[Grem] Járványok a tört. során / Pestis hullámok Európában, módszerek a járványok visszaszorítására, stb.
Sziklay Levente
lsziklay at freemail.hu
2020. Nov. 14., Szo, 13:18:41 CET
Kedves Egon, többiek! Pontosan így van, amit még két fontos dologgal kiegészítenék::1. Más volt a harc célja: a spanyoloknál győzni akartak, az aztékoknál a fő cél élő foglyok ejtése, akiket fel lehet áldozni élve.2. Az azték egy erőszakos katonai birodalom volt, alávetett népekkel és állandó harcban a különböző szomszédaival, akiket a spanyolok nagyon ügyesen felhasználtak szövetségesként. a harc általában úgy nézett ki, hogy indián tömegek harcoltak, spanyol irányítás alatt az azték tömegek ellen,, és a spanyolokat egy-egy stratégiai ponton ott vettették be - ellenállhatatlanok voltak - ahol meg kellett törni az aztékokat.A legjelentősebb szövetségesükkel - a Tlaxcala néppel - olyan szerződést kötöttek, mely autonómiát és adómentességet biztosított nekik, és amit a spanyol uralom 300 éve alatt be is tartottak.Corteznek volt egy tolmácsnője és szeretője, akitől fia is született, és aki fontos szereplője volt a szövetségkötéseknek és diplomáciának.Üdv Levente
Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> írta:
>
Javítás :a helyesírás javító program viccesen szintaktikusan elváltozottat írt ez helyesen :szifilitikusan elváltozott .
Kiegészítés :az indánknak egyetlen hatásos fegyverük volt a spanyolokkal szemben de csak azokkal szemben akik láncinget viseltek egy nagyon erős tű hegyes obszidián kőhegyű nyílvesszőt lövő nyíl.Ez simán átütötte a láncinget de a lemez vért ellen hatástalan volt. A spanyolok általában levették a nagy melegben a steppelt energia elnyelő mellényüket így a láncing már semmit sem ért.Aztán a spanyolok rájöttek hogy az indiánok is viselnek steppelt szövetvértet így a láncing nem is kellett mert a legtöbb indián fegyver ellen különösen a mérgezett fúvó cső nyilacska ellen a szövet vért teljes védelmet biztosított. A nagy hőség miatt a lemezvértben vagy a steppelt mellényben a spanyol katonáknak akik alig mosakodtak olyan pazar illatuk volt hogy többször előfordult az indián uralkodók csak úgy voltak hajlandók tárgyalni a spanyolokkal hogy szolgáik füstölő tálcákat lengettek az indián előkelőségek és a spanyolok között.
E.
2020.11.14. 10:15 keltezéssel, Reinisch Egon írta:
>Az Andokban ,Mexikóban és a Mississippi völgyében milliós indán civilizációk éltek Tenochtitlan több lakossal mint a legtöbb európai város ,mégsem volt semmiféle járvány arrafelé MERT NEM VOLTAK NAGY ÁLLATTARTÓK !
>Az amerikai kontinensen csak ötféle házi állatot tartottak:Mexikóban pulykát az Andokban lámát/alpakkát és tengeri malacot a Trópusi övezetben pézsmarécét és egész Amerika szerte kutyát .Azonban ezeket az állatokat sem tartották nagy tömegben és ezek az állatok sem terjesztettek járványos betegségeket.Így tehát hatalmas ember tömeget is élhetnek együtt járvány nélkül ha nincs köztük fertőző vírus és baktérium.
>Amikor Cortez 600 katonával partra szállt nem csak a lemezt vért az acél kard a muskéta és a lovasság miatt volt fölényben az egyébként százezres haderővel rendelkező azték birodalommal szemben hanem biológiai tömegpusztító fegyverként hozták magukkal a himlőt.Mexico 20 milliós indián lakossága egy 1618-s spanyol becslés szerint már csak 1,6 millió volt.
>Amikor Hernando de Soto spanyol konkvisztádor eljutott a mai Egyesült Államok délkeleti részére olyan indián városokat talált amelyek már temetőkké váltak és egy elő ember nem volt bennük mert az eurázsiai vírusok és baktériumok már mint egy előőrs megelőzték a spanyolokat.
>Tehát nem csak az elszigeteltség hanem a háziállatok hiánya is teljes járvány mentességet biztosított az indiánoknak hiszen pl. a Mississippi völgyében vagy a puebló indiánoknál 2000 -3000 létszámú falvak /városok is voltak még sem volt semmilyen fertőző betegségük az ott élőknek.Az indiánok Amerika szerte annyira járvány mentesek voltak hogy semmiféle védettség nem alakult ki bennük az európaiak által hozott betegségekkel szemben.A spanyol vissza Európában nem is hoztak semmilyen fertőzést az egy vitatott szifiliszt kivéve .Azonban manapság már találtak ókori római szarkofágban szintaktikusan elváltozott csontozatú ember maradványait tehát a szifilisz is jel volt európában már régen.
>Minden jelentősebb emberről emberre terjedő járványunkat Eurázsiában a háziállatainktól kaptuk meg.A spanyolok először bevitték az himlőt a kanyarót a tífuszt És AZ INFLUENZÁT az amerikai kontinensre majd ezt követte a torokgyík a pestis mumpsz a szamárköhögés és elsősorban a tüdővész.A tüdővészt pl. a tehén és a teve tejtől lehet megkapni ha valaki forralatlanul issza egészség ügyileg nem ellenőrzött állattól mind a mai napig sok régióban.
>Üdv. Egon
>2020.11.13. 20:57 keltezéssel, László Baják írta:
>>A tétel egész pontosan úgy hangzik, hogy amíg az emberiség egymástól elszigetelt kisközösségekben élt, addig nem volt esélye annak, hogy járványos mértékben terjedjenek a betegségek. Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2020. nov. 13., P, 20:18):
>>>Kedves Lista !
>>>A beszélgetés elején elhangzik.hogy a járványok egyidősek az emberiséggel.
>>>Ez kategorikusan nem így van.A járványok csak az állattartó emberiséggel egyidősek még a növénytermesztő emberiség sem volt túlzottan átfertőzött járványokkal.
>>>Erre ékes bizonyíték az helyzet amikor a spanyolok partra szálltak Amerikában az indiánoknak szinte semmilyen fertőző betegségük nem volt mert a lámán és alpakkán és a kutyán kívül nem volt házi állatuk.Amerikába későn érkezett meg az ember a jégkorszakban aki az óceáni tengeri jégtakaró határán ment át először ( a Bering szoroson később ) a mai Franciaország térségéből.Az ott élő nagytestű állatokat így például a lovat rövid időn belül kiirtotta mert az állatok nem készültek fel az ember vadászatára .Eurázsiában ahol az állatok együtt éltek a vadászati technológia szempontjából felcseperedő emberrel az állatok megtanulták félni az embert de erre Amerikában és Ausztráliában nem volt idejük.Így csak Eurázsiában maradtak befogható tenyészthető állatok pl.szarvasmarha ,ló,disznó,kecske,juh,teve,bivaly hogy csak a nagyobb testűeket írjam le.
>>>Ez ugyan civilizációs előnyt jelentett számunkra de az állattenyésztő ember majdnem kipusztult az állatok okozta fertőzésektől de aztán valamennyi védettséget felszedtek őseink.De az indiánok számára a tüdőbaj,a fekete himlő de még a bárányhimlő a kanyaró stb. is halálos veszélyt jelentett.A szifiliszt sem Amerikából hozták be a spanyolok mert már az ókori Rómában is jelen volt csak akkor még egy gyerekbetegség volt (bármilyen hihetetlen is ez ma már ).
>>>A vadászó,halászó gyüjtögető emberiség csoportjai ritkán találkoztak egy idő után elhagyták szállásukat a saját szemetüket és nem tartottak állatokat tehát nem alakulhatott ki járvány. Általában sokkal egészségesebbek és sokkal jobban tápláltabbak voltak mint a magát agyon robotoló egyoldalú táplálkozású letelepült ember.Aki még meg is kapott egy csomó ragályt.A vándorló emberek majdnem kétszer annyi ideig éltek mint a korai állattartók.Bizony- bizony a letelepülés egy veszélyes döntés volt !
>>>Bár ezt a legtöbben másképp gondolják de ezt igazolják a kutatások.
>>>Üdv. Egon
>>>2020.11.13. 18:20 keltezéssel, Emoke Greschik írta:
>>>>Így győzte le Európa a pestis harmadik hullámáthttps://vasarnap.hu/2020/11/13/igy-gyozte-le-europa-a-pestis-harmadik-hullamat/
>>>>A pestis, vagyis a „fekete halál" óriási emberveszteségeket okozott a középkori Európában, de a fertőző betegség harmadik hullámát az újkor derekán már sikerült megakadályozni. A pestisről és a járványok történetéről beszélgettünk Horányi Ildikóval, a Magyar Nemzeti Múzeum Semmelweis Orvostörténeti Múzeumának főmuzeológusával.
>>>>– A járványok története egyidős az emberiséggel. Tudunk valamit a legelső pandémiáról?
>>>>– Járványok mindig is voltak, de hogy melyik és mikor lehetett az első, azt nem tudjuk. A történeti forrásokból ismert beszámolók leírt tünetegyüttesei ellenére sem lehet pontosan tudni, hogy milyen betegségeket takarhattak. Korábban összefoglaló neveket használtak a járványokra. A pestis szó is annyit jelent latinul, hogy fertőzés, csak később lett a konkrét betegség megnevezése is.
>>>>>A forrásokból annyi bizonyos, hogy pestis-, himlő-, valamint TBC-járvány már az ókorban is megjelent, és megtizedelte az európai népességet.
>>>>Id. Pieter Brueghel: A halál diadala című festménye, 1562, részlet (Forrás: Wikipedia.hu)
>>>>– Mikor jelent meg a pestisjárvány Európában?
>>>>
>>>>– A pestisnek több hulláma volt, az első hullám a 4-5. században jött létre, Justinianus uralkodása alatt. A betegség végigsöpört Itálián, de tovább nem jutott a kontinensen. Ez viszont nem mondható el a második hullámról, mely 1348-ban tört ki, és két év alatt egész Európában – így Magyarországon is – nagy emberveszteséget okozott. A járvány kiváltó oka hazánkban az volt, hogy a keresztes hadjáratokból hazaérkező katonák behurcolták a betegséget otthonaikba, ott pedig gyorsan elterjedt.
>>>>– A feudális európai államok hogyan próbáltak megoldásokat találni a pestisjárvány terjedése ellen?
>>>>– Az első nehézséget az jelentette, hogy nem tudták, mi okozhatja a betegséget. A kórokozók, a mikroorganizmusok léte a 19. század utolsó harmadáig az emberiség előtt rejtve maradt. Csak találgatni tudtak, többféle elmélet született arról, hogy mi váltja ki ezeket a megbetegedéseket.
>>>>
>>>>>Abban azonban mindenki egyetértett a középkori Európában – még az orvosok is –, hogy a járvány Isten büntetése.
>>>>Mindemellett racionális magyarázatok is születtek, melyek főleg két elmélet köré épültek.
>>>>Már az ókorban is voltak olyan vélekedések, melyek szerint valami apró, szabad szemmel nem látható miazma okozhatja a fertőzést. Ezen az úton haladt a járványtan nagy humanista orvosa, Girolamo Fracastoro is. A miazmatikusok úgy gondolták, a betegségek okáért a megromló levegő, a környezeti hatások a felelősek. Úgy vélték, hogy a föld kipárolgása, a rossz, szennyezett levegő okozhatja a betegséget, ezért úgy is hívták, mefitikus, azaz ördögi pára.
>>>>Arat a halál. Részlet id. Pieter Brueghel: A halál diadala című festményéből (Forrás: Wikipedia.hu)
>>>>Az elmélet hívei védekezési módokat is kidolgoztak; a betegséget a levegő tisztán tartásával kívánták megelőzni. Ezért járványos időben a levegő tisztítására illatos anyagok égetését és párologtatását írták elő. Hitték, hogy a rossz szagok egyben ártalmasak is, melyeket illatokkal, füstöléssel tudnak hatástalanítani.
>>>>>
>>>>A miazmatikusok nagy gondot fordítottak a holtak eltemetésére, mert úgy vélték, a holttestek „kigőzölgése” is okozhat fertőzést, ezért hamar meghatározták a szükségtemetések módját is. A templomi ravatalozások járvány idején elmaradtak, gyorsítva temették el az elhunytakat. A későbbiekben pedig a temetőket higiénés és járványügyi okokból a települések határain kívülre száműzték.
>>>>– Milyen szerepe volt a középkorban a pestisdoktorok által viselt különös, mindenki által ismert csőrös álarcoknak?
>>>>– A miazmatikusok elképzelései alapján azt a cél szolgálták, hogy a megromlott levegő ne érintkezzen az orvos testével. A maszk csőrébe illatos anyagokat tettek, melyek „fertőtlenítették” és megszűrték a levegőt.
>>>>Így ezek nem is maszkoknak, hanem inkább a gázálarc elődeinek tekinthetőek.
>>>>Az orvosok másik fontos védőeszköze a ruhájuk volt, mely olyan anyagból – általában marhabőrből – készült, melyen nem hatolt át a levegő. A ruhavégeket is szorosan elkötötték.
>>>>Pestis doktor Paul Fürst metszetén, részlet. (Forrás: Wikipedia.com)
>>>>– A védekezés mellett milyen gyógymódokat javasoltak a miazmatikusok a betegeknek?
