[Grem] Vármegye és a forradalmak

2020. Júl. 22., Sze, 19:37:12 CEST

Kedves Egon! Az említett városok zavargásai a helyi, főleg német
céhlegények ill. mesterek uszítása nyomán indult. A céljuk a céhen kívüli,
konkurenciát jelentő zsidó iparosok kiűzése volt az említett városokból.
Korábban számos város eleve nem is engedte letelepedni a zsidókat a
területén. (A csőcselék persze igyekezett kihasználni a lehetőséget, de
mivel nálunk relatíve kisebbek a városok, jóval kevesebb városlakóval és
még kevesebb csőcselékkel, mint, pl Franciországban, ezek viszonylag
korlátozottak maradtak.) A kormány azonnal és határozottan a zsidók mellé
állt. (Az erre vonatkozó hirdetményt őrzöm a múzeumi gyűjteményben.)
Tudtommal a Batthyány kormánynak a császári sorkatonaságra kevés
ráhatása volt, azaz a zavargásokat a nemzetőrség számolta fel. Ahogy írod
is, némi hezitálás után a zsidók is lehettek nemzetőrök. Vidéken pedig
egyáltalán nem volt jellemző a fosztogatás, ellentétben, pl
Franciaországgal..

Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2020. júl. 22.,
Sze, 19:09):

> Kedves Laci !
>
> Ha  a pesti Április 19. -i Király utcai zsidó negyed elleni csőcselék
> által végrehajtott rablásokat és veréseket céhes megmozdulásnak nevezzük az
> kicsit sajátos.Valóban szerepet játszottak ebben a céhek akik féltek egy
> teljes zsidó emancipációtól és emiatt konkurenciától de a zavargásokat
> alapvetően az váltotta ki hogy pesti nemzetőrök nem akartak zsidókat a
> soraik között látni.Emiatt bár Batthyány Lajos miniszterelnök személyesen
> rendelkezett a nemzetőrség bevetéséről végül is a nemzetőrség bizonytalan
> megtartása miatt szintén személyesen rendelkezett a sorkatonaság
> bevetéséról .Később már Batthyány Lajos maga ezzel nem értett egyet de  a
> közbéke érdekében ideiglenesen felmentették a zsidó polgárokat a nemzetőri
> szolgálat alól és beszedték a fegyvereiket .Később önálló alakulatokba
> szervezték a zsidó nemzetőröket.
>
> Körülbelül hasonló események zajlottak le Pozsonyban itt is  be kellett
> vetni a sorkatonaságot is április 23-25 között itt több napos utcai
> zavargások alakultak ki ,és a csőcselék nem csak zsidó hanem egyéb polgári
> tulajdont is kifosztott .és  hasonló esemény történt még néhány városban és
> faluban .
>
> Április végére minden hasonló esemény megszűnt mert a BATTHYÁNY KORMÁNY ÉS
> MINDEN MAGYAR MAGASABB BEOSZTÁSÚ TISZTVISELŐ ÉS A MAGYAR NEMESSÉG ÉS AZ
> ÉRTELMISÉG FELSŐBB RÉTEGEI PÉLDÁSAN VISELKEDTEK és végül minden antiszemita
> megmozdulást elfojtottak.
>
> A magyarországi zsidóság először érthetően megijedt már kivándorlási
> irodát is összehoztak de mikor látták a magyar kormányzat hozásállását  a
> kérdéshez a legtöbb zsidó és zsidó szervezet példásan helyállt a magyar
> szabadságharc oldalán annyira hogy Haynau külön büntető adót vetett ki a
> zsidó hitközségekre.
>
> Üdv. Egon
> 2020.07.22. 14:33 keltezéssel, László Baják írta:
>
> Kedves Egon! Az önálló magyar honvéd hadsereg szervezését már az új,
> törvényes magyar, Batthyány kormány indította el. Nem az udvarral történő
> konfrontáció szándékával, hanem az udvar által titokban támogatott szerb
> lázadás (majd horvát támadás) elfojtása érdekében. Az önálló pénzügyre
> (bankjegy kibocsátásra) a honvéd hadsereg finanszírozása miatt volt
> szükség. A külügy udvari (királyi) hatáskörbe tartozását nem vitatta senki.
> Esterházyt, mint király személye körüli minisztert a közvetítésre nevezték
> ki. A király szentesítette az áprilisi törvényeket, azaz, hogy Magyarország
> "túlgyőzte volna magát" a király felett az nem értelmezhető. (Az udvar a
> saját uralkodójával V. ferdinánddal szemben is fellépett!) Nem tudok népi
> fosztogatási hullámról, csak zsidó "kontárok" elleni céhes zavargásokról,
> pl. Pesten, Székesfehérváron és Pozsonyban. (A horvátok fosztogattak pl
> Somogy és Fejér megyében, és ettől megnőtt a nemzetőrséghez csatlakozók
> száma.) A rendcsinálásban sem császári sorezredek vettek részt, hanem a
> nemzetőrség.A Magyarországon állomásozó császári sorezredek legénysége
> amúgy jórészt idegen sorozású volt. Pesten, pl olasz katonák voltak, akiket
> csak némi nehézség árán sikerült lebeszélni a katonai beavatkozásról.
>
>
>
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
> a vírusoktól. www.avast.com
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>
> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2020. júl. 21.,
> K, 9:03):
>
>> Kedves Laci és Lista !
>>
>> Kicsit belemerültünk a vármegye nemesi vonatkozásába Én azonban
>> elsősorban arra gondoltam ,hogy 48-ban jól működöt vidéken a vármegyei a
>> városokban a helyi  közigazgatás mert sikerült megszervezni a
>> nemzetőrséget majd elvégezni a sorozást a rendes honvéd zászlóaljak
>> felállításánál.Magyarországon is be-be indult egy-egy népi fosztogatási
>> hullám de ezt részben a nemzetőrség részben a megszűnt helytartó tanács
>> helyett kinevezett első felelős kormány által bevetett Császári és
>> Királyi sorezredbeli századok csírájukban elfojtották.
>>
>> Franciaországban mindez nem működött a parasztok  és a kóborló
>> nincstelenek vidéken óriási rumlit rendeztek több tucat kastélyt
>> fosztottak ki vagy égettek fel érdekes módon viszonylag kevés halálos
>> áldozattal.Franciaországban is kifejezetten békésen indult a rendi
>> országgyűlés de a labdaházi eskü után mind a király mind a megalakuló
>> nemzetgyűlés majd forradalmi kormányzat elkezdett rossznál rosszabb
>> döntéseket hozni és illuzórikusan új rendszert kívánt létrehozni.
>>
>> Az amerikai gyarmatokon kialakult forradalom és a magyar 48-s is abban
>> hasonlított hogy társadalmi szempontból elfogadható célokat tűzött ki
>> minkét forradalom részben ezért nem lett terror .A királyhoz való
>> viszonyban viszont túlgyőzték  magukat  ezért az uralkodók mindkét
>> helyzetben a háború mellett döntöttek.Ha 48-ban a magyar kormányzat nem
>> ragaszkodik a független hadügyhöz és a pénzügyhöz(a külügy teljesen
>> tisztázatlan volt ) talán létre jöhetett volna egy kiegyezés .Erre ha
>> jól emlékszem Batthány és Deák rá is jött és tárgyalásokat
>> kezdeményeztek de ekkor már késő volt.Ráadásul Batthány nem vállalta át
>> a Habsburg államadósság ránk eső részét mondván ezt nem mi halmoztuk fel
>> .Erre 67-ben már jó választ adtak elődeink :vállalták az államadósság 30
>> % -t így lett kiegyezés .
>>
>> Üdv. Egon
>>
>>
>> --
>> Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
>> https://www.avast.com/antivirus
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing listGrem at turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200722/c3a900e1/attachment.html>