[Grem] Járványok a tört. során / Pestis hullámok Európában, módszerek a járványok visszaszorítására, stb.

2020. Nov. 14., Szo, 16:46:35 CET

Kedves Egon! Az elmélet a háziállatok és a járványok összefüggéséről kicsit
sántít. Egyáltalán nem szükségesek ugyanis háziállatok az állatról emberre
átterjedő kórokozókhoz. A fertőzések vadállatokról ugyanolyan könnyen
átterjedhetnek az emberekre. Az emberek ugyanis vadászták és
elfogyasztották a vadállatokat. Más állatok pedig hivatlanul éltek együtt
az emberekkel, pl különböző élősködők és rágcsálók. Afrikában a
háziállatokat szintén nem tartó vadászó, gyűjtögető őserdei bennszülöttek
jellemző fertőző gócai a legkülönbözőbb betegségeknek. Ezeket, pl ebola
persze sokáig nem ismerhettük meg mert miután kiirtotta a megfertőzött
kisközösséget a fertőzés az (emberek között) megszűnt, illetve a túlélőkben
védettség alakult ki. Majmokat denevéreket, rágcsálókat, stb gyanúsítanak a
vírushordozással. A latin-Amerikéban élő vámpír denevérek ugyancsak súlyos
fertőző betegségeket terjesztenek. stb

<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>

Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2020. nov. 14.,
Szo, 10:16):

> Az Andokban ,Mexikóban és a Mississippi völgyében milliós indán
> civilizációk éltek Tenochtitlan több lakossal  mint a legtöbb európai város
> ,mégsem volt semmiféle járvány arrafelé MERT NEM VOLTAK NAGY ÁLLATTARTÓK !
>
> Az amerikai kontinensen csak ötféle házi állatot tartottak:Mexikóban
> pulykát az Andokban lámát/alpakkát és tengeri malacot a Trópusi övezetben
> pézsmarécét és egész Amerika szerte kutyát .Azonban ezeket az állatokat sem
> tartották nagy tömegben és ezek az állatok sem terjesztettek járványos
> betegségeket.Így tehát hatalmas ember tömeget is élhetnek együtt járvány
> nélkül ha nincs köztük fertőző vírus és baktérium.
>
> Amikor Cortez 600 katonával partra szállt nem csak a lemezt vért az acél
> kard a muskéta és a lovasság miatt volt fölényben az egyébként százezres
> haderővel rendelkező azték birodalommal szemben hanem biológiai
> tömegpusztító fegyverként hozták magukkal a himlőt.Mexico 20 milliós
> indián lakossága egy 1618-s spanyol becslés szerint már csak 1,6 millió
> volt.
>
> Amikor Hernando de Soto spanyol konkvisztádor eljutott a mai Egyesült
> Államok délkeleti részére olyan indián városokat talált amelyek már
> temetőkké váltak és egy elő ember nem volt bennük mert az eurázsiai vírusok
> és baktériumok már mint egy előőrs megelőzték a spanyolokat.
>
> Tehát nem csak az elszigeteltség hanem a háziállatok hiánya is teljes
> járvány mentességet biztosított az indiánoknak  hiszen pl. a Mississippi
> völgyében vagy a puebló indiánoknál 2000 -3000 létszámú falvak /városok is
> voltak még sem volt semmilyen fertőző betegségük az ott élőknek.Az indiánok
> Amerika szerte annyira járvány mentesek voltak hogy semmiféle védettség nem
> alakult ki bennük az európaiak által hozott betegségekkel szemben.A spanyol
> vissza Európában nem is hoztak semmilyen fertőzést az egy vitatott
> szifiliszt kivéve .Azonban manapság már találtak ókori római szarkofágban
> szintaktikusan elváltozott csontozatú ember maradványait tehát a szifilisz
> is jel volt európában már régen.
>
> Minden jelentősebb emberről emberre terjedő járványunkat Eurázsiában a
> háziállatainktól kaptuk meg.A spanyolok először bevitték az himlőt a
> kanyarót a tífuszt És AZ INFLUENZÁT az amerikai kontinensre majd ezt
> követte a torokgyík a pestis mumpsz a szamárköhögés és elsősorban a
> tüdővész.A tüdővészt pl. a tehén és a teve tejtől lehet megkapni ha valaki
> forralatlanul issza egészség ügyileg nem ellenőrzött állattól mind a mai
> napig  sok régióban.
>
> Üdv. Egon
> 2020.11.13. 20:57 keltezéssel, László Baják írta:
>
> A tétel egész pontosan úgy hangzik, hogy amíg az emberiség egymástól
> elszigetelt kisközösségekben élt, addig nem volt esélye annak, hogy
> járványos mértékben terjedjenek a betegségek.
>
>
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
> a vírusoktól. www.avast.com
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>
> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2020. nov. 13.,
> P, 20:18):
>
>> Kedves Lista !
>>
>> A beszélgetés elején elhangzik.hogy a járványok egyidősek az emberiséggel.
>>
>> Ez kategorikusan nem így van.A járványok csak az állattartó emberiséggel
>> egyidősek még a növénytermesztő emberiség sem volt túlzottan  átfertőzött
>> járványokkal.
>>
>> Erre ékes bizonyíték az helyzet amikor a spanyolok partra szálltak
>> Amerikában az indiánoknak szinte semmilyen fertőző betegségük nem volt mert
>> a lámán és alpakkán és a kutyán kívül nem volt házi állatuk.Amerikába későn
>> érkezett meg az ember a jégkorszakban  aki  az óceáni tengeri jégtakaró
>> határán ment át először ( a Bering szoroson később )  a mai Franciaország
>> térségéből.Az ott élő nagytestű állatokat így például a lovat rövid időn
>> belül kiirtotta mert az állatok nem készültek fel az ember vadászatára
>> .Eurázsiában ahol az állatok együtt éltek a vadászati technológia
>> szempontjából felcseperedő emberrel az állatok megtanulták félni az embert
>> de erre Amerikában és Ausztráliában nem volt idejük.Így csak Eurázsiában
>> maradtak befogható tenyészthető állatok pl.szarvasmarha
>> ,ló,disznó,kecske,juh,teve,bivaly hogy csak a nagyobb testűeket írjam le.
>>
>> Ez ugyan civilizációs előnyt jelentett számunkra de az állattenyésztő
>> ember majdnem kipusztult az állatok okozta fertőzésektől de aztán
>> valamennyi védettséget felszedtek őseink.De az indiánok számára  a
>> tüdőbaj,a fekete himlő  de még a bárányhimlő a kanyaró stb. is  halálos
>> veszélyt jelentett.A szifiliszt sem Amerikából hozták be a spanyolok mert
>> már az  ókori Rómában is jelen volt csak akkor még egy gyerekbetegség volt
>> (bármilyen hihetetlen is ez ma már ).
>>
>> A vadászó,halászó gyüjtögető emberiség csoportjai ritkán találkoztak  egy
>> idő után elhagyták szállásukat  a saját szemetüket és nem tartottak
>> állatokat tehát nem alakulhatott ki járvány. Általában sokkal
>> egészségesebbek és sokkal jobban tápláltabbak voltak mint a magát agyon
>> robotoló egyoldalú táplálkozású letelepült ember.Aki még meg is kapott egy
>> csomó ragályt.A vándorló emberek majdnem kétszer annyi ideig éltek mint a
>> korai állattartók.Bizony- bizony a letelepülés egy veszélyes döntés volt !
>>
>> Bár ezt a legtöbben másképp  gondolják de ezt igazolják a kutatások.
