
<a href="http://www.papalencyclicals.net/leo10/l10exdom.htm" rel="noreferrer" target="_blank">www.papalencyclicals.net/leo10/l10exdom.htm</a><br>
<a href="http://en.wikipedia.org/wiki/On_War_Against_the_Turk" rel="noreferrer" target="_blank">en.wikipedia.org/wiki/On_War_Against_the_Turk</a><br>
<br>
Szóval Luther ill. a reformáció törökbarátsága olyan fajsúlyú kellett legyen, hogy a pápa (!) a reformáció (!) elleni nagy körlevelében szükségét látta foglalkozni azzal is. Pedig Luther valószínűleg még törököt sem látott, nemhogy az iszlám alapjaira épülő nagy rabszolgatartó keleti birodalom pusztítását megtapasztalta volna... Vagy tudta, miről beszél?<br>
<br>
Továbbá a fentiek szerint a kuruc-labanc konfliktus pedig elsősorban vallásháború volt, az Európa-szerte folyó reformáció és ellenreformáció véres oldalának része. Így volna?<br>
<br>
Tudnátok, kérlek, segíteni a tisztánlátásomat?<br>
<br>
Köszönettel,<br>
<br>
G.Gy.<br>
<br>
On Mon, 31 Aug 2020, Reinisch Egon wrote:<br>
<br>
> Date: Mon, 31 Aug 2020 22:34:51 +0200<br>
> From: Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>><br>
> Reply-To: <a href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> To: <a href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> Subject: Re: [Grem] A mohácsi csatavesztés évfordul óján / elveszett a hit,<br>
> hogy az Oszmán Birodal =?utf-8?b?b20gbGVnecWRemhldMWR<br>
> <br>
> <br>
> Kedves Trixi és Laci !<br>
> <br>
> Úgy tűnik ismertetnem kell a helyszínt és a kapcsolódó történetet.<br>
> <br>
> A 1526.-ban annyit esett az eső hogy a Karasica patak térsége teljesen<br>
> elmocsarasodott és a törökök csak úgy tudtak ezen átkelni ha 200-300 méter<br>
> hosszú hidakat vertek le.Tomori csapatai ekkor már folyamatosan harcban<br>
> álltak a török előőrsökkel a csarkadzsikkal és mikor visszavonultak az a<br>
> Száva átkelőiről Baranyavár térségénél Tomori látta úgy és nem Én ,hogy itt<br>
> meg tudják állítani a törököt.Tomori úgy gondolta elérhető távolságban nincs<br>
> átkelő a térségben ahol a törökök megtudnák kerülni a védőket .<br>
> <br>
...<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>