<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p>Javítás :a helyesírás javító program viccesen szintaktikusan
elváltozottat írt ez helyesen :szifilitikusan elváltozott .</p>
<p>Kiegészítés :az indánknak egyetlen hatásos fegyverük volt a
spanyolokkal szemben de csak azokkal szemben akik láncinget
viseltek egy nagyon erős tű hegyes obszidián kőhegyű nyílvesszőt
lövő nyíl.Ez simán átütötte a láncinget de a lemez vért ellen
hatástalan volt. A spanyolok általában levették a nagy melegben a
steppelt energia elnyelő mellényüket így a láncing már semmit sem
ért.Aztán a spanyolok rájöttek hogy az indiánok is viselnek
steppelt szövetvértet így a láncing nem is kellett mert a legtöbb
indián fegyver ellen különösen a mérgezett fúvó cső nyilacska
ellen a szövet vért teljes védelmet biztosított. A nagy hőség
miatt a lemezvértben vagy a steppelt mellényben a spanyol
katonáknak akik alig mosakodtak olyan pazar illatuk volt hogy
többször előfordult az indián uralkodók csak úgy voltak hajlandók
tárgyalni a spanyolokkal hogy szolgáik füstölő tálcákat lengettek
az indián előkelőségek és a spanyolok között.<br>
</p>
<p>E.<br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2020.11.14. 10:15 keltezéssel, Reinisch
Egon írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:485b5909-5ec3-aa3c-21b0-ed7dc39e7964@t-online.hu">
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
<p>Az Andokban ,Mexikóban és a Mississippi völgyében milliós indán
civilizációk éltek Tenochtitlan több lakossal mint a legtöbb
európai város ,mégsem volt semmiféle járvány arrafelé MERT NEM
VOLTAK NAGY ÁLLATTARTÓK !</p>
<p>Az amerikai kontinensen csak ötféle házi állatot
tartottak:Mexikóban pulykát az Andokban lámát/alpakkát és
tengeri malacot a Trópusi övezetben pézsmarécét és egész Amerika
szerte kutyát .Azonban ezeket az állatokat sem tartották nagy
tömegben és ezek az állatok sem terjesztettek járványos
betegségeket.Így tehát hatalmas ember tömeget is élhetnek együtt
járvány nélkül ha nincs köztük fertőző vírus és baktérium.</p>
<p>Amikor Cortez 600 katonával partra szállt nem csak a lemezt
vért az acél kard a muskéta és a lovasság miatt volt fölényben
az egyébként százezres haderővel rendelkező azték birodalommal
szemben hanem biológiai tömegpusztító fegyverként hozták
magukkal a himlőt.Mexico 20 milliós indián lakossága egy 1618-s
spanyol becslés szerint már csak 1,6 millió volt.</p>
<p>Amikor Hernando de Soto spanyol konkvisztádor eljutott a mai
Egyesült Államok délkeleti részére olyan indián városokat talált
amelyek már temetőkké váltak és egy elő ember nem volt bennük
mert az eurázsiai vírusok és baktériumok már mint egy előőrs
megelőzték a spanyolokat.</p>
<p>Tehát nem csak az elszigeteltség hanem a háziállatok hiánya is
teljes járvány mentességet biztosított az indiánoknak hiszen
pl. a Mississippi völgyében vagy a puebló indiánoknál 2000 -3000
létszámú falvak /városok is voltak még sem volt semmilyen
fertőző betegségük az ott élőknek.Az indiánok Amerika szerte
annyira járvány mentesek voltak hogy semmiféle védettség nem
alakult ki bennük az európaiak által hozott betegségekkel
szemben.A spanyol vissza Európában nem is hoztak semmilyen
fertőzést az egy vitatott szifiliszt kivéve .Azonban manapság
már találtak ókori római szarkofágban szintaktikusan elváltozott
csontozatú ember maradványait tehát a szifilisz is jel volt
európában már régen.<br>
</p>
<p>Minden jelentősebb emberről emberre terjedő járványunkat
Eurázsiában a háziállatainktól kaptuk meg.A spanyolok először
bevitték az himlőt a kanyarót a tífuszt És AZ INFLUENZÁT az
amerikai kontinensre majd ezt követte a torokgyík a pestis
mumpsz a szamárköhögés és elsősorban a tüdővész.A tüdővészt pl.
