[Grem] Járványok a tört. során / Pestis hullámok Európában, módszerek a járványok visszaszorítására, stb.
Reinisch Egon
reinisch at t-online.hu
2020. Nov. 14., Szo, 10:48:57 CET
Javítás :a helyesírás javító program viccesen szintaktikusan
elváltozottat írt ez helyesen :szifilitikusan elváltozott .
Kiegészítés :az indánknak egyetlen hatásos fegyverük volt a spanyolokkal
szemben de csak azokkal szemben akik láncinget viseltek egy nagyon erős
tű hegyes obszidián kőhegyű nyílvesszőt lövő nyíl.Ez simán átütötte a
láncinget de a lemez vért ellen hatástalan volt. A spanyolok általában
levették a nagy melegben a steppelt energia elnyelő mellényüket így a
láncing már semmit sem ért.Aztán a spanyolok rájöttek hogy az indiánok
is viselnek steppelt szövetvértet így a láncing nem is kellett mert a
legtöbb indián fegyver ellen különösen a mérgezett fúvó cső nyilacska
ellen a szövet vért teljes védelmet biztosított. A nagy hőség miatt a
lemezvértben vagy a steppelt mellényben a spanyol katonáknak akik alig
mosakodtak olyan pazar illatuk volt hogy többször előfordult az indián
uralkodók csak úgy voltak hajlandók tárgyalni a spanyolokkal hogy
szolgáik füstölő tálcákat lengettek az indián előkelőségek és a
spanyolok között.
E.
2020.11.14. 10:15 keltezéssel, Reinisch Egon írta:
>
> Az Andokban ,Mexikóban és a Mississippi völgyében milliós indán
> civilizációk éltek Tenochtitlan több lakossal mint a legtöbb európai
> város ,mégsem volt semmiféle járvány arrafelé MERT NEM VOLTAK NAGY
> ÁLLATTARTÓK !
>
> Az amerikai kontinensen csak ötféle házi állatot tartottak:Mexikóban
> pulykát az Andokban lámát/alpakkát és tengeri malacot a Trópusi
> övezetben pézsmarécét és egész Amerika szerte kutyát .Azonban ezeket
> az állatokat sem tartották nagy tömegben és ezek az állatok sem
> terjesztettek járványos betegségeket.Így tehát hatalmas ember tömeget
> is élhetnek együtt járvány nélkül ha nincs köztük fertőző vírus és
> baktérium.
>
> Amikor Cortez 600 katonával partra szállt nem csak a lemezt vért az
> acél kard a muskéta és a lovasság miatt volt fölényben az egyébként
> százezres haderővel rendelkező azték birodalommal szemben hanem
> biológiai tömegpusztító fegyverként hozták magukkal a himlőt.Mexico 20
> milliós indián lakossága egy 1618-s spanyol becslés szerint már csak
> 1,6 millió volt.
>
> Amikor Hernando de Soto spanyol konkvisztádor eljutott a mai Egyesült
> Államok délkeleti részére olyan indián városokat talált amelyek már
> temetőkké váltak és egy elő ember nem volt bennük mert az eurázsiai
> vírusok és baktériumok már mint egy előőrs megelőzték a spanyolokat.
>
> Tehát nem csak az elszigeteltség hanem a háziállatok hiánya is teljes
> járvány mentességet biztosított az indiánoknak hiszen pl. a
> Mississippi völgyében vagy a puebló indiánoknál 2000 -3000 létszámú
> falvak /városok is voltak még sem volt semmilyen fertőző betegségük az
> ott élőknek.Az indiánok Amerika szerte annyira járvány mentesek voltak
> hogy semmiféle védettség nem alakult ki bennük az európaiak által
> hozott betegségekkel szemben.A spanyol vissza Európában nem is hoztak
> semmilyen fertőzést az egy vitatott szifiliszt kivéve .Azonban
> manapság már találtak ókori római szarkofágban szintaktikusan
> elváltozott csontozatú ember maradványait tehát a szifilisz is jel
> volt európában már régen.
>
> Minden jelentősebb emberről emberre terjedő járványunkat Eurázsiában a
> háziállatainktól kaptuk meg.A spanyolok először bevitték az himlőt a
> kanyarót a tífuszt És AZ INFLUENZÁT az amerikai kontinensre majd ezt
> követte a torokgyík a pestis mumpsz a szamárköhögés és elsősorban a
> tüdővész.A tüdővészt pl. a tehén és a teve tejtől lehet megkapni ha
> valaki forralatlanul issza egészség ügyileg nem ellenőrzött állattól
> mind a mai napig sok régióban.
>
> Üdv. Egon
>
> 2020.11.13. 20:57 keltezéssel, László Baják írta:
>> A tétel egész pontosan úgy hangzik, hogy amíg az emberiség egymástól
>> elszigetelt kisközösségekben élt, addig nem volt esélye annak, hogy
>> járványos mértékben terjedjenek a betegségek.
>>
>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>>
>>
>>
>> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu <mailto:reinisch at t-online.hu>>
>> ezt írta (időpont: 2020. nov. 13., P, 20:18):
>>
>> Kedves Lista !
>>
>> A beszélgetés elején elhangzik.hogy a járványok egyidősek az
>> emberiséggel.
>>
>> Ez kategorikusan nem így van.A járványok csak az állattartó
>> emberiséggel egyidősek még a növénytermesztő emberiség sem volt
>> túlzottan átfertőzött járványokkal.
>>
>> Erre ékes bizonyíték az helyzet amikor a spanyolok partra
>> szálltak Amerikában az indiánoknak szinte semmilyen fertőző
>> betegségük nem volt mert a lámán és alpakkán és a kutyán kívül
>> nem volt házi állatuk.Amerikába későn érkezett meg az ember a
>> jégkorszakban aki az óceáni tengeri jégtakaró határán ment át
>> először ( a Bering szoroson később ) a mai Franciaország
>> térségéből.Az ott élő nagytestű állatokat így például a lovat
>> rövid időn belül kiirtotta mert az állatok nem készültek fel az
>> ember vadászatára .Eurázsiában ahol az állatok együtt éltek a
>> vadászati technológia szempontjából felcseperedő emberrel az
>> állatok megtanulták félni az embert de erre Amerikában és
>> Ausztráliában nem volt idejük.Így csak Eurázsiában maradtak
>> befogható tenyészthető állatok pl.szarvasmarha
>> ,ló,disznó,kecske,juh,teve,bivaly hogy csak a nagyobb testűeket
>> írjam le.
>>
>> Ez ugyan civilizációs előnyt jelentett számunkra de az
>> állattenyésztő ember majdnem kipusztult az állatok okozta
>> fertőzésektől de aztán valamennyi védettséget felszedtek
>> őseink.De az indiánok számára a tüdőbaj,a fekete himlő de még a
>> bárányhimlő a kanyaró stb. is halálos veszélyt jelentett.A
>> szifiliszt sem Amerikából hozták be a spanyolok mert már az
>> ókori Rómában is jelen volt csak akkor még egy gyerekbetegség
>> volt (bármilyen hihetetlen is ez ma már ).
>>
>> A vadászó,halászó gyüjtögető emberiség csoportjai ritkán
>> találkoztak egy idő után elhagyták szállásukat a saját
>> szemetüket és nem tartottak állatokat tehát nem alakulhatott ki
>> járvány. Általában sokkal egészségesebbek és sokkal jobban
>> tápláltabbak voltak mint a magát agyon robotoló egyoldalú
>> táplálkozású letelepült ember.Aki még meg is kapott egy csomó
>> ragályt.A vándorló emberek majdnem kétszer annyi ideig éltek mint
>> a korai állattartók.Bizony- bizony a letelepülés egy veszélyes
>> döntés volt !
>>
>> Bár ezt a legtöbben másképp gondolják de ezt igazolják a kutatások.
>>
>> Üdv. Egon
>>
>> 2020.11.13. 18:20 keltezéssel, Emoke Greschik írta:
>>>
>>>
>>> Így győzte le Európa a pestis harmadik hullámát
>>>
>>> https://vasarnap.hu/2020/11/13/igy-gyozte-le-europa-a-pestis-harmadik-hullamat/
>>> <https://vasarnap.hu/2020/11/13/igy-gyozte-le-europa-a-pestis-harmadik-hullamat/>
>>>
>>> *A pestis, vagyis a „fekete halál" óriási emberveszteségeket
>>> okozott a középkori Európában, de a fertőző betegség harmadik
>>> hullámát az újkor derekán már sikerült megakadályozni*. A
>>> pestisről és a járványok történetéről _*beszélgettünk Horányi
>>> Ildikóval, a Magyar Nemzeti Múzeum Semmelweis Orvostörténeti
>>> Múzeumának főmuzeológusával.*_
>>>
>>> *– A járványok története egyidős az emberiséggel. Tudunk valamit
>>> a legelső pandémiáról?*
>>>
>>> – *Járványok mindig is voltak, de hogy melyik és mikor lehetett
>>> az első, azt nem tudjuk*. A történeti forrásokból ismert
>>> beszámolók leírt tünetegyüttesei ellenére sem lehet pontosan
>>> tudni, hogy milyen betegségeket takarhattak. Korábban
>>> összefoglaló neveket használtak a járványokra.*A /pestis/ szó
>>> *is *annyit jelent latinul, hogy /fertőzés, /csak később lett a
>>> konkrét betegség megnevezése is.*
>>>
>>> A forrásokból *annyi bizonyos, hogy pestis-, himlő-,
>>> valamint TBC-járvány már az ókorban is megjelent, és
>>> megtizedelte az európai népességet.*
>>>
>>> <https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/001.jpg>
>>>
>>> Id. Pieter Brueghel: A halál diadala című festménye, 1562,
>>> részlet (Forrás: Wikipedia.hu)
>>>
>>> *– Mikor jelent meg a pestisjárvány Európában?
>>> *
>>> – *A pestisnek több hulláma volt, az első hullám a 4-5.
>>> században jött létre, /Justinianus/ uralkodása alatt. A betegség
>>> végigsöpört Itálián, de tovább nem jutott a kontinensen. *Ez
>>> viszont nem mondható el *a második hullámról, mely 1348-ban tört
>>> ki, és két év alatt egész Európában – így Magyarországon is –
>>> nagy emberveszteséget okozott*. A járvány kiváltó oka hazánkban
>>> az volt, hogy*a keresztes hadjáratokból hazaérkező katonák
>>> behurcolták a betegséget otthonaikba, ott pedig gyorsan elterjedt.*
>>>
>>> *– A feudális európai államok hogyan próbáltak megoldásokat
>>> találni a pestisjárvány terjedése ellen?*
>>>
>>> **
>>>
>>> **– Az első nehézséget az jelentette, hogy *nem tudták, mi
>>> okozhatja a betegséget. A kórokozók, a mikroorganizmusok léte a
>>> 19. század utolsó harmadáig az emberiség előtt rejtve maradt.
>>> Csak találgatni tudtak*, többféle elmélet született arról, hogy
>>> mi váltja ki ezeket a megbetegedéseket.
>>>
>>> <https://koronavirus.gov.hu/>
>>>
>>> *Abban azonban mindenki egyetértett a középkori Európában –
>>> még az orvosok is –, hogy a járvány Isten büntetése*.
>>>
>>> Mindemellett racionális magyarázatok is születtek, melyek főleg
>>> két elmélet köré épültek.
>>>
>>> *Már az ókorban is voltak olyan vélekedések, melyek szerint
>>> valami apró, szabad szemmel nem látható /miazma/ okozhatja a
>>> fertőzést*. Ezen az úton haladt a járványtan nagy humanista
>>> orvosa, /Girolamo Fracastoro/ is. A miazmatikusok úgy gondolták,
>>> a betegségek okáért a megromló levegő, a környezeti hatások a
>>> felelősek. *Úgy vélték, hogy a föld kipárolgása, a rossz,
>>> szennyezett levegő okozhatja a betegséget, ezért úgy is hívták,
>>> mefitikus, azaz /ördögi pára/.*
>>>
>>> <https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/002.jpg>
>>>
>>> Arat a halál. Részlet id. Pieter Brueghel: A halál diadala című
>>> festményéből (Forrás: Wikipedia.hu)
>>>
>>> Az elmélet hívei védekezési módokat is kidolgoztak; *a
>>> betegséget a levegő tisztán tartásával kívánták megelőzni. Ezért
>>> járványos időben a levegő tisztítására illatos anyagok égetését
>>> és párologtatását írták elő. Hitték, hogy a rossz szagok
>>> egyben ártalmasak is, melyeket illatokkal, füstöléssel tudnak
>>> hatástalanítani.*
>>>
>>> *A miazmatikusok nagy gondot fordítottak a holtak eltemetésére,
>>> mert úgy vélték, a holttestek „kigőzölgése” is okozhat
>>> fertőzést, ezért hamar meghatározták a szükségtemetések módját
>>> is. A templomi ravatalozások járvány idején elmaradtak,
>>> gyorsítva temették el az elhunytakat. A későbbiekben pedig a
>>> temetőket higiénés és járványügyi okokból a települések határain
>>> kívülre száműzték.*
>>>
>>> *– Milyen szerepe volt a középkorban a pestisdoktorok által
>>> viselt különös, mindenki által ismert csőrös álarcoknak?*
>>>
>>> **
>>>
>>> **– A miazmatikusok elképzelései alapján*azt a cél szolgálták,
>>> hogy a megromlott levegő ne érintkezzen az orvos testével. A
>>> maszk csőrébe illatos anyagokat tettek, melyek
>>> „fertőtlenítették” és megszűrték a levegőt.*
>>>
>>> Így ezek nem is maszkoknak, hanem inkább*a gázálarc elődeinek
>>> tekinthetőek.*
>>>
>>> *Az orvosok másik fontos védőeszköze a ruhájuk volt, mely olyan
>>> anyagból – általában marhabőrből – készült, melyen nem hatolt át
>>> a levegő. A ruhavégeket is szorosan elkötötték.*
>>>
>>> <https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/0003.jpg>
>>>
>>> Pestis doktor Paul Fürst metszetén, részlet. (Forrás: Wikipedia.com)
>>>
>>> *– A védekezés mellett milyen gyógymódokat javasoltak a
>>> miazmatikusok a betegeknek?*
>>>
>>> – Tudni kell, hogy abban a korban az antik humorálpatológia
>>> elmélete szerint rendszerezték a betegségeket. *Azt
>>> hangsúlyozták, hogy az egyensúlyt kell fenntartani az
>>> emberekben. Járvány idején is azt javasolták, hogy egészséges
>>> életmódot folytassanak az emberek. Nemcsak a testi, hanem egyben
>>> a lelki, pszichés egészségre is törekedtek. *A gyógymódjaikkal,
>>> kezeléseikkel a harmóniát akarták megőrizni. */Giovanni
>>> Boccaccio/ /Dekameron/jában egyesek tréfás történetek
>>> mesélésével várják ki a járvány végét, mellyel egyben a lelki
>>> egészséget, a vitalitás megőrzését is el kívánták érni.*
>>>
>>> *– Említette, hogy volt egy másik elképzelés is, amellyel a
>>> megbetegedéseket kívánták magyarázni.*
>>>
>>> – Igen, *egy másik elmélet képviselői szerint* nem megromlott
>>> környezeti hatások *okozzák a járványokat,* hanem *maguk az
>>> emberi kontaktusok. Ők voltak az úgynevezett /kontagionisták,/
>>> akiknek köszönhetjük a karantén és a vesztegzár intézményeit.*
>>>
>>> *Ők elsősorban a betegek elkülönítését szorgalmazták. Eleinte
>>> mindezt úgy oldották meg, hogy bezárták őket a saját házaikba –
>>> az egészséges családtagjaikkal együtt. Ez nem igazán volt egy jó
>>> megoldás, hiszen az egészségesek is megbetegedtek, másrészt sok
>>> családtag félelmében elmenekült, magára hagyta a betegeket… **A
>>> 17. századtól már a betegek elkülönítését tanácsolták, ekkor
>>> hozták létre az első járványkórházakat*. Ezek nem hasonlíthatóak
>>> össze a mai kórházainkkal, inkább ispotályok, betegmegőrzők
>>> voltak, ahol orvos is alig akadt. A híresen rossz körülmények
>>> miatt sokan nem merték kiadni saját betegeiket.
>>>
>>> <https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/Pestis-lazarett-Bécsben-az-1709.-november-23-án-kelt-királyi-rendelet-hosszú-sorát-közli-azoknak-a-városoknak-ahol-veszteglőintézetek-és-lazarettek-állítandók-fe-WIKIPEDIA.jpg>
>>>
>>>
>>> Pestis lazarett Bécsben, 1709 novemberében (Forrás: Wikipedia.com)
>>>
>>> *– A karantént mikor alkalmazták először?*
>>>
>>> – *1348-49-es pestisjárvány idején már születtek olyan
>>> szabályozások, melyek harminc napra megtiltották a hajók itáliai
>>> kikötését*. Velence hatására ezt szigorították negyven napra,
>>> í*gy jött létre a karantén (negyven) kifejezésünk, melyet a mai
>>> napig használunk.*
>>>
>>> *A városokra alkalmazott karanténok mindig sok gazdasági és
>>> társadalmi problémát okoztak, hiszen a földművesek nem jutottak
>>> ki a földjeikre, így az élelmiszerellátásban is komoly problémák
>>> keletkeztek.*
>>>
>>> A védekező intézkedésekről eleinte a helyi település vezetői
>>> döntöttek. Később, *a felvilágosult abszolutizmus korában már
>>> tudtak olyan központi rendelkezéseket hozni, amelyekkel nagyobb
>>> területeket tudtak szabályozni. Ekkor jött létre a határzár
>>> intézménye, a /cordon sanitaire/, amit egészségügyi kordonnak is
>>> nevezünk.***Ezek már jóval nagyobb területeket, akár tartományi
>>> területeket is elzárhattak.
>>>
>>> *Magyarországnak – az ezeréves határ mellett – ugyancsak
>>> megvoltak ezek a cordon sanitaire-jei. Aki bebocsátást akart
>>> nyerni az országba, annak egészségügyi útlevelet kellett
>>> felmutatnia, vagy 40 napot kellett eltöltenie ezekben a
>>> veszteglő intézményekben*. Külön házakat és szobákat is kaptak,
>>> hogy az utazók ne keveredjenek, ne adják át egymásnak a
>>> fertőzést. *Külön kocsmájuk, éttermük, kórházuk és papjuk is
>>> volt. A létesítményeket pedig a katonaság őrizte. *
>>>
>>> *– A 18. századra ezek az intézkedések megakadályozták, hogy a
>>> pestis visszatérjen?
>>> *
>>> *– Igen, ez volt az a kor, amikor a pestis el is tűnt Európából.
>>> A harmadik hullám *még megjelent, de *már csak Ázsiában pusztított.*
>>>
>>> Fontos megemlíteni, hogy nem feltétlenül csak a kiépült
>>> vesztegzár intézményének volt köszönhető az, hogy Európa
>>> megmenekült.
>>>
>>> Furcsa módon a vándorpatkány és a házipatkány megváltozott
>>> szerepe is közrejátszhatott ebben a folyamatban. *A pestis
>>> kórokozója, a bolhának az egyik parazitája, mely előszeretettel
>>> élt a házi patkány bundájában. A harmincéves háború alatt
>>> azonban a déli irányban vonuló svéd-norvég seregek
>>> elterjesztették a kontinensen az úgynevezett norvég patkányt, a
>>> vándorpatkányt. A nagyobb testű, agresszív rágcsáló kiszorította
>>> a házipatkányt az ember környezetéből. A behurcolt
>>> vándorpatkányon viszont valamiért nem jelent meg a bolha, ezért
>>> – a 14. századdal ellentétben – nem terjesztették a pestist a
>>> rágcsálók. *
>>>
>>> *Természetesen **a pestis megszűnéséhez hozzájárultak a
>>> közegészségügyi rendelkezések, akkori szóhasználattal: az
>>> /Orvosi Rendészet/ szabályai is, melyeket mindenkinek be kellett
>>> tartania.*
>>>
>>> /Horányi Ildikóval, a Magyar Nemzeti Múzeum Semmelweis
>>> Orvostörténeti Múzeumána/
>>>
>>>
>>> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>>> Mentes a vírusoktól. www.avg.com
>>> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>>>
>>>
>>>
>>> _______________________________________________
>>> Grem mailing list
>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>> <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem>
>>
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
https://www.avast.com/antivirus
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20201114/e9005122/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról