[Grem] Találós kérdés .megfejtés 1. rész
Sziklay Levente
lsziklay at freemail.hu
2020. Már. 6., P, 15:11:11 CET
Kedves Egon, Laci lista! 1870 után Németország fő célja volt a béke fenntartása. Bismarck azt mondta, hogy Németország kielégített állam, és nincs olyan célja, amit kizárólag fegyverekkel tudna megvalósítani. 1881-ben a Három császár szövetsége titkos jegyzőkönyvében megállapodott a Monarchia és Oroszország a Balkán felosztásában, az érdekszférák kijelölésében, Bosznia annexiójában, de már 1886-ban Bismarck azt mondta, hogy „Az osztrákok őrült politikát csináltak, úgy álltam köztük és az oroszok közt, mint két harapós kutya között, amelyek azonnal széttépték volna egymást, ha lazábbra engedtem volna a pórázukat" 1908-ban még Aarenthal és Izvolszkij megállapodtak egy rendezésben, de ezután Oroszország folyamatosan az egész Balkán és a tengerszorosok megszerzésére tört. Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> írta:
>
Kedves Laci és Lista !
Laci alábbi összefoglalója végül is nagyon jó , Én másképp fogalmaztam meg egy két kérdést , de ez talán nem is lényeges .
Egy dolog jutott még eszembe amit mindig alul értékelünk és ezúttal ezt én is majdnem elfelejtettem:ez a Bagdad vasút ügye .Németország ebben az ügyben alaposan nyerésre állt a világ leghasznosabb területeinek igaz nem közvetlenül gyarmatosító hanem koncessziós felosztásában.1914-ben a német vasútépítő társaságok már átrágták magukat az anatóliai hegyeken ráláttak a mezopotámiai (iraki ) síkságra aminek a végen ott csillogott az akkor még felszínre is törő olaj.A német tőke export képességet gyakorlatilag teljesen lekötötte a vasút.Németországnak ekkor már nem maradt kapacitása semmilyen más terület gyarmatosítására bár ragaszkodtak ahhoz ,hogy továbbra is kapjanak morzsákat itt ott lásd. Karolina szigetek vagy a Marokkó -kongó szerződés de ez csak presztízs kérdés volt.
Igen érdekes módon II. Vilmos itt sem akart berontani Törökországba egyeztetés nélkül.Ha jól emlékszem Vilmos látogatóban volt a nagymamájánál akit igen szeretett Viktória királynőnél 1898-ban és egy uzsonnán vagy vacsorán szokásos szóáradatával előhozta a Bagdad vasút vízióját senki más nem jutott szóhoz de itt felajánlotta a briteknek ,hogy csinálják együtt a vasutat.Az angol kormány végül mai napig nem teljesen érthető okból kihátrált az ügyből.
Végül az angolok rájöttek ,hogy az olaj lepárlás nem csak a petróleum lápásokba jó és a gőzgépek olajozásához , hanem a belsőégésű motorok fejlődése és a flotta olajtüzelésre való átállítása miatt stratégiai fontosságú. Ekkor ébredtek rá ,hogy a hatalmas gyarmatbirodalmukban nincs saját olajmezőjük .Ekkor ráhajtottak a perzsa olaj kutatásokra és elkezdte őket izgatni Wili Bagdad vasútja . De Vilmos megint hajlott az egyezségre és végül talán 1913-ban megkezdődtek az angolok bevonásával kapcsolatos tárgyalások.
Remélem ezúttal sem volt unalmas a találós kérdés és talán megismerhettünk ebben a történetben néhány új szempontot.
Üdv. Egon
2020.03.05. 18:31 keltezéssel, László Baják írta:
>Kedves Egon! Elfogadom, hogy lehet úgy is magyarázni a történteket ahogy te interpretáltad. Több dolog azonban nyilvánvalóan árnyalja a dolgokat. Ha a potenciális ellenség túlerőben van úgy nemigen érdemes a frontális megtámadásukról gondolkodni. Ugyanakkor nem feltétlenül a békevágy bizonyítéka ha a németek nem ilyen háborúban gondolkodtak. A németek azonban kétségtelenül valamilyen módon borítani szerették volna a számukra kedvezőtlen európai politikai-gazdasági státus quo-t. Elsősorban persze diplomáciával, illetve szövetségi politikával, aztán provokációkkal (az ellenség támadásának kiprovokálásával) és csak végső soron az általad is említett Schliffen terv végrehajtásával. Igazad van abban, hogy ez nem feltétlenül Vilmos felelőssége, hiszen korántsem abszolút hatalmú uralkodóról van szó. Vilmos csak reprezentálta a mögötte álló német burzsoázia, ill a porosz politikai elit törekvéseit (az, hogy személyesen mennyire értett ezzel egyet az lényegtelen.) A Monarchiában csak nagyon kevesen fontolgattak Szarajevó előtt egy Szerbia elleni háborút. Magyarország (és paradox módon Ferenc József) tudtommal kifejezetten ellenezte. A háború azért tört ki, mert a szövetségi rendszerek az oroszok Antant melletti elköteleződése miatt rosszul alakultak a németek számára, A német birodalom nemhogy nem kapott lehetőséget a gyarmati terjeszkedés ügyében, de a teljes európai elszigetelődés fenyegette. A háború mint tudjuk nem más, mint a diplomácia folytatása más eszközökkel. Németországnak ilyen helyzetben elemi érdeke volt a Monarchia maga mellé láncolása. A Monarchia Szerbia elleni háborúja nyújtotta a németek számára azt az eszközt, amivel a Monarchiát teljesen a német érdekek szolgálatába lehetett állítani. Másképpen fogalmazva a Monarchia, a birodalmi presztizs-szempontokból indított háborúval olyan zsákutcába manöverezte magát ahonnét már csak a németeknek történő alárendelődéssel kecmereghetett volna ki. Tudjuk, hogy ez nem sikerült. A két virtuálisan összeláncolt birodalom együtt bukott el. Ennek a német szövetségnek óriási szerepe volt abban, hogy az Antant végül elhatározta a Monarchia feldarabolását. Úgy ítélték meg, hogy a Monarchia nem képes német ellenes politikát folytatni, márpedig nem szerették volna, hogy egy ilyen veszélyes hatalmi tömb maradjon Európa közepén. Üdv Mentes a vírusoktól. www.avast.com
> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2020. márc. 5., Cs, 9:32):
>>Kedves Laci !
>>Természetesen nem lehet elvárni ,hogy a történészek egy kérdésben teljesen egyetértsenek ,de mostanában jelentős szemlélet változás zajlott le a témával kapcsolatban és kialakult egy olyan vélemény,hogy sem a császári Németország sem a K. u K. monarchia nem készült háborúra a szarajevói merénylet előttig.Ennek a legmarkánsabb képviselője jelenleg Christopher Clark aki rekord mennyiségű diplomáciai iratot dolgozott fel és bebizonyította hogy Németországnak a jelentős kardcsörtetéses érdekképviselet ellenére nem voltak háborús céljai Európában még egyszer hangsúlyozom a háború kitöréséig..Abban igazad van ,hogy Hoyos gróf egy biankó csekket kapott Wilitől de ez már egy másik történet.Hoyos sajnos átverte Wilit hiszen azt állította hamisan, hogy a közös miniszter tanács mindenre elszánt ezért élete végéig bántotta a lelkiismerete.
>>Fritz Fischer azzal verte át a közvéleményt,hogy a német hódító célokat megfogalmazó iratok feldolgozásánál nem hangsúlyozta ki ,hogy ezeket 1914 szemtérbérétől fogalmazta meg a német kormányzat tehát ezek nem a háború előtti célok.
>>Hogy kicsit magunk ellen beszéljek: a K. u. K. monarchia döntéshozói viszont az Obrenovics- Karagyorgyevics váltás után többször tervezték Szerbia lerohanását némileg érthetően hiszen hatalmas szerb szeparatista igazgatás volt ellenünk.Ebből azért nem lett háború 1914 előtt mert II. Vilmos ezeket az akciókat még nem támogatta ,tehát önmagában igaz az amit írtál Wili támogatása nélkül Ferenc Jóska nem mert megindulni.
>>Tehát bár "béke galambbá " nem kívánom maszkírozni a militáns megjelenésű II. Vilmost de azt állítom és ebben a legújabb kutatásokra támaszkodok(bár támaszkodhatnék régiekre is pl. Pilch Jenőre is csak ő még egy csomó iratot nem ismert ) hogy II. Vilmos és a civil kormányzata nem tervezett európai háborút. A német nagyvezérkar valóban előjött a preventív háború ötletével(lásd a szerencsétlen Schliffen tervet ) hiszen a 42 milliós francia ország akkora békelétszámú haderőt tartott fent mint a 70 milliós császári Németország és a orosz cári haderő békelétszáma nagyobb volt mint Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia béke létszáma együttvéve.Így tehát a Német nagyvezérkar egyre idegesebb l de civil kormányzat és meg Wili kordában tartotta őket egészen az orosz általános mozgósítás pillanatáig.
>>Az igaz ,hogy Vilmos támogatása nélkül a K. u K. közös minisztertanács nem merte volna a demarsot(mindig ultimátumnak írják de nem az volt ) átadni Szerbiának de itt sem az történt ,hogy Vilmos belehajszolta a Monarchiát a háborúba hanem sajnos ,az hogy ezúttal II. Vilmos elfogadta és támogatta az Osztrák -Monarchia kemény fellépését,hihetetlen módon azért mert Vilmos és szűkebb környezete Thobald von Bhetmann Holweg b. kancellár úgy gondolta az oroszok ezúttal is elnézik Szerbia megfenyítését.
>>Én megértem ,hogy ez teljesen más mint az eddigi felfogás de erről szóltak az elmúlt évek konferenciái és az új publikációk a témával kapcsolatban.
>>Azt hiszen erről még lesz eszmecsere,de ez remélem hasznos lesz.
>>Üdv . Egon
>>2020.03.04. 21:35 keltezéssel, László Baják írta:
>>>Kedves Egon! Én azért vártam volna, hogy II. Vilmos "békegalambbá" maszkírozását is helyreigazítod. Az igaz, hogy nem akart egy nagy háború kirobbantójaként bekerülni a történelemkönyvekbe, ezért inkább nyomást gyakorolt Ferenc Józsefre, hogy a háború indítását tegye meg helyette. II. Vilmos nélkül nemigen tört volna ki az I. világháború, vagy legalábbis nem akkor és nem úgy. Még egy megjegyzés: A gyarmati háborúk nem azonos súlyúak az európai nagyhatalmak közvetlen összecsapásaival. Európa legbékésebb nagyhatalma amúgy a Monarchia volt (Neki volt a legkisebb hadserege és nem készült háborúra, ellentétben a németekkel és az oroszokkal) Üdv Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2020. márc. 4., Sze, 21:07):
>>>>Kedves Lista !
>>>>Akkor renoncot jelentek be magam ellen .Lajos és Fia hatalmas munkával kiderítette ,hogy I. Ferenc József másképp írva Franz Joseph I. -t is jelölték 1913-ban Béke Nobel Díjra.
>>>>Így Lajos ,lett a találós kérdés nyertese és ha egyszer összefutok Lajossal ,mondjuk egy Emőke rendezvényen,kap is tőlem egy 1:32 méretarányú ,kicsit már hajlott hátú ,gyönyörűen kifestett ólomkatona Ferenc Jóskát.Gratulálok ezzel is gazdagodtunk örülök az eredménynek.
>>>>Viszont az kiderült hogy ezzel szemben Wili nincs rajta az 1913-s jelöltek listáján bár ezt az információt egy magyar történésztől halottam de így most nekilátok némi forrás kutatásnak .
>>>>Az 1913-s Nobel díj jelölés felül írja azt hogy 1913-ban II.Vilmosnak volt a 25. uralkodási évfordulója és valóban róla írtak a pesti lapok elismerően a békéért tette faradozásaiért.Ezért fogadom el Lajost nyertesnek.Vilmos a 34. kassai gyalogezrednek az ezred tulajdonosa volt így az üdvözlő újság cikkek ezzel is kapcsolatba hozták ,mikor Magyarországon járt Vilmos gyönyörű magyar tábornoki öltözéket csináltatott magának .A magyar tábornoki öltözet gyakorlatilag egy piros, kucsmás huszár egyenruha.
>>>>Amit írtam II. Vilmosról az persze igaz ő valóban irtózott attól ,hogy egy nagy háború kirobbantója legyen a háború végén még is alig úszta meg ,hogy háborús bűnösként fel ne akasszák .Ha lesz időm erről a történetről még írok de most Ferenc Jóska közbe szólt . Ez tényleg izgalmasan alakuló találós kérdés lett.
>>>>Üdv. Mindenkinek Egon.
>>>>2020.03.02. 21:25 keltezéssel, Reinisch Egon írta:
>>>>>Kedves Lajos és kedves Lista !
>>>>>Ez nem volt könnyű . Köszönöm az igyekezetet Lajosnak ,tényleg lehetne Ferenc József hiszen ő például saját vezérkari főnökét , magyarosan írva Hötzendorfi Conradot amikor az Olaszország vagy Szerbia lerohanását javasolta mindig úgy szerelte le ,1914-ben a szarajevói merénylet előtt állítólag tizenháromszor,hogy az Osztrák-Magyar Birodalom(ez nem elírás közös monarchiánk egyik hivatalos neve ez volt) nem indít agresszív háborút.Sajnos a merénylet után már nem volt ilyen következetes Ferenc Jóska.Azonban ha Bosznia-Hercegovinába indított hadjáratot nem is számítjuk háborúnak (pedig csúnya háború lett !)az 1859 -es szárd-francia-osztrák háborúban amiből a solferinói Habsburg csatavesztés lett (ahol jó pár magyar sorezred vérzett ) Ferenc József üzent hadat.
>>>>>Tehát uralkodónk nem más mint aki minden súlyos háborútól irtózott II. Vilmos .Hihetetlen ugye, mást sem tanultunk róla eddig mint ennek az ellenkezőjét?
