<div dir="ltr">Kedves Egon! Az elmélet a háziállatok és a járványok összefüggéséről kicsit sántít. Egyáltalán nem szükségesek ugyanis háziállatok az állatról emberre átterjedő kórokozókhoz. A fertőzések vadállatokról ugyanolyan könnyen átterjedhetnek az emberekre. Az emberek ugyanis vadászták és elfogyasztották a vadállatokat. Más állatok pedig hivatlanul éltek együtt az emberekkel, pl különböző élősködők és rágcsálók. Afrikában a háziállatokat szintén nem tartó vadászó, gyűjtögető őserdei bennszülöttek jellemző fertőző gócai a legkülönbözőbb betegségeknek. Ezeket, pl ebola persze sokáig nem ismerhettük meg mert miután kiirtotta a megfertőzött kisközösséget a fertőzés az (emberek között) megszűnt, illetve a túlélőkben védettség alakult ki. Majmokat denevéreket, rágcsálókat, stb gyanúsítanak a vírushordozással. A latin-Amerikéban élő vámpír denevérek ugyancsak súlyos fertőző betegségeket terjesztenek. stb      </div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
        <tr>
      <td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
                <td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avast.com</a>                </td>
        </tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. nov. 14., Szo, 10:16):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
  
    
  
  <div>
    <p>Az Andokban ,Mexikóban és a Mississippi völgyében milliós indán
      civilizációk éltek Tenochtitlan több lakossal  mint a legtöbb
      európai város ,mégsem volt semmiféle járvány arrafelé MERT NEM
      VOLTAK NAGY ÁLLATTARTÓK !</p>
    <p>Az amerikai kontinensen csak ötféle házi állatot
      tartottak:Mexikóban pulykát az Andokban lámát/alpakkát és tengeri
      malacot a Trópusi övezetben pézsmarécét és egész Amerika szerte
      kutyát .Azonban ezeket az állatokat sem tartották nagy tömegben és
      ezek az állatok sem terjesztettek járványos betegségeket.Így tehát
      hatalmas ember tömeget is élhetnek együtt járvány nélkül ha nincs
      köztük fertőző vírus és baktérium.</p>
    <p>Amikor Cortez 600 katonával partra szállt nem csak a lemezt vért
      az acél kard a muskéta és a lovasság miatt volt fölényben az
      egyébként százezres haderővel rendelkező azték birodalommal
      szemben hanem biológiai tömegpusztító fegyverként hozták magukkal
      a himlőt.Mexico 20 milliós  indián lakossága egy 1618-s spanyol
      becslés szerint már csak 1,6 millió volt.</p>
    <p>Amikor Hernando de Soto spanyol konkvisztádor eljutott a mai
      Egyesült Államok délkeleti részére olyan indián városokat talált
      amelyek már temetőkké váltak és egy elő ember nem volt bennük mert
      az eurázsiai vírusok és baktériumok már mint egy előőrs megelőzték
      a spanyolokat.</p>
    <p>Tehát nem csak az elszigeteltség hanem a háziállatok hiánya is
      teljes járvány mentességet biztosított az indiánoknak  hiszen pl.
      a Mississippi völgyében vagy a puebló indiánoknál 2000 -3000
      létszámú falvak /városok is voltak még sem volt semmilyen fertőző
      betegségük az ott élőknek.Az indiánok Amerika szerte annyira
      járvány mentesek voltak hogy semmiféle védettség nem alakult ki
      bennük az európaiak által hozott betegségekkel szemben.A spanyol
      vissza Európában nem is hoztak semmilyen fertőzést az egy vitatott
      szifiliszt kivéve .Azonban manapság már találtak ókori római
      szarkofágban szintaktikusan elváltozott csontozatú ember
      maradványait tehát a szifilisz is jel volt európában már régen.<br>
    </p>
    <p>Minden jelentősebb emberről emberre terjedő járványunkat
      Eurázsiában a háziállatainktól kaptuk meg.A spanyolok először
      bevitték az himlőt a kanyarót a tífuszt És AZ INFLUENZÁT az
      amerikai kontinensre majd ezt követte a torokgyík a pestis mumpsz
      a szamárköhögés és elsősorban a tüdővész.A tüdővészt pl. a tehén
      és a teve tejtől lehet megkapni ha valaki forralatlanul issza
      egészség ügyileg nem ellenőrzött állattól mind a mai napig  sok
      régióban.</p>
    <p>Üdv. Egon<br>
    </p>
    <div>2020.11.13. 20:57 keltezéssel, László
      Baják írta:<br>
    </div>
    <blockquote type="cite">
      
      <div dir="ltr">A tétel egész pontosan úgy hangzik, hogy amíg az
        emberiség egymástól elszigetelt kisközösségekben élt, addig nem
        volt esélye annak, hogy járványos mértékben terjedjenek a
        betegségek. </div>
      <div id="gmail-m_-110883156645588460DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
        <table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
          <tbody>
            <tr>
              <td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29"></a></td>
              <td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
                a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avast.com</a> </td>
            </tr>
          </tbody>
        </table>
      </div>
      <br>
      <div class="gmail_quote">
        <div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>>
          ezt írta (időpont: 2020. nov. 13., P, 20:18):<br>
        </div>
        <blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
          <div>
            <p>Kedves Lista !</p>
            <p>A beszélgetés elején elhangzik.hogy a járványok egyidősek
              az emberiséggel.</p>
            <p>Ez kategorikusan nem így van.A járványok csak az
              állattartó emberiséggel egyidősek még a növénytermesztő
              emberiség sem volt túlzottan  átfertőzött járványokkal.</p>
            <p>Erre ékes bizonyíték az helyzet amikor a spanyolok partra
              szálltak Amerikában az indiánoknak szinte semmilyen
              fertőző betegségük nem volt mert a lámán és alpakkán és a
              kutyán kívül nem volt házi állatuk.Amerikába későn
              érkezett meg az ember a jégkorszakban  aki  az óceáni
              tengeri jégtakaró határán ment át először ( a Bering
              szoroson később )  a mai Franciaország térségéből.Az ott
              élő nagytestű állatokat így például a lovat rövid időn
              belül kiirtotta mert az állatok nem készültek fel az ember
              vadászatára .Eurázsiában ahol az állatok együtt éltek a
              vadászati technológia szempontjából felcseperedő emberrel
              az állatok megtanulták félni az embert de erre Amerikában
              és Ausztráliában nem volt idejük.Így csak Eurázsiában
              maradtak befogható tenyészthető állatok pl.szarvasmarha
              ,ló,disznó,kecske,juh,teve,bivaly hogy csak a nagyobb
              testűeket írjam le.<br>
            </p>
            <p>Ez ugyan civilizációs előnyt jelentett számunkra de az
              állattenyésztő ember majdnem kipusztult az állatok okozta
              fertőzésektől de aztán valamennyi védettséget felszedtek
              őseink.De az indiánok számára  a tüdőbaj,a fekete himlő 
              de még a bárányhimlő a kanyaró stb. is  halálos veszélyt
              jelentett.A szifiliszt sem Amerikából hozták be a
              spanyolok mert már az  ókori Rómában is jelen volt csak
              akkor még egy gyerekbetegség volt (bármilyen hihetetlen is
              ez ma már ).</p>
            <p>A vadászó,halászó gyüjtögető emberiség csoportjai ritkán
              találkoztak  egy idő után elhagyták szállásukat  a saját
              szemetüket és nem tartottak állatokat tehát nem
              alakulhatott ki járvány. Általában sokkal egészségesebbek
              és sokkal jobban tápláltabbak voltak mint a magát agyon
              robotoló egyoldalú táplálkozású letelepült ember.Aki még
              meg is kapott egy csomó ragályt.A vándorló emberek majdnem
              kétszer annyi ideig éltek mint a korai állattartók.Bizony-
              bizony a letelepülés egy veszélyes döntés volt !</p>
            <p>Bár ezt a legtöbben másképp  gondolják de ezt igazolják a
              kutatások.<br>
            </p>
            <p>Üdv. Egon<br>
            </p>
            <div>2020.11.13. 18:20 keltezéssel, Emoke Greschik írta:<br>
            </div>
            <blockquote type="cite">
              <div dir="ltr">
                <div>
                  <h2>Így győzte le Európa a pestis harmadik hullámát</h2>
                </div>
                <div>
                  <p><a href="https://vasarnap.hu/2020/11/13/igy-gyozte-le-europa-a-pestis-harmadik-hullamat/" target="_blank">https://vasarnap.hu/2020/11/13/igy-gyozte-le-europa-a-pestis-harmadik-hullamat/</a></p>