a tehén és a teve tejtől lehet megkapni ha valaki forralatlanul
issza egészség ügyileg nem ellenőrzött állattól mind a mai
napig sok régióban.</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2020.11.13. 20:57 keltezéssel, László
Baják írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:CAKHZGKy4-2cZP-rpri1qAX3iZa5oayeNt_Mi1peGic96VeJtKw@mail.gmail.com">
<meta http-equiv="content-type" content="text/html;
charset=UTF-8">
<div dir="ltr">A tétel egész pontosan úgy hangzik, hogy amíg az
emberiség egymástól elszigetelt kisközösségekben élt, addig
nem volt esélye annak, hogy járványos mértékben terjedjenek a
betegségek. </div>
<div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tbody>
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif"
alt="" style="width: 46px; height: 29px;"
moz-do-not-send="true" width="46" height="29"></a></td>
<td
style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
a vírusoktól. <a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" style="color:#4453ea"
moz-do-not-send="true">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a
href="mailto:reinisch@t-online.hu" moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2020. nov. 13., P, 20:18):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px
0.8ex;border-left:1px solid
rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div>
<p>Kedves Lista !</p>
<p>A beszélgetés elején elhangzik.hogy a járványok
egyidősek az emberiséggel.</p>
<p>Ez kategorikusan nem így van.A járványok csak az
állattartó emberiséggel egyidősek még a növénytermesztő
emberiség sem volt túlzottan átfertőzött járványokkal.</p>
<p>Erre ékes bizonyíték az helyzet amikor a spanyolok
partra szálltak Amerikában az indiánoknak szinte
semmilyen fertőző betegségük nem volt mert a lámán és
alpakkán és a kutyán kívül nem volt házi
állatuk.Amerikába későn érkezett meg az ember a
jégkorszakban aki az óceáni tengeri jégtakaró határán
ment át először ( a Bering szoroson később ) a mai
Franciaország térségéből.Az ott élő nagytestű állatokat
így például a lovat rövid időn belül kiirtotta mert az
állatok nem készültek fel az ember vadászatára
.Eurázsiában ahol az állatok együtt éltek a vadászati
technológia szempontjából felcseperedő emberrel az
állatok megtanulták félni az embert de erre Amerikában
és Ausztráliában nem volt idejük.Így csak Eurázsiában
maradtak befogható tenyészthető állatok pl.szarvasmarha
,ló,disznó,kecske,juh,teve,bivaly hogy csak a nagyobb
testűeket írjam le.<br>
</p>
<p>Ez ugyan civilizációs előnyt jelentett számunkra de az
állattenyésztő ember majdnem kipusztult az állatok
okozta fertőzésektől de aztán valamennyi védettséget
felszedtek őseink.De az indiánok számára a tüdőbaj,a
fekete himlő de még a bárányhimlő a kanyaró stb. is
halálos veszélyt jelentett.A szifiliszt sem Amerikából
hozták be a spanyolok mert már az ókori Rómában is
jelen volt csak akkor még egy gyerekbetegség volt
(bármilyen hihetetlen is ez ma már ).</p>
<p>A vadászó,halászó gyüjtögető emberiség csoportjai
ritkán találkoztak egy idő után elhagyták szállásukat
a saját szemetüket és nem tartottak állatokat tehát nem
alakulhatott ki járvány. Általában sokkal
egészségesebbek és sokkal jobban tápláltabbak voltak
mint a magát agyon robotoló egyoldalú táplálkozású
letelepült ember.Aki még meg is kapott egy csomó
ragályt.A vándorló emberek majdnem kétszer annyi ideig
éltek mint a korai állattartók.Bizony- bizony a
letelepülés egy veszélyes döntés volt !</p>
<p>Bár ezt a legtöbben másképp gondolják de ezt igazolják
a kutatások.<br>
</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div>2020.11.13. 18:20 keltezéssel, Emoke Greschik írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">
<div>
<h2>Így győzte le Európa a pestis harmadik hullámát</h2>
</div>
<div>
<p><a
href="https://vasarnap.hu/2020/11/13/igy-gyozte-le-europa-a-pestis-harmadik-hullamat/"
target="_blank" moz-do-not-send="true">https://vasarnap.hu/2020/11/13/igy-gyozte-le-europa-a-pestis-harmadik-hullamat/</a></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
pestis, vagyis a „fekete halál" óriási
emberveszteségeket okozott a középkori
Európában, de a fertőző betegség harmadik
hullámát az újkor derekán már sikerült
megakadályozni</b></span>. A pestisről és a
járványok történetéről <u><span
style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>beszélgettünk
Horányi Ildikóval, a Magyar Nemzeti Múzeum
Semmelweis Orvostörténeti Múzeumának
főmuzeológusával.</b></span></u></p>
</div>
<div>
<p><strong>– A járványok története egyidős az
emberiséggel. Tudunk valamit a legelső
pandémiáról?</strong></p>
<p>– <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Járványok
mindig is voltak, de hogy melyik és mikor
lehetett az első, azt nem tudjuk</b></span>. A
történeti forrásokból ismert beszámolók leírt
tünetegyüttesei ellenére sem lehet pontosan tudni,
hogy milyen betegségeket takarhattak. Korábban
összefoglaló neveket használtak a járványokra.<span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A
<em>pestis</em> szó </b></span>is <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>annyit
jelent latinul, hogy <em>fertőzés, </em>csak
később lett a konkrét betegség megnevezése is.</b></span></p>
<blockquote>
<p>A forrásokból <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>annyi
bizonyos, hogy pestis-, himlő-, valamint
TBC-járvány már az ókorban is megjelent, és
megtizedelte az európai népességet.</b></span></p>
</blockquote>
<div
id="gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-attachment_134730"
style="width:807px"><a
href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/001.jpg"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/001-1024x779.jpg"
alt="" style="margin-right: 0px;"
moz-do-not-send="true" width="495"
height="377"></a>
<p
id="gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-caption-attachment-134730">Id.
Pieter Brueghel: A halál diadala című festménye,
1562, részlet (Forrás: Wikipedia.hu)</p>
</div>
<p><strong>– Mikor jelent meg a pestisjárvány
Európában?<br>
</strong><br>
– <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
pestisnek több hulláma volt, az első hullám a
4-5. században jött létre, <em>Justinianus</em>
uralkodása alatt. A betegség végigsöpört
Itálián, de tovább nem jutott a kontinensen. </b></span>Ez
viszont nem mondható el <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a
második hullámról, mely 1348-ban tört ki, és
két év alatt egész Európában – így
Magyarországon is – nagy emberveszteséget
okozott</b></span>. A járvány kiváltó oka
hazánkban az volt, hogy<span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a
keresztes hadjáratokból hazaérkező katonák
behurcolták a betegséget otthonaikba, ott
pedig gyorsan elterjedt.</b></span></p>
<p><strong>– <span
style="background-color:rgb(208,224,227)">A
feudális európai államok hogyan próbáltak
megoldásokat találni a pestisjárvány terjedése
ellen?</span></strong></p>
<strong> </strong>
<p><strong></strong>– Az első nehézséget az
jelentette, hogy <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>nem
tudták, mi okozhatja a betegséget. A
kórokozók, a mikroorganizmusok léte a 19.
század utolsó harmadáig az emberiség előtt
rejtve maradt. Csak találgatni tudtak</b></span>,
többféle elmélet született arról, hogy mi váltja
ki ezeket a megbetegedéseket.</p>
<div><a href="https://koronavirus.gov.hu/"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><span></span></a><span></span></div>
<blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Abban
azonban mindenki egyetértett a középkori
Európában – még az orvosok is –, hogy a
járvány Isten büntetése</b></span>.</p>
</blockquote>
<p>Mindemellett racionális magyarázatok is
születtek, melyek főleg két elmélet köré épültek.</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Már
az ókorban is voltak olyan vélekedések, melyek
szerint valami apró, szabad szemmel nem
látható <em>miazma</em> okozhatja a fertőzést</b></span>.
Ezen az úton haladt a járványtan nagy humanista
orvosa, <em>Girolamo Fracastoro</em> is. A
miazmatikusok úgy gondolták, a betegségek okáért a
megromló levegő, a környezeti hatások a felelősek.
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Úgy
vélték, hogy a föld kipárolgása, a rossz,
szennyezett levegő okozhatja a betegséget,
ezért úgy is hívták, mefitikus, azaz <em>ördögi
pára</em>.</b></span></p>
<div
id="gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-attachment_134731"
style="width:1010px"><a
href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/002.jpg"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/002-1024x872.jpg"
alt="" style="margin-right: 0px;"
moz-do-not-send="true" width="495"
height="422"></a>
<p
id="gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-caption-attachment-134731">Arat
a halál. Részlet id. Pieter Brueghel: A halál
diadala című festményéből (Forrás: Wikipedia.hu)</p>
</div>
<p>Az elmélet hívei védekezési módokat is
kidolgoztak; <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a
betegséget a levegő tisztán tartásával
kívánták megelőzni. Ezért járványos időben a
levegő tisztítására illatos anyagok égetését
és párologtatását írták elő. Hitték, hogy a
rossz szagok egyben ártalmasak is, melyeket
illatokkal, füstöléssel tudnak
hatástalanítani.</b></span></p>
<blockquote> </blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
miazmatikusok nagy gondot fordítottak a holtak
eltemetésére, mert úgy vélték, a holttestek
„kigőzölgése” is okozhat fertőzést, ezért
hamar meghatározták a szükségtemetések módját
is. A templomi ravatalozások járvány idején
elmaradtak, gyorsítva temették el az
elhunytakat. A későbbiekben pedig a temetőket
higiénés és járványügyi okokból a települések
határain kívülre száműzték.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>–
Milyen szerepe volt a középkorban a
pestisdoktorok által viselt különös, mindenki
által ismert csőrös álarcoknak?</strong></span></p>
<strong> </strong>
<p><strong></strong>– A miazmatikusok elképzelései
alapján<span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
azt a cél szolgálták, hogy a megromlott levegő
ne érintkezzen az orvos testével. A maszk
csőrébe illatos anyagokat tettek, melyek
„fertőtlenítették” és megszűrték a levegőt.</b></span></p>
<p>Így ezek nem is maszkoknak, hanem inkább<span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a
gázálarc elődeinek tekinthetőek.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az
orvosok másik fontos védőeszköze a ruhájuk
volt, mely olyan anyagból – általában
marhabőrből – készült, melyen nem hatolt át a
levegő. A ruhavégeket is szorosan elkötötték.</b></span></p>
<div
id="gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-attachment_134733"
style="width:790px"><a
href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/0003.jpg"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/0003-1024x638.jpg"
alt="" style="margin-right: 0px;"
moz-do-not-send="true" width="198"
height="123"></a>
<p
id="gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-caption-attachment-134733">Pestis
doktor Paul Fürst metszetén, részlet. (Forrás:
Wikipedia.com)</p>
</div>
<p><strong>– A védekezés mellett <span
style="background-color:rgb(217,234,211)">milyen
gyógymódokat javasoltak a miazmatikusok a
betegeknek</span>?</strong></p>
<p>– Tudni kell, hogy abban a korban az antik
humorálpatológia elmélete szerint rendszerezték a
betegségeket. <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Azt
hangsúlyozták, hogy az egyensúlyt kell
fenntartani az emberekben. Járvány idején is
azt javasolták, hogy egészséges életmódot
folytassanak az emberek. Nemcsak a testi,
hanem egyben a lelki, pszichés egészségre is
törekedtek. </b><span
style="background-color:rgb(255,255,255)">A </span></span><span
style="background-color:rgb(255,255,255)">g</span>yógymódjaikkal,
kezeléseikkel a harmóniát akarták megőrizni. <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><em>Giovanni
Boccaccio</em> <em>Dekameron</em>jában
egyesek tréfás történetek mesélésével várják
ki a járvány végét, mellyel egyben a lelki
egészséget, a vitalitás megőrzését is el
kívánták érni.</b></span></p>
<p><strong>– Említette, hogy volt egy másik
elképzelés is, amellyel a megbetegedéseket
kívánták magyarázni.</strong></p>
<p>– Igen, <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>egy
másik elmélet képviselői szerint</b></span>
nem megromlott környezeti hatások <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>okozzák
a járványokat,</b></span> hanem <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>maguk
az emberi kontaktusok. Ők voltak az
úgynevezett <em>kontagionisták,</em> akiknek
köszönhetjük a karantén és a vesztegzár
intézményeit.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ők
elsősorban a betegek elkülönítését
szorgalmazták. Eleinte mindezt úgy oldották
meg, hogy bezárták őket a saját házaikba – az
egészséges családtagjaikkal együtt. Ez nem
igazán volt egy jó megoldás, hiszen az
egészségesek is megbetegedtek, másrészt sok
családtag félelmében elmenekült, magára hagyta
a betegeket… </b><b>A 17. századtól már a
betegek elkülönítését tanácsolták, ekkor
hozták létre az első járványkórházakat</b></span>.
Ezek nem hasonlíthatóak össze a mai kórházainkkal,
inkább ispotályok, betegmegőrzők voltak, ahol
orvos is alig akadt. A híresen rossz körülmények
miatt sokan nem merték kiadni saját betegeiket.</p>
<div
id="gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-attachment_134735"
style="width:958px"><a
href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/Pestis-lazarett-Bécsben-az-1709.-november-23-án-kelt-királyi-rendelet-hosszú-sorát-közli-azoknak-a-városoknak-ahol-veszteglőintézetek-és-lazarettek-állítandók-fe-WIKIPEDIA.jpg"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/Pestis-lazarett-Bécsben-az-1709.-november-23-án-kelt-királyi-rendelet-hosszú-sorát-közli-azoknak-a-városoknak-ahol-veszteglőintézetek-és-lazarettek-állítandók-fe-WIKIPEDIA.jpg"
alt="" style="margin-right: 0px;"
moz-do-not-send="true" width="495"
height="401"></a>
<p
id="gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-caption-attachment-134735">Pestis
lazarett Bécsben, 1709 novemberében (Forrás:
Wikipedia.com)</p>
</div>
<p><strong>– <span
style="background-color:rgb(208,224,227)">A
karantént mikor alkalmazták először?</span></strong></p>
<p>– <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1348-49-es
pestisjárvány idején már születtek olyan
szabályozások, melyek harminc napra
megtiltották a hajók itáliai kikötését</b></span>.
Velence hatására ezt szigorították negyven napra,
í<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>gy
jött létre a karantén (negyven) kifejezésünk,
melyet a mai napig használunk.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
városokra alkalmazott karanténok mindig sok
gazdasági és társadalmi problémát okoztak,
hiszen a földművesek nem jutottak ki a
földjeikre, így az élelmiszerellátásban is
komoly problémák keletkeztek.</b></span> </p>
<p>A védekező intézkedésekről eleinte a helyi
település vezetői döntöttek. Később, <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a
felvilágosult abszolutizmus korában már tudtak
olyan központi rendelkezéseket hozni,
amelyekkel nagyobb területeket tudtak
szabályozni. Ekkor jött létre a határzár
intézménye, a <em>cordon sanitaire</em>, amit
egészségügyi kordonnak is nevezünk.</b></span><b>
</b>Ezek már jóval nagyobb területeket, akár
tartományi területeket is elzárhattak.</p>
<blockquote> </blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Magyarországnak
– az ezeréves határ mellett – ugyancsak
megvoltak ezek a cordon sanitaire-jei. Aki
bebocsátást akart nyerni az országba, annak
egészségügyi útlevelet kellett felmutatnia,
vagy 40 napot kellett eltöltenie ezekben a
veszteglő intézményekben</b></span>. Külön
házakat és szobákat is kaptak, hogy az utazók ne
keveredjenek, ne adják át egymásnak a fertőzést. <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Külön
kocsmájuk, éttermük, kórházuk és papjuk is
volt. A létesítményeket pedig a katonaság
őrizte. </b></span></p>
<p><strong>– <span
style="background-color:rgb(208,224,227)">A
18. századra ezek az intézkedések
megakadályozták, hogy a pestis visszatérjen?</span><br>
</strong><br>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>–
Igen, ez volt az a kor, amikor a pestis el is
tűnt Európából. A harmadik hullám </b></span>még
megjelent, de <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>már
csak Ázsiában pusztított.</b></span></p>
<blockquote>
<p>Fontos megemlíteni, hogy nem feltétlenül csak a
kiépült vesztegzár intézményének volt köszönhető
az, hogy Európa megmenekült.</p>
</blockquote>
<p>Furcsa módon a vándorpatkány és a házipatkány
megváltozott szerepe is közrejátszhatott ebben a
folyamatban. <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
pestis kórokozója, a bolhának az egyik
parazitája, mely előszeretettel élt a házi
patkány bundájában. A harmincéves háború alatt
azonban a déli irányban vonuló svéd-norvég
seregek elterjesztették a kontinensen az
úgynevezett norvég patkányt, a vándorpatkányt.
A nagyobb testű, agresszív rágcsáló
kiszorította a házipatkányt az ember
környezetéből. A behurcolt vándorpatkányon
viszont valamiért nem jelent meg a bolha,
ezért – a 14. századdal ellentétben – nem
terjesztették a pestist a rágcsálók. </b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Természetesen
</b><b>a pestis megszűnéséhez hozzájárultak a
közegészségügyi rendelkezések, akkori
szóhasználattal: az <em>Orvosi Rendészet</em>
szabályai is, melyeket mindenkinek be kellett
tartania.</b></span></p>
<p> </p>
<p><em>Horányi Ildikóval, a Magyar Nemzeti Múzeum
Semmelweis Orvostörténeti Múzeumána</em></p>
</div>
</div>
<div
id="gmail-m_-993659252350421383DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody>
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a
href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png"
alt="" style="width: 46px; height: 29px;"
moz-do-not-send="true" width="46"
height="29"></a></td>
<td
style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
a vírusoktól. <a
href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank"
moz-do-not-send="true">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank"
moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</body>
</html>