[Grem] Járványok a tört. során / Pestis hullámok Európában, módszerek a járványok visszaszorítására, stb.
Reinisch Egon
reinisch at t-online.hu
2020. Nov. 14., Szo, 10:15:52 CET
Az Andokban ,Mexikóban és a Mississippi völgyében milliós indán
civilizációk éltek Tenochtitlan több lakossal mint a legtöbb európai
város ,mégsem volt semmiféle járvány arrafelé MERT NEM VOLTAK NAGY
ÁLLATTARTÓK !
Az amerikai kontinensen csak ötféle házi állatot tartottak:Mexikóban
pulykát az Andokban lámát/alpakkát és tengeri malacot a Trópusi
övezetben pézsmarécét és egész Amerika szerte kutyát .Azonban ezeket az
állatokat sem tartották nagy tömegben és ezek az állatok sem
terjesztettek járványos betegségeket.Így tehát hatalmas ember tömeget is
élhetnek együtt járvány nélkül ha nincs köztük fertőző vírus és baktérium.
Amikor Cortez 600 katonával partra szállt nem csak a lemezt vért az acél
kard a muskéta és a lovasság miatt volt fölényben az egyébként százezres
haderővel rendelkező azték birodalommal szemben hanem biológiai
tömegpusztító fegyverként hozták magukkal a himlőt.Mexico 20 milliós
indián lakossága egy 1618-s spanyol becslés szerint már csak 1,6 millió
volt.
Amikor Hernando de Soto spanyol konkvisztádor eljutott a mai Egyesült
Államok délkeleti részére olyan indián városokat talált amelyek már
temetőkké váltak és egy elő ember nem volt bennük mert az eurázsiai
vírusok és baktériumok már mint egy előőrs megelőzték a spanyolokat.
Tehát nem csak az elszigeteltség hanem a háziállatok hiánya is teljes
járvány mentességet biztosított az indiánoknak hiszen pl. a Mississippi
völgyében vagy a puebló indiánoknál 2000 -3000 létszámú falvak /városok
is voltak még sem volt semmilyen fertőző betegségük az ott élőknek.Az
indiánok Amerika szerte annyira járvány mentesek voltak hogy semmiféle
védettség nem alakult ki bennük az európaiak által hozott betegségekkel
szemben.A spanyol vissza Európában nem is hoztak semmilyen fertőzést az
egy vitatott szifiliszt kivéve .Azonban manapság már találtak ókori
római szarkofágban szintaktikusan elváltozott csontozatú ember
maradványait tehát a szifilisz is jel volt európában már régen.
Minden jelentősebb emberről emberre terjedő járványunkat Eurázsiában a
háziállatainktól kaptuk meg.A spanyolok először bevitték az himlőt a
kanyarót a tífuszt És AZ INFLUENZÁT az amerikai kontinensre majd ezt
követte a torokgyík a pestis mumpsz a szamárköhögés és elsősorban a
tüdővész.A tüdővészt pl. a tehén és a teve tejtől lehet megkapni ha
valaki forralatlanul issza egészség ügyileg nem ellenőrzött állattól
mind a mai napig sok régióban.
Üdv. Egon
2020.11.13. 20:57 keltezéssel, László Baják írta:
> A tétel egész pontosan úgy hangzik, hogy amíg az emberiség egymástól
> elszigetelt kisközösségekben élt, addig nem volt esélye annak, hogy
> járványos mértékben terjedjenek a betegségek.
>
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>
>
>
> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu <mailto:reinisch at t-online.hu>> ezt
> írta (időpont: 2020. nov. 13., P, 20:18):
>
> Kedves Lista !
>
> A beszélgetés elején elhangzik.hogy a járványok egyidősek az
> emberiséggel.
>
> Ez kategorikusan nem így van.A járványok csak az állattartó
> emberiséggel egyidősek még a növénytermesztő emberiség sem volt
> túlzottan átfertőzött járványokkal.
>
> Erre ékes bizonyíték az helyzet amikor a spanyolok partra szálltak
> Amerikában az indiánoknak szinte semmilyen fertőző betegségük nem
> volt mert a lámán és alpakkán és a kutyán kívül nem volt házi
> állatuk.Amerikába későn érkezett meg az ember a jégkorszakban
> aki az óceáni tengeri jégtakaró határán ment át először ( a
> Bering szoroson később ) a mai Franciaország térségéből.Az ott
> élő nagytestű állatokat így például a lovat rövid időn belül
> kiirtotta mert az állatok nem készültek fel az ember vadászatára
> .Eurázsiában ahol az állatok együtt éltek a vadászati technológia
> szempontjából felcseperedő emberrel az állatok megtanulták félni
> az embert de erre Amerikában és Ausztráliában nem volt idejük.Így
> csak Eurázsiában maradtak befogható tenyészthető állatok
> pl.szarvasmarha ,ló,disznó,kecske,juh,teve,bivaly hogy csak a
> nagyobb testűeket írjam le.
