[Grem] Lovas: Paul Craig Roberts faltörő kos cikke: az amerikai polgárháború nem a rabszolgatartásról szólt

[KEA]

Három éve már elküldtem egyszer a listára, de szerintem most időszerűbb, 
mint akkor.

=== === ===


Paul Craig Roberts faltörő kos cikke: az amerikai polgárháború nem a
rabszolgatartásról szólt

Lovas István, 2017.08.27.
http://lovasistvan.hu/2017/08/27/paul-craig-roberts-faltoro-kos-cikke-az-amerikai-polgarhaboru-nem-a-rabszolgatartasrol-szolt/


Roberts professzor, a Wall Street Journal korábbi szerkesztője, Reagan
elnök volt pénzügyi államtitkár helyettese e címmel írt cikket: „Hogyan
tudjuk, hogy az úgynevezett ’polgárháború’ nem a rabszolgaság miatt volt?”

A cikk így kezdődik: „Amikor Thomas DiLorenzo professzor cikkét
olvastam…, az a kérdés merült fel bennem rögtön, hogy ’miként mondhatják
a Délről azt, hogy az a rabszolgatartásért harcolt akkor, amikor az
Észak nem harcolt a rabszolgaság ellen?”

Folytatás:

Két nappal azelőtt, hogy Lincolnt az Egyesült Államok 16-ik elnökének
iktatták be, a kizárólag az északi államokból álló kongresszus 1861.
március 2-án egyöntetűen hagyta jóvá a Corwin módosítást, amely
alkotmányos védelmet biztosított a rabszolgaságnak. Lincoln beiktatási
beszédében jóváhagyta a módosítást és azt mondta, ’Nincs kifogásom ennek
kinyilvánítása ellen, és hogy az visszavonhatatlan legyen’”.

Vagyis egyértelmű: az Észak nem akart háborúba menni azért, hogy a
rabszolgatartásnak véget vessen akkor, amikor a háború előestéjén az
amerikai kongresszus és az induló elnök alkotmányellenessé tették a
rabszolgaság megszüntetését.

Itt van teljes bizonyítékunk arra, hogy az Észak a Délt sokkal inkább
akarta az Unióban tartani, mint ahogyan az Észak el akarta törölni a
rabszolgaságot.

Ha a Dél valódi aggodalma a rabszolgaság fenntartása lett volna, akkor a
Dél nem utasította volna el a rabszolgatartásnak a kongresszus és az
elnök által ezüsttálcán átnyújtott alkotmányos védelmét. Egyértelmű: a
Dél számára a téma nem a rabszolgaság volt.

Az Észak és a Dél közötti valódi ügy gazdasági volt, mint ahogyan
DiLorenzo, Charles Beard és más történészek azt dokumentálták. Az Észak
a rabszolgaságot visszavonhatatlanul meg akarta őrizni, de az Észak nem
ajánlotta, hogy feladja a magas illetékeket és azon gazdasági
politikákat, amelyeket a Dél érdekeivel ellentétesnek ítélt meg.

Azzal, hogy a háborút a rabszolgaságra fogják, az északi udvari
történészek az erkölcsöt használták fel arra, hogy elfedjék Abraham
Lincoln meztelen agresszióját és tábornokai háborús bűneit. Az
ellenségnek a démonizálása morális nyelvezettel a győztes malmára hajtja
a vizet. És ez még mindig folyik. A szobrok elpusztításában látjuk a
Konföderáció megmaradt jelképeinek a belökését az emlékezet sötét gödrébe.

Ma a tudatlan barmok („ignorant morons”), akik agyát teljesen átmosta az
identitás politika, Robert E. Lee emlékműveinek eltávolítását követelik,
mert hogy ő állítólag rasszista volt, akit nekik erőszakosan gyűlölniük
kell. Ez súlyos paradoxont jelent. Robert E. Lee volt az első ember,
akinek az Unió hadseregeinek parancsnoki tisztjét felkínálták. Hogyan
lehet, hogy egy „déli rasszistának” ajánlották fel az Uniós Hadsereg
parancsnoki tisztségét, ha az Unió a fekete rabszolgák felszabadításáért
indult volna harcba?

(Ez nagyjából a cikk első harmada.)

A vége:

„Az oktatás ma olyannyira leromlott az Egyesült Államokban,  hogy sokan
már képtelenek meglátni a különbséget egy magyarázat, egy mentegetődzés
vagy megokolás között. Az Egyesült Államokban egy megrendezett gyűlölet
célpont elítélése biztonságosabb út egy írónak, mint egy magyarázat. A
veszteség pedig az igazság.

Az igazság oly ritka mindenhol a nyugati világban, hogy ezért a Nyugat
sorsa megpecsételődött. Az Egyesült Államoknak például a teljes
népessége egyáltalában nem ismeri saját történelmét.

Mint George Orwell mondta, egy nép elpusztításának legjobb módja
történelmének elpusztítása”.

Az esszé záró sorai után Roberts professzor dőlt betűkkel ezt a
megjegyzést írta:

„Úgy tűnik, hogy még az ázsiaiak is lehetnek fehér felsőbbrendűséget
hirdetők, ha őket Robert Lee-nek (magyar átírásban „Lí”-nek) nevezik. Az
ESPN  nem volt hajlandó hangosbemondón bejelenteni egy Robert Lee nevű
ázsiai amerikait (a Lee gyakori név ázsiaiak között, mint Bruce Lee) a
Virginia Egyetem/William & Mary focimérkőzésen Charlottesville-ben most
szombaton – a neve miatt.”

Eredeti és teljes cikk itt:
http://www.paulcraigroberts.org/2017/08/23/know-called-civil-war-not-slavery/

-- 

Üdvrivalgással:
KEA.