>>
>> Üdv. Egon
>> 2020.11.13. 18:20 keltezéssel, Emoke Greschik írta:
>>
>> Így győzte le Európa a pestis harmadik hullámát
>>
>>
>> https://vasarnap.hu/2020/11/13/igy-gyozte-le-europa-a-pestis-harmadik-hullamat/
>>
>> *A pestis, vagyis a „fekete halál" óriási emberveszteségeket okozott a
>> középkori Európában, de a fertőző betegség harmadik hullámát az újkor
>> derekán már sikerült megakadályozni*. A pestisről és a járványok
>> történetéről *beszélgettünk Horányi Ildikóval, a Magyar Nemzeti Múzeum
>> Semmelweis Orvostörténeti Múzeumának főmuzeológusával.*
>>
>> *– A járványok története egyidős az emberiséggel. Tudunk valamit a
>> legelső pandémiáról?*
>>
>> – *Járványok mindig is voltak, de hogy melyik és mikor lehetett az első,
>> azt nem tudjuk*. A történeti forrásokból ismert beszámolók leírt
>> tünetegyüttesei ellenére sem lehet pontosan tudni, hogy milyen betegségeket
>> takarhattak. Korábban összefoglaló neveket használtak a járványokra.* A
>> pestis szó *is *annyit jelent latinul, hogy fertőzés, csak később lett a
>> konkrét betegség megnevezése is.*
>>
>> A forrásokból *annyi bizonyos, hogy pestis-, himlő-, valamint
>> TBC-járvány már az ókorban is megjelent, és megtizedelte az európai
>> népességet.*
>>
>> <https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/001.jpg>
>>
>> Id. Pieter Brueghel: A halál diadala című festménye, 1562, részlet
>> (Forrás: Wikipedia.hu)
>>
>>
>> *– Mikor jelent meg a pestisjárvány Európában? *
>> – *A pestisnek több hulláma volt, az első hullám a 4-5. században jött
>> létre, Justinianus uralkodása alatt. A betegség végigsöpört Itálián, de
>> tovább nem jutott a kontinensen. *Ez viszont nem mondható el *a második
>> hullámról, mely 1348-ban tört ki, és két év alatt egész Európában – így
>> Magyarországon is – nagy emberveszteséget okozott*. A járvány kiváltó
>> oka hazánkban az volt, hogy* a keresztes hadjáratokból hazaérkező
>> katonák behurcolták a betegséget otthonaikba, ott pedig gyorsan elterjedt.*
>>
>> *– A feudális európai államok hogyan próbáltak megoldásokat találni a
>> pestisjárvány terjedése ellen?*
>>
>> – Az első nehézséget az jelentette, hogy *nem tudták, mi okozhatja a
>> betegséget. A kórokozók, a mikroorganizmusok léte a 19. század utolsó
>> harmadáig az emberiség előtt rejtve maradt. Csak találgatni tudtak*,
>> többféle elmélet született arról, hogy mi váltja ki ezeket a
>> megbetegedéseket.
>> <https://koronavirus.gov.hu/>
>>
>> *Abban azonban mindenki egyetértett a középkori Európában – még az
>> orvosok is –, hogy a járvány Isten büntetése*.
>>
>> Mindemellett racionális magyarázatok is születtek, melyek főleg két
>> elmélet köré épültek.
>>
>> *Már az ókorban is voltak olyan vélekedések, melyek szerint valami apró,
>> szabad szemmel nem látható miazma okozhatja a fertőzést*. Ezen az úton
>> haladt a járványtan nagy humanista orvosa, *Girolamo Fracastoro* is. A
>> miazmatikusok úgy gondolták, a betegségek okáért a megromló levegő, a
>> környezeti hatások a felelősek. *Úgy vélték, hogy a föld kipárolgása, a
>> rossz, szennyezett levegő okozhatja a betegséget, ezért úgy is hívták,
>> mefitikus, azaz ördögi pára.*
>> <https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/002.jpg>
>>
>> Arat a halál. Részlet id. Pieter Brueghel: A halál diadala című
>> festményéből (Forrás: Wikipedia.hu)
>>
>> Az elmélet hívei védekezési módokat is kidolgoztak; *a betegséget a
>> levegő tisztán tartásával kívánták megelőzni. Ezért járványos időben a
>> levegő tisztítására illatos anyagok égetését és párologtatását írták elő.
>> Hitték, hogy a rossz szagok egyben ártalmasak is, melyeket illatokkal,
>> füstöléssel tudnak hatástalanítani.*
>>
>> *A miazmatikusok nagy gondot fordítottak a holtak eltemetésére, mert úgy
>> vélték, a holttestek „kigőzölgése” is okozhat fertőzést, ezért hamar
>> meghatározták a szükségtemetések módját is. A templomi ravatalozások
>> járvány idején elmaradtak, gyorsítva temették el az elhunytakat. A
>> későbbiekben pedig a temetőket higiénés és járványügyi okokból a
>> települések határain kívülre száműzték.*
>>
>> *– Milyen szerepe volt a középkorban a pestisdoktorok által viselt
>> különös, mindenki által ismert csőrös álarcoknak?*
>>
>> – A miazmatikusok elképzelései alapján* azt a cél szolgálták, hogy a
>> megromlott levegő ne érintkezzen az orvos testével. A maszk csőrébe illatos
>> anyagokat tettek, melyek „fertőtlenítették” és megszűrték a levegőt.*
>>
>> Így ezek nem is maszkoknak, hanem inkább* a gázálarc elődeinek
>> tekinthetőek.*
>>
>> *Az orvosok másik fontos védőeszköze a ruhájuk volt, mely olyan anyagból
>> – általában marhabőrből – készült, melyen nem hatolt át a levegő. A
>> ruhavégeket is szorosan elkötötték.*
>> <https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/0003.jpg>
>>
>> Pestis doktor Paul Fürst metszetén, részlet. (Forrás: Wikipedia.com)
>>
>> *– A védekezés mellett milyen gyógymódokat javasoltak a miazmatikusok a
>> betegeknek?*
>>
>> – Tudni kell, hogy abban a korban az antik humorálpatológia elmélete
>> szerint rendszerezték a betegségeket. *Azt hangsúlyozták, hogy az
>> egyensúlyt kell fenntartani az emberekben. Járvány idején is azt
>> javasolták, hogy egészséges életmódot folytassanak az emberek. Nemcsak a
>> testi, hanem egyben a lelki, pszichés egészségre is törekedtek. *A gyógymódjaikkal,
>> kezeléseikkel a harmóniát akarták megőrizni. *Giovanni Boccaccio
>> Dekameronjában egyesek tréfás történetek mesélésével várják ki a járvány
>> végét, mellyel egyben a lelki egészséget, a vitalitás megőrzését is el
>> kívánták érni.*
>>
>> *– Említette, hogy volt egy másik elképzelés is, amellyel a
>> megbetegedéseket kívánták magyarázni.*
>>
>> – Igen, *egy másik elmélet képviselői szerint* nem megromlott környezeti
>> hatások *okozzák a járványokat,* hanem *maguk az emberi kontaktusok. Ők
>> voltak az úgynevezett kontagionisták, akiknek köszönhetjük a karantén és a
>> vesztegzár intézményeit.*
>>
>> *Ők elsősorban a betegek elkülönítését szorgalmazták. Eleinte mindezt úgy
>> oldották meg, hogy bezárták őket a saját házaikba – az egészséges
>> családtagjaikkal együtt. Ez nem igazán volt egy jó megoldás, hiszen az
>> egészségesek is megbetegedtek, másrészt sok családtag félelmében
>> elmenekült, magára hagyta a betegeket… **A 17. századtól már a betegek
>> elkülönítését tanácsolták, ekkor hozták létre az első járványkórházakat*.
>> Ezek nem hasonlíthatóak össze a mai kórházainkkal, inkább ispotályok,
>> betegmegőrzők voltak, ahol orvos is alig akadt. A híresen rossz körülmények
>> miatt sokan nem merték kiadni saját betegeiket.
>>
>> <https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/Pestis-lazarett-Bécsben-az-1709.-november-23-án-kelt-királyi-rendelet-hosszú-sorát-közli-azoknak-a-városoknak-ahol-veszteglőintézetek-és-lazarettek-állítandók-fe-WIKIPEDIA.jpg>
>>
>> Pestis lazarett Bécsben, 1709 novemberében (Forrás: Wikipedia.com)
>>
>> *– A karantént mikor alkalmazták először?*
>>
>> – *1348-49-es pestisjárvány idején már születtek olyan szabályozások,
>> melyek harminc napra megtiltották a hajók itáliai kikötését*. Velence
>> hatására ezt szigorították negyven napra, í*gy jött létre a karantén
>> (negyven) kifejezésünk, melyet a mai napig használunk.*
>>
>> *A városokra alkalmazott karanténok mindig sok gazdasági és társadalmi
>> problémát okoztak, hiszen a földművesek nem jutottak ki a földjeikre, így
>> az élelmiszerellátásban is komoly problémák keletkeztek.*
>>
>> A védekező intézkedésekről eleinte a helyi település vezetői döntöttek.
>> Később, *a felvilágosult abszolutizmus korában már tudtak olyan központi
>> rendelkezéseket hozni, amelyekkel nagyobb területeket tudtak szabályozni.
>> Ekkor jött létre a határzár intézménye, a cordon sanitaire, amit
>> egészségügyi kordonnak is nevezünk.*  Ezek már jóval nagyobb
>> területeket, akár tartományi területeket is elzárhattak.
>>
>> *Magyarországnak – az ezeréves határ mellett – ugyancsak megvoltak ezek a
>> cordon sanitaire-jei. Aki bebocsátást akart nyerni az országba, annak
>> egészségügyi útlevelet kellett felmutatnia, vagy 40 napot kellett
>> eltöltenie ezekben a veszteglő intézményekben*. Külön házakat és
>> szobákat is kaptak, hogy az utazók ne keveredjenek, ne adják át egymásnak a
>> fertőzést. *Külön kocsmájuk, éttermük, kórházuk és papjuk is volt. A
>> létesítményeket pedig a katonaság őrizte. *
>>
>>
>> *– A 18. századra ezek az intézkedések megakadályozták, hogy a pestis
>> visszatérjen? *
>> *– Igen, ez volt az a kor, amikor a pestis el is tűnt Európából. A
>> harmadik hullám *még megjelent, de *már csak Ázsiában pusztított.*
>>
>> Fontos megemlíteni, hogy nem feltétlenül csak a kiépült vesztegzár
>> intézményének volt köszönhető az, hogy Európa megmenekült.
>>
>> Furcsa módon a vándorpatkány és a házipatkány megváltozott szerepe is
>> közrejátszhatott ebben a folyamatban. *A pestis kórokozója, a bolhának
>> az egyik parazitája, mely előszeretettel élt a házi patkány bundájában. A
>> harmincéves háború alatt azonban a déli irányban vonuló svéd-norvég seregek
>> elterjesztették a kontinensen az úgynevezett norvég patkányt, a
>> vándorpatkányt. A nagyobb testű, agresszív rágcsáló kiszorította a
>> házipatkányt az ember környezetéből. A behurcolt vándorpatkányon viszont
>> valamiért nem jelent meg a bolha, ezért – a 14. századdal ellentétben – nem
>> terjesztették a pestist a rágcsálók. *
>>
>> *Természetesen **a pestis megszűnéséhez hozzájárultak a közegészségügyi
>> rendelkezések, akkori szóhasználattal: az Orvosi Rendészet szabályai is,
>> melyeket mindenkinek be kellett tartania.*
>>
>>
>>
>> *Horányi Ildikóval, a Magyar Nemzeti Múzeum Semmelweis Orvostörténeti
>> Múzeumána*
>>
>>
>> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
>> a vírusoktól. www.avg.com
>> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing listGrem at turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing listGrem at turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20201114/d91cb173/attachment.html>