[Grem] Járványok a tört. során / Pestis hullámok Európában, módszerek a járványok visszaszorítására, stb.

2020. Nov. 13., P, 20:18:02 CET

Kedves Lista !

A beszélgetés elején elhangzik.hogy a járványok egyidősek az emberiséggel.

Ez kategorikusan nem így van.A járványok csak az állattartó emberiséggel 
egyidősek még a növénytermesztő emberiség sem volt túlzottan  
átfertőzött járványokkal.

Erre ékes bizonyíték az helyzet amikor a spanyolok partra szálltak 
Amerikában az indiánoknak szinte semmilyen fertőző betegségük nem volt 
mert a lámán és alpakkán és a kutyán kívül nem volt házi 
állatuk.Amerikába későn érkezett meg az ember a jégkorszakban  aki  az 
óceáni tengeri jégtakaró határán ment át először ( a Bering szoroson 
később )  a mai Franciaország térségéből.Az ott élő nagytestű állatokat 
így például a lovat rövid időn belül kiirtotta mert az állatok nem 
készültek fel az ember vadászatára .Eurázsiában ahol az állatok együtt 
éltek a vadászati technológia szempontjából felcseperedő emberrel az 
állatok megtanulták félni az embert de erre Amerikában és Ausztráliában 
nem volt idejük.Így csak Eurázsiában maradtak befogható tenyészthető 
állatok pl.szarvasmarha ,ló,disznó,kecske,juh,teve,bivaly hogy csak a 
nagyobb testűeket írjam le.

Ez ugyan civilizációs előnyt jelentett számunkra de az állattenyésztő 
ember majdnem kipusztult az állatok okozta fertőzésektől de aztán 
valamennyi védettséget felszedtek őseink.De az indiánok számára  a 
tüdőbaj,a fekete himlő  de még a bárányhimlő a kanyaró stb. is  halálos 
veszélyt jelentett.A szifiliszt sem Amerikából hozták be a spanyolok 
mert már az  ókori Rómában is jelen volt csak akkor még egy 
gyerekbetegség volt (bármilyen hihetetlen is ez ma már ).

A vadászó,halászó gyüjtögető emberiség csoportjai ritkán találkoztak  
egy idő után elhagyták szállásukat  a saját szemetüket és nem tartottak 
állatokat tehát nem alakulhatott ki járvány. Általában sokkal 
egészségesebbek és sokkal jobban tápláltabbak voltak mint a magát agyon 
robotoló egyoldalú táplálkozású letelepült ember.Aki még meg is kapott 
egy csomó ragályt.A vándorló emberek majdnem kétszer annyi ideig éltek 
mint a korai állattartók.Bizony- bizony a letelepülés egy veszélyes 
döntés volt !

Bár ezt a legtöbben másképp  gondolják de ezt igazolják a kutatások.

