[Grem] Járványok a tört. során / Pestis hullámok Európában, módszerek a járványok visszaszorítására, stb.

2020. Nov. 13., P, 18:20:06 CET

 Így győzte le Európa a pestis harmadik hullámát

https://vasarnap.hu/2020/11/13/igy-gyozte-le-europa-a-pestis-harmadik-hullamat/

*A pestis, vagyis a „fekete halál" óriási emberveszteségeket okozott a
középkori Európában, de a fertőző betegség harmadik hullámát az újkor
derekán már sikerült megakadályozni*. A pestisről és a járványok
történetéről *beszélgettünk Horányi Ildikóval, a Magyar Nemzeti Múzeum
Semmelweis Orvostörténeti Múzeumának főmuzeológusával.*

*– A járványok története egyidős az emberiséggel. Tudunk valamit a legelső
pandémiáról?*

– *Járványok mindig is voltak, de hogy melyik és mikor lehetett az első,
azt nem tudjuk*. A történeti forrásokból ismert beszámolók leírt
tünetegyüttesei ellenére sem lehet pontosan tudni, hogy milyen betegségeket
takarhattak. Korábban összefoglaló neveket használtak a járványokra.* A
pestis szó *is *annyit jelent latinul, hogy fertőzés, csak később lett a
konkrét betegség megnevezése is.*

A forrásokból *annyi bizonyos, hogy pestis-, himlő-, valamint TBC-járvány
már az ókorban is megjelent, és megtizedelte az európai népességet.*

<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/001.jpg>

Id. Pieter Brueghel: A halál diadala című festménye, 1562, részlet (Forrás:
Wikipedia.hu)

*– Mikor jelent meg a pestisjárvány Európában? *
– *A pestisnek több hulláma volt, az első hullám a 4-5. században jött
létre, Justinianus uralkodása alatt. A betegség végigsöpört Itálián, de
tovább nem jutott a kontinensen. *Ez viszont nem mondható el *a második
hullámról, mely 1348-ban tört ki, és két év alatt egész Európában – így
Magyarországon is – nagy emberveszteséget okozott*. A járvány kiváltó oka
hazánkban az volt, hogy* a keresztes hadjáratokból hazaérkező katonák
behurcolták a betegséget otthonaikba, ott pedig gyorsan elterjedt.*

*– A feudális európai államok hogyan próbáltak megoldásokat találni a
pestisjárvány terjedése ellen?*

– Az első nehézséget az jelentette, hogy *nem tudták, mi okozhatja a
betegséget. A kórokozók, a mikroorganizmusok léte a 19. század utolsó
harmadáig az emberiség előtt rejtve maradt. Csak találgatni tudtak*,
többféle elmélet született arról, hogy mi váltja ki ezeket a
megbetegedéseket.
<https://koronavirus.gov.hu/>

*Abban azonban mindenki egyetértett a középkori Európában – még az orvosok
is –, hogy a járvány Isten büntetése*.

Mindemellett racionális magyarázatok is születtek, melyek főleg két elmélet
köré épültek.

*Már az ókorban is voltak olyan vélekedések, melyek szerint valami apró,
szabad szemmel nem látható miazma okozhatja a fertőzést*. Ezen az úton
haladt a járványtan nagy humanista orvosa, *Girolamo Fracastoro* is. A
miazmatikusok úgy gondolták, a betegségek okáért a megromló levegő, a
környezeti hatások a felelősek. *Úgy vélték, hogy a föld kipárolgása, a
rossz, szennyezett levegő okozhatja a betegséget, ezért úgy is hívták,
mefitikus, azaz ördögi pára.*
<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/002.jpg>

Arat a halál. Részlet id. Pieter Brueghel: A halál diadala című
festményéből (Forrás: Wikipedia.hu)

Az elmélet hívei védekezési módokat is kidolgoztak; *a betegséget a levegő
tisztán tartásával kívánták megelőzni. Ezért járványos időben a levegő
tisztítására illatos anyagok égetését és párologtatását írták elő.
Hitték, hogy a rossz szagok egyben ártalmasak is, melyeket illatokkal,
füstöléssel tudnak hatástalanítani.*

*A miazmatikusok nagy gondot fordítottak a holtak eltemetésére, mert úgy
vélték, a holttestek „kigőzölgése” is okozhat fertőzést, ezért hamar
meghatározták a szükségtemetések módját is. A templomi ravatalozások
járvány idején elmaradtak, gyorsítva temették el az elhunytakat. A
későbbiekben pedig a temetőket higiénés és járványügyi okokból a
települések határain kívülre száműzték.*

*– Milyen szerepe volt a középkorban a pestisdoktorok által viselt különös,
mindenki által ismert csőrös álarcoknak?*

– A miazmatikusok elképzelései alapján* azt a cél szolgálták, hogy a
megromlott levegő ne érintkezzen az orvos testével. A maszk csőrébe illatos
anyagokat tettek, melyek „fertőtlenítették” és megszűrték a levegőt.*

Így ezek nem is maszkoknak, hanem inkább* a gázálarc elődeinek
tekinthetőek.*

*Az orvosok másik fontos védőeszköze a ruhájuk volt, mely olyan anyagból –
általában marhabőrből – készült, melyen nem hatolt át a levegő. A
ruhavégeket is szorosan elkötötték.*
<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/0003.jpg>

Pestis doktor Paul Fürst metszetén, részlet. (Forrás: Wikipedia.com)

