[Grem] Járványok a tört. során / Pestis hullámok Európában, módszerek a járványok visszaszorítására, stb.

2020. Nov. 13., P, 20:57:23 CET

A tétel egész pontosan úgy hangzik, hogy amíg az emberiség egymástól
elszigetelt kisközösségekben élt, addig nem volt esélye annak, hogy
járványos mértékben terjedjenek a betegségek.

<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>

Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2020. nov. 13., P,
20:18):

> Kedves Lista !
>
> A beszélgetés elején elhangzik.hogy a járványok egyidősek az emberiséggel.
>
> Ez kategorikusan nem így van.A járványok csak az állattartó emberiséggel
> egyidősek még a növénytermesztő emberiség sem volt túlzottan  átfertőzött
> járványokkal.
>
> Erre ékes bizonyíték az helyzet amikor a spanyolok partra szálltak
> Amerikában az indiánoknak szinte semmilyen fertőző betegségük nem volt mert
> a lámán és alpakkán és a kutyán kívül nem volt házi állatuk.Amerikába későn
> érkezett meg az ember a jégkorszakban  aki  az óceáni tengeri jégtakaró
> határán ment át először ( a Bering szoroson később )  a mai Franciaország
> térségéből.Az ott élő nagytestű állatokat így például a lovat rövid időn
> belül kiirtotta mert az állatok nem készültek fel az ember vadászatára
> .Eurázsiában ahol az állatok együtt éltek a vadászati technológia
> szempontjából felcseperedő emberrel az állatok megtanulták félni az embert
> de erre Amerikában és Ausztráliában nem volt idejük.Így csak Eurázsiában
> maradtak befogható tenyészthető állatok pl.szarvasmarha
> ,ló,disznó,kecske,juh,teve,bivaly hogy csak a nagyobb testűeket írjam le.
>
> Ez ugyan civilizációs előnyt jelentett számunkra de az állattenyésztő
> ember majdnem kipusztult az állatok okozta fertőzésektől de aztán
> valamennyi védettséget felszedtek őseink.De az indiánok számára  a
> tüdőbaj,a fekete himlő  de még a bárányhimlő a kanyaró stb. is  halálos
> veszélyt jelentett.A szifiliszt sem Amerikából hozták be a spanyolok mert
> már az  ókori Rómában is jelen volt csak akkor még egy gyerekbetegség volt
> (bármilyen hihetetlen is ez ma már ).
>
> A vadászó,halászó gyüjtögető emberiség csoportjai ritkán találkoztak  egy
> idő után elhagyták szállásukat  a saját szemetüket és nem tartottak
> állatokat tehát nem alakulhatott ki járvány. Általában sokkal
> egészségesebbek és sokkal jobban tápláltabbak voltak mint a magát agyon
> robotoló egyoldalú táplálkozású letelepült ember.Aki még meg is kapott egy
> csomó ragályt.A vándorló emberek majdnem kétszer annyi ideig éltek mint a
> korai állattartók.Bizony- bizony a letelepülés egy veszélyes döntés volt !
>
> Bár ezt a legtöbben másképp  gondolják de ezt igazolják a kutatások.
>
> Üdv. Egon
> 2020.11.13. 18:20 keltezéssel, Emoke Greschik írta:
>
> Így győzte le Európa a pestis harmadik hullámát
>
>
> https://vasarnap.hu/2020/11/13/igy-gyozte-le-europa-a-pestis-harmadik-hullamat/
>
> *A pestis, vagyis a „fekete halál" óriási emberveszteségeket okozott a
> középkori Európában, de a fertőző betegség harmadik hullámát az újkor
> derekán már sikerült megakadályozni*. A pestisről és a járványok
> történetéről *beszélgettünk Horányi Ildikóval, a Magyar Nemzeti Múzeum
> Semmelweis Orvostörténeti Múzeumának főmuzeológusával.*
>
> *– A járványok története egyidős az emberiséggel. Tudunk valamit a legelső
> pandémiáról?*
>
> – *Járványok mindig is voltak, de hogy melyik és mikor lehetett az első,
> azt nem tudjuk*. A történeti forrásokból ismert beszámolók leírt
> tünetegyüttesei ellenére sem lehet pontosan tudni, hogy milyen betegségeket
> takarhattak. Korábban összefoglaló neveket használtak a járványokra.* A
> pestis szó *is *annyit jelent latinul, hogy fertőzés, csak később lett a
> konkrét betegség megnevezése is.*
>
> A forrásokból *annyi bizonyos, hogy pestis-, himlő-, valamint TBC-járvány
> már az ókorban is megjelent, és megtizedelte az európai népességet.*
>
> <https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/001.jpg>
>
> Id. Pieter Brueghel: A halál diadala című festménye, 1562, részlet
> (Forrás: Wikipedia.hu)
>
>
> *– Mikor jelent meg a pestisjárvány Európában? *
> – *A pestisnek több hulláma volt, az első hullám a 4-5. században jött
> létre, Justinianus uralkodása alatt. A betegség végigsöpört Itálián, de
> tovább nem jutott a kontinensen. *Ez viszont nem mondható el *a második
> hullámról, mely 1348-ban tört ki, és két év alatt egész Európában – így
> Magyarországon is – nagy emberveszteséget okozott*. A járvány kiváltó oka
> hazánkban az volt, hogy* a keresztes hadjáratokból hazaérkező katonák
> behurcolták a betegséget otthonaikba, ott pedig gyorsan elterjedt.*
>
> *– A feudális európai államok hogyan próbáltak megoldásokat találni a
> pestisjárvány terjedése ellen?*
>
> – Az első nehézséget az jelentette, hogy *nem tudták, mi okozhatja a
> betegséget. A kórokozók, a mikroorganizmusok léte a 19. század utolsó
> harmadáig az emberiség előtt rejtve maradt. Csak találgatni tudtak*,
> többféle elmélet született arról, hogy mi váltja ki ezeket a
> megbetegedéseket.
> <https://koronavirus.gov.hu/>
>
> *Abban azonban mindenki egyetértett a középkori Európában – még az orvosok
> is –, hogy a járvány Isten büntetése*.
>
> Mindemellett racionális magyarázatok is születtek, melyek főleg két
> elmélet köré épültek.
>
> *Már az ókorban is voltak olyan vélekedések, melyek szerint valami apró,
> szabad szemmel nem látható miazma okozhatja a fertőzést*. Ezen az úton
> haladt a járványtan nagy humanista orvosa, *Girolamo Fracastoro* is. A
> miazmatikusok úgy gondolták, a betegségek okáért a megromló levegő, a
> környezeti hatások a felelősek. *Úgy vélték, hogy a föld kipárolgása, a
> rossz, szennyezett levegő okozhatja a betegséget, ezért úgy is hívták,
> mefitikus, azaz ördögi pára.*
> <https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/002.jpg>
>
> Arat a halál. Részlet id. Pieter Brueghel: A halál diadala című
> festményéből (Forrás: Wikipedia.hu)
>
> Az elmélet hívei védekezési módokat is kidolgoztak; *a betegséget a
> levegő tisztán tartásával kívánták megelőzni. Ezért járványos időben a
> levegő tisztítására illatos anyagok égetését és párologtatását írták elő.
> Hitték, hogy a rossz szagok egyben ártalmasak is, melyeket illatokkal,
> füstöléssel tudnak hatástalanítani.*
>
> *A miazmatikusok nagy gondot fordítottak a holtak eltemetésére, mert úgy
> vélték, a holttestek „kigőzölgése” is okozhat fertőzést, ezért hamar
> meghatározták a szükségtemetések módját is. A templomi ravatalozások
> járvány idején elmaradtak, gyorsítva temették el az elhunytakat. A
> későbbiekben pedig a temetőket higiénés és járványügyi okokból a
> települések határain kívülre száműzték.*
>
> *– Milyen szerepe volt a középkorban a pestisdoktorok által viselt
> különös, mindenki által ismert csőrös álarcoknak?*
>
> – A miazmatikusok elképzelései alapján* azt a cél szolgálták, hogy a
> megromlott levegő ne érintkezzen az orvos testével. A maszk csőrébe illatos
> anyagokat tettek, melyek „fertőtlenítették” és megszűrték a levegőt.*
>
> Így ezek nem is maszkoknak, hanem inkább* a gázálarc elődeinek
> tekinthetőek.*
>
> *Az orvosok másik fontos védőeszköze a ruhájuk volt, mely olyan anyagból –
> általában marhabőrből – készült, melyen nem hatolt át a levegő. A
> ruhavégeket is szorosan elkötötték.*
> <https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/0003.jpg>
>
> Pestis doktor Paul Fürst metszetén, részlet. (Forrás: Wikipedia.com)
>
> *– A védekezés mellett milyen gyógymódokat javasoltak a miazmatikusok a
> betegeknek?*
>
> – Tudni kell, hogy abban a korban az antik humorálpatológia elmélete
> szerint rendszerezték a betegségeket. *Azt hangsúlyozták, hogy az
> egyensúlyt kell fenntartani az emberekben. Járvány idején is azt
> javasolták, hogy egészséges életmódot folytassanak az emberek. Nemcsak a
> testi, hanem egyben a lelki, pszichés egészségre is törekedtek. *A gyógymódjaikkal,
> kezeléseikkel a harmóniát akarták megőrizni. *Giovanni Boccaccio
> Dekameronjában egyesek tréfás történetek mesélésével várják ki a járvány
> végét, mellyel egyben a lelki egészséget, a vitalitás megőrzését is el
> kívánták érni.*
>
> *– Említette, hogy volt egy másik elképzelés is, amellyel a
> megbetegedéseket kívánták magyarázni.*
>
> – Igen, *egy másik elmélet képviselői szerint* nem megromlott környezeti
> hatások *okozzák a járványokat,* hanem *maguk az emberi kontaktusok. Ők
> voltak az úgynevezett kontagionisták, akiknek köszönhetjük a karantén és a
> vesztegzár intézményeit.*
>
> *Ők elsősorban a betegek elkülönítését szorgalmazták. Eleinte mindezt úgy
> oldották meg, hogy bezárták őket a saját házaikba – az egészséges
> családtagjaikkal együtt. Ez nem igazán volt egy jó megoldás, hiszen az
> egészségesek is megbetegedtek, másrészt sok családtag félelmében
> elmenekült, magára hagyta a betegeket… **A 17. századtól már a betegek
> elkülönítését tanácsolták, ekkor hozták létre az első járványkórházakat*.
> Ezek nem hasonlíthatóak össze a mai kórházainkkal, inkább ispotályok,
> betegmegőrzők voltak, ahol orvos is alig akadt. A híresen rossz körülmények
> miatt sokan nem merték kiadni saját betegeiket.
>
> <https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/Pestis-lazarett-Bécsben-az-1709.-november-23-án-kelt-királyi-rendelet-hosszú-sorát-közli-azoknak-a-városoknak-ahol-veszteglőintézetek-és-lazarettek-állítandók-fe-WIKIPEDIA.jpg>
>
> Pestis lazarett Bécsben, 1709 novemberében (Forrás: Wikipedia.com)
>
> *– A karantént mikor alkalmazták először?*
>
> – *1348-49-es pestisjárvány idején már születtek olyan szabályozások,
> melyek harminc napra megtiltották a hajók itáliai kikötését*. Velence
> hatására ezt szigorították negyven napra, í*gy jött létre a karantén
> (negyven) kifejezésünk, melyet a mai napig használunk.*
>
> *A városokra alkalmazott karanténok mindig sok gazdasági és társadalmi
> problémát okoztak, hiszen a földművesek nem jutottak ki a földjeikre, így
> az élelmiszerellátásban is komoly problémák keletkeztek.*
>
> A védekező intézkedésekről eleinte a helyi település vezetői döntöttek.
> Később, *a felvilágosult abszolutizmus korában már tudtak olyan központi
> rendelkezéseket hozni, amelyekkel nagyobb területeket tudtak szabályozni.
> Ekkor jött létre a határzár intézménye, a cordon sanitaire, amit
> egészségügyi kordonnak is nevezünk.*  Ezek már jóval nagyobb területeket,
> akár tartományi területeket is elzárhattak.
>
> *Magyarországnak – az ezeréves határ mellett – ugyancsak megvoltak ezek a
> cordon sanitaire-jei. Aki bebocsátást akart nyerni az országba, annak
> egészségügyi útlevelet kellett felmutatnia, vagy 40 napot kellett
> eltöltenie ezekben a veszteglő intézményekben*. Külön házakat és szobákat
> is kaptak, hogy az utazók ne keveredjenek, ne adják át egymásnak a
> fertőzést. *Külön kocsmájuk, éttermük, kórházuk és papjuk is volt. A
> létesítményeket pedig a katonaság őrizte. *
>
>
> *– A 18. századra ezek az intézkedések megakadályozták, hogy a pestis
> visszatérjen? *
> *– Igen, ez volt az a kor, amikor a pestis el is tűnt Európából. A
> harmadik hullám *még megjelent, de *már csak Ázsiában pusztított.*
>
> Fontos megemlíteni, hogy nem feltétlenül csak a kiépült vesztegzár
> intézményének volt köszönhető az, hogy Európa megmenekült.
>
> Furcsa módon a vándorpatkány és a házipatkány megváltozott szerepe is
> közrejátszhatott ebben a folyamatban. *A pestis kórokozója, a bolhának az
> egyik parazitája, mely előszeretettel élt a házi patkány bundájában. A
> harmincéves háború alatt azonban a déli irányban vonuló svéd-norvég seregek
> elterjesztették a kontinensen az úgynevezett norvég patkányt, a
> vándorpatkányt. A nagyobb testű, agresszív rágcsáló kiszorította a
> házipatkányt az ember környezetéből. A behurcolt vándorpatkányon viszont
> valamiért nem jelent meg a bolha, ezért – a 14. századdal ellentétben – nem
> terjesztették a pestist a rágcsálók. *
>
> *Természetesen **a pestis megszűnéséhez hozzájárultak a közegészségügyi
> rendelkezések, akkori szóhasználattal: az Orvosi Rendészet szabályai is,
> melyeket mindenkinek be kellett tartania.*
>
>
>
> *Horányi Ildikóval, a Magyar Nemzeti Múzeum Semmelweis Orvostörténeti
> Múzeumána*
>
>
> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
> a vírusoktól. www.avg.com
> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing listGrem at turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20201113/ec473b42/attachment.html>