                  <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
                        pestis, vagyis a „fekete halál" óriási
                        emberveszteségeket okozott a középkori
                        Európában, de a fertőző betegség harmadik
                        hullámát az újkor derekán már sikerült
                        megakadályozni</b></span>. A pestisről és a
                    járványok történetéről <u><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>beszélgettünk
                          Horányi Ildikóval, a Magyar Nemzeti Múzeum
                          Semmelweis Orvostörténeti Múzeumának
                          főmuzeológusával.</b></span></u></p>
                </div>
                <div>
                  <p><strong>– A járványok története egyidős az
                      emberiséggel. Tudunk valamit a legelső
                      pandémiáról?</strong></p>
                  <p>– <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Járványok
                        mindig is voltak, de hogy melyik és mikor
                        lehetett az első, azt nem tudjuk</b></span>. A
                    történeti forrásokból ismert beszámolók leírt
                    tünetegyüttesei ellenére sem lehet pontosan tudni,
                    hogy milyen betegségeket takarhattak. Korábban
                    összefoglaló neveket használtak a járványokra.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A <em>pestis</em>
                        szó </b></span>is <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>annyit
                        jelent latinul, hogy <em>fertőzés, </em>csak
                        később lett a konkrét betegség megnevezése is.</b></span></p>
                  <blockquote>
                    <p>A forrásokból <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>annyi
                          bizonyos, hogy pestis-, himlő-, valamint
                          TBC-járvány már az ókorban is megjelent, és
                          megtizedelte az európai népességet.</b></span></p>
                  </blockquote>
                  <div id="gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-attachment_134730" style="width:807px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/001.jpg" target="_blank"><img src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/001-1024x779.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="495" height="377"></a>
                    <p id="gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-caption-attachment-134730">Id.
                      Pieter Brueghel: A halál diadala című festménye,
                      1562, részlet (Forrás: Wikipedia.hu)</p>
                  </div>
                  <p><strong>– Mikor jelent meg a pestisjárvány
                      Európában?<br>
                    </strong><br>
                    – <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
                        pestisnek több hulláma volt, az első hullám a
                        4-5. században jött létre, <em>Justinianus</em>
                        uralkodása alatt. A betegség végigsöpört
                        Itálián, de tovább nem jutott a kontinensen. </b></span>Ez
                    viszont nem mondható el <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a
                        második hullámról, mely 1348-ban tört ki, és két
                        év alatt egész Európában – így Magyarországon is
                        – nagy emberveszteséget okozott</b></span>. A
                    járvány kiváltó oka hazánkban az volt, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a
                        keresztes hadjáratokból hazaérkező katonák
                        behurcolták a betegséget otthonaikba, ott pedig
                        gyorsan elterjedt.</b></span></p>
                  <p><strong>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">A
                        feudális európai államok hogyan próbáltak
                        megoldásokat találni a pestisjárvány terjedése
                        ellen?</span></strong></p>
                  <strong> </strong>
                  <p><strong></strong>– Az első nehézséget az
                    jelentette, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>nem
                        tudták, mi okozhatja a betegséget. A kórokozók,
                        a mikroorganizmusok léte a 19. század utolsó
                        harmadáig az emberiség előtt rejtve maradt. Csak
                        találgatni tudtak</b></span>, többféle elmélet
                    született arról, hogy mi váltja ki ezeket a
                    megbetegedéseket.</p>
                  <div><a href="https://koronavirus.gov.hu/" target="_blank"><span></span></a><span></span></div>
                  <blockquote>
                    <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Abban
                          azonban mindenki egyetértett a középkori
                          Európában – még az orvosok is –, hogy a
                          járvány Isten büntetése</b></span>.</p>
                  </blockquote>
                  <p>Mindemellett racionális magyarázatok is születtek,
                    melyek főleg két elmélet köré épültek.</p>
                  <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Már
                        az ókorban is voltak olyan vélekedések, melyek
                        szerint valami apró, szabad szemmel nem látható
                        <em>miazma</em> okozhatja a fertőzést</b></span>.
                    Ezen az úton haladt a járványtan nagy humanista
                    orvosa, <em>Girolamo Fracastoro</em> is. A
                    miazmatikusok úgy gondolták, a betegségek okáért a
                    megromló levegő, a környezeti hatások a felelősek. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Úgy
                        vélték, hogy a föld kipárolgása, a rossz,
                        szennyezett levegő okozhatja a betegséget, ezért
                        úgy is hívták, mefitikus, azaz <em>ördögi pára</em>.</b></span></p>
                  <div id="gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-attachment_134731" style="width:1010px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/002.jpg" target="_blank"><img src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/002-1024x872.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="495" height="422"></a>
                    <p id="gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-caption-attachment-134731">Arat
                      a halál. Részlet id. Pieter Brueghel: A halál
                      diadala című festményéből (Forrás: Wikipedia.hu)</p>
                  </div>
                  <p>Az elmélet hívei védekezési módokat is kidolgoztak;
                    <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a
                        betegséget a levegő tisztán tartásával kívánták
                        megelőzni. Ezért járványos időben a levegő
                        tisztítására illatos anyagok égetését és
                        párologtatását írták elő.   Hitték, hogy a rossz
                        szagok egyben ártalmasak is, melyeket
                        illatokkal, füstöléssel tudnak hatástalanítani.</b></span></p>
                  <blockquote> </blockquote>
                  <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
                        miazmatikusok nagy gondot fordítottak a holtak
                        eltemetésére, mert úgy vélték, a holttestek
                        „kigőzölgése” is okozhat fertőzést, ezért hamar
                        meghatározták a szükségtemetések módját is. A
                        templomi ravatalozások járvány idején
                        elmaradtak, gyorsítva temették el az
                        elhunytakat. A későbbiekben pedig a temetőket
                        higiénés és járványügyi okokból a települések
                        határain kívülre száműzték.</b></span></p>
                  <p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>–
                        Milyen szerepe volt a középkorban a
                        pestisdoktorok által viselt különös, mindenki
                        által ismert csőrös álarcoknak?</strong></span></p>
                  <strong> </strong>
                  <p><strong></strong>– A miazmatikusok elképzelései
                    alapján<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> azt
                        a cél szolgálták, hogy a megromlott levegő ne
                        érintkezzen az orvos testével. A maszk csőrébe
                        illatos anyagokat tettek, melyek
                        „fertőtlenítették” és megszűrték a levegőt.</b></span></p>
                  <p>Így ezek nem is maszkoknak, hanem inkább<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a
                        gázálarc elődeinek tekinthetőek.</b></span></p>
                  <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az
                        orvosok másik fontos védőeszköze a ruhájuk volt,
                        mely olyan anyagból – általában marhabőrből –
                        készült, melyen nem hatolt át a levegő. A
                        ruhavégeket is szorosan elkötötték.</b></span></p>
                  <div id="gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-attachment_134733" style="width:790px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/0003.jpg" target="_blank"><img src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/0003-1024x638.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="198" height="123"></a>
                    <p id="gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-caption-attachment-134733">Pestis
                      doktor Paul Fürst metszetén, részlet. (Forrás:
                      Wikipedia.com)</p>
                  </div>
                  <p><strong>– A védekezés mellett <span style="background-color:rgb(217,234,211)">milyen
                        gyógymódokat javasoltak a miazmatikusok a
                        betegeknek</span>?</strong></p>
                  <p>– Tudni kell, hogy abban a korban az antik
                    humorálpatológia elmélete szerint rendszerezték a
                    betegségeket. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Azt
                        hangsúlyozták, hogy az egyensúlyt kell
                        fenntartani az emberekben. Járvány idején is azt
