[Grem] !!!!. Néró késői utódai: a szabadkőmúvesek / Raffay Ernő (csak néhol színezve)

[Emoke Greschik]

 *Néró késői utódai: a szabadkőművesek*

*A keresztényellenes ideológia francia gyökerei a századfordulóra hazánkat
is behálózták.*
2020. július 11. 10:51
https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html
<https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html#>

Az elmúlt hónapokban az újra fellángoló keresztényellenes megnyilvánulások
brutalitása sokakban értetlenséget váltott ki. Vajon mi az oka annak, hogy
ismét a keresztény jelképeket, a keresztény egyházakat gyalázó
baloldali-anarchista megmozdulások még mindig ezt tartják gyűlöletük
tárgyának? Pedig van rá magyarázat.
  A modern korunkra hatással lévő keresztényellenes ideológia a
felvilágosodás és a kultúra sokak által nagyra tartott *Franciaországában
alakult ki az 1700-as évek második felében. *Magára talált akkor az
Enciklopédia köteteit megalkotó értelmiség és az angol, keresztény alapokon
nyugvó szabadkőművességtől az ateista világfölfogás felé elmozduló, *egyre
radikálisabban materialista francia (úgynevezett latin típusú)
szabadkőművesség, főleg a Francia Nagyoriens Nagypáholy.*
Tapossátok el a gyalázatost!

1789 előtt és után is a keresztény királyság elleni harc vezetője a Kilenc
Nővér (Les Neuf Soeurs) Páholy volt, amelynek tagjai közé tartoztak a
francia „felvilágosodás” legnagyobb nevei. Voltaire jelszava: *Tapossátok
el a gyalázatost! (tudniillik az egyházat).* A nagy francia szabadkőműves
forradalom során a jakobinus diktatúra végéig a legfontosabb stratégiai
cselekedetek: meggyilkolják a királyt és a királysághű arisztokrácia
legjobbjait – „természetesen” feleségekkel és gyerekekkel együtt. 1791
szeptemberében *kivégeznek Párizsban 1400 rabot, köztük majdnem háromszáz
papot és három püspököt*. Európa történetében ez volt az első (ha nem is az
utolsó) eset, amikor az állam elüldözi saját papjait, kimondottan
politikai-ideológiai megfontolások alapján*. Az új francia forradalmi
vezetők nagy része szabadkőműves volt, akik meg akarták teremteni a laikus,
világi ateista francia államot, s ehhez bármilyen durva módszert
megengedhetőnek tartottak.*

Így aztán a későbbiekben Néró császár korát idéző kegyetlenkedések kezdődtek*.
1793. november 7-én **a kereszténységet s vele az alkotmányos egyházat
**törvénnyel
megszüntetve, az ész és a természet új vallását vezették be.* Sok
templomból raktárt vagy istállót csináltak. Az egyház szervezete csaknem
teljesen felbomlott. Meszlényi Antal így mutatja be: „*Imakönyv,
rózsafüzér, szentkép, ereklye mind** olyan tilos tárgy lett, amely
tulajdonosát könnyen a halálra juttatta. *Hitvány élcelődést űztek a
kereszténység szent szertartásaiból: *mise, áldozás, körmenet stb.,
mind* . *olcsó
élceknek lett a középpontja*.  * Szamarakra főpapi infulát raktak, kazulába
öltöztették, előttük keresztet és misekönyveket vittek s így jártak-keltek
a maskarás körmenetek.”*
Mészárlás a nyílt tengeren

A csőcselék ezt nem merte volna megtenni, ha a francia szabadkőműves állam
vezetői nem szorgalmazzák e durva keresztényellenes támadásokat. A bűnös
fővárosból, Párizsból vidékre is kiterjedt a keresztényellenesség
legdurvább formája: *Nantes-ban az egyik forradalmi biztos a Washington
nevű szállítóhajóra rakatott 825 papot, a Deus-Associés nevűre pedig 542
papot és szerzetest. Kihajóztak velük a nyílt tengerre, s elsüllyesztették
a hajókat. **1795-ben pedig törvényt alkottak az állam és egyház
szétválasztásáról, amit újabb kegyetlenkedések követtek*. 1789 előtti és
utána következő években, Európában először *létrejött a kereszténységet
megszüntetni akaró értelmiségi és politikusi populáció, amely a XIX. század
végére átvette a francia állam vezetését,* mind a parlamentben, a
kormányokban, az egyetemi- és tudományos életben, mind a kultúra területén.

A kereszténység tragédiájának második fölvonása a XX. század első
évtizedére esik. A francia kultúrharc ugyan már 1875 után újra
megindult; *1880-ban
kizárták a püspöki kar küldötteit a Legfelsőbb Közoktatási Tanácsból;
1882-ben megszüntették a lelkészséget a középiskolákban*; *1883-tól **katonai
egységek nem vehettek részt vallási szertartáson;* 1884-ben megszüntették a
kórházak papi állásait, valamint eltörölték a francia parlamenti munka
megkezdésekor és befejezésekor mondott imákat. 1886-tól az egyházi
iskolákban sem taníthatott szerzetes stb.

Azonban a kultúrharc agresszíven keresztényellenes éle a XX. század első
évtizedében zajlott. Ekkorra a francia állam szabadkőműves béklyóba kerül.
A Magyar Országos Levéltár P szekciójában, a Demokratia Páholy iratai
között olvasható: „A múlt hónapban újjáalakult Briand-kormányban, a France
Chrétienne szerint hét szabadkőműves foglal helyet, és pedig Pichon testvér
külügyminiszter, Klotz testvér pénzügyminiszter, Dupuy testvér
kereskedelmi, Puech testvér közmunkaügyi, Faure testvér közoktatásügyi,
Lafferre testvér, a Nagyoriens volt elnöke, munkaügyi miniszter és
Dujardin-Beaumetz testvér, a szépművészetek minisztere.” Fontos tudnunk,
hogy Pichon testvér, Georges Clemenceau fiatalkori barátja és páholytársa
majd 1919-ben, amikor újra külügyminiszter, a magyar határok
tárgyalásakor *kijelenti,
hogy „magyar nemzet nem létezik, csak 15 ezer nagybirtokos”.*
Émile Combes, az antihős

A magyarországi szabadkőművesség központi hivatalos havi folyóirata pedig
ezt írja 1909-ben: „A francia törvényhozás két házában a szabadkőművesség
tudvalevőleg fényesen van képviselve.” Majd hosszasan ismertetik a neveket. *A
szabadkőműves francia miniszterelnök, Émile Combes (kormányfő 1902. június
– 1905. január között) lényegében eltörölte a francia katolikus
egyházat. *Szántó
Konrád, a korszak kutatója így összegez: „Az egyháztól elvett vagyon 410
millió frank volt, a püspököket, plébánosokat, szemináriumokat
kilakoltatták, a templomok, plébániák mint az egyháznak kölcsönadott
épületek állagának megőrzése a helyi községtanácsok jóindulatától függött,
s mivel azok sokfelé egyházellenes beállítottságúak voltak, ezrével mentek
tönkre a templomok.” Ezeken kívül már 1902-ben betiltott a szabadkőműves
kormány 12 ezer (!) egyházi iskolát, majd 1904-ben, ismét megvonva az
összes szerzetestől a tanítás jogát, bezárták a maradék 2500 egyházi
iskolát is. Combes, tudva, hogy a szerzetesek alkotják a katolikus egyház
legnagyobb szellemi erejét, a századelőn *a szerzetesrendeket **támadta
meg.* *Akkoriban a magyar egyház sok elüldözött francia szerzetest és
apácát befogadott.*

Mi volt a helyzet a Magyar Királyságban?

A magyarországi értelmiség liberális és szociáldemokrata tagjai hamar a
francia példa vonzása alá kerültek. A magyarországi „harmadik liberális
nemzedék” (1890–1920) tagjai radikális liberálisok és szabadkőművesek
voltak. A legismertebb személy Jászi Oszkár, aki a Társadalomtudományi
Társaság elnöke, a Huszadik Század című folyóirat szerkesztője, 1906-tól a
Demokratia, 1908-tól a Martinovics Páholy alapítója és főmestere. A
századfordulótól először a nagyváradi László Király Páholy, majd a
Martinovics Páholy vezetői (Jászi mellett Várady Zsigmond) alakítják ki a
hazai radikális szabadkőművesség társadalomátalakító célrendszerét. Ennek
lényegesebb elemei: először is meg kell támadni, le kell járatni, s ha
lehet, meg kell semmisíteni legerősebbnek tartott ellenségüket, a katolikus
egyházat. Másodszor: be kell vezetni az általános, titkos, községenkénti
választójogot. Ezzel a politikai főhatalom megszerzése volt a céljuk,
tekintet nélkül arra, hogy az általános választójognak milyen hatása
lehetett volna a magyar képviselőház etnikai összetételére. Harmadszor:
Jászi javaslatára újra kellett volna írni a magyar történelmet.

A célok megvalósítására létrehoztak jónéhány civil szervezetet, a
választójogi ligát, amely nagygyűléseket rendezett az országban. Ráadásul
Jászi, aki tudta, hogy nyugati szövetségesek nélkül semmi esélyük kormányra
kerülni, nemcsak a magyargyűlölő Scotus Viatorral, a brit külügy
munkatársával vette föl a kapcsolatot, hanem – s ez nincs benne a hazai
történetírásban – jelentős nyugati, keresztényellenes szabadkőműveseket
hívott meg Budapestre.
Importált felforgatók

Ennek a szellemében érkezett többször is Budapestre az európai hírű belga
szabadkőműves, Léon Furnémont. Furnémont először 1903 őszén járt
Budapesten, amikor szeptember 13-án beszédet mondott egy budapesti
munkásgyűlésen, amit a szociáldemokrata párt szervezett. A nagyobb
nyilvánosságot úgy érte el, hogy saját kezdeményezésére cikket írt a
Budapesti Naplóba. A sajtó túlnyomó része mindig a szabadkőművesek
rendelkezésére állt. Sokkal fontosabb és széleskörűbb a következő, 1908.
szeptember végi budapesti látogatása. Ekkor ugyanis legalább három
különböző programot bonyolított le: előadást tartott a Szabadgondolkozás
Magyarországi Egyesülete rendezésében a városháza nagytermében, több száz
fős közönség előtt; előadást tartott a Társadalomtudományi Társaság
rendezésében, s végül, de nem utolsósorban volt egy titkos programja:
megjelent a Demokratia Páholyban, ahol szintén előadást tartott. A
Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesületében tartott nagygyűlésnek négy
szónoka volt: először a liberális-marxizáló Jászi Oszkár, a Martinovics
Páholy megalakítója; utána Furnémont, majd Kunfi Zsigmond, a
szociáldemokrata párt és a Martinovics Páholy tagja, végül a nagyváradi
Várady Zsigmond, az ottani László Király Páholy tagja és egykori főmestere
tartott beszédet. Jászi megállapította, hogy „a harcos klerikalizmus
uralomra jutott Magyarországon, mely lelketlen izgatást folytat mindazon
eszmék és törekvések ellen, melyek modern kultúránk érckészletéhez
tartoznak.”

Furnémont kijelentette: „A római egyház nem vallási, hanem szociális
intézmény, mely a múlt sötétségéért és maradiságáért küzd a modern technika
fegyvereivel, bár a pápát a legjobb akarattal sem mondhatjuk lángésznek.
Diadalra jutása egyértelmű a szabadság és fejlődés elnyomásával. Ezért nem
tűri meg fölvilágosult ember vagy nép. […] Ez a sok körmenet és katolikus
demonstráció arra szolgál, hogy az egyházat a nagy vereségekért
vigasztalja: 37 évvel ezelőtt Rómában fegyveres erővel szüntették meg a
pápa fegyveres erőtől védett világi hatalmát. Négy évvel ezelőtt pedig a
római világkongresszus egyhangú lelkesedéssel határozta el, hogy a pápának
nemcsak világi, hanem szellemi hatalmát is el kell törölni. E kívánságot
Franciaország már teljesítette és ez a nemzetközi
szabadgondolkodó-szövetség nagy diadala.”