Üdv. Egon

2020.11.13. 18:20 keltezéssel, Emoke Greschik írta:
>
>
>     Így győzte le Európa a pestis harmadik hullámát
>
> https://vasarnap.hu/2020/11/13/igy-gyozte-le-europa-a-pestis-harmadik-hullamat/ 
> <https://vasarnap.hu/2020/11/13/igy-gyozte-le-europa-a-pestis-harmadik-hullamat/>
>
> *A pestis, vagyis a „fekete halál" óriási emberveszteségeket okozott a 
> középkori Európában, de a fertőző betegség harmadik hullámát az újkor 
> derekán már sikerült megakadályozni*. A pestisről és a járványok 
> történetéről _*beszélgettünk Horányi Ildikóval, a Magyar Nemzeti 
> Múzeum Semmelweis Orvostörténeti Múzeumának főmuzeológusával.*_
>
> *– A járványok története egyidős az emberiséggel. Tudunk valamit a 
> legelső pandémiáról?*
>
> – *Járványok mindig is voltak, de hogy melyik és mikor lehetett az 
> első, azt nem tudjuk*. A történeti forrásokból ismert beszámolók leírt 
> tünetegyüttesei ellenére sem lehet pontosan tudni, hogy milyen 
> betegségeket takarhattak. Korábban összefoglaló neveket használtak a 
> járványokra.*A /pestis/ szó *is *annyit jelent latinul, hogy 
> /fertőzés, /csak később lett a konkrét betegség megnevezése is.*
>
>     A forrásokból *annyi bizonyos, hogy pestis-, himlő-, valamint
>     TBC-járvány már az ókorban is megjelent, és megtizedelte az
>     európai népességet.*
>
> <https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/001.jpg>
>
> Id. Pieter Brueghel: A halál diadala című festménye, 1562, részlet 
> (Forrás: Wikipedia.hu)
>
> *– Mikor jelent meg a pestisjárvány Európában?
> *
> – *A pestisnek több hulláma volt, az első hullám a 4-5. században jött 
> létre, /Justinianus/ uralkodása alatt. A betegség végigsöpört Itálián, 
> de tovább nem jutott a kontinensen. *Ez viszont nem mondható el *a 
> második hullámról, mely 1348-ban tört ki, és két év alatt egész 
> Európában – így Magyarországon is – nagy emberveszteséget okozott*. A 
> járvány kiváltó oka hazánkban az volt, hogy*a keresztes hadjáratokból 
> hazaérkező katonák behurcolták a betegséget otthonaikba, ott pedig 
> gyorsan elterjedt.*
>
> *– A feudális európai államok hogyan próbáltak megoldásokat találni a 
> pestisjárvány terjedése ellen?*
>
> **
>
> **– Az első nehézséget az jelentette, hogy *nem tudták, mi okozhatja a 
> betegséget. A kórokozók, a mikroorganizmusok léte a 19. század utolsó 
> harmadáig az emberiség előtt rejtve maradt. Csak találgatni tudtak*, 
> többféle elmélet született arról, hogy mi váltja ki ezeket a 
> megbetegedéseket.
>
> <https://koronavirus.gov.hu/>
>
>     *Abban azonban mindenki egyetértett a középkori Európában – még az
>     orvosok is –, hogy a járvány Isten büntetése*.
>
> Mindemellett racionális magyarázatok is születtek, melyek főleg két 
> elmélet köré épültek.
>
> *Már az ókorban is voltak olyan vélekedések, melyek szerint valami 
> apró, szabad szemmel nem látható /miazma/ okozhatja a fertőzést*. Ezen 
> az úton haladt a járványtan nagy humanista orvosa, /Girolamo 
> Fracastoro/ is. A miazmatikusok úgy gondolták, a betegségek okáért a 
> megromló levegő, a környezeti hatások a felelősek. *Úgy vélték, hogy a 
> föld kipárolgása, a rossz, szennyezett levegő okozhatja a betegséget, 
> ezért úgy is hívták, mefitikus, azaz /ördögi pára/.*
>
> <https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/002.jpg>
>
> Arat a halál. Részlet id. Pieter Brueghel: A halál diadala című 
> festményéből (Forrás: Wikipedia.hu)
>
> Az elmélet hívei védekezési módokat is kidolgoztak; *a betegséget a 
> levegő tisztán tartásával kívánták megelőzni. Ezért járványos időben a 
> levegő tisztítására illatos anyagok égetését és párologtatását írták 
> elő.   Hitték, hogy a rossz szagok egyben ártalmasak is, melyeket 
> illatokkal, füstöléssel tudnak hatástalanítani.*
>
> *A miazmatikusok nagy gondot fordítottak a holtak eltemetésére, mert 
> úgy vélték, a holttestek „kigőzölgése” is okozhat fertőzést, ezért 
> hamar meghatározták a szükségtemetések módját is. A templomi 
> ravatalozások járvány idején elmaradtak, gyorsítva temették el az 
> elhunytakat. A későbbiekben pedig a temetőket higiénés és járványügyi 
> okokból a települések határain kívülre száműzték.*
>
> *– Milyen szerepe volt a középkorban a pestisdoktorok által viselt 
> különös, mindenki által ismert csőrös álarcoknak?*
>
> **
>
> **– A miazmatikusok elképzelései alapján*azt a cél szolgálták, hogy a 
> megromlott levegő ne érintkezzen az orvos testével. A maszk csőrébe 
> illatos anyagokat tettek, melyek „fertőtlenítették” és megszűrték a 
> levegőt.*
>
> Így ezek nem is maszkoknak, hanem inkább*a gázálarc elődeinek 
> tekinthetőek.*
>
> *Az orvosok másik fontos védőeszköze a ruhájuk volt, mely olyan 
> anyagból – általában marhabőrből – készült, melyen nem hatolt át a 
> levegő. A ruhavégeket is szorosan elkötötték.*
>
> <https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/0003.jpg>
>
> Pestis doktor Paul Fürst metszetén, részlet. (Forrás: Wikipedia.com)
>
> *– A védekezés mellett milyen gyógymódokat javasoltak a miazmatikusok 
> a betegeknek?*
>
> – Tudni kell, hogy abban a korban az antik humorálpatológia elmélete 
> szerint rendszerezték a betegségeket. *Azt hangsúlyozták, hogy az 
> egyensúlyt kell fenntartani az emberekben. Járvány idején is azt 
> javasolták, hogy egészséges életmódot folytassanak az emberek. Nemcsak 
> a testi, hanem egyben a lelki, pszichés egészségre is törekedtek. *A 
> gyógymódjaikkal, kezeléseikkel a harmóniát akarták megőrizni. 
> */Giovanni Boccaccio/ /Dekameron/jában egyesek tréfás történetek 
> mesélésével várják ki a járvány végét, mellyel egyben a lelki 
> egészséget, a vitalitás megőrzését is el kívánták érni.*
>
> *– Említette, hogy volt egy másik elképzelés is, amellyel a 
> megbetegedéseket kívánták magyarázni.*
>
> – Igen, *egy másik elmélet képviselői szerint* nem megromlott 
> környezeti hatások *okozzák a járványokat,* hanem *maguk az emberi 
> kontaktusok. Ők voltak az úgynevezett /kontagionisták,/ akiknek 
> köszönhetjük a karantén és a vesztegzár intézményeit.*
>
> *Ők elsősorban a betegek elkülönítését szorgalmazták. Eleinte mindezt 
> úgy oldották meg, hogy bezárták őket a saját házaikba – az egészséges 
> családtagjaikkal együtt. Ez nem igazán volt egy jó megoldás, hiszen az 
> egészségesek is megbetegedtek, másrészt sok családtag félelmében 
> elmenekült, magára hagyta a betegeket… **A 17. századtól már a betegek 
> elkülönítését tanácsolták, ekkor hozták létre az első 
> járványkórházakat*. Ezek nem hasonlíthatóak össze a mai kórházainkkal, 
> inkább ispotályok, betegmegőrzők voltak, ahol orvos is alig akadt. A 
> híresen rossz körülmények miatt sokan nem merték kiadni saját betegeiket.
>
> <https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/Pestis-lazarett-Bécsben-az-1709.-november-23-án-kelt-királyi-rendelet-hosszú-sorát-közli-azoknak-a-városoknak-ahol-veszteglőintézetek-és-lazarettek-állítandók-fe-WIKIPEDIA.jpg> 
>
>
> Pestis lazarett Bécsben, 1709 novemberében (Forrás: Wikipedia.com)
>
> *– A karantént mikor alkalmazták először?*
>
> – *1348-49-es pestisjárvány idején már születtek olyan szabályozások, 
> melyek harminc napra megtiltották a hajók itáliai kikötését*. Velence 
> hatására ezt szigorították negyven napra, í*gy jött létre a karantén 
> (negyven) kifejezésünk, melyet a mai napig használunk.*
>
> *A városokra alkalmazott karanténok mindig sok gazdasági és társadalmi 
> problémát okoztak, hiszen a földművesek nem jutottak ki a földjeikre, 
> így az élelmiszerellátásban is komoly problémák keletkeztek.*
>
> A védekező intézkedésekről eleinte a helyi település vezetői 
> döntöttek. Később, *a felvilágosult abszolutizmus korában már tudtak 
> olyan központi rendelkezéseket hozni, amelyekkel nagyobb területeket 
> tudtak szabályozni. Ekkor jött létre a határzár intézménye, a /cordon 
> sanitaire/, amit egészségügyi kordonnak is nevezünk.***Ezek már jóval 
> nagyobb területeket, akár tartományi területeket is elzárhattak.
>
> *Magyarországnak – az ezeréves határ mellett – ugyancsak megvoltak 
> ezek a cordon sanitaire-jei. Aki bebocsátást akart nyerni az országba, 
> annak egészségügyi útlevelet kellett felmutatnia, vagy 40 napot 
> kellett eltöltenie ezekben a veszteglő intézményekben*. Külön házakat 
> és szobákat is kaptak, hogy az utazók ne keveredjenek, ne adják át 
> egymásnak a fertőzést. *Külön kocsmájuk, éttermük, kórházuk és papjuk 
> is volt. A létesítményeket pedig a katonaság őrizte. *
>
> *– A 18. századra ezek az intézkedések megakadályozták, hogy a pestis 
> visszatérjen?
> *
> *– Igen, ez volt az a kor, amikor a pestis el is tűnt Európából. A 
> harmadik hullám *még megjelent, de *már csak Ázsiában pusztított.*
>
>     Fontos megemlíteni, hogy nem feltétlenül csak a kiépült vesztegzár
>     intézményének volt köszönhető az, hogy Európa megmenekült.
>
> Furcsa módon a vándorpatkány és a házipatkány megváltozott szerepe is 
> közrejátszhatott ebben a folyamatban. *A pestis kórokozója, a bolhának 
> az egyik parazitája, mely előszeretettel élt a házi patkány 
> bundájában. A harmincéves háború alatt azonban a déli irányban vonuló 
> svéd-norvég seregek elterjesztették a kontinensen az úgynevezett 
> norvég patkányt, a vándorpatkányt. A nagyobb testű, agresszív rágcsáló 
> kiszorította a házipatkányt az ember környezetéből. A behurcolt 
> vándorpatkányon viszont valamiért nem jelent meg a bolha, ezért – a 
> 14. századdal ellentétben – nem terjesztették a pestist a rágcsálók. *
>
> *Természetesen **a pestis megszűnéséhez hozzájárultak a 
> közegészségügyi rendelkezések, akkori szóhasználattal: az /Orvosi 
> Rendészet/ szabályai is, melyeket mindenkinek be kellett tartania.*
>
> /Horányi Ildikóval, a Magyar Nemzeti Múzeum Semmelweis Orvostörténeti 
> Múzeumána/
>
>
> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> 
> 	Mentes a vírusoktól. www.avg.com 
> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> 
>
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

-- 
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
https://www.avast.com/antivirus
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20201113/1687d57d/attachment.html>