*– A védekezés mellett milyen gyógymódokat javasoltak a miazmatikusok a
betegeknek?*

– Tudni kell, hogy abban a korban az antik humorálpatológia elmélete
szerint rendszerezték a betegségeket. *Azt hangsúlyozták, hogy az
egyensúlyt kell fenntartani az emberekben. Járvány idején is azt
javasolták, hogy egészséges életmódot folytassanak az emberek. Nemcsak a
testi, hanem egyben a lelki, pszichés egészségre is törekedtek. *A
gyógymódjaikkal,
kezeléseikkel a harmóniát akarták megőrizni. *Giovanni Boccaccio
Dekameronjában egyesek tréfás történetek mesélésével várják ki a járvány
végét, mellyel egyben a lelki egészséget, a vitalitás megőrzését is el
kívánták érni.*

*– Említette, hogy volt egy másik elképzelés is, amellyel a
megbetegedéseket kívánták magyarázni.*

– Igen, *egy másik elmélet képviselői szerint* nem megromlott környezeti
hatások *okozzák a járványokat,* hanem *maguk az emberi kontaktusok. Ők
voltak az úgynevezett kontagionisták, akiknek köszönhetjük a karantén és a
vesztegzár intézményeit.*

*Ők elsősorban a betegek elkülönítését szorgalmazták. Eleinte mindezt úgy
oldották meg, hogy bezárták őket a saját házaikba – az egészséges
családtagjaikkal együtt. Ez nem igazán volt egy jó megoldás, hiszen az
egészségesek is megbetegedtek, másrészt sok családtag félelmében
elmenekült, magára hagyta a betegeket… **A 17. századtól már a betegek
elkülönítését tanácsolták, ekkor hozták létre az első járványkórházakat*.
Ezek nem hasonlíthatóak össze a mai kórházainkkal, inkább ispotályok,
betegmegőrzők voltak, ahol orvos is alig akadt. A híresen rossz körülmények
miatt sokan nem merték kiadni saját betegeiket.
<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/Pestis-lazarett-Bécsben-az-1709.-november-23-án-kelt-királyi-rendelet-hosszú-sorát-közli-azoknak-a-városoknak-ahol-veszteglőintézetek-és-lazarettek-állítandók-fe-WIKIPEDIA.jpg>

Pestis lazarett Bécsben, 1709 novemberében (Forrás: Wikipedia.com)

*– A karantént mikor alkalmazták először?*

– *1348-49-es pestisjárvány idején már születtek olyan szabályozások,
melyek harminc napra megtiltották a hajók itáliai kikötését*. Velence
hatására ezt szigorították negyven napra, í*gy jött létre a karantén
(negyven) kifejezésünk, melyet a mai napig használunk.*

*A városokra alkalmazott karanténok mindig sok gazdasági és társadalmi
problémát okoztak, hiszen a földművesek nem jutottak ki a földjeikre, így
az élelmiszerellátásban is komoly problémák keletkeztek.*

A védekező intézkedésekről eleinte a helyi település vezetői döntöttek.
Később, *a felvilágosult abszolutizmus korában már tudtak olyan központi
rendelkezéseket hozni, amelyekkel nagyobb területeket tudtak szabályozni.
Ekkor jött létre a határzár intézménye, a cordon sanitaire, amit
egészségügyi kordonnak is nevezünk.*  Ezek már jóval nagyobb területeket,
akár tartományi területeket is elzárhattak.

*Magyarországnak – az ezeréves határ mellett – ugyancsak megvoltak ezek a
cordon sanitaire-jei. Aki bebocsátást akart nyerni az országba, annak
egészségügyi útlevelet kellett felmutatnia, vagy 40 napot kellett
eltöltenie ezekben a veszteglő intézményekben*. Külön házakat és szobákat
is kaptak, hogy az utazók ne keveredjenek, ne adják át egymásnak a
fertőzést. *Külön kocsmájuk, éttermük, kórházuk és papjuk is volt. A
létesítményeket pedig a katonaság őrizte. *

*– A 18. századra ezek az intézkedések megakadályozták, hogy a pestis
visszatérjen? *
*– Igen, ez volt az a kor, amikor a pestis el is tűnt Európából. A harmadik
hullám *még megjelent, de *már csak Ázsiában pusztított.*

Fontos megemlíteni, hogy nem feltétlenül csak a kiépült vesztegzár
intézményének volt köszönhető az, hogy Európa megmenekült.

Furcsa módon a vándorpatkány és a házipatkány megváltozott szerepe is
közrejátszhatott ebben a folyamatban. *A pestis kórokozója, a bolhának az
egyik parazitája, mely előszeretettel élt a házi patkány bundájában. A
harmincéves háború alatt azonban a déli irányban vonuló svéd-norvég seregek
elterjesztették a kontinensen az úgynevezett norvég patkányt, a
vándorpatkányt. A nagyobb testű, agresszív rágcsáló kiszorította a
házipatkányt az ember környezetéből. A behurcolt vándorpatkányon viszont
valamiért nem jelent meg a bolha, ezért – a 14. századdal ellentétben – nem
terjesztették a pestist a rágcsálók. *

*Természetesen **a pestis megszűnéséhez hozzájárultak a közegészségügyi
rendelkezések, akkori szóhasználattal: az Orvosi Rendészet szabályai is,
melyeket mindenkinek be kellett tartania.*

*Horányi Ildikóval, a Magyar Nemzeti Múzeum Semmelweis Orvostörténeti
Múzeumána*

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20201113/d13f3d72/attachment.html>