A nagygyűlésen a szociáldemokrata Kunfi Zsigmond (később Károlyi Mihály
kormányának minisztere, majd a Tanácsköztársaság népbiztosa) beszélt: „Az
elmúlt vasárnapon [egy katolikus nagygyűlésen] a középkori Magyarország
Budapest utcáin hadat üzent a modern Magyarországnak. Tömjéntől és
pálinkától elbutított parasztok százait hozták föl, hogy megfenyegessék
vele a főváros modern gondolkozású népét. A katolikus nagygyűlésen
kibontakozott az új klerikalizmus képe, amely a szociális és demokratikus
haladás jelszavait hangoztatja, hogy annál biztosabban meghamisíthassa
őket. Ez a modern fegyverkezés azért történik, hogy meghiúsíthassa a
klerikalizmus az elkövetkező veszélyt, a két nagy szekularizációt: a papi
javaknak és a gyermeki léleknek szekularizációját. A klerikalizmus anyagi
hatalmának a papi birtokok, szellemi hatalmának a gyermeki lélek birtoklása
az alapja. A katolikus nagygyűléstől mozgósított barbarizmus a klerikális
iskola gyümölcse. Jól tudja a reakció, hogy a francia szeparációt azoknak a
polgároknak a választójogosultak sorába való lépése tette lehetővé, kik
1883-ban, vagyis akkor jártak iskolába, amikor az állami, felekezettől
mentes és ingyenes népoktatás megvalósult. Viszont mi is tudjuk, hogy
addigra, míg iskoláinkban a lelkek megmérgezése tovább folyik, gazdasági és
politikai haladásra nem számíthatunk. Nálunk 16 ezer népiskola közül 12
ezer, 167 gimnázium közül 137 felekezeti. Ezekből az iskolákból kerülnek ki
a Szent Imre-kollégium keresztesvitézei […]. A klerikálisok a modern
eszközök kihasználásában olyan messzire mennek, hogy az egyházi épületeket
tűz, a termést jégkár ellen csak olyan intézeteknél biztosítják, amelyek a
katolikus iskolák javára províziót [közvetítői jutalékot] adnak. Így a
püspöki székben ülő demagógok mellett megjelent a tiarás és lilacsuhás
biztosítási ügynök.”
Faber Oszkár, a likvidátor

Kunfi úgy látja, hogy a nyugati kultúra akkor jön Magyarországra, ha a
katolikus egyháztól elveszik az anyagi, valamint a lelkek fölötti hatalmat.
Kunfi vágyai közé tartozik, hogy megtegye azt, amit a francia szabadkőműves
testvérei Franciaországban már kiviteleztek. A gyűlésen több hasonló beszéd
is elhangzott. Összességében pedig kijelenthető, mert a források ezt
bizonyítják, hogy 1908 körüli évekre a Magyar Királyságban is kialakult a
keresztényellenesség személyi állománya. Jöhettek a székesfővárosba a
politikailag „nehéz súlyú” nyugati szabadkőművesek, akik hazájukban már
bizonyítottak a királyság és a kereszténység ellen. A cél a keresztény
magyar nemzetállam (nem szétdarabolása, hanem) átalakítása, francia minta
szerinti szabadkőműves köztársasággá.

Jásziban ekkoriban fogalmazódhatott meg a titkos szabadkőműves politikai
párt megszervezése, ami alkotmányellenes volt ugyan, de a magyar liberális
mintaállam vezetőitől nem kellett félniük. A Martinovics Páholy iratai
szerint 1913 őszétől kezdik szervezni az Országos Polgári Radikális Pártot,
amely 1918 október végén Károlyi rózsaszín gróf hármas kormánykoalíciójának
egyik tagja lesz.

Az Országos Levéltár P szekciójában sok ezer hivatalos, szabadkőművesek
által írt irat foglalkozik a római katolikus egyház elleni támadások
terveivel. Ezeket már ismertettem a Harcoló szabadkőművesség című
könyvemben. Kimondható, hogy a hazai radikális páholyok, amelyek egyre
nagyobb hatást gyakoroltak a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy egészére,
megkísérelték átfordítani a harcukat a kereszténység mint főellenség ellen.
Nem véletlen, hogy létrejött Károlyi szabadkőműves kormánya, a vörös
diktatúra pedig Faber Oszkár szabadkőműves vezetésével úgynevezett
likvidációs bizottságot hoz létre. Ennek a keresztény egyházak
megszüntetése lett a feladata: íme, beérett a francia egyházellenesség
Kárpát-medencei vetése.

*Raffay Ernő*

*A szerző történész, egyetemi tanár*


Magyar Nemzet

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200712/7bc2289b/attachment.html>