<div dir="ltr">
<div><h2>Így győzte le Európa a pestis harmadik hullámát</h2>
</div>
<div>
<p><a href="https://vasarnap.hu/2020/11/13/igy-gyozte-le-europa-a-pestis-harmadik-hullamat/" target="_blank">https://vasarnap.hu/2020/11/13/igy-gyozte-le-europa-a-pestis-harmadik-hullamat/</a></p><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A pestis, vagyis a „fekete halál" óriási
emberveszteségeket okozott a középkori Európában, de a fertőző betegség
harmadik hullámát az újkor derekán már sikerült megakadályozni</b></span>. A
pestisről és a járványok történetéről <u><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>beszélgettünk Horányi Ildikóval, a
Magyar Nemzeti Múzeum Semmelweis Orvostörténeti Múzeumának
főmuzeológusával.</b></span></u></p>
</div>
<div>
<p><strong>– A járványok története egyidős az emberiséggel. Tudunk valamit a legelső pandémiáról?</strong></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Járványok mindig is voltak, de hogy melyik és mikor lehetett az
első, azt nem tudjuk</b></span>. A történeti forrásokból ismert beszámolók leírt
tünetegyüttesei ellenére sem lehet pontosan tudni, hogy milyen
betegségeket takarhattak. Korábban összefoglaló neveket használtak a
járványokra.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A <em>pestis</em> szó </b></span>is <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>annyit jelent latinul, hogy <em>fertőzés, </em>csak később lett a konkrét betegség megnevezése is.</b></span></p>
<blockquote>
<p>A forrásokból <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>annyi bizonyos, hogy pestis-, himlő-, valamint
TBC-járvány már az ókorban is megjelent, és megtizedelte az európai
népességet.</b></span></p>
</blockquote>
<div id="gmail-m_-3816258938552004069gmail-attachment_134730" style="width:807px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/001.jpg" target="_blank"><img src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/001-1024x779.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" class="gmail-CToWUd" width="495" height="377"></a><p id="gmail-m_-3816258938552004069gmail-caption-attachment-134730">Id. Pieter Brueghel: A halál diadala című festménye, 1562, részlet (Forrás: Wikipedia.hu)</p></div>
<p><strong>– Mikor jelent meg a pestisjárvány Európában?<br>
</strong><br>
– <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A pestisnek több hulláma volt, az első hullám a 4-5. században jött létre, <em>Justinianus</em>
uralkodása alatt. A betegség végigsöpört Itálián, de tovább nem jutott a
kontinensen. </b></span>Ez viszont nem mondható el <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a második hullámról, mely
1348-ban tört ki, és két év alatt egész Európában – így Magyarországon
is – nagy emberveszteséget okozott</b></span>. A járvány kiváltó oka hazánkban az
volt, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a keresztes hadjáratokból hazaérkező katonák behurcolták a
betegséget otthonaikba, ott pedig gyorsan elterjedt.</b></span></p>
<p><strong>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">A feudális európai államok hogyan próbáltak megoldásokat találni a pestisjárvány terjedése ellen?</span></strong></p><strong>
</strong><p><strong></strong>– Az első nehézséget az jelentette, hogy
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>nem tudták, mi okozhatja a betegséget. A kórokozók, a mikroorganizmusok
léte a 19. század utolsó harmadáig az emberiség előtt rejtve maradt.
Csak találgatni tudtak</b></span>, többféle elmélet született arról, hogy mi váltja
ki ezeket a megbetegedéseket.</p><div><a href="https://koronavirus.gov.hu/" target="_blank"><span></span></a><span></span></div>
<blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Abban azonban mindenki egyetértett a középkori Európában – még az orvosok is –, hogy a járvány Isten büntetése</b></span>.</p>
</blockquote>
<p>Mindemellett racionális magyarázatok is születtek, melyek főleg két elmélet köré épültek.</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Már az ókorban is voltak olyan vélekedések, melyek szerint valami apró, szabad szemmel nem látható <em>miazma</em> okozhatja a fertőzést</b></span>. Ezen az úton haladt a járványtan nagy humanista orvosa, <em>Girolamo Fracastoro</em>
is. A miazmatikusok úgy gondolták, a betegségek okáért a megromló
levegő, a környezeti hatások a felelősek. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Úgy vélték, hogy a föld
kipárolgása, a rossz, szennyezett levegő okozhatja a betegséget, ezért
úgy is hívták, mefitikus, azaz <em>ördögi pára</em>.</b></span></p>
<div id="gmail-m_-3816258938552004069gmail-attachment_134731" style="width:1010px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/002.jpg" target="_blank"><img src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/002-1024x872.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" class="gmail-CToWUd" width="495" height="422"></a><p id="gmail-m_-3816258938552004069gmail-caption-attachment-134731">Arat a halál. Részlet id. Pieter Brueghel: A halál diadala című festményéből (Forrás: Wikipedia.hu)</p></div>
<p>Az elmélet hívei védekezési módokat is kidolgoztak; <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a betegséget a
levegő tisztán tartásával kívánták megelőzni. Ezért járványos időben a
levegő tisztítására illatos anyagok égetését és párologtatását írták
elő. Hitték, hogy a rossz szagok egyben ártalmasak is, melyeket illatokkal, füstöléssel tudnak hatástalanítani.</b></span></p><blockquote>
</blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A miazmatikusok nagy gondot fordítottak a holtak eltemetésére, mert
úgy vélték, a holttestek „kigőzölgése” is okozhat fertőzést, ezért hamar
meghatározták a szükségtemetések módját is. A templomi ravatalozások
járvány idején elmaradtak, gyorsítva temették el az elhunytakat. A
későbbiekben pedig a temetőket higiénés és járványügyi okokból a
települések határain kívülre száműzték.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>– Milyen szerepe volt a középkorban a pestisdoktorok által viselt különös, mindenki által ismert csőrös álarcoknak?</strong></span></p><strong>
</strong><p><strong></strong>– A miazmatikusok elképzelései alapján<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> azt a
cél szolgálták, hogy a megromlott levegő ne érintkezzen az orvos
testével. A maszk csőrébe illatos anyagokat tettek, melyek
„fertőtlenítették” és megszűrték a levegőt.</b></span></p>
<p>Így ezek nem is maszkoknak, hanem inkább<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a gázálarc elődeinek tekinthetőek.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az orvosok másik fontos védőeszköze a ruhájuk volt, mely olyan
anyagból – általában marhabőrből – készült, melyen nem hatolt át a
levegő. A ruhavégeket is szorosan elkötötték.</b></span></p>
<div id="gmail-m_-3816258938552004069gmail-attachment_134733" style="width:790px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/0003.jpg" target="_blank"><img src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/0003-1024x638.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" class="gmail-CToWUd" width="198" height="123"></a><p id="gmail-m_-3816258938552004069gmail-caption-attachment-134733">Pestis doktor Paul Fürst metszetén, részlet. (Forrás: Wikipedia.com)</p></div>
<p><strong>– A védekezés mellett <span style="background-color:rgb(217,234,211)">milyen gyógymódokat javasoltak a miazmatikusok a betegeknek</span>?</strong></p>
<p>– Tudni kell, hogy abban a korban az antik humorálpatológia elmélete
szerint rendszerezték a betegségeket. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Azt hangsúlyozták, hogy az
egyensúlyt kell fenntartani az emberekben. Járvány idején is azt
javasolták, hogy egészséges életmódot folytassanak az emberek. Nemcsak a
testi, hanem egyben a lelki, pszichés egészségre is törekedtek. </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A
</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">g</span>yógymódjaikkal, kezeléseikkel a harmóniát akarták megőrizni. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><em>Giovanni Boccaccio</em> <em>Dekameron</em>jában
egyesek tréfás történetek mesélésével várják ki a járvány végét,
mellyel egyben a lelki egészséget, a vitalitás megőrzését is el kívánták
érni.</b></span></p>
<p><strong>– Említette, hogy volt egy másik elképzelés is, amellyel a megbetegedéseket kívánták magyarázni.</strong></p>
<p>– Igen, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>egy másik elmélet képviselői szerint</b></span> nem megromlott
környezeti hatások <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>okozzák a járványokat,</b></span> hanem <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>maguk az emberi
kontaktusok. Ők voltak az úgynevezett <em>kontagionisták,</em> akiknek köszönhetjük a karantén és a vesztegzár intézményeit.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ők elsősorban a betegek elkülönítését szorgalmazták. Eleinte mindezt
úgy oldották meg, hogy bezárták őket a saját házaikba – az egészséges
családtagjaikkal együtt. Ez nem igazán volt egy jó megoldás, hiszen az
egészségesek is megbetegedtek, másrészt sok családtag félelmében
elmenekült, magára hagyta a betegeket… </b><b>A 17. századtól már a betegek
elkülönítését tanácsolták, ekkor hozták létre az első járványkórházakat</b></span>.
Ezek nem hasonlíthatóak össze a mai kórházainkkal, inkább ispotályok,
betegmegőrzők voltak, ahol orvos is alig akadt. A híresen rossz
körülmények miatt sokan nem merték kiadni saját betegeiket.</p>
<div id="gmail-m_-3816258938552004069gmail-attachment_134735" style="width:958px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/Pestis-lazarett-Bécsben-az-1709.-november-23-án-kelt-királyi-rendelet-hosszú-sorát-közli-azoknak-a-városoknak-ahol-veszteglőintézetek-és-lazarettek-állítandók-fe-WIKIPEDIA.jpg" target="_blank"><img src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/Pestis-lazarett-Bécsben-az-1709.-november-23-án-kelt-királyi-rendelet-hosszú-sorát-közli-azoknak-a-városoknak-ahol-veszteglőintézetek-és-lazarettek-állítandók-fe-WIKIPEDIA.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" class="gmail-CToWUd" width="495" height="401"></a><p id="gmail-m_-3816258938552004069gmail-caption-attachment-134735">Pestis lazarett Bécsben, 1709 novemberében (Forrás: Wikipedia.com)</p></div>
<p><strong>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">A karantént mikor alkalmazták először?</span></strong></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1348-49-es pestisjárvány idején már születtek olyan szabályozások,
melyek harminc napra megtiltották a hajók itáliai kikötését</b></span>. Velence
hatására ezt szigorították negyven napra, í<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>gy jött létre a karantén
(negyven) kifejezésünk, melyet a mai napig használunk.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A városokra alkalmazott karanténok mindig sok gazdasági és társadalmi
problémát okoztak, hiszen a földművesek nem jutottak ki a földjeikre,
így az élelmiszerellátásban is komoly problémák keletkeztek.</b></span> </p>
<p>A védekező intézkedésekről eleinte a helyi település vezetői
döntöttek. Később, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a felvilágosult abszolutizmus korában már tudtak
olyan központi rendelkezéseket hozni, amelyekkel nagyobb területeket
tudtak szabályozni. Ekkor jött létre a határzár intézménye, a <em>cordon sanitaire</em>, amit egészségügyi kordonnak is nevezünk.</b></span><b> </b>Ezek már jóval nagyobb területeket, akár tartományi területeket is elzárhattak.</p><blockquote>
</blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Magyarországnak – az ezeréves határ mellett – ugyancsak megvoltak
ezek a cordon sanitaire-jei. Aki bebocsátást akart nyerni az országba,
annak egészségügyi útlevelet kellett felmutatnia, vagy 40 napot kellett
eltöltenie ezekben a veszteglő intézményekben</b></span>. Külön házakat és szobákat
is kaptak, hogy az utazók ne keveredjenek, ne adják át egymásnak a
fertőzést. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Külön kocsmájuk, éttermük, kórházuk és papjuk is volt. A
létesítményeket pedig a katonaság őrizte. </b></span></p>
<p><strong>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">A 18. századra ezek az intézkedések megakadályozták, hogy a pestis visszatérjen?</span><br>
</strong><br>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>– Igen, ez volt az a kor, amikor a pestis el is tűnt Európából. A
harmadik hullám </b></span>még megjelent, de <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>már csak Ázsiában pusztított.</b></span></p>
<blockquote>
<p>Fontos megemlíteni, hogy nem feltétlenül csak a kiépült vesztegzár intézményének volt köszönhető az, hogy Európa megmenekült.</p>
</blockquote>
<p>Furcsa módon a vándorpatkány és a házipatkány megváltozott szerepe is
közrejátszhatott ebben a folyamatban. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A pestis kórokozója, a bolhának
az egyik parazitája, mely előszeretettel élt a házi patkány bundájában. A
harmincéves háború alatt azonban a déli irányban vonuló svéd-norvég
seregek elterjesztették a kontinensen az úgynevezett norvég patkányt, a
vándorpatkányt. A nagyobb testű, agresszív rágcsáló kiszorította a
házipatkányt az ember környezetéből. A behurcolt vándorpatkányon viszont
valamiért nem jelent meg a bolha, ezért – a 14. századdal ellentétben –
nem terjesztették a pestist a rágcsálók. </b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Természetesen </b><b>a pestis megszűnéséhez hozzájárultak a közegészségügyi rendelkezések, akkori szóhasználattal: az <em>Orvosi Rendészet</em> szabályai is, melyeket mindenkinek be kellett tartania.</b></span></p>
<p> </p>
<p><em>Horányi Ildikóval, a Magyar Nemzeti Múzeum Semmelweis
Orvostörténeti Múzeumána</em></p></div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>