<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p>Kedves Lista !</p>
<p>A beszélgetés elején elhangzik.hogy a járványok egyidősek az
emberiséggel.</p>
<p>Ez kategorikusan nem így van.A járványok csak az állattartó
emberiséggel egyidősek még a növénytermesztő emberiség sem volt
túlzottan átfertőzött járványokkal.</p>
<p>Erre ékes bizonyíték az helyzet amikor a spanyolok partra
szálltak Amerikában az indiánoknak szinte semmilyen fertőző
betegségük nem volt mert a lámán és alpakkán és a kutyán kívül nem
volt házi állatuk.Amerikába későn érkezett meg az ember a
jégkorszakban aki az óceáni tengeri jégtakaró határán ment át
először ( a Bering szoroson később ) a mai Franciaország
térségéből.Az ott élő nagytestű állatokat így például a lovat
rövid időn belül kiirtotta mert az állatok nem készültek fel az
ember vadászatára .Eurázsiában ahol az állatok együtt éltek a
vadászati technológia szempontjából felcseperedő emberrel az
állatok megtanulták félni az embert de erre Amerikában és
Ausztráliában nem volt idejük.Így csak Eurázsiában maradtak
befogható tenyészthető állatok pl.szarvasmarha
,ló,disznó,kecske,juh,teve,bivaly hogy csak a nagyobb testűeket
írjam le.<br>
</p>
<p>Ez ugyan civilizációs előnyt jelentett számunkra de az
állattenyésztő ember majdnem kipusztult az állatok okozta
fertőzésektől de aztán valamennyi védettséget felszedtek őseink.De
az indiánok számára a tüdőbaj,a fekete himlő de még a
bárányhimlő a kanyaró stb. is halálos veszélyt jelentett.A
szifiliszt sem Amerikából hozták be a spanyolok mert már az ókori
Rómában is jelen volt csak akkor még egy gyerekbetegség volt
(bármilyen hihetetlen is ez ma már ).</p>
<p>A vadászó,halászó gyüjtögető emberiség csoportjai ritkán
találkoztak egy idő után elhagyták szállásukat a saját
szemetüket és nem tartottak állatokat tehát nem alakulhatott ki
járvány. Általában sokkal egészségesebbek és sokkal jobban
tápláltabbak voltak mint a magát agyon robotoló egyoldalú
táplálkozású letelepült ember.Aki még meg is kapott egy csomó
ragályt.A vándorló emberek majdnem kétszer annyi ideig éltek mint
a korai állattartók.Bizony- bizony a letelepülés egy veszélyes
döntés volt !</p>
<p>Bár ezt a legtöbben másképp gondolják de ezt igazolják a
kutatások.<br>
</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2020.11.13. 18:20 keltezéssel, Emoke
Greschik írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:CALP0BwMVMcVp+5GO5Dw5Ym7giNe6mS0WFX+UVKutE0n1z_m1mg@mail.gmail.com">
<meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=UTF-8">
<div dir="ltr">
<div>
<h2>Így győzte le Európa a pestis harmadik hullámát</h2>
</div>
<div>
<p><a
href="https://vasarnap.hu/2020/11/13/igy-gyozte-le-europa-a-pestis-harmadik-hullamat/"
target="_blank" moz-do-not-send="true">https://vasarnap.hu/2020/11/13/igy-gyozte-le-europa-a-pestis-harmadik-hullamat/</a></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
pestis, vagyis a „fekete halál" óriási
emberveszteségeket okozott a középkori Európában, de a
fertőző betegség harmadik hullámát az újkor derekán már
sikerült megakadályozni</b></span>. A pestisről és a
járványok történetéről <u><span
style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>beszélgettünk
Horányi Ildikóval, a Magyar Nemzeti Múzeum Semmelweis
Orvostörténeti Múzeumának főmuzeológusával.</b></span></u></p>
</div>
<div>
<p><strong>– A járványok története egyidős az emberiséggel.
Tudunk valamit a legelső pandémiáról?</strong></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Járványok
mindig is voltak, de hogy melyik és mikor lehetett az
első, azt nem tudjuk</b></span>. A történeti forrásokból
ismert beszámolók leírt tünetegyüttesei ellenére sem lehet
pontosan tudni, hogy milyen betegségeket takarhattak.
Korábban összefoglaló neveket használtak a járványokra.<span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A <em>pestis</em>
szó </b></span>is <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>annyit jelent
latinul, hogy <em>fertőzés, </em>csak később lett a
konkrét betegség megnevezése is.</b></span></p>
<blockquote>
<p>A forrásokból <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>annyi
bizonyos, hogy pestis-, himlő-, valamint TBC-járvány
már az ókorban is megjelent, és megtizedelte az
európai népességet.</b></span></p>
</blockquote>
<div id="gmail-m_-3816258938552004069gmail-attachment_134730"
style="width:807px"><a
href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/001.jpg"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/001-1024x779.jpg"
alt="" style="margin-right: 0px;" class="gmail-CToWUd"
moz-do-not-send="true" width="495" height="377"></a>
<p
id="gmail-m_-3816258938552004069gmail-caption-attachment-134730">Id.
Pieter Brueghel: A halál diadala című festménye, 1562,
részlet (Forrás: Wikipedia.hu)</p>
</div>
<p><strong>– Mikor jelent meg a pestisjárvány Európában?<br>
</strong><br>
– <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
pestisnek több hulláma volt, az első hullám a 4-5.
században jött létre, <em>Justinianus</em> uralkodása
alatt. A betegség végigsöpört Itálián, de tovább nem
jutott a kontinensen. </b></span>Ez viszont nem
mondható el <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a
második hullámról, mely 1348-ban tört ki, és két év
alatt egész Európában – így Magyarországon is – nagy
emberveszteséget okozott</b></span>. A járvány kiváltó
oka hazánkban az volt, hogy<span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a keresztes
hadjáratokból hazaérkező katonák behurcolták a
betegséget otthonaikba, ott pedig gyorsan elterjedt.</b></span></p>
<p><strong>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">A
feudális európai államok hogyan próbáltak megoldásokat
találni a pestisjárvány terjedése ellen?</span></strong></p>
<strong>
</strong>
<p><strong></strong>– Az első nehézséget az jelentette, hogy <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>nem tudták,
mi okozhatja a betegséget. A kórokozók, a
mikroorganizmusok léte a 19. század utolsó harmadáig az
emberiség előtt rejtve maradt. Csak találgatni tudtak</b></span>,
többféle elmélet született arról, hogy mi váltja ki ezeket a
megbetegedéseket.</p>
<div><a href="https://koronavirus.gov.hu/" target="_blank"
moz-do-not-send="true"><span></span></a><span></span></div>
<blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Abban
azonban mindenki egyetértett a középkori Európában –
még az orvosok is –, hogy a járvány Isten büntetése</b></span>.</p>
</blockquote>
<p>Mindemellett racionális magyarázatok is születtek, melyek
főleg két elmélet köré épültek.</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Már az
ókorban is voltak olyan vélekedések, melyek szerint
valami apró, szabad szemmel nem látható <em>miazma</em>
okozhatja a fertőzést</b></span>. Ezen az úton haladt a
járványtan nagy humanista orvosa, <em>Girolamo Fracastoro</em>
is. A miazmatikusok úgy gondolták, a betegségek okáért a
megromló levegő, a környezeti hatások a felelősek. <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Úgy vélték,
hogy a föld kipárolgása, a rossz, szennyezett levegő
okozhatja a betegséget, ezért úgy is hívták, mefitikus,
azaz <em>ördögi pára</em>.</b></span></p>
<div id="gmail-m_-3816258938552004069gmail-attachment_134731"
style="width:1010px"><a
href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/002.jpg"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/002-1024x872.jpg"
alt="" style="margin-right: 0px;" class="gmail-CToWUd"
moz-do-not-send="true" width="495" height="422"></a>
<p
id="gmail-m_-3816258938552004069gmail-caption-attachment-134731">Arat
a halál. Részlet id. Pieter Brueghel: A halál diadala című
festményéből (Forrás: Wikipedia.hu)</p>
</div>
<p>Az elmélet hívei védekezési módokat is kidolgoztak; <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a betegséget
a levegő tisztán tartásával kívánták megelőzni. Ezért
járványos időben a levegő tisztítására illatos anyagok
égetését és párologtatását írták elő. Hitték, hogy a
rossz szagok egyben ártalmasak is, melyeket illatokkal,
füstöléssel tudnak hatástalanítani.</b></span></p>
<blockquote>
</blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
miazmatikusok nagy gondot fordítottak a holtak
eltemetésére, mert úgy vélték, a holttestek
„kigőzölgése” is okozhat fertőzést, ezért hamar
meghatározták a szükségtemetések módját is. A templomi
ravatalozások járvány idején elmaradtak, gyorsítva
temették el az elhunytakat. A későbbiekben pedig a
temetőket higiénés és járványügyi okokból a települések
határain kívülre száműzték.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>–
Milyen szerepe volt a középkorban a pestisdoktorok által
viselt különös, mindenki által ismert csőrös álarcoknak?</strong></span></p>
<strong>
</strong>
<p><strong></strong>– A miazmatikusok elképzelései alapján<span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> azt a cél
szolgálták, hogy a megromlott levegő ne érintkezzen az
orvos testével. A maszk csőrébe illatos anyagokat
tettek, melyek „fertőtlenítették” és megszűrték a
levegőt.</b></span></p>
<p>Így ezek nem is maszkoknak, hanem inkább<span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a gázálarc
elődeinek tekinthetőek.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az
orvosok másik fontos védőeszköze a ruhájuk volt, mely
olyan anyagból – általában marhabőrből – készült, melyen
nem hatolt át a levegő. A ruhavégeket is szorosan
elkötötték.</b></span></p>
<div id="gmail-m_-3816258938552004069gmail-attachment_134733"
style="width:790px"><a
href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/0003.jpg"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/0003-1024x638.jpg"
alt="" style="margin-right: 0px;" class="gmail-CToWUd"
moz-do-not-send="true" width="198" height="123"></a>
<p
id="gmail-m_-3816258938552004069gmail-caption-attachment-134733">Pestis
doktor Paul Fürst metszetén, részlet. (Forrás:
Wikipedia.com)</p>
</div>
<p><strong>– A védekezés mellett <span
style="background-color:rgb(217,234,211)">milyen
gyógymódokat javasoltak a miazmatikusok a betegeknek</span>?</strong></p>
<p>– Tudni kell, hogy abban a korban az antik humorálpatológia
elmélete szerint rendszerezték a betegségeket. <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Azt
hangsúlyozták, hogy az egyensúlyt kell fenntartani az
emberekben. Járvány idején is azt javasolták, hogy
egészséges életmódot folytassanak az emberek. Nemcsak a
testi, hanem egyben a lelki, pszichés egészségre is
törekedtek. </b><span
style="background-color:rgb(255,255,255)">A </span></span><span
style="background-color:rgb(255,255,255)">g</span>yógymódjaikkal,
kezeléseikkel a harmóniát akarták megőrizni. <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><em>Giovanni
Boccaccio</em> <em>Dekameron</em>jában egyesek tréfás
történetek mesélésével várják ki a járvány végét,
mellyel egyben a lelki egészséget, a vitalitás
megőrzését is el kívánták érni.</b></span></p>
<p><strong>– Említette, hogy volt egy másik elképzelés is,
amellyel a megbetegedéseket kívánták magyarázni.</strong></p>
<p>– Igen, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>egy
másik elmélet képviselői szerint</b></span> nem
megromlott környezeti hatások <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>okozzák a
járványokat,</b></span> hanem <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>maguk az
emberi kontaktusok. Ők voltak az úgynevezett <em>kontagionisták,</em>
akiknek köszönhetjük a karantén és a vesztegzár
intézményeit.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ők
elsősorban a betegek elkülönítését szorgalmazták.
Eleinte mindezt úgy oldották meg, hogy bezárták őket a
saját házaikba – az egészséges családtagjaikkal együtt.
Ez nem igazán volt egy jó megoldás, hiszen az
egészségesek is megbetegedtek, másrészt sok családtag
félelmében elmenekült, magára hagyta a betegeket… </b><b>A
17. századtól már a betegek elkülönítését tanácsolták,
ekkor hozták létre az első járványkórházakat</b></span>.
Ezek nem hasonlíthatóak össze a mai kórházainkkal, inkább
ispotályok, betegmegőrzők voltak, ahol orvos is alig akadt.
A híresen rossz körülmények miatt sokan nem merték kiadni
saját betegeiket.</p>
<div id="gmail-m_-3816258938552004069gmail-attachment_134735"
style="width:958px"><a
href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/Pestis-lazarett-Bécsben-az-1709.-november-23-án-kelt-királyi-rendelet-hosszú-sorát-közli-azoknak-a-városoknak-ahol-veszteglőintézetek-és-lazarettek-állítandók-fe-WIKIPEDIA.jpg"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/Pestis-lazarett-Bécsben-az-1709.-november-23-án-kelt-királyi-rendelet-hosszú-sorát-közli-azoknak-a-városoknak-ahol-veszteglőintézetek-és-lazarettek-állítandók-fe-WIKIPEDIA.jpg"
alt="" style="margin-right: 0px;" class="gmail-CToWUd"
moz-do-not-send="true" width="495" height="401"></a>
<p
id="gmail-m_-3816258938552004069gmail-caption-attachment-134735">Pestis
lazarett Bécsben, 1709 novemberében (Forrás:
Wikipedia.com)</p>
</div>
<p><strong>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">A
karantént mikor alkalmazták először?</span></strong></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1348-49-es
pestisjárvány idején már születtek olyan szabályozások,
melyek harminc napra megtiltották a hajók itáliai
kikötését</b></span>. Velence hatására ezt szigorították
negyven napra, í<span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>gy jött létre
a karantén (negyven) kifejezésünk, melyet a mai napig
használunk.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
városokra alkalmazott karanténok mindig sok gazdasági és
társadalmi problémát okoztak, hiszen a földművesek nem
jutottak ki a földjeikre, így az élelmiszerellátásban is
komoly problémák keletkeztek.</b></span> </p>
<p>A védekező intézkedésekről eleinte a helyi település
vezetői döntöttek. Később, <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a
felvilágosult abszolutizmus korában már tudtak olyan
központi rendelkezéseket hozni, amelyekkel nagyobb
területeket tudtak szabályozni. Ekkor jött létre a
határzár intézménye, a <em>cordon sanitaire</em>, amit
egészségügyi kordonnak is nevezünk.</b></span><b> </b>Ezek
már jóval nagyobb területeket, akár tartományi területeket
is elzárhattak.</p>
<blockquote>
</blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Magyarországnak
– az ezeréves határ mellett – ugyancsak megvoltak ezek a
cordon sanitaire-jei. Aki bebocsátást akart nyerni az
országba, annak egészségügyi útlevelet kellett
felmutatnia, vagy 40 napot kellett eltöltenie ezekben a
veszteglő intézményekben</b></span>. Külön házakat és
szobákat is kaptak, hogy az utazók ne keveredjenek, ne adják
át egymásnak a fertőzést. <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Külön
kocsmájuk, éttermük, kórházuk és papjuk is volt. A
létesítményeket pedig a katonaság őrizte. </b></span></p>
<p><strong>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">A
18. századra ezek az intézkedések megakadályozták, hogy
a pestis visszatérjen?</span><br>
</strong><br>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>– Igen,
ez volt az a kor, amikor a pestis el is tűnt Európából.
A harmadik hullám </b></span>még megjelent, de <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>már csak
Ázsiában pusztított.</b></span></p>
<blockquote>
<p>Fontos megemlíteni, hogy nem feltétlenül csak a kiépült
vesztegzár intézményének volt köszönhető az, hogy Európa
megmenekült.</p>
</blockquote>
<p>Furcsa módon a vándorpatkány és a házipatkány megváltozott
szerepe is közrejátszhatott ebben a folyamatban. <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A pestis
kórokozója, a bolhának az egyik parazitája, mely
előszeretettel élt a házi patkány bundájában. A
harmincéves háború alatt azonban a déli irányban vonuló
svéd-norvég seregek elterjesztették a kontinensen az
úgynevezett norvég patkányt, a vándorpatkányt. A nagyobb
testű, agresszív rágcsáló kiszorította a házipatkányt az
ember környezetéből. A behurcolt vándorpatkányon viszont
valamiért nem jelent meg a bolha, ezért – a 14.
századdal ellentétben – nem terjesztették a pestist a
rágcsálók. </b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Természetesen
</b><b>a pestis megszűnéséhez hozzájárultak a
közegészségügyi rendelkezések, akkori szóhasználattal:
az <em>Orvosi Rendészet</em> szabályai is, melyeket
mindenkinek be kellett tartania.</b></span></p>
<p> </p>
<p><em>Horányi Ildikóval, a Magyar Nemzeti Múzeum Semmelweis
Orvostörténeti Múzeumána</em></p>
</div>
</div>
<div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tbody>
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a
href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png"
alt="" style="width: 46px; height: 29px;"
moz-do-not-send="true" width="46" height="29"></a></td>
<td
style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
a vírusoktól. <a
href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" style="color:#4453ea"
moz-do-not-send="true">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</body>
</html>