>
> Ez ugyan civilizációs előnyt jelentett számunkra de az
> állattenyésztő ember majdnem kipusztult az állatok okozta
> fertőzésektől de aztán valamennyi védettséget felszedtek őseink.De
> az indiánok számára a tüdőbaj,a fekete himlő de még a bárányhimlő
> a kanyaró stb. is halálos veszélyt jelentett.A szifiliszt sem
> Amerikából hozták be a spanyolok mert már az ókori Rómában is
> jelen volt csak akkor még egy gyerekbetegség volt (bármilyen
> hihetetlen is ez ma már ).
>
> A vadászó,halászó gyüjtögető emberiség csoportjai ritkán
> találkoztak egy idő után elhagyták szállásukat a saját
> szemetüket és nem tartottak állatokat tehát nem alakulhatott ki
> járvány. Általában sokkal egészségesebbek és sokkal jobban
> tápláltabbak voltak mint a magát agyon robotoló egyoldalú
> táplálkozású letelepült ember.Aki még meg is kapott egy csomó
> ragályt.A vándorló emberek majdnem kétszer annyi ideig éltek mint
> a korai állattartók.Bizony- bizony a letelepülés egy veszélyes
> döntés volt !
>
> Bár ezt a legtöbben másképp gondolják de ezt igazolják a kutatások.
>
> Üdv. Egon
>
> 2020.11.13. 18:20 keltezéssel, Emoke Greschik írta:
>>
>>
>> Így győzte le Európa a pestis harmadik hullámát
>>
>> https://vasarnap.hu/2020/11/13/igy-gyozte-le-europa-a-pestis-harmadik-hullamat/
>> <https://vasarnap.hu/2020/11/13/igy-gyozte-le-europa-a-pestis-harmadik-hullamat/>
>>
>> *A pestis, vagyis a „fekete halál" óriási emberveszteségeket
>> okozott a középkori Európában, de a fertőző betegség harmadik
>> hullámát az újkor derekán már sikerült megakadályozni*. A
>> pestisről és a járványok történetéről _*beszélgettünk Horányi
>> Ildikóval, a Magyar Nemzeti Múzeum Semmelweis Orvostörténeti
>> Múzeumának főmuzeológusával.*_
>>
>> *– A járványok története egyidős az emberiséggel. Tudunk valamit
>> a legelső pandémiáról?*
>>
>> – *Járványok mindig is voltak, de hogy melyik és mikor lehetett
>> az első, azt nem tudjuk*. A történeti forrásokból ismert
>> beszámolók leírt tünetegyüttesei ellenére sem lehet pontosan
>> tudni, hogy milyen betegségeket takarhattak. Korábban
>> összefoglaló neveket használtak a járványokra.*A /pestis/ szó *is
>> *annyit jelent latinul, hogy /fertőzés, /csak később lett a
>> konkrét betegség megnevezése is.*
>>
>> A forrásokból *annyi bizonyos, hogy pestis-, himlő-, valamint
>> TBC-járvány már az ókorban is megjelent, és megtizedelte az
>> európai népességet.*
>>
>> <https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/001.jpg>
>>
>> Id. Pieter Brueghel: A halál diadala című festménye, 1562,
>> részlet (Forrás: Wikipedia.hu)
>>
>> *– Mikor jelent meg a pestisjárvány Európában?
>> *
>> – *A pestisnek több hulláma volt, az első hullám a 4-5. században
>> jött létre, /Justinianus/ uralkodása alatt. A betegség
>> végigsöpört Itálián, de tovább nem jutott a kontinensen. *Ez
>> viszont nem mondható el *a második hullámról, mely 1348-ban tört
>> ki, és két év alatt egész Európában – így Magyarországon is –
>> nagy emberveszteséget okozott*. A járvány kiváltó oka hazánkban
>> az volt, hogy*a keresztes hadjáratokból hazaérkező katonák
>> behurcolták a betegséget otthonaikba, ott pedig gyorsan elterjedt.*
>>
>> *– A feudális európai államok hogyan próbáltak megoldásokat
>> találni a pestisjárvány terjedése ellen?*
>>
>> **
>>
>> **– Az első nehézséget az jelentette, hogy *nem tudták, mi
>> okozhatja a betegséget. A kórokozók, a mikroorganizmusok léte a
>> 19. század utolsó harmadáig az emberiség előtt rejtve maradt.
