[Grem] Vármegye és a forradalmak
Reinisch Egon
reinisch at t-online.hu
2020. Júl. 22., Sze, 20:18:03 CEST
Kedves Laci !
Ez így már jó .Van egy úgynevezett gézengúz köznépi atrocitás típus
amiről majd egyszer még írok de erre most nincs időm.
A Másik téma :Túl győzte magát a forradalom a királlyal szemben .Az 1848
évi( áprilisi törvények ) 3. törvénycikke nyomán felállították az önálló
magyar hadügyminisztériumot .Ennek során sem a magyar fél sem V.
Ferdinánd illetve a mögötte álló kabinet nem gondolta át azt helyzetet
hogy a magyar hadügyminisztérium elvileg átvette a vezénylés jogát
minden a Magyar Királyság területén lévő területileg illetékes
Főhadparancsnokság felett .Emiatt elvileg Batthyány rendelkezett a
hadügyminisztériumon keresztül(főleg amíg Mészáros ezredes nem érkezett
meg ) a Magyarországon állomásozó főleg idegenajkú (nem magyarországi
sorozású )alakulat felett is .Mialatt nem szűnt meg az Udvari Haditanács
(talán áprilistól már hadügyminisztérium ) illetékessége sem .ERRE ÍRTAM
HOGY TÚLGYŐZTE MAGÁT a forradalmi kormányzat.Természetesen a Habsburg hű
Főhadparancsnokok és seregtest parancsnokok nem engedelmeskedtek az új
magyar kormánynak,hiszen a délvidéken bőven elég közös Cs. és K.
alakulat lett volna arra hogy leverje a szerb lázadást ha akarja.
Azt be lehet látni hogy egy birodalomnak nem lehet két katonai
parancsnoksága ,ezt a problémát ismerte fel Batthyány és Deák és
hajlandóak lettek volna erről tárgyalni Bécsben de már nem fogadták őket
ebben az ügyben.Mivel elvileg az uralkodó(V. Ferdinánd képességeitől
függetlenül ) volt a teljes birodalmi haderő parancsnoka és felölünk
nézve ő király volt a magyar hadügyminisztériummal elvettük tőle a
vezénylés jogát.
1867 után ez már természetese teljesen egyértelmű lett. Volt ugyan
magyar hadügyminisztérium de ez csak a Magyar Királyi honvédség és a
népfelkelők( ők az idősebb tartalékosok ) hadkiegészítésével,
elhelyezésével ,félszerélével és a személyügy kérdésekkel foglakozhatott
a vezénylésével nem ,erre az Armeeoberkommando volt illetékes,aminek a
legfelsőbb parancsnoka Ferenc József a császár és király volt .
Üdv. Egon
2020.07.22. 19:37 keltezéssel, László Baják írta:
> Kedves Egon! Az említett városok zavargásai a helyi, főleg német
> céhlegények ill. mesterek uszítása nyomán indult. A céljuk a céhen
> kívüli, konkurenciát jelentő zsidó iparosok kiűzése volt az említett
> városokból. Korábban számos város eleve nem is engedte letelepedni a
> zsidókat a területén. (A csőcselék persze igyekezett kihasználni a
> lehetőséget, de mivel nálunk relatíve kisebbek a városok, jóval
> kevesebb városlakóval és még kevesebb csőcselékkel, mint, pl
> Franciországban, ezek viszonylag korlátozottak maradtak.) A kormány
> azonnal és határozottan a zsidók mellé állt. (Az erre vonatkozó
> hirdetményt őrzöm a múzeumi gyűjteményben.) Tudtommal a Batthyány
> kormánynak a császári sorkatonaságra kevés ráhatása volt, azaz a
> zavargásokat a nemzetőrség számolta fel. Ahogy írod is, némi hezitálás
> után a zsidók is lehettek nemzetőrök. Vidéken pedig egyáltalán nem
> volt jellemző a fosztogatás, ellentétben, pl Franciaországgal..
>
> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu <mailto:reinisch at t-online.hu>> ezt
> írta (időpont: 2020. júl. 22., Sze, 19:09):
>
> Kedves Laci !
>
> Ha a pesti Április 19. -i Király utcai zsidó negyed elleni
> csőcselék által végrehajtott rablásokat és veréseket céhes
> megmozdulásnak nevezzük az kicsit sajátos.Valóban szerepet
> játszottak ebben a céhek akik féltek egy teljes zsidó
> emancipációtól és emiatt konkurenciától de a zavargásokat
> alapvetően az váltotta ki hogy pesti nemzetőrök nem akartak
> zsidókat a soraik között látni.Emiatt bár Batthyány Lajos
> miniszterelnök személyesen rendelkezett a nemzetőrség bevetéséről
> végül is a nemzetőrség bizonytalan megtartása miatt szintén
> személyesen rendelkezett a sorkatonaság bevetéséról .Később már
> Batthyány Lajos maga ezzel nem értett egyet de a közbéke
> érdekében ideiglenesen felmentették a zsidó polgárokat a nemzetőri
> szolgálat alól és beszedték a fegyvereiket .Később önálló
> alakulatokba szervezték a zsidó nemzetőröket.
>
> Körülbelül hasonló események zajlottak le Pozsonyban itt is be
> kellett vetni a sorkatonaságot is április 23-25 között itt több
> napos utcai zavargások alakultak ki ,és a csőcselék nem csak zsidó
> hanem egyéb polgári tulajdont is kifosztott .és hasonló esemény
> történt még néhány városban és faluban .
>
> Április végére minden hasonló esemény megszűnt mert a BATTHYÁNY
> KORMÁNY ÉS MINDEN MAGYAR MAGASABB BEOSZTÁSÚ TISZTVISELŐ ÉS A
> MAGYAR NEMESSÉG ÉS AZ ÉRTELMISÉG FELSŐBB RÉTEGEI PÉLDÁSAN
> VISELKEDTEK és végül minden antiszemita megmozdulást elfojtottak.
>
> A magyarországi zsidóság először érthetően megijedt már
> kivándorlási irodát is összehoztak de mikor látták a magyar
> kormányzat hozásállását a kérdéshez a legtöbb zsidó és zsidó
> szervezet példásan helyállt a magyar szabadságharc oldalán annyira
> hogy Haynau külön büntető adót vetett ki a zsidó hitközségekre.
>
> Üdv. Egon
>
> 2020.07.22. 14:33 keltezéssel, László Baják írta:
>> Kedves Egon! Az önálló magyar honvéd hadsereg szervezését már az
>> új, törvényes magyar, Batthyány kormány indította el. Nem az
>> udvarral történő konfrontáció szándékával, hanem az udvar által
>> titokban támogatott szerb lázadás (majd horvát támadás) elfojtása
>> érdekében. Az önálló pénzügyre (bankjegy kibocsátásra) a honvéd
>> hadsereg finanszírozása miatt volt szükség. A külügy udvari
>> (királyi) hatáskörbe tartozását nem vitatta senki. Esterházyt,
>> mint király személye körüli minisztert a közvetítésre nevezték
>> ki. A király szentesítette az áprilisi törvényeket, azaz, hogy
>> Magyarország "túlgyőzte volna magát" a király felett az nem
>> értelmezhető. (Az udvar a saját uralkodójával V. ferdinánddal
>> szemben is fellépett!) Nem tudok népi fosztogatási hullámról,
>> csak zsidó "kontárok" elleni céhes zavargásokról, pl. Pesten,
>> Székesfehérváron és Pozsonyban. (A horvátok fosztogattak pl
>> Somogy és Fejér megyében, és ettől megnőtt a nemzetőrséghez
>> csatlakozók száma.) A rendcsinálásban sem császári sorezredek
>> vettek részt, hanem a nemzetőrség.A Magyarországon állomásozó
>> császári sorezredek legénysége amúgy jórészt idegen sorozású
>> volt. Pesten, pl olasz katonák voltak, akiket csak némi nehézség
>> árán sikerült lebeszélni a katonai beavatkozásról.
>>
>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>>
>>
>>
>> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu
>> <mailto:reinisch at t-online.hu>> ezt írta (időpont: 2020. júl. 21.,
>> K, 9:03):
>>
>> Kedves Laci és Lista !
>>
>> Kicsit belemerültünk a vármegye nemesi vonatkozásába Én azonban
>> elsősorban arra gondoltam ,hogy 48-ban jól működöt vidéken a
>> vármegyei a
>> városokban a helyi közigazgatás mert sikerült megszervezni a
>> nemzetőrséget majd elvégezni a sorozást a rendes honvéd
>> zászlóaljak
>> felállításánál.Magyarországon is be-be indult egy-egy népi
>> fosztogatási
>> hullám de ezt részben a nemzetőrség részben a megszűnt
>> helytartó tanács
>> helyett kinevezett első felelős kormány által bevetett
>> Császári és
>> Királyi sorezredbeli századok csírájukban elfojtották.
>>
>> Franciaországban mindez nem működött a parasztok és a kóborló
>> nincstelenek vidéken óriási rumlit rendeztek több tucat kastélyt
>> fosztottak ki vagy égettek fel érdekes módon viszonylag kevés
>> halálos
>> áldozattal.Franciaországban is kifejezetten békésen indult a
>> rendi
>> országgyűlés de a labdaházi eskü után mind a király mind a
>> megalakuló
>> nemzetgyűlés majd forradalmi kormányzat elkezdett rossznál
>> rosszabb
>> döntéseket hozni és illuzórikusan új rendszert kívánt létrehozni.
>>
>> Az amerikai gyarmatokon kialakult forradalom és a magyar 48-s
>> is abban
>> hasonlított hogy társadalmi szempontból elfogadható célokat
>> tűzött ki
>> minkét forradalom részben ezért nem lett terror .A királyhoz
>> való
>> viszonyban viszont túlgyőzték magukat ezért az uralkodók
>> mindkét
>> helyzetben a háború mellett döntöttek.Ha 48-ban a magyar
>> kormányzat nem
>> ragaszkodik a független hadügyhöz és a pénzügyhöz(a külügy
>> teljesen
>> tisztázatlan volt ) talán létre jöhetett volna egy kiegyezés
>> .Erre ha
>> jól emlékszem Batthány és Deák rá is jött és tárgyalásokat
>> kezdeményeztek de ekkor már késő volt.Ráadásul Batthány nem
>> vállalta át
>> a Habsburg államadósság ránk eső részét mondván ezt nem mi
>> halmoztuk fel
>> .Erre 67-ben már jó választ adtak elődeink :vállalták az
>> államadósság 30
>> % -t így lett kiegyezés .
>>
>> Üdv. Egon
>>
>>
>> --
>> Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
>> https://www.avast.com/antivirus
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200722/d536f6e0/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról