[Grem] Mohács és a reformáció

2020. Sze. 1., K, 09:48:49 CEST

Kedves Gyuszi!
A reformációt valóban megpróbálták összekapcsolni az Oszmán Birodalom
elleni harc sikertelenségével, de a kép ennél lényegesen árnyaltabb.
Luthert 1521-ben a Decet Romanum pontificem bullával közösítette ki X. Leó
(az  1520-as Exsurge Domini csak a figyelmeztetés volt), aki még
ugyanabban az évben meg is halt. Ennek azért van némi jelentősége, mert
utódai, VI. Adorján (1522-1523) és VII. Kelemen (1523-1534) érdemben nem
foglalkozott a kérdéssel, utóbbi egészen más ügyek miatt súlyos, háborúval
végződő konfliktusba is került az egyébként mereven katolikus V. Károllyal
(1527, Sacco di Roma).
Az elítélő bulla egyébként nem válik az egyház dicséretére, Luther tételei
mellett Luthernek tulajdonított és kósza hírekből hallott "mondásokat" is
belefűztek, ráadásul Luthert többször rosszul idézték. A Vatikánban se
előtte, se utána nem keletkezett ilyen ügyben ennyire hevenyészett
dokumentum, az ok nyilván a sietség volt. Az ominózus, törökökre vonatkozó
mondatot Luther valóban mondta, de vissza is vonta. Igazából az oszmánokkal
való kapcsolat, a hozzájuk való viszony az 1520-as, 30-as években elég
egyértelmű volt, szövetségre a francia I. Ferencen kívül senki sem gondolt,
neki viszont megvolt erre a maga személyes oka. Szerződéses kapcsolata volt
még Velencének a keleti kereskedelem biztosítása érdekében, de ez nem
akadályozta meg a dogékat, hogy a török elleni harcot is finanszírozzák. A
változás Magyarországon az 1530-as évek végén következett be, egyrészt a
sorozatos kudarcok miatt, másrészt azért, mert Szapolyai János megnősült,
és hamarosan fia született, akinek trónigényét csak a törökök támogatásával
látta biztosíthatónak. Buda elvesztése 1541-ben újabb csapás volt, és az
ekkoriban megjelen szakramentáriusok, azaz a helvét hitvallású vagy
zwingliánus, református irányzat képviselői kezdték el hirdetni, hogy a
törökök valójában Isten eszköze az antikrisztusnak tartott pápaság és a
katolicizmus ellen. Ezt az irányzatot akkor a katolikusok és a lutheri
reformáció hívei egyforma hevességgel ítélték el, nemcsak és nem elsősorban
a törökökkel kapcsolatos nézeteik miatt. A reformáció ezen ága nem
véletlenül elsősorban ott tudott terjedni a Kárpát-medencében is, ahol az
Oszmán Birodalom védelmet nyújtott nekik. A megértést megkönnyítette a
reformátusok képi ábrázolást elutasító álláspontja is.
A XVII. századi történet kicsit más, mint a XVI. századi, az 1620-as
évektől elindult a protestánsok intézményesülése, artikuláris helyek
alakultak, megtörténtek az első vizitációk elkészültek az első jegyzékek az
evangélikus és református gyülekezetekről. Közben harmincéves háború,
északi háború, Zrínyi törökellenes harcai. Utóbbinak a végén a győztes
szentgotthárdi csata után a vasvári béke, ami az egész országot
felháborította, ráadásul utána jött Nádasdy felségárulási pere, ami csak
olaj volt a tűzre. Közben jött a református prédikátorok elleni per (akik
ellen a fő vád a törökökkel való kapcsolatuk volt), és ennek az egésznek a
vége Thököly és a kuruc mozgalom. Mindeközben azt is szem előtt kell
tartani, hogy vallásilag a választóvonal nem a katolikusok és a többiek,
hanem a katolikus/evangélikus tábor és a többiek között húzódott,
megfűszerezve azzal, hogy a magyarországi katolikusok és evangélikusok
adott esetben közösen léptek fel a bécsi udvarral szemben is. Pázmány sok
kérdésben jól megértette magát a református Bethlen Gáborral, akit egy
oszmán sereg juttatott hatalomra Erdélyben (ettől még ő az egyik legnagyobb
fejedelem). A háttérben rengeteg feszültség és érdekellentét húzódott,
tulajdonképpen ez Európa kettészakadásának az időszaka, és a határ éppen
készült kettévágni a Magyar Királyságot.
Szép napot!
Trixi

<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>

Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com> ezt írta (időpont: 2020. szept. 1., K,
8:41):

> Kedves Egon, Laci, Trixi, Levente, és minden más szakártő!
>
> Van a mohácsi vésznek ill. a török időknek egy számomra korábban
> ismeretlen oldala is, amiről keveset tudok.  Éspedig: a reformáció szerepe
> a török európai térhódításában és kiűzetésének késleltetésében.
>
> A gondolattal korábban olyan sommás formában találkoztam, hogy ha Luther
> nyomán nem borul engedetlenségbe-lángba-polgárháborúba Európa nagy része,
> akkor a mohácsi védekezés más alapról indult volna.
>
> Emellett nemrég szembesültem Thököly késmárki sírja meglátogatásakor
> azzal, hogy Thököly a török oldalán harcolt (ténylegesen hadat vezetett
> ill. forgatott kardot) Magyarország Habdburg-párti fele ellen.  Erre azt a
> magyarázatot kaptam, hogy a katolicizmus (ill. az azt képviselő Habsburg
> ház) Thököly és Rákóczi szemében kisebb rossz voltak, mint a muzulmán
> törökök, az utóbbiak rabszolgatartásával, rablógazdálkodásával, stb.
> egyetemben.
>
> Kicsit utána menvén a dolognak rátaláltam X. Le= Exsurge Domini kezdetű
> 1520-as enciklikájára, amelyben Luther tanai ellen emel szót.  Tételesen
> elítél 41 (nem 95!) lutheri tant, amelyek között szerepel az a lutheri
> tanítás is, miszerint a török ellen nem szabad harcolni, mert a török
> csapás Isten büntetése.  Vagy valami ilyesmi.
>
> Források:
>    www.efg-hohenstaufenstr.de/downloads/texte/exsurge_domine.html
>    www.papalencyclicals.net/leo10/l10exdom.htm
>    en.wikipedia.org/wiki/On_War_Against_the_Turk
>
> Szóval Luther ill. a reformáció törökbarátsága olyan fajsúlyú kellett
> legyen, hogy a pápa (!) a reformáció (!) elleni nagy körlevelében szükségét
> látta foglalkozni azzal is.  Pedig Luther valószínűleg még törököt sem
> látott, nemhogy az iszlám alapjaira épülő nagy rabszolgatartó keleti
> birodalom pusztítását megtapasztalta volna...  Vagy tudta, miről beszél?
>
> Továbbá a fentiek szerint a kuruc-labanc konfliktus pedig elsősorban
> vallásháború volt, az Európa-szerte folyó reformáció és ellenreformáció
> véres oldalának része.  Így volna?
>
> Tudnátok, kérlek, segíteni a tisztánlátásomat?
>
> Köszönettel,
>
> G.Gy.
>
> On Mon, 31 Aug 2020, Reinisch Egon wrote:
>
> > Date: Mon, 31 Aug 2020 22:34:51 +0200
> > From: Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu>
> > Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> > To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> > Subject: Re: [Grem] A mohácsi csatavesztés évfordul óján / elveszett a
> hit,
> >     hogy az Oszmán Birodal =?utf-8?b?b20gbGVnecWRemhldMWR
> >
> >
> > Kedves Trixi és Laci !
> >
> > Úgy tűnik  ismertetnem kell  a helyszínt és a kapcsolódó történetet.
> >
> > A 1526.-ban annyit esett az eső hogy a Karasica patak térsége teljesen
> > elmocsarasodott és a törökök csak úgy tudtak ezen átkelni ha 200-300
> méter
> > hosszú hidakat vertek le.Tomori csapatai ekkor már folyamatosan harcban
> > álltak a török előőrsökkel a csarkadzsikkal  és mikor visszavonultak az a
> > Száva átkelőiről Baranyavár térségénél Tomori látta úgy és nem Én ,hogy
> itt
> > meg tudják állítani a törököt.Tomori úgy gondolta elérhető távolságban
> nincs
> > átkelő a térségben ahol a törökök megtudnák kerülni a védőket .
> >
> ...
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200901/87fd226c/attachment.html>