>>>>– Tudni kell, hogy abban a korban az antik humorálpatológia elmélete szerint rendszerezték a betegségeket. Azt hangsúlyozták, hogy az egyensúlyt kell fenntartani az emberekben. Járvány idején is azt javasolták, hogy egészséges életmódot folytassanak az emberek. Nemcsak a testi, hanem egyben a lelki, pszichés egészségre is törekedtek. A gyógymódjaikkal, kezeléseikkel a harmóniát akarták megőrizni. Giovanni Boccaccio Dekameronjában egyesek tréfás történetek mesélésével várják ki a járvány végét, mellyel egyben a lelki egészséget, a vitalitás megőrzését is el kívánták érni.
>>>>– Említette, hogy volt egy másik elképzelés is, amellyel a megbetegedéseket kívánták magyarázni.
>>>>– Igen, egy másik elmélet képviselői szerint nem megromlott környezeti hatások okozzák a járványokat, hanem maguk az emberi kontaktusok. Ők voltak az úgynevezett kontagionisták, akiknek köszönhetjük a karantén és a vesztegzár intézményeit.
>>>>Ők elsősorban a betegek elkülönítését szorgalmazták. Eleinte mindezt úgy oldották meg, hogy bezárták őket a saját házaikba – az egészséges családtagjaikkal együtt. Ez nem igazán volt egy jó megoldás, hiszen az egészségesek is megbetegedtek, másrészt sok családtag félelmében elmenekült, magára hagyta a betegeket… A 17. századtól már a betegek elkülönítését tanácsolták, ekkor hozták létre az első járványkórházakat. Ezek nem hasonlíthatóak össze a mai kórházainkkal, inkább ispotályok, betegmegőrzők voltak, ahol orvos is alig akadt. A híresen rossz körülmények miatt sokan nem merték kiadni saját betegeiket.
>>>>Pestis lazarett Bécsben, 1709 novemberében (Forrás: Wikipedia.com)
>>>>– A karantént mikor alkalmazták először?
>>>>– 1348-49-es pestisjárvány idején már születtek olyan szabályozások, melyek harminc napra megtiltották a hajók itáliai kikötését. Velence hatására ezt szigorították negyven napra, így jött létre a karantén (negyven) kifejezésünk, melyet a mai napig használunk.
>>>>A városokra alkalmazott karanténok mindig sok gazdasági és társadalmi problémát okoztak, hiszen a földművesek nem jutottak ki a földjeikre, így az élelmiszerellátásban is komoly problémák keletkeztek.
>>>>A védekező intézkedésekről eleinte a helyi település vezetői döntöttek. Később, a felvilágosult abszolutizmus korában már tudtak olyan központi rendelkezéseket hozni, amelyekkel nagyobb területeket tudtak szabályozni. Ekkor jött létre a határzár intézménye, a cordon sanitaire, amit egészségügyi kordonnak is nevezünk. Ezek már jóval nagyobb területeket, akár tartományi területeket is elzárhattak.
>>>>>
>>>>Magyarországnak – az ezeréves határ mellett – ugyancsak megvoltak ezek a cordon sanitaire-jei. Aki bebocsátást akart nyerni az országba, annak egészségügyi útlevelet kellett felmutatnia, vagy 40 napot kellett eltöltenie ezekben a veszteglő intézményekben. Külön házakat és szobákat is kaptak, hogy az utazók ne keveredjenek, ne adják át egymásnak a fertőzést. Külön kocsmájuk, éttermük, kórházuk és papjuk is volt. A létesítményeket pedig a katonaság őrizte.
>>>>– A 18. századra ezek az intézkedések megakadályozták, hogy a pestis visszatérjen?
>>>>
>>>>– Igen, ez volt az a kor, amikor a pestis el is tűnt Európából. A harmadik hullám még megjelent, de már csak Ázsiában pusztított.
>>>>>Fontos megemlíteni, hogy nem feltétlenül csak a kiépült vesztegzár intézményének volt köszönhető az, hogy Európa megmenekült.
>>>>Furcsa módon a vándorpatkány és a házipatkány megváltozott szerepe is közrejátszhatott ebben a folyamatban. A pestis kórokozója, a bolhának az egyik parazitája, mely előszeretettel élt a házi patkány bundájában. A harmincéves háború alatt azonban a déli irányban vonuló svéd-norvég seregek elterjesztették a kontinensen az úgynevezett norvég patkányt, a vándorpatkányt. A nagyobb testű, agresszív rágcsáló kiszorította a házipatkányt az ember környezetéből. A behurcolt vándorpatkányon viszont valamiért nem jelent meg a bolha, ezért – a 14. századdal ellentétben – nem terjesztették a pestist a rágcsálók.
>>>>Természetesen a pestis megszűnéséhez hozzájárultak a közegészségügyi rendelkezések, akkori szóhasználattal: az Orvosi Rendészet szabályai is, melyeket mindenkinek be kellett tartania.
>>>>
>>>>Horányi Ildikóval, a Magyar Nemzeti Múzeum Semmelweis Orvostörténeti Múzeumána
>>>> Mentes a vírusoktól. www.avg.com
>>>> _______________________________________________ Grem mailing list Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>_______________________________________________
>>>Grem mailing list
>>>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>> _______________________________________________ Grem mailing list Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> _______________________________________________ Grem mailing list Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
Javítás :a helyesírás javító program viccesen szintaktikusan
elváltozottat írt ez helyesen :szifilitikusan elváltozott .
Kiegészítés :az indánknak egyetlen hatásos fegyverük volt a
spanyolokkal szemben de csak azokkal szemben akik láncinget
viseltek egy nagyon erős tű hegyes obszidián kőhegyű nyílvesszőt
lövő nyíl.Ez simán átütötte a láncinget de a lemez vért ellen
hatástalan volt. A spanyolok általában levették a nagy melegben a
steppelt energia elnyelő mellényüket így a láncing már semmit sem
ért.Aztán a spanyolok rájöttek hogy az indiánok is viselnek
steppelt szövetvértet így a láncing nem is kellett mert a legtöbb
indián fegyver ellen különösen a mérgezett fúvó cső nyilacska
ellen a szövet vért teljes védelmet biztosított. A nagy hőség
miatt a lemezvértben vagy a steppelt mellényben a spanyol
katonáknak akik alig mosakodtak olyan pazar illatuk volt hogy
többször előfordult az indián uralkodók csak úgy voltak hajlandók
tárgyalni a spanyolokkal hogy szolgáik füstölő tálcákat lengettek
az indián előkelőségek és a spanyolok között.
E.
2020.11.14. 10:15 keltezéssel, Reinisch
Egon írta:
Az Andokban ,Mexikóban és a Mississippi völgyében milliós indán
civilizációk éltek Tenochtitlan több lakossal mint a legtöbb
európai város ,mégsem volt semmiféle járvány arrafelé MERT NEM
VOLTAK NAGY ÁLLATTARTÓK !
Az amerikai kontinensen csak ötféle házi állatot
tartottak:Mexikóban pulykát az Andokban lámát/alpakkát és
tengeri malacot a Trópusi övezetben pézsmarécét és egész Amerika
szerte kutyát .Azonban ezeket az állatokat sem tartották nagy
tömegben és ezek az állatok sem terjesztettek járványos
betegségeket.Így tehát hatalmas ember tömeget is élhetnek együtt
járvány nélkül ha nincs köztük fertőző vírus és baktérium.
Amikor Cortez 600 katonával partra szállt nem csak a lemezt
vért az acél kard a muskéta és a lovasság miatt volt fölényben
az egyébként százezres haderővel rendelkező azték birodalommal
szemben hanem biológiai tömegpusztító fegyverként hozták
magukkal a himlőt.Mexico 20 milliós indián lakossága egy 1618-s
spanyol becslés szerint már csak 1,6 millió volt.
Amikor Hernando de Soto spanyol konkvisztádor eljutott a mai
Egyesült Államok délkeleti részére olyan indián városokat talált
amelyek már temetőkké váltak és egy elő ember nem volt bennük
mert az eurázsiai vírusok és baktériumok már mint egy előőrs
megelőzték a spanyolokat.
Tehát nem csak az elszigeteltség hanem a háziállatok hiánya is
teljes járvány mentességet biztosított az indiánoknak hiszen
pl. a Mississippi völgyében vagy a puebló indiánoknál 2000 -3000
létszámú falvak /városok is voltak még sem volt semmilyen
fertőző betegségük az ott élőknek.Az indiánok Amerika szerte
annyira járvány mentesek voltak hogy semmiféle védettség nem
alakult ki bennük az európaiak által hozott betegségekkel
szemben.A spanyol vissza Európában nem is hoztak semmilyen
fertőzést az egy vitatott szifiliszt kivéve .Azonban manapság
már találtak ókori római szarkofágban szintaktikusan elváltozott
csontozatú ember maradványait tehát a szifilisz is jel volt
európában már régen.
Minden jelentősebb emberről emberre terjedő járványunkat
Eurázsiában a háziállatainktól kaptuk meg.A spanyolok először
bevitték az himlőt a kanyarót a tífuszt És AZ INFLUENZÁT az
amerikai kontinensre majd ezt követte a torokgyík a pestis
mumpsz a szamárköhögés és elsősorban a tüdővész.A tüdővészt pl.
a tehén és a teve tejtől lehet megkapni ha valaki forralatlanul
issza egészség ügyileg nem ellenőrzött állattól mind a mai
napig sok régióban.
Üdv. Egon
2020.11.13. 20:57 keltezéssel, László
Baják írta:
A tétel egész pontosan úgy hangzik, hogy amíg az
emberiség egymástól elszigetelt kisközösségekben élt, addig
nem volt esélye annak, hogy járványos mértékben terjedjenek a
betegségek.
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
Reinisch Egon reinisch at t-online.hu>
ezt írta (időpont: 2020. nov. 13., P, 20:18):
Kedves Lista !
A beszélgetés elején elhangzik.hogy a járványok
egyidősek az emberiséggel.
Ez kategorikusan nem így van.A járványok csak az
állattartó emberiséggel egyidősek még a növénytermesztő
emberiség sem volt túlzottan átfertőzött járványokkal.
Erre ékes bizonyíték az helyzet amikor a spanyolok
partra szálltak Amerikában az indiánoknak szinte
semmilyen fertőző betegségük nem volt mert a lámán és
alpakkán és a kutyán kívül nem volt házi
állatuk.Amerikába későn érkezett meg az ember a
jégkorszakban aki az óceáni tengeri jégtakaró határán
ment át először ( a Bering szoroson később ) a mai
Franciaország térségéből.Az ott élő nagytestű állatokat
így például a lovat rövid időn belül kiirtotta mert az
állatok nem készültek fel az ember vadászatára
.Eurázsiában ahol az állatok együtt éltek a vadászati
technológia szempontjából felcseperedő emberrel az
állatok megtanulták félni az embert de erre Amerikában
és Ausztráliában nem volt idejük.Így csak Eurázsiában
maradtak befogható tenyészthető állatok pl.szarvasmarha
,ló,disznó,kecske,juh,teve,bivaly hogy csak a nagyobb
testűeket írjam le.
Ez ugyan civilizációs előnyt jelentett számunkra de az
állattenyésztő ember majdnem kipusztult az állatok
okozta fertőzésektől de aztán valamennyi védettséget
felszedtek őseink.De az indiánok számára a tüdőbaj,a
fekete himlő de még a bárányhimlő a kanyaró stb. is
halálos veszélyt jelentett.A szifiliszt sem Amerikából
hozták be a spanyolok mert már az ókori Rómában is
jelen volt csak akkor még egy gyerekbetegség volt
(bármilyen hihetetlen is ez ma már ).
A vadászó,halászó gyüjtögető emberiség csoportjai
ritkán találkoztak egy idő után elhagyták szállásukat
a saját szemetüket és nem tartottak állatokat tehát nem
alakulhatott ki járvány. Általában sokkal
egészségesebbek és sokkal jobban tápláltabbak voltak
mint a magát agyon robotoló egyoldalú táplálkozású
letelepült ember.Aki még meg is kapott egy csomó
ragályt.A vándorló emberek majdnem kétszer annyi ideig
éltek mint a korai állattartók.Bizony- bizony a
letelepülés egy veszélyes döntés volt !
Bár ezt a legtöbben másképp gondolják de ezt igazolják
a kutatások.
Üdv. Egon
2020.11.13. 18:20 keltezéssel, Emoke Greschik írta:
Így győzte le Európa a pestis harmadik hullámát
https://vasarnap.hu/2020/11/13/igy-gyozte-le-europa-a-pestis-harmadik-hullamat/
A
pestis, vagyis a „fekete halál" óriási
emberveszteségeket okozott a középkori
Európában, de a fertőző betegség harmadik
hullámát az újkor derekán már sikerült
megakadályozni. A pestisről és a
járványok történetéről beszélgettünk
Horányi Ildikóval, a Magyar Nemzeti Múzeum
Semmelweis Orvostörténeti Múzeumának
főmuzeológusával.
– A járványok története egyidős az
emberiséggel. Tudunk valamit a legelső
pandémiáról?
– Járványok
mindig is voltak, de hogy melyik és mikor
lehetett az első, azt nem tudjuk. A
történeti forrásokból ismert beszámolók leírt
tünetegyüttesei ellenére sem lehet pontosan tudni,
hogy milyen betegségeket takarhattak. Korábban
összefoglaló neveket használtak a járványokra. A
pestis szó is annyit
jelent latinul, hogy fertőzés, csak
később lett a konkrét betegség megnevezése is.
A forrásokból annyi
bizonyos, hogy pestis-, himlő-, valamint
TBC-járvány már az ókorban is megjelent, és
megtizedelte az európai népességet.
Id.
Pieter Brueghel: A halál diadala című festménye,
1562, részlet (Forrás: Wikipedia.hu)
– Mikor jelent meg a pestisjárvány
Európában?
– A
pestisnek több hulláma volt, az első hullám a
4-5. században jött létre, Justinianus
uralkodása alatt. A betegség végigsöpört
Itálián, de tovább nem jutott a kontinensen. Ez
viszont nem mondható el a
második hullámról, mely 1348-ban tört ki, és
két év alatt egész Európában – így
Magyarországon is – nagy emberveszteséget
okozott. A járvány kiváltó oka
hazánkban az volt, hogy a
keresztes hadjáratokból hazaérkező katonák
behurcolták a betegséget otthonaikba, ott
pedig gyorsan elterjedt.
– A
feudális európai államok hogyan próbáltak
megoldásokat találni a pestisjárvány terjedése
ellen?
– Az első nehézséget az
jelentette, hogy nem
tudták, mi okozhatja a betegséget. A
kórokozók, a mikroorganizmusok léte a 19.
század utolsó harmadáig az emberiség előtt
rejtve maradt. Csak találgatni tudtak,
többféle elmélet született arról, hogy mi váltja
ki ezeket a megbetegedéseket.
Abban
azonban mindenki egyetértett a középkori
Európában – még az orvosok is –, hogy a
járvány Isten büntetése.
Mindemellett racionális magyarázatok is
születtek, melyek főleg két elmélet köré épültek.
Már
az ókorban is voltak olyan vélekedések, melyek
szerint valami apró, szabad szemmel nem
látható miazma okozhatja a fertőzést.
Ezen az úton haladt a járványtan nagy humanista
orvosa, Girolamo Fracastoro is. A
miazmatikusok úgy gondolták, a betegségek okáért a
megromló levegő, a környezeti hatások a felelősek.
Úgy
vélték, hogy a föld kipárolgása, a rossz,
szennyezett levegő okozhatja a betegséget,
ezért úgy is hívták, mefitikus, azaz ördögi
pára.
Arat
a halál. Részlet id. Pieter Brueghel: A halál
diadala című festményéből (Forrás: Wikipedia.hu)
Az elmélet hívei védekezési módokat is
kidolgoztak; a
betegséget a levegő tisztán tartásával
kívánták megelőzni. Ezért járványos időben a
levegő tisztítására illatos anyagok égetését
és párologtatását írták elő. Hitték, hogy a
rossz szagok egyben ártalmasak is, melyeket
illatokkal, füstöléssel tudnak
hatástalanítani.
A
miazmatikusok nagy gondot fordítottak a holtak
eltemetésére, mert úgy vélték, a holttestek
„kigőzölgése” is okozhat fertőzést, ezért
hamar meghatározták a szükségtemetések módját
is. A templomi ravatalozások járvány idején
elmaradtak, gyorsítva temették el az
elhunytakat. A későbbiekben pedig a temetőket
higiénés és járványügyi okokból a települések
határain kívülre száműzték.
–
Milyen szerepe volt a középkorban a
pestisdoktorok által viselt különös, mindenki
által ismert csőrös álarcoknak?
– A miazmatikusok elképzelései
alapján
azt a cél szolgálták, hogy a megromlott levegő
ne érintkezzen az orvos testével. A maszk
csőrébe illatos anyagokat tettek, melyek
„fertőtlenítették” és megszűrték a levegőt.
Így ezek nem is maszkoknak, hanem inkább a
gázálarc elődeinek tekinthetőek.
Az
orvosok másik fontos védőeszköze a ruhájuk
volt, mely olyan anyagból – általában
marhabőrből – készült, melyen nem hatolt át a
levegő. A ruhavégeket is szorosan elkötötték.
Pestis
doktor Paul Fürst metszetén, részlet. (Forrás:
Wikipedia.com)
– A védekezés mellett milyen
gyógymódokat javasoltak a miazmatikusok a
betegeknek?
– Tudni kell, hogy abban a korban az antik
humorálpatológia elmélete szerint rendszerezték a
betegségeket. Azt
hangsúlyozták, hogy az egyensúlyt kell
fenntartani az emberekben. Járvány idején is
azt javasolták, hogy egészséges életmódot
folytassanak az emberek. Nemcsak a testi,
hanem egyben a lelki, pszichés egészségre is
törekedtek. A gyógymódjaikkal,
kezeléseikkel a harmóniát akarták megőrizni. Giovanni
Boccaccio Dekameronjában
egyesek tréfás történetek mesélésével várják
ki a járvány végét, mellyel egyben a lelki
egészséget, a vitalitás megőrzését is el
kívánták érni.
– Említette, hogy volt egy másik
elképzelés is, amellyel a megbetegedéseket
kívánták magyarázni.
– Igen, egy
másik elmélet képviselői szerint
nem megromlott környezeti hatások okozzák
a járványokat, hanem maguk
az emberi kontaktusok. Ők voltak az
úgynevezett kontagionisták, akiknek
köszönhetjük a karantén és a vesztegzár
intézményeit.
Ők
elsősorban a betegek elkülönítését
szorgalmazták. Eleinte mindezt úgy oldották
meg, hogy bezárták őket a saját házaikba – az
egészséges családtagjaikkal együtt. Ez nem
igazán volt egy jó megoldás, hiszen az
egészségesek is megbetegedtek, másrészt sok
családtag félelmében elmenekült, magára hagyta
a betegeket… A 17. századtól már a
betegek elkülönítését tanácsolták, ekkor
hozták létre az első járványkórházakat.
Ezek nem hasonlíthatóak össze a mai kórházainkkal,
inkább ispotályok, betegmegőrzők voltak, ahol
orvos is alig akadt. A híresen rossz körülmények
miatt sokan nem merték kiadni saját betegeiket.
Pestis
lazarett Bécsben, 1709 novemberében (Forrás:
Wikipedia.com)
– A
karantént mikor alkalmazták először?
– 1348-49-es
pestisjárvány idején már születtek olyan
szabályozások, melyek harminc napra
megtiltották a hajók itáliai kikötését.
Velence hatására ezt szigorították negyven napra,
így
jött létre a karantén (negyven) kifejezésünk,
melyet a mai napig használunk.
A
városokra alkalmazott karanténok mindig sok
gazdasági és társadalmi problémát okoztak,
hiszen a földművesek nem jutottak ki a
földjeikre, így az élelmiszerellátásban is
komoly problémák keletkeztek.
A védekező intézkedésekről eleinte a helyi
település vezetői döntöttek. Később, a
felvilágosult abszolutizmus korában már tudtak
olyan központi rendelkezéseket hozni,
amelyekkel nagyobb területeket tudtak
szabályozni. Ekkor jött létre a határzár
intézménye, a cordon sanitaire, amit
egészségügyi kordonnak is nevezünk.
Ezek már jóval nagyobb területeket, akár
tartományi területeket is elzárhattak.
Magyarországnak
– az ezeréves határ mellett – ugyancsak
megvoltak ezek a cordon sanitaire-jei. Aki
bebocsátást akart nyerni az országba, annak
egészségügyi útlevelet kellett felmutatnia,
vagy 40 napot kellett eltöltenie ezekben a
veszteglő intézményekben. Külön
házakat és szobákat is kaptak, hogy az utazók ne
keveredjenek, ne adják át egymásnak a fertőzést. Külön
kocsmájuk, éttermük, kórházuk és papjuk is
volt. A létesítményeket pedig a katonaság
őrizte.
– A
18. századra ezek az intézkedések
megakadályozták, hogy a pestis visszatérjen?
–
Igen, ez volt az a kor, amikor a pestis el is
tűnt Európából. A harmadik hullám még
megjelent, de már
csak Ázsiában pusztított.
Fontos megemlíteni, hogy nem feltétlenül csak a
kiépült vesztegzár intézményének volt köszönhető
az, hogy Európa megmenekült.
Furcsa módon a vándorpatkány és a házipatkány
megváltozott szerepe is közrejátszhatott ebben a
folyamatban. A
pestis kórokozója, a bolhának az egyik
parazitája, mely előszeretettel élt a házi
patkány bundájában. A harmincéves háború alatt
azonban a déli irányban vonuló svéd-norvég
seregek elterjesztették a kontinensen az
úgynevezett norvég patkányt, a vándorpatkányt.
A nagyobb testű, agresszív rágcsáló
kiszorította a házipatkányt az ember
környezetéből. A behurcolt vándorpatkányon
viszont valamiért nem jelent meg a bolha,
ezért – a 14. századdal ellentétben – nem
terjesztették a pestist a rágcsálók.
Természetesen
a pestis megszűnéséhez hozzájárultak a
közegészségügyi rendelkezések, akkori
szóhasználattal: az Orvosi Rendészet
szabályai is, melyeket mindenkinek be kellett
tartania.
Horányi Ildikóval, a Magyar Nemzeti Múzeum
Semmelweis Orvostörténeti Múzeumána
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20201114/856ab1dc/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról