[Grem] Rendek Marx nélkül

[László Baják]

Kedves Egon! A hivatásrend a társadalom elvi, eszmei tagozódására
vonatkozik, a rendiség pedig a kései középkor politikai hatalomgyakorlási
rendjére, egyfajta hatalommegosztási gyakorlatára. A "rendi" alapon
hatalmat gyakorlók a mindenkori társadalom törpe kisebbségét képezték! Az
hogy mikor kik tartozta bele az is erősen változott. (Magyarországon pl. a
polgári rend inkább csak formálisan létezett, valójában kicsi volt és
jelentéktelen, stb) A kétféle "rendnek" tehát kevés köze volt egymáshoz, A
rendi hatalomgyakorlás idvel  felülírta a hivatásrendi szemléletet, mivel
közben az egész társadalom is teljesen átalakult. A rendi tagozódás ezen
kívül nem szinonímája a marxi osztálytagozódásnak sem. (Marx az
osztályokról azt feltételezte, hogy az egész társadalmat felölelő
struktúrát alkotnak.)   Marxról én is kezdettől fogva azt írtam, hogy a
maga korában újszerű, és nagyhatású gondolkodó volt, de a 20. századra
elavulttá vált. A társadalom ugyanis nem úgy változott, ahogy Marx
elképzelte. Nem csak az a gondolkodó számít jelentősnek, akinek végül
igazolódik az elmélete, de az is aki új szempontokat emel be a
közgondolkodásba és ezzel vitát generál, illetve akinek nagy hatása van a
korára (a hatás fogalmába az ellenhatás is beletartozik)

<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>

Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2020. jún. 26., P,
22:01):

> Kedves Laci !
>
> Elhagytam a régebbi eszmecserék szövegeit mert  végre eljutottunk odáig
> ,hogy Marx elavult ,illetve végre Laci is kimondta hogy eleve rossz
> premisszákból indult ki  ,ezt állítottam folyamatosan Én is .
>
> Viszont jönnek a RENDEK. Az rendben van ,hogy a középkorban a három
> elvi hivatásrend az imádkozik a harcolók és a dolgozók rendje  nem
> pontosan fedi le a Királyságokban  a később kialakult rendi ország
> gyűlésekben rendi szavazati jogokkal rendelkező rendeket azonban
> véleményem szerin a két fogalom rendszer nem független egymástól teljesen.
>
> A dolgozok rendjében tartozik elvileg mindenki aki nem nemes vagy pap
> csak éppen a személyi függőségek miatt a klasszikus jobbágyság
> országaiban a parasztok nem kaptak önálló képviseleti jogot mint ahogy
> azok a városban lakók sem akik nem kaptak városi polgár jogot. Tehát a
> feudalizmusra jellemző azonos jogok és kötelességek rendszerében  a
> városi polgárok és a jobbágyok bár elvileg a hivatás rend szerint
> dolgozok lettek voltak a  feudális jogok szerint szét csúsztak egymástól.
>
> Azonban azokban a királyságokban ahol a feudalizmus nem járt a
> parasztok  szoros személyi függőségével  mint Svédország vagy Dánia
> estében  a parasztok saját jogon kaptak a rendi országgyűlésben
> képviselet jogot így tehát bár külön csoportban de a rendi ország
> gyűlésben a dolgozók rendjében képviselték magukat.Itt tehát a hivatás
> rendek egybe estek a rendi ország gyűlés kereteivel.
>
> A középkor klasszikus megfogalmazása szerint ebben a korban az volt
> szabad ember akinek nem volt azonos a ura a bírájával.A legtöbb
> országban azonban a  jobbágynak azonos volt az ura és a bírája a földes
> úri  joghatóság miatt .Annak ellenére volt ez így Magyarországon a
> jogilag egységes jobbágyság kialakulása után ,hogy a jobbágyokat
> "Libernek " azaz szabadnak nevezték de ez elsősorban a költözésre
> vonatkozott mert ha átköltöztek egy másik földes úrhoz a személyi
> kötöttségek rendszer újra felállt.
>
> Tehát Laci a fenti gondolat menet miatt utaltam arra hogy a társadalom
> hivatás rendi megfogalmazása sem pontos teljesen véleményem szerint és
> nem azért mert az elvi hivatás rendek megfogalmazását  vitattam volna.
>
> Üdv. Egon
>
>
>
> Kedves Egon! A hivatásrend nem rend, illetve nem az ún rendi társadalom
> fogalom körében értelmezendő. A középkor három alapvető hivatásrendje az
> oratores, bellatores, laboratores, azaz az imádkozók, a harcolók és
> dolgozók rendje. Ennek semmi köze nincs az általad hivatkozott rendi
> társadalomhoz. 1514-ben sokkal inkább beszélhetünk előreformációs
> vallási mozgalomról, mint szociális célú háborúról. Nem volt céljuk
> felforgatni a társadalmat, csak a nemességgel egyenlő jogokat akartak,
> de csak azoknak, akik a nemesség helyett harcolnak a pogány török ellen.
> Szó sincs valami általános paraszti rendről. Inkább csak a tehetősebb
> mezővárosi parasztpolgárok vettek részt benne. A huszita mozgalom is
> elsősorban vallási mozgalom volt és nem pedig társadalmi forradalom és
> főleg nem osztályharc. Marx tevékenységét csak a 19. század keretein
> belül értelmezhetjük. A saját korában jelentős volt az újszerűsége
> miatt. A z elméletei később elavulttá váltak (Ebben egyet értünk) A
> történeti tételezései nem váltak be és nem válhattak be, mert rossz
> premisszákból indult ki. Szerintem a tudósok filozófusok stb nézeteinek
> többségéről elmondható, hogy idővel meghaladottakká váltak. Ez Marxnál
> is így van, még akkor is ha némelyek Marx halála után makacsul
> megpróbáltak életet lehelni bele. Marx tanainak igazolására a legdurvább
> erőszaktól sem visszariadva.
>
>
> --
> Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
> https://www.avast.com/antivirus
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200627/e9d2c0a0/attachment.html>