>>>>>Szerencsére az Nagy Háború 100 éves évfordulói kapcsán tartott történész konferenciákon már részlegesen tisztázták a császári Németország első világháború előtti szerepét és alapvetően megállapították hogy a császári Németország kormányzatának egyszerűen nem voltak hadicéljai 1914 előtt és semmiképpen sem akarta a Világ gyarmatainak újra felosztását háború kirobbantásával elérni.1913-ban a német külügyminisztérium által támogatott lapban megjelent egy cikk amelynek címe így szólt "Deutsche Weltpolitik und kein Krieg "ez nem egy álságos félrevezetés volt hanem II. Vilmos és a német kormányzat valóságos politikája.Igaz hogy Németország helyett követelt a nap alatt és Vilmos birodalma érdekeit hatalmas kardcsörtetéssel és gyakran szerencsétlen nyilatkozatokkal képviselte de mindig visszavonult amikor a válság fegyveres konfliktussá alakult volna , például úgy hogy tárgyalásos útra terelte a válságot a Balkán válságok alatt arra is volt példa ,hogy az Osztrák- Magyar Monarchiát kifejezetten visszatartotta a hadüzenettől.
>>>>>Ezt a kortársak még tudták (később ez elfelejtődött ) ezért írta a Pesti Hírlap 1913-ban"még idegen népek se tagadhatják meg tőle a koszorút ,hogy életét a békének szentelte""
>>>>>1913 volt II. Vilmos uralkodásának 25 .k évfordulója mialatt a császár egyetlen háborút sem indított ,ez alatt a britek 10 a franciák 5 az oroszok 7 háborút indítottak az USA egy hatalmas tengeri- szárazföldi hadjárat sorozattal lenyúlta a maradék spanyol gyarmatokat és Olaszország elháborúzta Líbiát(1911 ) az török szultántól stb.De azért mert Wili szerette a parádékat és mindig Pickelhaube-ban vagy tengernagyi egyenruhában jelent meg őt és az országát nevezte ki a vele szemben ellenséges közvélemény militaristának.
>>>>>1913 Tirpitz admirális bár fájó szívvel de bejelentette a német flotta program erőltetett ütemét egyszer s mindenkorra leállították ,a csatacirkálók és csatahajók építését nem erőltetik tovább csak az angol-német hajók eddigi arányát igyekeznek fenntartani ,ugyan akkor II. Vilmos bejelentette a Bagdad vasút ügyben amelynek német koncessziós építése az iraki olajmezők felé haladt a török olaj kút koncessziók felét a hajlandók átadni Angliának szintén ugyan ekkor hogy a cárt se irritálja Wili (aki gyakran nevezte II: Miklós unokatestvérét Nikinek) szintén bejelentette a Német Nagyvezérkar hogy a törökországi német katonai misszió hatáskörét úgy csökkentik ahogy az már megfelel az angol és orosz követeléseknek.Mindezek miatt 1913-ra jelentős enyhülés következett be elsősorban Nagy Britannia és Németország között annyira ,hogy pont 1914-ben már kevesen számítottak háborúra .
>>>>>Innen foly.köv . még néhány részlettel.
>>>>>Üdv. Egon
>>>>>
>>>>>
>>>>>
>>>>>2020.03.02. 15:39 keltezéssel, Lajos dr Ván írta:
>>>>>>A megfejtés : FERENC JÓZSEF uralkodó, Jó sokat kellett nézelődni. Áldás, Békesség: dr Ván Lajos listatag. Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2020. febr. 29., Szo, 11:15):
>>>>>>>Örülök Emőke ,hogy találós -kód-hatok.
>>>>>>>Kicsit persze célzatosak a kérdéseim igyekszem olyanokat kérdezni amik szembe mennek azoknak a nem igazán megfelelő történelmi beidegződéseknek amik elfedik a valóságot.Ráadásul a Listán jeles történészek is vannak akik mindig kontrollálhatják nem írok-e hülyeséget .Most kifejezetten ilyen téma lesz :
>>>>>>>A találós kérdés :Ki volt az az uralkodó vagy államfő akit a magyar újságok nagy része a béke apostolaként üdvözölt 1913-ban és egy amerikai akadémia oktatói kara béke Nobel díjra jelölte szintén 1913-ban.Valóban ő volt az aki minden háborús veszéllyel járó konfliktusból időben kihátrált bár megpróbálta országának érdekeit markánsan képviselni és egyszer egy egészen egyoldalú lépést tett a fegyverzet növelés leállításával kapcsolatban és aktív időszakában egyetlen háborút sem kezdeményeztet vagy indított(bár csapatai néhány konfliktusban részt vettek de ezeknek nem Ő volt a kezdeményezője ) .
>>>>>>>Határ idő :hétfő 20 óra.
>>>>>>>Üdv. Egon
>>>>>>>2020.02.29. 9:06 keltezéssel, Emoke Greschik írta:
>>>>>>>>Kedves Egon!Szerintem sokan várják a találós kérdéseidet!Kérjük, ne lankadj!Szeretettel,a Lista, Emőke _______________________________________________ Grem mailing list Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>>>>> Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
>>>>>>>www.avast.com
>>>>>>>
>>>>>>>_______________________________________________
>>>>>>>Grem mailing list
>>>>>>>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>>>>>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>>>> _______________________________________________ Grem mailing list Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>>> _______________________________________________ Grem mailing list Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>>_______________________________________________
>>>>Grem mailing list
>>>>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>> _______________________________________________ Grem mailing list Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>_______________________________________________
>>Grem mailing list
>>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> _______________________________________________ Grem mailing list Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
Kedves Laci és Lista !
Laci alábbi összefoglalója végül is nagyon jó , Én másképp
fogalmaztam meg egy két kérdést , de ez talán nem is lényeges .
Egy dolog jutott még eszembe amit mindig alul értékelünk és
ezúttal ezt én is majdnem elfelejtettem:ez a Bagdad vasút ügye
.Németország ebben az ügyben alaposan nyerésre állt a világ
leghasznosabb területeinek igaz nem közvetlenül gyarmatosító hanem
koncessziós felosztásában.1914-ben a német vasútépítő társaságok
már átrágták magukat az anatóliai hegyeken ráláttak a mezopotámiai
(iraki ) síkságra aminek a végen ott csillogott az akkor még
felszínre is törő olaj.A német tőke export képességet
gyakorlatilag teljesen lekötötte a vasút.Németországnak ekkor már
nem maradt kapacitása semmilyen más terület gyarmatosítására bár
ragaszkodtak ahhoz ,hogy továbbra is kapjanak morzsákat itt ott
lásd. Karolina szigetek vagy a Marokkó -kongó szerződés de ez csak
presztízs kérdés volt.
Igen érdekes módon II. Vilmos itt sem akart berontani
Törökországba egyeztetés nélkül.Ha jól emlékszem Vilmos
látogatóban volt a nagymamájánál akit igen szeretett Viktória
királynőnél 1898-ban és egy uzsonnán vagy vacsorán szokásos
szóáradatával előhozta a Bagdad vasút vízióját senki más nem
jutott szóhoz de itt felajánlotta a briteknek ,hogy csinálják
együtt a vasutat.Az angol kormány végül mai napig nem teljesen
érthető okból kihátrált az ügyből.
Végül az angolok rájöttek ,hogy az olaj lepárlás nem csak a
petróleum lápásokba jó és a gőzgépek olajozásához , hanem a
belsőégésű motorok fejlődése és a flotta olajtüzelésre való
átállítása miatt stratégiai fontosságú. Ekkor ébredtek rá ,hogy a
hatalmas gyarmatbirodalmukban nincs saját olajmezőjük .Ekkor
ráhajtottak a perzsa olaj kutatásokra és elkezdte őket izgatni
Wili Bagdad vasútja . De Vilmos megint hajlott az egyezségre és
végül talán 1913-ban megkezdődtek az angolok bevonásával
kapcsolatos tárgyalások.
Remélem ezúttal sem volt unalmas a találós kérdés és talán
megismerhettünk ebben a történetben néhány új szempontot.
Üdv. Egon
2020.03.05. 18:31 keltezéssel, László
Baják írta:
Kedves Egon! Elfogadom, hogy lehet úgy is
magyarázni a történteket ahogy te interpretáltad. Több dolog
azonban nyilvánvalóan árnyalja a dolgokat. Ha a potenciális
ellenség túlerőben van úgy nemigen érdemes a frontális
megtámadásukról gondolkodni. Ugyanakkor nem feltétlenül
a békevágy bizonyítéka ha a németek nem ilyen háborúban
gondolkodtak. A németek azonban kétségtelenül valamilyen módon
borítani szerették volna a számukra kedvezőtlen európai
politikai-gazdasági státus quo-t. Elsősorban persze
diplomáciával, illetve szövetségi politikával, aztán
provokációkkal (az ellenség támadásának kiprovokálásával) és
csak végső soron az általad is említett Schliffen terv
végrehajtásával. Igazad van abban, hogy ez nem feltétlenül
Vilmos felelőssége, hiszen korántsem abszolút hatalmú
uralkodóról van szó. Vilmos csak reprezentálta a mögötte álló
német burzsoázia, ill a porosz politikai elit törekvéseit (az,
hogy személyesen mennyire értett ezzel egyet az lényegtelen.) A
Monarchiában csak nagyon kevesen fontolgattak Szarajevó előtt
egy Szerbia elleni háborút. Magyarország (és paradox módon
Ferenc József) tudtommal kifejezetten ellenezte. A háború azért
tört ki, mert a szövetségi rendszerek az oroszok Antant melletti
elköteleződése miatt rosszul alakultak a németek számára, A
német birodalom nemhogy nem kapott lehetőséget a gyarmati
terjeszkedés ügyében, de a teljes európai elszigetelődés
fenyegette. A háború mint tudjuk nem más, mint a diplomácia
folytatása más eszközökkel. Németországnak ilyen helyzetben
elemi érdeke volt a Monarchia maga mellé láncolása. A
Monarchia Szerbia elleni háborúja nyújtotta a németek számára
azt az eszközt, amivel a Monarchiát teljesen a német érdekek
szolgálatába lehetett állítani. Másképpen fogalmazva a
Monarchia, a birodalmi presztizs-szempontokból indított
háborúval olyan zsákutcába manöverezte magát ahonnét már csak a
németeknek történő alárendelődéssel kecmereghetett volna ki.
Tudjuk, hogy ez nem sikerült. A két virtuálisan összeláncolt
birodalom együtt bukott el. Ennek a német szövetségnek óriási
szerepe volt abban, hogy az Antant végül elhatározta a Monarchia
feldarabolását. Úgy ítélték meg, hogy a Monarchia nem képes
német ellenes politikát folytatni, márpedig nem szerették volna,
hogy egy ilyen veszélyes hatalmi tömb maradjon Európa közepén.
Üdv
Mentes a vírusoktól. www.avast.com
Reinisch Egon reinisch at t-online.hu>
ezt írta (időpont: 2020. márc. 5., Cs, 9:32):
Kedves Laci !
Természetesen nem lehet elvárni ,hogy a történészek egy
kérdésben teljesen egyetértsenek ,de mostanában jelentős
szemlélet változás zajlott le a témával kapcsolatban és
kialakult egy olyan vélemény,hogy sem a császári
Németország sem a K. u K. monarchia nem készült háborúra a
szarajevói merénylet előttig.Ennek a legmarkánsabb
képviselője jelenleg Christopher Clark aki rekord
mennyiségű diplomáciai iratot dolgozott fel és
bebizonyította hogy Németországnak a jelentős
kardcsörtetéses érdekképviselet ellenére nem voltak
háborús céljai Európában még egyszer hangsúlyozom a háború
kitöréséig..Abban igazad van ,hogy Hoyos gróf egy biankó
csekket kapott Wilitől de ez már egy másik történet.Hoyos
sajnos átverte Wilit hiszen azt állította hamisan, hogy a
közös miniszter tanács mindenre elszánt ezért élete végéig
bántotta a lelkiismerete.
Fritz Fischer azzal verte át a közvéleményt,hogy a német
hódító célokat megfogalmazó iratok feldolgozásánál nem
hangsúlyozta ki ,hogy ezeket 1914 szemtérbérétől
fogalmazta meg a német kormányzat tehát ezek nem a háború
előtti célok.
Hogy kicsit magunk ellen beszéljek: a K. u. K. monarchia
döntéshozói viszont az Obrenovics- Karagyorgyevics váltás
után többször tervezték Szerbia lerohanását némileg
érthetően hiszen hatalmas szerb szeparatista igazgatás
volt ellenünk.Ebből azért nem lett háború 1914 előtt mert
II. Vilmos ezeket az akciókat még nem támogatta ,tehát
önmagában igaz az amit írtál Wili támogatása nélkül Ferenc
Jóska nem mert megindulni.
Tehát bár "béke galambbá " nem kívánom maszkírozni a
militáns megjelenésű II. Vilmost de azt állítom és ebben a
legújabb kutatásokra támaszkodok(bár támaszkodhatnék
régiekre is pl. Pilch Jenőre is csak ő még egy csomó
iratot nem ismert ) hogy II. Vilmos és a civil kormányzata
nem tervezett európai háborút. A német nagyvezérkar
valóban előjött a preventív háború ötletével(lásd a
szerencsétlen Schliffen tervet ) hiszen a 42 milliós
francia ország akkora békelétszámú haderőt tartott fent
mint a 70 milliós császári Németország és a orosz cári
haderő békelétszáma nagyobb volt mint Németország és az
Osztrák-Magyar Monarchia béke létszáma együttvéve.Így
tehát a Német nagyvezérkar egyre idegesebb l de civil
kormányzat és meg Wili kordában tartotta őket egészen az
orosz általános mozgósítás pillanatáig.
Az igaz ,hogy Vilmos támogatása nélkül a K. u K. közös
minisztertanács nem merte volna a demarsot(mindig
ultimátumnak írják de nem az volt ) átadni Szerbiának de
itt sem az történt ,hogy Vilmos belehajszolta a Monarchiát
a háborúba hanem sajnos ,az hogy ezúttal II. Vilmos
elfogadta és támogatta az Osztrák -Monarchia kemény
fellépését,hihetetlen módon azért mert Vilmos és szűkebb
környezete Thobald von Bhetmann Holweg b. kancellár úgy
gondolta az oroszok ezúttal is elnézik Szerbia
megfenyítését.
Én megértem ,hogy ez teljesen más mint az eddigi felfogás
de erről szóltak az elmúlt évek konferenciái és az új
publikációk a témával kapcsolatban.
Azt hiszen erről még lesz eszmecsere,de ez remélem
hasznos lesz.
Üdv . Egon
2020.03.04. 21:35 keltezéssel, László Baják írta:
Kedves Egon! Én azért vártam volna, hogy
II. Vilmos "békegalambbá" maszkírozását is
helyreigazítod. Az igaz, hogy nem akart egy nagy háború
kirobbantójaként bekerülni a történelemkönyvekbe, ezért
inkább nyomást gyakorolt Ferenc Józsefre, hogy a háború
indítását tegye meg helyette. II. Vilmos nélkül
nemigen tört volna ki az I. világháború, vagy legalábbis
nem akkor és nem úgy. Még egy megjegyzés: A gyarmati
háborúk nem azonos súlyúak az európai nagyhatalmak
közvetlen összecsapásaival. Európa legbékésebb
nagyhatalma amúgy a Monarchia volt (Neki volt a
legkisebb hadserege és nem készült háborúra, ellentétben
a németekkel és az oroszokkal) Üdv
Mentes a vírusoktól. www.avast.com
Reinisch Egon reinisch at t-online.hu>
ezt írta (időpont: 2020. márc. 4., Sze, 21:07):
Kedves Lista !
Akkor renoncot jelentek be magam ellen .Lajos és
Fia hatalmas munkával kiderítette ,hogy I. Ferenc
József másképp írva Franz Joseph I. -t is jelölték
1913-ban Béke Nobel Díjra.
Így Lajos ,lett a találós kérdés nyertese és ha
egyszer összefutok Lajossal ,mondjuk egy Emőke
rendezvényen,kap is tőlem egy 1:32 méretarányú
,kicsit már hajlott hátú ,gyönyörűen kifestett
ólomkatona Ferenc Jóskát.Gratulálok ezzel is
gazdagodtunk örülök az eredménynek.
Viszont az kiderült hogy ezzel szemben Wili nincs
rajta az 1913-s jelöltek listáján bár ezt az
információt egy magyar történésztől halottam de
így most nekilátok némi forrás kutatásnak .
Az 1913-s Nobel díj jelölés felül írja azt hogy
1913-ban II.Vilmosnak volt a 25. uralkodási
évfordulója és valóban róla írtak a pesti lapok
elismerően a békéért tette faradozásaiért.Ezért
fogadom el Lajost nyertesnek.Vilmos a 34. kassai
gyalogezrednek az ezred tulajdonosa volt így az
üdvözlő újság cikkek ezzel is kapcsolatba hozták
,mikor Magyarországon járt Vilmos gyönyörű magyar
tábornoki öltözéket csináltatott magának .A magyar
tábornoki öltözet gyakorlatilag egy piros,
kucsmás huszár egyenruha.
Amit írtam II. Vilmosról az persze igaz ő valóban
irtózott attól ,hogy egy nagy háború kirobbantója
legyen a háború végén még is alig úszta meg ,hogy
háborús bűnösként fel ne akasszák .Ha lesz időm
erről a történetről még írok de most Ferenc Jóska
közbe szólt . Ez tényleg izgalmasan alakuló
találós kérdés lett.
Üdv. Mindenkinek Egon.
2020.03.02. 21:25 keltezéssel, Reinisch Egon
írta:
Kedves Lajos és kedves Lista !
Ez nem volt könnyű . Köszönöm az igyekezetet
Lajosnak ,tényleg lehetne Ferenc József hiszen ő
például saját vezérkari főnökét , magyarosan
írva Hötzendorfi Conradot amikor az Olaszország
vagy Szerbia lerohanását javasolta mindig úgy
szerelte le ,1914-ben a szarajevói merénylet
előtt állítólag tizenháromszor,hogy az
Osztrák-Magyar Birodalom(ez nem elírás közös
monarchiánk egyik hivatalos neve ez volt) nem
indít agresszív háborút.Sajnos a merénylet után
már nem volt ilyen következetes Ferenc
Jóska.Azonban ha Bosznia-Hercegovinába indított
hadjáratot nem is számítjuk háborúnak (pedig
csúnya háború lett !)az 1859 -es
szárd-francia-osztrák háborúban amiből a
solferinói Habsburg csatavesztés lett (ahol jó
pár magyar sorezred vérzett ) Ferenc József
üzent hadat.
Tehát uralkodónk nem más mint aki minden súlyos
háborútól irtózott II. Vilmos .Hihetetlen ugye,
mást sem tanultunk róla eddig mint ennek az
ellenkezőjét?
Szerencsére az Nagy Háború 100 éves évfordulói
kapcsán tartott történész konferenciákon már
részlegesen tisztázták a császári Németország
első világháború előtti szerepét és alapvetően
megállapították hogy a császári Németország
kormányzatának egyszerűen nem voltak hadicéljai
1914 előtt és semmiképpen sem akarta a Világ
gyarmatainak újra felosztását háború
kirobbantásával elérni.1913-ban a német
külügyminisztérium által támogatott lapban
megjelent egy cikk amelynek címe így szólt
"Deutsche Weltpolitik und kein Krieg "ez nem egy
álságos félrevezetés volt hanem II. Vilmos és a
német kormányzat valóságos politikája.Igaz hogy
Németország helyett követelt a nap alatt és
Vilmos birodalma érdekeit hatalmas
kardcsörtetéssel és gyakran szerencsétlen
nyilatkozatokkal képviselte de mindig
visszavonult amikor a válság fegyveres
konfliktussá alakult volna , például úgy hogy
tárgyalásos útra terelte a válságot a Balkán
válságok alatt arra is volt példa ,hogy az
Osztrák- Magyar Monarchiát kifejezetten
visszatartotta a hadüzenettől.
Ezt a kortársak még tudták (később ez
elfelejtődött ) ezért írta a Pesti Hírlap
1913-ban"még idegen népek se tagadhatják meg
tőle a koszorút ,hogy életét a békének
szentelte""
1913 volt II. Vilmos uralkodásának 25 .k
évfordulója mialatt a császár egyetlen háborút
sem indított ,ez alatt a britek 10 a franciák 5
az oroszok 7 háborút indítottak az USA egy
hatalmas tengeri- szárazföldi hadjárat
sorozattal lenyúlta a maradék spanyol
gyarmatokat és Olaszország elháborúzta
Líbiát(1911 ) az török szultántól stb.De azért
mert Wili szerette a parádékat és mindig
Pickelhaube-ban vagy tengernagyi egyenruhában
jelent meg őt és az országát nevezte ki a vele
szemben ellenséges közvélemény militaristának.
1913 Tirpitz admirális bár fájó szívvel de
bejelentette a német flotta program erőltetett
ütemét egyszer s mindenkorra leállították ,a
csatacirkálók és csatahajók építését nem
erőltetik tovább csak az angol-német hajók
eddigi arányát igyekeznek fenntartani ,ugyan
akkor II. Vilmos bejelentette a Bagdad vasút
ügyben amelynek német koncessziós építése az
iraki olajmezők felé haladt a török olaj kút
koncessziók felét a hajlandók átadni Angliának
szintén ugyan ekkor hogy a cárt se irritálja
Wili (aki gyakran nevezte II: Miklós
unokatestvérét Nikinek) szintén bejelentette a
Német Nagyvezérkar hogy a törökországi német
katonai misszió hatáskörét úgy csökkentik ahogy
az már megfelel az angol és orosz
követeléseknek.Mindezek miatt 1913-ra jelentős
enyhülés következett be elsősorban Nagy
Britannia és Németország között annyira ,hogy
pont 1914-ben már kevesen számítottak háborúra .
Innen foly.köv . még néhány részlettel.
Üdv. Egon
2020.03.02. 15:39 keltezéssel, Lajos dr Ván
írta:
A megfejtés : FERENC JÓZSEF
uralkodó, Jó sokat kellett nézelődni. Áldás,
Békesség: dr Ván Lajos listatag.
Reinisch
Egon reinisch at t-online.hu>
ezt írta (időpont: 2020. febr. 29., Szo,
11:15):
Örülök Emőke ,hogy találós -kód-hatok.
Kicsit persze célzatosak a kérdéseim
igyekszem olyanokat kérdezni amik szembe
mennek azoknak a nem igazán megfelelő
történelmi beidegződéseknek amik elfedik
a valóságot.Ráadásul a Listán jeles
történészek is vannak akik mindig
kontrollálhatják nem írok-e hülyeséget
.Most kifejezetten ilyen téma lesz :
A találós kérdés :Ki volt az az
uralkodó vagy államfő akit a magyar
újságok nagy része a béke apostolaként
üdvözölt 1913-ban és egy amerikai
akadémia oktatói kara béke Nobel díjra
jelölte szintén 1913-ban.Valóban ő volt
az aki minden háborús veszéllyel járó
konfliktusból időben kihátrált bár
megpróbálta országának érdekeit
markánsan képviselni és egyszer egy
egészen egyoldalú lépést tett a
fegyverzet növelés leállításával
kapcsolatban és aktív időszakában
egyetlen háborút sem kezdeményeztet vagy
indított(bár csapatai néhány
konfliktusban részt vettek de ezeknek
nem Ő volt a kezdeményezője ) .
Határ idő :hétfő 20 óra.
Üdv. Egon
2020.02.29. 9:06 keltezéssel, Emoke
Greschik írta:
Kedves Egon!
Szerintem sokan várják a találós
kérdéseidet!
Kérjük, ne lankadj!
Szeretettel,
a Lista, Emőke
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
Ezt az e-mailt az Avast
víruskereső szoftver
átvizsgálta.
www.avast.com
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200306/a954baaa/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról