<div dir="ltr">Kedves Egon! A hivatásrend a társadalom elvi, eszmei tagozódására vonatkozik, a rendiség pedig a kései középkor politikai hatalomgyakorlási rendjére, egyfajta hatalommegosztási gyakorlatára. A "rendi" alapon hatalmat gyakorlók a mindenkori társadalom törpe kisebbségét képezték! Az hogy mikor kik tartozta bele az is erősen változott. (Magyarországon pl. a polgári rend inkább csak formálisan létezett, valójában kicsi volt és jelentéktelen, stb) A kétféle "rendnek" tehát kevés köze volt egymáshoz, A rendi hatalomgyakorlás idvel felülírta a hivatásrendi szemléletet, mivel közben az egész társadalom is teljesen átalakult. A rendi tagozódás ezen kívül nem szinonímája a marxi osztálytagozódásnak sem. (Marx az osztályokról azt feltételezte, hogy az egész társadalmat felölelő struktúrát alkotnak.) Marxról én is kezdettől fogva azt írtam, hogy a maga korában újszerű, és nagyhatású gondolkodó volt, de a 20. századra elavulttá vált. A társadalom ugyanis nem úgy változott, ahogy Marx elképzelte. Nem csak az a gondolkodó számít jelentősnek, akinek végül igazolódik az elmélete, de az is aki új szempontokat emel be a közgondolkodásba és ezzel vitát generál, illetve akinek nagy hatása van a korára (a hatás fogalmába az ellenhatás is beletartozik)</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. jún. 26., P, 22:01):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">Kedves Laci !<br>
<br>
Elhagytam a régebbi eszmecserék szövegeit mert végre eljutottunk odáig <br>
,hogy Marx elavult ,illetve végre Laci is kimondta hogy eleve rossz <br>
premisszákból indult ki ,ezt állítottam folyamatosan Én is .<br>
<br>
Viszont jönnek a RENDEK. Az rendben van ,hogy a középkorban a három <br>
elvi hivatásrend az imádkozik a harcolók és a dolgozók rendje nem <br>
pontosan fedi le a Királyságokban a később kialakult rendi ország <br>
gyűlésekben rendi szavazati jogokkal rendelkező rendeket azonban <br>
véleményem szerin a két fogalom rendszer nem független egymástól teljesen.<br>
<br>
A dolgozok rendjében tartozik elvileg mindenki aki nem nemes vagy pap <br>
csak éppen a személyi függőségek miatt a klasszikus jobbágyság <br>
országaiban a parasztok nem kaptak önálló képviseleti jogot mint ahogy <br>
azok a városban lakók sem akik nem kaptak városi polgár jogot. Tehát a <br>
feudalizmusra jellemző azonos jogok és kötelességek rendszerében a <br>
városi polgárok és a jobbágyok bár elvileg a hivatás rend szerint <br>
dolgozok lettek voltak a feudális jogok szerint szét csúsztak egymástól.<br>
<br>
Azonban azokban a királyságokban ahol a feudalizmus nem járt a <br>
parasztok szoros személyi függőségével mint Svédország vagy Dánia <br>
estében a parasztok saját jogon kaptak a rendi országgyűlésben <br>
képviselet jogot így tehát bár külön csoportban de a rendi ország <br>
gyűlésben a dolgozók rendjében képviselték magukat.Itt tehát a hivatás <br>
rendek egybe estek a rendi ország gyűlés kereteivel.<br>
<br>
A középkor klasszikus megfogalmazása szerint ebben a korban az volt <br>
szabad ember akinek nem volt azonos a ura a bírájával.A legtöbb <br>
országban azonban a jobbágynak azonos volt az ura és a bírája a földes <br>
úri joghatóság miatt .Annak ellenére volt ez így Magyarországon a <br>
jogilag egységes jobbágyság kialakulása után ,hogy a jobbágyokat <br>
"Libernek " azaz szabadnak nevezték de ez elsősorban a költözésre <br>
vonatkozott mert ha átköltöztek egy másik földes úrhoz a személyi <br>
kötöttségek rendszer újra felállt.<br>
<br>
Tehát Laci a fenti gondolat menet miatt utaltam arra hogy a társadalom <br>
hivatás rendi megfogalmazása sem pontos teljesen véleményem szerint és <br>
nem azért mert az elvi hivatás rendek megfogalmazását vitattam volna.<br>
<br>
Üdv. Egon<br>
<br>
<br>
<br>
Kedves Egon! A hivatásrend nem rend, illetve nem az ún rendi társadalom <br>
fogalom körében értelmezendő. A középkor három alapvető hivatásrendje az <br>
oratores, bellatores, laboratores, azaz az imádkozók, a harcolók és <br>
dolgozók rendje. Ennek semmi köze nincs az általad hivatkozott rendi <br>
társadalomhoz. 1514-ben sokkal inkább beszélhetünk előreformációs <br>
vallási mozgalomról, mint szociális célú háborúról. Nem volt céljuk <br>
felforgatni a társadalmat, csak a nemességgel egyenlő jogokat akartak, <br>
de csak azoknak, akik a nemesség helyett harcolnak a pogány török ellen. <br>
Szó sincs valami általános paraszti rendről. Inkább csak a tehetősebb <br>
mezővárosi parasztpolgárok vettek részt benne. A huszita mozgalom is <br>
elsősorban vallási mozgalom volt és nem pedig társadalmi forradalom és <br>
főleg nem osztályharc. Marx tevékenységét csak a 19. század keretein <br>
belül értelmezhetjük. A saját korában jelentős volt az újszerűsége <br>
miatt. A z elméletei később elavulttá váltak (Ebben egyet értünk) A <br>
történeti tételezései nem váltak be és nem válhattak be, mert rossz <br>
premisszákból indult ki. Szerintem a tudósok filozófusok stb nézeteinek <br>
többségéről elmondható, hogy idővel meghaladottakká váltak. Ez Marxnál <br>
is így van, még akkor is ha némelyek Marx halála után makacsul <br>
megpróbáltak életet lehelni bele. Marx tanainak igazolására a legdurvább <br>
erőszaktól sem visszariadva.<br>
<br>
<br>
-- <br>
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.<br>
<a href="https://www.avast.com/antivirus" rel="noreferrer" target="_blank">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>