>> Csak találgatni tudtak*, többféle elmélet született arról, hogy
>> mi váltja ki ezeket a megbetegedéseket.
>>
>> <https://koronavirus.gov.hu/>
>>
>> *Abban azonban mindenki egyetértett a középkori Európában –
>> még az orvosok is –, hogy a járvány Isten büntetése*.
>>
>> Mindemellett racionális magyarázatok is születtek, melyek főleg
>> két elmélet köré épültek.
>>
>> *Már az ókorban is voltak olyan vélekedések, melyek szerint
>> valami apró, szabad szemmel nem látható /miazma/ okozhatja a
>> fertőzést*. Ezen az úton haladt a járványtan nagy humanista
>> orvosa, /Girolamo Fracastoro/ is. A miazmatikusok úgy gondolták,
>> a betegségek okáért a megromló levegő, a környezeti hatások a
>> felelősek. *Úgy vélték, hogy a föld kipárolgása, a rossz,
>> szennyezett levegő okozhatja a betegséget, ezért úgy is hívták,
>> mefitikus, azaz /ördögi pára/.*
>>
>> <https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/002.jpg>
>>
>> Arat a halál. Részlet id. Pieter Brueghel: A halál diadala című
>> festményéből (Forrás: Wikipedia.hu)
>>
>> Az elmélet hívei védekezési módokat is kidolgoztak; *a betegséget
>> a levegő tisztán tartásával kívánták megelőzni. Ezért járványos
>> időben a levegő tisztítására illatos anyagok égetését és
>> párologtatását írták elő. Hitték, hogy a rossz szagok egyben
>> ártalmasak is, melyeket illatokkal, füstöléssel tudnak
>> hatástalanítani.*
>>
>> *A miazmatikusok nagy gondot fordítottak a holtak eltemetésére,
>> mert úgy vélték, a holttestek „kigőzölgése” is okozhat fertőzést,
>> ezért hamar meghatározták a szükségtemetések módját is. A
>> templomi ravatalozások járvány idején elmaradtak, gyorsítva
>> temették el az elhunytakat. A későbbiekben pedig a temetőket
>> higiénés és járványügyi okokból a települések határain kívülre
>> száműzték.*
>>
>> *– Milyen szerepe volt a középkorban a pestisdoktorok által
>> viselt különös, mindenki által ismert csőrös álarcoknak?*
>>
>> **
>>
>> **– A miazmatikusok elképzelései alapján*azt a cél szolgálták,
>> hogy a megromlott levegő ne érintkezzen az orvos testével. A
>> maszk csőrébe illatos anyagokat tettek, melyek „fertőtlenítették”
>> és megszűrték a levegőt.*
>>
>> Így ezek nem is maszkoknak, hanem inkább*a gázálarc elődeinek
>> tekinthetőek.*
>>
>> *Az orvosok másik fontos védőeszköze a ruhájuk volt, mely olyan
>> anyagból – általában marhabőrből – készült, melyen nem hatolt át
>> a levegő. A ruhavégeket is szorosan elkötötték.*
>>
>> <https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/0003.jpg>
>>
>> Pestis doktor Paul Fürst metszetén, részlet. (Forrás: Wikipedia.com)
>>
>> *– A védekezés mellett milyen gyógymódokat javasoltak a
>> miazmatikusok a betegeknek?*
>>
>> – Tudni kell, hogy abban a korban az antik humorálpatológia
>> elmélete szerint rendszerezték a betegségeket. *Azt
>> hangsúlyozták, hogy az egyensúlyt kell fenntartani az emberekben.
>> Járvány idején is azt javasolták, hogy egészséges életmódot
>> folytassanak az emberek. Nemcsak a testi, hanem egyben a lelki,
>> pszichés egészségre is törekedtek. *A gyógymódjaikkal,
>> kezeléseikkel a harmóniát akarták megőrizni. */Giovanni
>> Boccaccio/ /Dekameron/jában egyesek tréfás történetek mesélésével
>> várják ki a járvány végét, mellyel egyben a lelki egészséget, a
>> vitalitás megőrzését is el kívánták érni.*
>>
>> *– Említette, hogy volt egy másik elképzelés is, amellyel a
>> megbetegedéseket kívánták magyarázni.*
>>
>> – Igen, *egy másik elmélet képviselői szerint* nem megromlott
>> környezeti hatások *okozzák a járványokat,* hanem *maguk az
>> emberi kontaktusok. Ők voltak az úgynevezett /kontagionisták,/
>> akiknek köszönhetjük a karantén és a vesztegzár intézményeit.*
>>
>> *Ők elsősorban a betegek elkülönítését szorgalmazták. Eleinte
>> mindezt úgy oldották meg, hogy bezárták őket a saját házaikba –
>> az egészséges családtagjaikkal együtt. Ez nem igazán volt egy jó
>> megoldás, hiszen az egészségesek is megbetegedtek, másrészt sok
>> családtag félelmében elmenekült, magára hagyta a betegeket… **A
>> 17. századtól már a betegek elkülönítését tanácsolták, ekkor
>> hozták létre az első járványkórházakat*. Ezek nem hasonlíthatóak
>> össze a mai kórházainkkal, inkább ispotályok, betegmegőrzők
>> voltak, ahol orvos is alig akadt. A híresen rossz körülmények
>> miatt sokan nem merték kiadni saját betegeiket.
>>
>> <https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/Pestis-lazarett-Bécsben-az-1709.-november-23-án-kelt-királyi-rendelet-hosszú-sorát-közli-azoknak-a-városoknak-ahol-veszteglőintézetek-és-lazarettek-állítandók-fe-WIKIPEDIA.jpg>
>>
>>
>> Pestis lazarett Bécsben, 1709 novemberében (Forrás: Wikipedia.com)
>>
>> *– A karantént mikor alkalmazták először?*
>>
>> – *1348-49-es pestisjárvány idején már születtek olyan
>> szabályozások, melyek harminc napra megtiltották a hajók itáliai
>> kikötését*. Velence hatására ezt szigorították negyven napra,
>> í*gy jött létre a karantén (negyven) kifejezésünk, melyet a mai
>> napig használunk.*
>>
>> *A városokra alkalmazott karanténok mindig sok gazdasági és
>> társadalmi problémát okoztak, hiszen a földművesek nem jutottak
>> ki a földjeikre, így az élelmiszerellátásban is komoly problémák
>> keletkeztek.*
>>
>> A védekező intézkedésekről eleinte a helyi település vezetői
>> döntöttek. Később, *a felvilágosult abszolutizmus korában már
>> tudtak olyan központi rendelkezéseket hozni, amelyekkel nagyobb
>> területeket tudtak szabályozni. Ekkor jött létre a határzár
>> intézménye, a /cordon sanitaire/, amit egészségügyi kordonnak is
>> nevezünk.***Ezek már jóval nagyobb területeket, akár tartományi
>> területeket is elzárhattak.
>>
>> *Magyarországnak – az ezeréves határ mellett – ugyancsak
>> megvoltak ezek a cordon sanitaire-jei. Aki bebocsátást akart
>> nyerni az országba, annak egészségügyi útlevelet kellett
>> felmutatnia, vagy 40 napot kellett eltöltenie ezekben a veszteglő
>> intézményekben*. Külön házakat és szobákat is kaptak, hogy az
>> utazók ne keveredjenek, ne adják át egymásnak a fertőzést. *Külön
>> kocsmájuk, éttermük, kórházuk és papjuk is volt. A
>> létesítményeket pedig a katonaság őrizte. *
>>
>> *– A 18. századra ezek az intézkedések megakadályozták, hogy a
>> pestis visszatérjen?
>> *
>> *– Igen, ez volt az a kor, amikor a pestis el is tűnt Európából.
>> A harmadik hullám *még megjelent, de *már csak Ázsiában pusztított.*
>>
>> Fontos megemlíteni, hogy nem feltétlenül csak a kiépült
>> vesztegzár intézményének volt köszönhető az, hogy Európa
>> megmenekült.
>>
>> Furcsa módon a vándorpatkány és a házipatkány megváltozott
>> szerepe is közrejátszhatott ebben a folyamatban. *A pestis
>> kórokozója, a bolhának az egyik parazitája, mely előszeretettel
>> élt a házi patkány bundájában. A harmincéves háború alatt azonban
>> a déli irányban vonuló svéd-norvég seregek elterjesztették a
>> kontinensen az úgynevezett norvég patkányt, a vándorpatkányt. A
>> nagyobb testű, agresszív rágcsáló kiszorította a házipatkányt az
>> ember környezetéből. A behurcolt vándorpatkányon viszont
>> valamiért nem jelent meg a bolha, ezért – a 14. századdal
>> ellentétben – nem terjesztették a pestist a rágcsálók. *
>>
>> *Természetesen **a pestis megszűnéséhez hozzájárultak a
>> közegészségügyi rendelkezések, akkori szóhasználattal: az /Orvosi
>> Rendészet/ szabályai is, melyeket mindenkinek be kellett tartania.*
>>
>> /Horányi Ildikóval, a Magyar Nemzeti Múzeum Semmelweis
>> Orvostörténeti Múzeumána/
>>
>>
>> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>> Mentes a vírusoktól. www.avg.com
>> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>>
>>
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem>
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
https://www.avast.com/antivirus
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20201114/3409a006/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról