<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p>Az Andokban ,Mexikóban és a Mississippi völgyében milliós indán
civilizációk éltek Tenochtitlan több lakossal mint a legtöbb
európai város ,mégsem volt semmiféle járvány arrafelé MERT NEM
VOLTAK NAGY ÁLLATTARTÓK !</p>
<p>Az amerikai kontinensen csak ötféle házi állatot
tartottak:Mexikóban pulykát az Andokban lámát/alpakkát és tengeri
malacot a Trópusi övezetben pézsmarécét és egész Amerika szerte
kutyát .Azonban ezeket az állatokat sem tartották nagy tömegben és
ezek az állatok sem terjesztettek járványos betegségeket.Így tehát
hatalmas ember tömeget is élhetnek együtt járvány nélkül ha nincs
köztük fertőző vírus és baktérium.</p>
<p>Amikor Cortez 600 katonával partra szállt nem csak a lemezt vért
az acél kard a muskéta és a lovasság miatt volt fölényben az
egyébként százezres haderővel rendelkező azték birodalommal
szemben hanem biológiai tömegpusztító fegyverként hozták magukkal
a himlőt.Mexico 20 milliós indián lakossága egy 1618-s spanyol
becslés szerint már csak 1,6 millió volt.</p>
<p>Amikor Hernando de Soto spanyol konkvisztádor eljutott a mai
Egyesült Államok délkeleti részére olyan indián városokat talált
amelyek már temetőkké váltak és egy elő ember nem volt bennük mert
az eurázsiai vírusok és baktériumok már mint egy előőrs megelőzték
a spanyolokat.</p>
<p>Tehát nem csak az elszigeteltség hanem a háziállatok hiánya is
teljes járvány mentességet biztosított az indiánoknak hiszen pl.
a Mississippi völgyében vagy a puebló indiánoknál 2000 -3000
létszámú falvak /városok is voltak még sem volt semmilyen fertőző
betegségük az ott élőknek.Az indiánok Amerika szerte annyira
járvány mentesek voltak hogy semmiféle védettség nem alakult ki
bennük az európaiak által hozott betegségekkel szemben.A spanyol
vissza Európában nem is hoztak semmilyen fertőzést az egy vitatott
szifiliszt kivéve .Azonban manapság már találtak ókori római
szarkofágban szintaktikusan elváltozott csontozatú ember
maradványait tehát a szifilisz is jel volt európában már régen.<br>
</p>
<p>Minden jelentősebb emberről emberre terjedő járványunkat
Eurázsiában a háziállatainktól kaptuk meg.A spanyolok először
bevitték az himlőt a kanyarót a tífuszt És AZ INFLUENZÁT az
amerikai kontinensre majd ezt követte a torokgyík a pestis mumpsz
a szamárköhögés és elsősorban a tüdővész.A tüdővészt pl. a tehén
és a teve tejtől lehet megkapni ha valaki forralatlanul issza
egészség ügyileg nem ellenőrzött állattól mind a mai napig sok
régióban.</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2020.11.13. 20:57 keltezéssel, László
Baják írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:CAKHZGKy4-2cZP-rpri1qAX3iZa5oayeNt_Mi1peGic96VeJtKw@mail.gmail.com">
<meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=UTF-8">
<div dir="ltr">A tétel egész pontosan úgy hangzik, hogy amíg az
emberiség egymástól elszigetelt kisközösségekben élt, addig nem
volt esélye annak, hogy járványos mértékben terjedjenek a
betegségek. </div>
<div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tbody>
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif"
alt="" style="width: 46px; height: 29px;"
moz-do-not-send="true" width="46" height="29"></a></td>
<td
style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
a vírusoktól. <a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" style="color:#4453ea"
moz-do-not-send="true">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a
href="mailto:reinisch@t-online.hu" moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2020. nov. 13., P, 20:18):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px
0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div>
<p>Kedves Lista !</p>
<p>A beszélgetés elején elhangzik.hogy a járványok egyidősek
az emberiséggel.</p>
<p>Ez kategorikusan nem így van.A járványok csak az
állattartó emberiséggel egyidősek még a növénytermesztő
emberiség sem volt túlzottan átfertőzött járványokkal.</p>
<p>Erre ékes bizonyíték az helyzet amikor a spanyolok partra
szálltak Amerikában az indiánoknak szinte semmilyen
fertőző betegségük nem volt mert a lámán és alpakkán és a
kutyán kívül nem volt házi állatuk.Amerikába későn
érkezett meg az ember a jégkorszakban aki az óceáni
tengeri jégtakaró határán ment át először ( a Bering
szoroson később ) a mai Franciaország térségéből.Az ott
élő nagytestű állatokat így például a lovat rövid időn
belül kiirtotta mert az állatok nem készültek fel az ember
vadászatára .Eurázsiában ahol az állatok együtt éltek a
vadászati technológia szempontjából felcseperedő emberrel
az állatok megtanulták félni az embert de erre Amerikában
és Ausztráliában nem volt idejük.Így csak Eurázsiában
maradtak befogható tenyészthető állatok pl.szarvasmarha
,ló,disznó,kecske,juh,teve,bivaly hogy csak a nagyobb
testűeket írjam le.<br>
</p>
<p>Ez ugyan civilizációs előnyt jelentett számunkra de az
állattenyésztő ember majdnem kipusztult az állatok okozta
fertőzésektől de aztán valamennyi védettséget felszedtek
őseink.De az indiánok számára a tüdőbaj,a fekete himlő
de még a bárányhimlő a kanyaró stb. is halálos veszélyt
jelentett.A szifiliszt sem Amerikából hozták be a
spanyolok mert már az ókori Rómában is jelen volt csak
akkor még egy gyerekbetegség volt (bármilyen hihetetlen is
ez ma már ).</p>
<p>A vadászó,halászó gyüjtögető emberiség csoportjai ritkán
találkoztak egy idő után elhagyták szállásukat a saját
szemetüket és nem tartottak állatokat tehát nem
alakulhatott ki járvány. Általában sokkal egészségesebbek
és sokkal jobban tápláltabbak voltak mint a magát agyon
robotoló egyoldalú táplálkozású letelepült ember.Aki még
meg is kapott egy csomó ragályt.A vándorló emberek majdnem
kétszer annyi ideig éltek mint a korai állattartók.Bizony-
bizony a letelepülés egy veszélyes döntés volt !</p>
<p>Bár ezt a legtöbben másképp gondolják de ezt igazolják a
kutatások.<br>
</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div>2020.11.13. 18:20 keltezéssel, Emoke Greschik írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">
<div>
<h2>Így győzte le Európa a pestis harmadik hullámát</h2>
</div>
<div>
<p><a
href="https://vasarnap.hu/2020/11/13/igy-gyozte-le-europa-a-pestis-harmadik-hullamat/"
target="_blank" moz-do-not-send="true">https://vasarnap.hu/2020/11/13/igy-gyozte-le-europa-a-pestis-harmadik-hullamat/</a></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
pestis, vagyis a „fekete halál" óriási
emberveszteségeket okozott a középkori
Európában, de a fertőző betegség harmadik
hullámát az újkor derekán már sikerült
megakadályozni</b></span>. A pestisről és a
járványok történetéről <u><span
style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>beszélgettünk
Horányi Ildikóval, a Magyar Nemzeti Múzeum
Semmelweis Orvostörténeti Múzeumának
főmuzeológusával.</b></span></u></p>
</div>
<div>
<p><strong>– A járványok története egyidős az
emberiséggel. Tudunk valamit a legelső
pandémiáról?</strong></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Járványok
mindig is voltak, de hogy melyik és mikor
lehetett az első, azt nem tudjuk</b></span>. A
történeti forrásokból ismert beszámolók leírt
tünetegyüttesei ellenére sem lehet pontosan tudni,
hogy milyen betegségeket takarhattak. Korábban
összefoglaló neveket használtak a járványokra.<span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A <em>pestis</em>
szó </b></span>is <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>annyit
jelent latinul, hogy <em>fertőzés, </em>csak
később lett a konkrét betegség megnevezése is.</b></span></p>
<blockquote>
<p>A forrásokból <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>annyi
bizonyos, hogy pestis-, himlő-, valamint
TBC-járvány már az ókorban is megjelent, és
megtizedelte az európai népességet.</b></span></p>
</blockquote>
<div
id="gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-attachment_134730"
style="width:807px"><a
href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/001.jpg"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/001-1024x779.jpg"
alt="" style="margin-right: 0px;"
moz-do-not-send="true" width="495" height="377"></a>
<p
id="gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-caption-attachment-134730">Id.
Pieter Brueghel: A halál diadala című festménye,
1562, részlet (Forrás: Wikipedia.hu)</p>
</div>
<p><strong>– Mikor jelent meg a pestisjárvány
Európában?<br>
</strong><br>
– <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
pestisnek több hulláma volt, az első hullám a
4-5. században jött létre, <em>Justinianus</em>
uralkodása alatt. A betegség végigsöpört
Itálián, de tovább nem jutott a kontinensen. </b></span>Ez
viszont nem mondható el <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a
második hullámról, mely 1348-ban tört ki, és két
év alatt egész Európában – így Magyarországon is
– nagy emberveszteséget okozott</b></span>. A
járvány kiváltó oka hazánkban az volt, hogy<span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a
keresztes hadjáratokból hazaérkező katonák
behurcolták a betegséget otthonaikba, ott pedig
gyorsan elterjedt.</b></span></p>
<p><strong>– <span
style="background-color:rgb(208,224,227)">A
feudális európai államok hogyan próbáltak
megoldásokat találni a pestisjárvány terjedése
ellen?</span></strong></p>
<strong> </strong>
<p><strong></strong>– Az első nehézséget az
jelentette, hogy <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>nem
tudták, mi okozhatja a betegséget. A kórokozók,
a mikroorganizmusok léte a 19. század utolsó
harmadáig az emberiség előtt rejtve maradt. Csak
találgatni tudtak</b></span>, többféle elmélet
született arról, hogy mi váltja ki ezeket a
megbetegedéseket.</p>
<div><a href="https://koronavirus.gov.hu/"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><span></span></a><span></span></div>
<blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Abban
azonban mindenki egyetértett a középkori
Európában – még az orvosok is –, hogy a
járvány Isten büntetése</b></span>.</p>
</blockquote>
<p>Mindemellett racionális magyarázatok is születtek,
melyek főleg két elmélet köré épültek.</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Már
az ókorban is voltak olyan vélekedések, melyek
szerint valami apró, szabad szemmel nem látható
<em>miazma</em> okozhatja a fertőzést</b></span>.
Ezen az úton haladt a járványtan nagy humanista
orvosa, <em>Girolamo Fracastoro</em> is. A
miazmatikusok úgy gondolták, a betegségek okáért a
megromló levegő, a környezeti hatások a felelősek. <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Úgy
vélték, hogy a föld kipárolgása, a rossz,
szennyezett levegő okozhatja a betegséget, ezért
úgy is hívták, mefitikus, azaz <em>ördögi pára</em>.</b></span></p>
<div
id="gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-attachment_134731"
style="width:1010px"><a
href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/002.jpg"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/002-1024x872.jpg"
alt="" style="margin-right: 0px;"
moz-do-not-send="true" width="495" height="422"></a>
<p
id="gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-caption-attachment-134731">Arat
a halál. Részlet id. Pieter Brueghel: A halál
diadala című festményéből (Forrás: Wikipedia.hu)</p>
</div>
<p>Az elmélet hívei védekezési módokat is kidolgoztak;
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a
betegséget a levegő tisztán tartásával kívánták
megelőzni. Ezért járványos időben a levegő
tisztítására illatos anyagok égetését és
párologtatását írták elő. Hitték, hogy a rossz
szagok egyben ártalmasak is, melyeket
illatokkal, füstöléssel tudnak hatástalanítani.</b></span></p>
<blockquote> </blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
miazmatikusok nagy gondot fordítottak a holtak
eltemetésére, mert úgy vélték, a holttestek
„kigőzölgése” is okozhat fertőzést, ezért hamar
meghatározták a szükségtemetések módját is. A
templomi ravatalozások járvány idején
elmaradtak, gyorsítva temették el az
elhunytakat. A későbbiekben pedig a temetőket
higiénés és járványügyi okokból a települések
határain kívülre száműzték.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>–
Milyen szerepe volt a középkorban a
pestisdoktorok által viselt különös, mindenki
által ismert csőrös álarcoknak?</strong></span></p>
<strong> </strong>
<p><strong></strong>– A miazmatikusok elképzelései
alapján<span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> azt
a cél szolgálták, hogy a megromlott levegő ne
érintkezzen az orvos testével. A maszk csőrébe
illatos anyagokat tettek, melyek
„fertőtlenítették” és megszűrték a levegőt.</b></span></p>
<p>Így ezek nem is maszkoknak, hanem inkább<span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a
gázálarc elődeinek tekinthetőek.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az
orvosok másik fontos védőeszköze a ruhájuk volt,
mely olyan anyagból – általában marhabőrből –
készült, melyen nem hatolt át a levegő. A
ruhavégeket is szorosan elkötötték.</b></span></p>
<div
id="gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-attachment_134733"
style="width:790px"><a
href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/0003.jpg"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/0003-1024x638.jpg"
alt="" style="margin-right: 0px;"
moz-do-not-send="true" width="198" height="123"></a>
<p
id="gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-caption-attachment-134733">Pestis
doktor Paul Fürst metszetén, részlet. (Forrás:
Wikipedia.com)</p>
</div>
<p><strong>– A védekezés mellett <span
style="background-color:rgb(217,234,211)">milyen
gyógymódokat javasoltak a miazmatikusok a
betegeknek</span>?</strong></p>
<p>– Tudni kell, hogy abban a korban az antik
humorálpatológia elmélete szerint rendszerezték a
betegségeket. <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Azt
hangsúlyozták, hogy az egyensúlyt kell
fenntartani az emberekben. Járvány idején is azt
javasolták, hogy egészséges életmódot
folytassanak az emberek. Nemcsak a testi, hanem
egyben a lelki, pszichés egészségre is
törekedtek. </b><span
style="background-color:rgb(255,255,255)">A </span></span><span
style="background-color:rgb(255,255,255)">g</span>yógymódjaikkal,
kezeléseikkel a harmóniát akarták megőrizni. <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><em>Giovanni
Boccaccio</em> <em>Dekameron</em>jában
egyesek tréfás történetek mesélésével várják ki
a járvány végét, mellyel egyben a lelki
egészséget, a vitalitás megőrzését is el
kívánták érni.</b></span></p>
<p><strong>– Említette, hogy volt egy másik elképzelés
is, amellyel a megbetegedéseket kívánták
magyarázni.</strong></p>
<p>– Igen, <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>egy
másik elmélet képviselői szerint</b></span> nem
megromlott környezeti hatások <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>okozzák
a járványokat,</b></span> hanem <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>maguk
az emberi kontaktusok. Ők voltak az úgynevezett
<em>kontagionisták,</em> akiknek köszönhetjük a
karantén és a vesztegzár intézményeit.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ők
elsősorban a betegek elkülönítését
szorgalmazták. Eleinte mindezt úgy oldották meg,
hogy bezárták őket a saját házaikba – az
egészséges családtagjaikkal együtt. Ez nem
igazán volt egy jó megoldás, hiszen az
egészségesek is megbetegedtek, másrészt sok
családtag félelmében elmenekült, magára hagyta a
betegeket… </b><b>A 17. századtól már a betegek
elkülönítését tanácsolták, ekkor hozták létre az
első járványkórházakat</b></span>. Ezek nem
hasonlíthatóak össze a mai kórházainkkal, inkább
ispotályok, betegmegőrzők voltak, ahol orvos is alig
akadt. A híresen rossz körülmények miatt sokan nem
merték kiadni saját betegeiket.</p>
<div
id="gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-attachment_134735"
style="width:958px"><a
href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/Pestis-lazarett-Bécsben-az-1709.-november-23-án-kelt-királyi-rendelet-hosszú-sorát-közli-azoknak-a-városoknak-ahol-veszteglőintézetek-és-lazarettek-állítandók-fe-WIKIPEDIA.jpg"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/Pestis-lazarett-Bécsben-az-1709.-november-23-án-kelt-királyi-rendelet-hosszú-sorát-közli-azoknak-a-városoknak-ahol-veszteglőintézetek-és-lazarettek-állítandók-fe-WIKIPEDIA.jpg"
alt="" style="margin-right: 0px;"
moz-do-not-send="true" width="495" height="401"></a>
<p
id="gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-caption-attachment-134735">Pestis
lazarett Bécsben, 1709 novemberében (Forrás:
Wikipedia.com)</p>
</div>
<p><strong>– <span
style="background-color:rgb(208,224,227)">A
karantént mikor alkalmazták először?</span></strong></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1348-49-es
pestisjárvány idején már születtek olyan
szabályozások, melyek harminc napra megtiltották
a hajók itáliai kikötését</b></span>. Velence
hatására ezt szigorították negyven napra, í<span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>gy
jött létre a karantén (negyven) kifejezésünk,
melyet a mai napig használunk.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
városokra alkalmazott karanténok mindig sok
gazdasági és társadalmi problémát okoztak,
hiszen a földművesek nem jutottak ki a
földjeikre, így az élelmiszerellátásban is
komoly problémák keletkeztek.</b></span> </p>
<p>A védekező intézkedésekről eleinte a helyi
település vezetői döntöttek. Később, <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a
felvilágosult abszolutizmus korában már tudtak
olyan központi rendelkezéseket hozni, amelyekkel
nagyobb területeket tudtak szabályozni. Ekkor
jött létre a határzár intézménye, a <em>cordon
sanitaire</em>, amit egészségügyi kordonnak is
nevezünk.</b></span><b> </b>Ezek már jóval
nagyobb területeket, akár tartományi területeket is
elzárhattak.</p>
<blockquote> </blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Magyarországnak
– az ezeréves határ mellett – ugyancsak
megvoltak ezek a cordon sanitaire-jei. Aki
bebocsátást akart nyerni az országba, annak
egészségügyi útlevelet kellett felmutatnia, vagy
40 napot kellett eltöltenie ezekben a veszteglő
intézményekben</b></span>. Külön házakat és
szobákat is kaptak, hogy az utazók ne keveredjenek,
ne adják át egymásnak a fertőzést. <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Külön
kocsmájuk, éttermük, kórházuk és papjuk is volt.
A létesítményeket pedig a katonaság őrizte. </b></span></p>
<p><strong>– <span
style="background-color:rgb(208,224,227)">A 18.
századra ezek az intézkedések megakadályozták,
hogy a pestis visszatérjen?</span><br>
</strong><br>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>–
Igen, ez volt az a kor, amikor a pestis el is
tűnt Európából. A harmadik hullám </b></span>még
megjelent, de <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>már
csak Ázsiában pusztított.</b></span></p>
<blockquote>
<p>Fontos megemlíteni, hogy nem feltétlenül csak a
kiépült vesztegzár intézményének volt köszönhető
az, hogy Európa megmenekült.</p>
</blockquote>
<p>Furcsa módon a vándorpatkány és a házipatkány
megváltozott szerepe is közrejátszhatott ebben a
folyamatban. <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
pestis kórokozója, a bolhának az egyik
parazitája, mely előszeretettel élt a házi
patkány bundájában. A harmincéves háború alatt
azonban a déli irányban vonuló svéd-norvég
seregek elterjesztették a kontinensen az
úgynevezett norvég patkányt, a vándorpatkányt. A
nagyobb testű, agresszív rágcsáló kiszorította a
házipatkányt az ember környezetéből. A behurcolt
vándorpatkányon viszont valamiért nem jelent meg
a bolha, ezért – a 14. századdal ellentétben –
nem terjesztették a pestist a rágcsálók. </b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Természetesen
</b><b>a pestis megszűnéséhez hozzájárultak a
közegészségügyi rendelkezések, akkori
szóhasználattal: az <em>Orvosi Rendészet</em>
szabályai is, melyeket mindenkinek be kellett
tartania.</b></span></p>
<p> </p>
<p><em>Horányi Ildikóval, a Magyar Nemzeti Múzeum
Semmelweis Orvostörténeti Múzeumána</em></p>
</div>
</div>
<div
id="gmail-m_-993659252350421383DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody>
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a
href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png"
alt="" style="width: 46px; height: 29px;"
moz-do-not-send="true" width="46"
height="29"></a></td>
<td
style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
a vírusoktól. <a
href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank"
moz-do-not-send="true">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank"
moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</body>
</html>