                        javasolták, hogy egészséges életmódot
                        folytassanak az emberek. Nemcsak a testi, hanem
                        egyben a lelki, pszichés egészségre is
                        törekedtek. </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A </span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">g</span>yógymódjaikkal,
                    kezeléseikkel a harmóniát akarták megőrizni. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><em>Giovanni
                          Boccaccio</em> <em>Dekameron</em>jában
                        egyesek tréfás történetek mesélésével várják ki
                        a járvány végét, mellyel egyben a lelki
                        egészséget, a vitalitás megőrzését is el
                        kívánták érni.</b></span></p>
                  <p><strong>– Említette, hogy volt egy másik elképzelés
                      is, amellyel a megbetegedéseket kívánták
                      magyarázni.</strong></p>
                  <p>– Igen, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>egy
                        másik elmélet képviselői szerint</b></span> nem
                    megromlott környezeti hatások <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>okozzák
                        a járványokat,</b></span> hanem <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>maguk
                        az emberi kontaktusok. Ők voltak az úgynevezett
                        <em>kontagionisták,</em> akiknek köszönhetjük a
                        karantén és a vesztegzár intézményeit.</b></span></p>
                  <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ők
                        elsősorban a betegek elkülönítését
                        szorgalmazták. Eleinte mindezt úgy oldották meg,
                        hogy bezárták őket a saját házaikba – az
                        egészséges családtagjaikkal együtt. Ez nem
                        igazán volt egy jó megoldás, hiszen az
                        egészségesek is megbetegedtek, másrészt sok
                        családtag félelmében elmenekült, magára hagyta a
                        betegeket… </b><b>A 17. századtól már a betegek
                        elkülönítését tanácsolták, ekkor hozták létre az
                        első járványkórházakat</b></span>. Ezek nem
                    hasonlíthatóak össze a mai kórházainkkal, inkább
                    ispotályok, betegmegőrzők voltak, ahol orvos is alig
                    akadt. A híresen rossz körülmények miatt sokan nem
                    merték kiadni saját betegeiket.</p>
                  <div id="gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-attachment_134735" style="width:958px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/Pestis-lazarett-Bécsben-az-1709.-november-23-án-kelt-királyi-rendelet-hosszú-sorát-közli-azoknak-a-városoknak-ahol-veszteglőintézetek-és-lazarettek-állítandók-fe-WIKIPEDIA.jpg" target="_blank"><img src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/Pestis-lazarett-Bécsben-az-1709.-november-23-án-kelt-királyi-rendelet-hosszú-sorát-közli-azoknak-a-városoknak-ahol-veszteglőintézetek-és-lazarettek-állítandók-fe-WIKIPEDIA.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="495" height="401"></a>
                    <p id="gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-caption-attachment-134735">Pestis
                      lazarett Bécsben, 1709 novemberében (Forrás:
                      Wikipedia.com)</p>
                  </div>
                  <p><strong>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">A
                        karantént mikor alkalmazták először?</span></strong></p>
                  <p>– <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1348-49-es
                        pestisjárvány idején már születtek olyan
                        szabályozások, melyek harminc napra megtiltották
                        a hajók itáliai kikötését</b></span>. Velence
                    hatására ezt szigorították negyven napra, í<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>gy
                        jött létre a karantén (negyven) kifejezésünk,
                        melyet a mai napig használunk.</b></span></p>
                  <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
                        városokra alkalmazott karanténok mindig sok
                        gazdasági és társadalmi problémát okoztak,
                        hiszen a földművesek nem jutottak ki a
                        földjeikre, így az élelmiszerellátásban is
                        komoly problémák keletkeztek.</b></span> </p>
                  <p>A védekező intézkedésekről eleinte a helyi
                    település vezetői döntöttek. Később, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a
                        felvilágosult abszolutizmus korában már tudtak
                        olyan központi rendelkezéseket hozni, amelyekkel
                        nagyobb területeket tudtak szabályozni. Ekkor
                        jött létre a határzár intézménye, a <em>cordon
                          sanitaire</em>, amit egészségügyi kordonnak is
                        nevezünk.</b></span><b>  </b>Ezek már jóval
                    nagyobb területeket, akár tartományi területeket is
                    elzárhattak.</p>
                  <blockquote> </blockquote>
                  <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Magyarországnak
                        – az ezeréves határ mellett – ugyancsak
                        megvoltak ezek a cordon sanitaire-jei. Aki
                        bebocsátást akart nyerni az országba, annak
                        egészségügyi útlevelet kellett felmutatnia, vagy
                        40 napot kellett eltöltenie ezekben a veszteglő
                        intézményekben</b></span>. Külön házakat és
                    szobákat is kaptak, hogy az utazók ne keveredjenek,
                    ne adják át egymásnak a fertőzést. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Külön
                        kocsmájuk, éttermük, kórházuk és papjuk is volt.
                        A létesítményeket pedig a katonaság őrizte. </b></span></p>
                  <p><strong>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">A 18.
                        századra ezek az intézkedések megakadályozták,
                        hogy a pestis visszatérjen?</span><br>
                    </strong><br>
                    <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>–
                        Igen, ez volt az a kor, amikor a pestis el is
                        tűnt Európából. A harmadik hullám </b></span>még
                    megjelent, de <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>már
                        csak Ázsiában pusztított.</b></span></p>
                  <blockquote>
                    <p>Fontos megemlíteni, hogy nem feltétlenül csak a
                      kiépült vesztegzár intézményének volt köszönhető
                      az, hogy Európa megmenekült.</p>
                  </blockquote>
                  <p>Furcsa módon a vándorpatkány és a házipatkány
                    megváltozott szerepe is közrejátszhatott ebben a
                    folyamatban. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
                        pestis kórokozója, a bolhának az egyik
                        parazitája, mely előszeretettel élt a házi
                        patkány bundájában. A harmincéves háború alatt
                        azonban a déli irányban vonuló svéd-norvég
                        seregek elterjesztették a kontinensen az
                        úgynevezett norvég patkányt, a vándorpatkányt. A
                        nagyobb testű, agresszív rágcsáló kiszorította a
                        házipatkányt az ember környezetéből. A behurcolt
                        vándorpatkányon viszont valamiért nem jelent meg
                        a bolha, ezért – a 14. századdal ellentétben –
                        nem terjesztették a pestist a rágcsálók. </b></span></p>
                  <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Természetesen
                      </b><b>a pestis megszűnéséhez hozzájárultak a
                        közegészségügyi rendelkezések, akkori
                        szóhasználattal: az <em>Orvosi Rendészet</em>
                        szabályai is, melyeket mindenkinek be kellett
                        tartania.</b></span></p>
                  <p> </p>
                  <p><em>Horányi Ildikóval, a Magyar Nemzeti Múzeum
                      Semmelweis Orvostörténeti Múzeumána</em></p>
                </div>
              </div>
              <div id="gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
                <table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
                  <tbody>
                    <tr>
                      <td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29"></a></td>
                      <td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
                        a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avg.com</a> </td>
                    </tr>
                  </tbody>
                </table>
              </div>
              <br>
              <fieldset></fieldset>
              <pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
            </blockquote>
          </div>
          _______________________________________________<br>
          Grem mailing list<br>
          <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
          <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
        </blockquote>
      </div>
      <br>
      <fieldset></fieldset>
      <pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
    </blockquote>
  </div>

_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>