<div dir="ltr">
<div class="gmail-cim"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><font size="4"><b>Néró késői utódai: a szabadkőművesek</b></font></span></div><div class="gmail-lead"><span class="gmail-text"><br></span></div><div class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span class="gmail-text">A <span style="background-color:rgb(255,242,204)">keresztény</span>ellenes ideológia francia gyökerei a századfordulóra <span style="background-color:rgb(255,242,204)">hazánkat </span>is behálózták.</span></b></span></div><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
</b></span><div class="gmail-utolsomod">
  </div><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
</b></span><div class="gmail-megjelenes"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
  </b></span>2020. július 11. 10:51 <br></div><div class="gmail-megjelenes"><a href="https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html">https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html</a></div>
<div class="gmail-szoveg">
  <div class="gmail-ikonok">
  <div class="gmail-addthis_toolbox gmail-addthis_default_style">
    <a class="gmail-addthis_button_email gmail-at300b" title="E-mail" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(132,132,132);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a></div></div></div>
    <a class="gmail-addthis_button_print gmail-at300b" title="Nyomtat" href="https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(115,138,141);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
    <a class="gmail-addthis_button_twitter gmail-at300b" title="Twitter" href="https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(29,161,242);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
    <a class="gmail-addthis_button_gmail gmail-at300b" title="Gmail" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(219,68,55);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
    <a class="gmail-addthis_button_google_plusone" title="Google+">
    </a><a class="gmail-addthis_button_pinterest_share gmail-at300b" title="Pinterest" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(203,32,39);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
    <a class="gmail-addthis_button_myspace gmail-at300b" title="MySpace" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(40,40,40);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>    
    <a class="gmail-addthis_button_favorites gmail-at300b" title="Kedvencek/Könyvjelzők" href="https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(245,202,89);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
    <a class="gmail-addthis_button_expanded gmail-at300m" title="Még több..." href="https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html#" target="_blank"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(255,101,80);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a><div class="gmail-ikonok"><div class="gmail-addthis_toolbox gmail-addthis_default_style">
  </div>
  <div class="gmail-fb-share-button gmail-fb_iframe_widget" style="float:right"><span style="vertical-align:bottom;width:69px;height:20px"></span></div>
  
  </div>
  <div class="gmail-leadkepblokk"><img src="https://gondola.hu/kepek/nyitonagy/122666.jpg" alt="" class="gmail-kep gmail-leadkep" style="margin-right: 0px;" width="180" height="101"></div>
  
  <p>
        Az elmúlt hónapokban az újra fellángoló keresztényellenes 
megnyilvánulások brutalitása sokakban értetlenséget váltott ki. Vajon mi
 az oka annak, hogy ismét a keresztény jelképeket, a keresztény 
egyházakat gyalázó baloldali-anarchista megmozdulások még mindig ezt 
tartják gyűlöletük tárgyának? Pedig van rá magyarázat.</p>
<div class="endless-shared-area">
        <div id="et-boc">
                <div class="et_pb_section et_pb_section_1 et_section_regular">
                        <div class="et_pb_row et_pb_row_1">
                                <div class="et_pb_column et_pb_column_4_4 et_pb_column_1 et_pb_css_mix_blend_mode_passthrough et-last-child">  A modern korunkra hatással lévő keresztényellenes ideológia a 
felvilágosodás és a kultúra sokak által nagyra tartott <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Franciaországában
 alakult ki az 1700-as évek második felében. </b></span>Magára talált akkor az 
Enciklopédia köteteit megalkotó értelmiség és az angol, keresztény 
alapokon nyugvó szabadkőművességtől az ateista világfölfogás felé 
elmozduló, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>egyre radikálisabban materialista francia (úgynevezett latin 
típusú) szabadkőművesség, főleg a Francia Nagyoriens Nagypáholy.</b></span></div></div></div></div></div>
<h3>
        Tapossátok el a gyalázatost!</h3>
<p>
        1789 előtt és után is a keresztény királyság elleni harc vezetője a 
Kilenc Nővér (Les Neuf Soeurs) Páholy volt, amelynek tagjai közé 
tartoztak a francia „felvilágosodás” legnagyobb nevei. Voltaire 
jelszava: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Tapossátok el <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a gyalázatost! (tudniillik az egyházat).</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span>A nagy 
francia szabadkőműves forradalom során a jakobinus diktatúra végéig a 
legfontosabb stratégiai cselekedetek: meggyilkolják a királyt és a 
királysághű arisztokrácia legjobbjait – „természetesen” feleségekkel és 
gyerekekkel együtt. 1791 szeptemberében <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kivégeznek Párizsban <span style="background-color:rgb(255,242,204)">1400 rabot,</span>
 köztük majdnem <span style="background-color:rgb(255,242,204)">háromszáz papot és három püspököt</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">. </span>Európa történetében 
ez volt az első (ha nem is az utolsó) eset, amikor az állam elüldözi 
saját papjait, kimondottan politikai-ideológiai megfontolások alapján<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>. 
Az új francia forradalmi vezetők nagy része szabadkőműves volt, akik meg
 akarták teremteni a laikus, világi ateista francia államot, s ehhez 
bármilyen durva módszert megengedhetőnek tartottak.</b></span></p><div id="gmail-billboardbanner"><span class="gmail-banner gmail-banner-">
<ins></ins>
</span>
</div>
<p>
        Így aztán a későbbiekben Néró császár korát idéző kegyetlenkedések 
kezdődtek<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>. 1793. november 7-én </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a kereszténységet s vele az alkotmányos 
egyház<span style="background-color:rgb(234,209,220)">at </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>törvénnyel megszüntetve, az ész és a természet új vallását 
vezették be.</b></span> Sok templomból raktárt vagy istállót csináltak. Az egyház 
szervezete csaknem teljesen felbomlott. Meszlényi Antal így mutatja be: 
„<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Imakönyv, rózsafüzér, szentkép, ereklye <span style="background-color:rgb(234,209,220)">mind</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> olyan tilos tárgy lett, 
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">amely tulajdonosát</span> könnyen a halálra juttatta. </b></span>Hitvány élcelődést űztek a
 kereszténység szent szertartásaiból: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>mise, áldozás, körmenet stb., mind</b></span> . 
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>olcsó élceknek lett a középpontja</b></span>. 
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
Szamarakra<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> főpapi infulát</span> raktak, 
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">kazulába </span>öltöztették, előttük <span style="background-color:rgb(255,242,204)">keresztet és misekönyveket </span>vittek s így 
jártak-keltek a maskarás körmenetek.”</b></span></p>
<h3>
        Mészárlás a nyílt tengeren</h3>
<p>
        A csőcselék ezt nem merte volna megtenni, ha a francia szabadkőműves 
állam vezetői nem szorgalmazzák e durva keresztényellenes támadásokat. A
 bűnös fővárosból, Párizsból vidékre is kiterjedt a keresztényellenesség
 legdurvább formája: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Nantes-ban az egyik forradalmi biztos a Washington 
nevű szállítóhajóra rakatott<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> 825 pap</span>ot, a Deus-Associés nevűre pedig <span style="background-color:rgb(255,242,204)">542
 papot és szerzetes</span>t. Kihajóztak velük a nyílt tengerre, s 
elsüllyesztették a hajókat.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b><b>1795-ben pedig törvényt alkottak<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> az állam </span>és
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> egyház </span>szétválasztásáról, amit újabb kegyetlenkedések követtek</b></span>. 1789 
előtti és utána következő években, Európában először <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>létrejött a 
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">kereszténység</span>et megszüntetni akaró értelmiségi és politikusi populáció, 
amely a XIX. század végére átvette a francia állam vezetését,</b></span> mind a 
parlamentben, a kormányokban, az egyetemi- és tudományos életben, mind a
 kultúra területén.</p>
<p>
        A kereszténység tragédiájának második fölvonása a XX. század első 
évtizedére esik. A francia kultúrharc ugyan már 1875 után újra 
megindult; <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1880-ban kizárták <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a püspöki kar küldötteit</span> a Legfelsőbb 
Közoktatási Tanácsból; 1882-ben megszüntették<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a lelkészséget a 
középiskolákban</span></b></span>; <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1883-tól </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>katonai egységek <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem vehettek részt</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">vallási 
szertartáson</span>;</b></span> 1884-ben megszüntették a kórházak papi állásait, valamint 
eltörölték a francia parlamenti munka megkezdésekor és befejezésekor 
mondott imákat. 1886-tól az egyházi iskolákban sem taníthatott szerzetes
 stb.</p>
<p>
        Azonban a kultúrharc agresszíven keresztényellenes éle a XX. század 
első évtizedében zajlott. Ekkorra a francia állam szabadkőműves béklyóba
 kerül. A Magyar Országos Levéltár P szekciójában, a Demokratia Páholy 
iratai között olvasható: „A múlt hónapban újjáalakult Briand-kormányban,
 a France Chrétienne szerint hét szabadkőműves foglal helyet, és pedig 
Pichon testvér külügyminiszter, Klotz testvér pénzügyminiszter, Dupuy 
testvér kereskedelmi, Puech testvér közmunkaügyi, Faure testvér 
közoktatásügyi, Lafferre testvér, a Nagyoriens volt elnöke, munkaügyi 
miniszter és Dujardin-Beaumetz testvér, a szépművészetek minisztere.” 
Fontos tudnunk, hogy Pichon testvér, Georges Clemenceau fiatalkori 
barátja és páholytársa majd 1919-ben, amikor újra külügyminiszter, a 
magyar határok tárgyalásakor <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kijelenti, hogy „<span style="background-color:rgb(255,242,204)">magyar nemzet </span>nem létezik,
 csak 15 ezer nagybirtokos”.</b></span></p>
<h3>
        Émile Combes, az antihős</h3>
<p>
        A magyarországi szabadkőművesség központi hivatalos havi folyóirata 
pedig ezt írja 1909-ben: „A francia törvényhozás két házában a 
szabadkőművesség tudvalevőleg fényesen van képviselve.” Majd hosszasan 
ismertetik a neveket. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A szabadkőműves francia miniszterelnök, Émile 
Combes (kormányfő 1902. június – 1905. január között) lényegében 
eltörölte<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a francia katolikus egyház<span style="background-color:rgb(234,209,220)">at</span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">.</span> </b></span>Szántó Konrád, a korszak 
kutatója így összegez: „Az egyháztól elvett vagyon 410 millió frank 
volt, a püspököket, plébánosokat, szemináriumokat kilakoltatták, a 
templomok, plébániák mint az egyháznak kölcsönadott épületek állagának 
megőrzése a helyi községtanácsok jóindulatától függött, s mivel azok 
sokfelé egyházellenes beállítottságúak voltak, ezrével mentek tönkre a 
templomok.” Ezeken kívül már 1902-ben betiltott a szabadkőműves kormány 
12 ezer (!) egyházi iskolát, majd 1904-ben, ismét megvonva az összes 
szerzetestől a tanítás jogát, bezárták a maradék 2500 egyházi iskolát 
is. Combes, tudva, hogy a szerzetesek alkotják a katolikus egyház 
legnagyobb szellemi erejét, a századelőn <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a szerzetesrendek<span style="background-color:rgb(234,209,220)">et </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>támadta 
meg.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Akkoriban a magyar egyház sok <span style="background-color:rgb(234,209,220)">elüldözött</span> francia szerzetest és 
apácát befogadott.</b></span></p>
<p>
        Mi volt a helyzet a Magyar Királyságban?</p>
<p>
        A magyarországi értelmiség liberális és szociáldemokrata tagjai hamar a
 francia példa vonzása alá kerültek. A magyarországi „harmadik liberális
 nemzedék” (1890–1920) tagjai radikális liberálisok és szabadkőművesek 
voltak. A legismertebb személy Jászi Oszkár, aki a Társadalomtudományi 
Társaság elnöke, a Huszadik Század című folyóirat szerkesztője, 1906-tól
 a Demokratia, 1908-tól a Martinovics Páholy alapítója és főmestere. A 
századfordulótól először a nagyváradi László Király Páholy, majd a 
Martinovics Páholy vezetői (Jászi mellett Várady Zsigmond) alakítják ki a
 hazai radikális szabadkőművesség társadalomátalakító célrendszerét. 
Ennek lényegesebb elemei: először is meg kell támadni, le kell járatni, s
 ha lehet, meg kell semmisíteni legerősebbnek tartott ellenségüket, a 
katolikus egyházat. Másodszor: be kell vezetni az általános, titkos, 
községenkénti választójogot. Ezzel a politikai főhatalom megszerzése 
volt a céljuk, tekintet nélkül arra, hogy az általános választójognak 
milyen hatása lehetett volna a magyar képviselőház etnikai 
összetételére. Harmadszor: Jászi javaslatára újra kellett volna írni a 
magyar történelmet.</p>
<p>
        A célok megvalósítására létrehoztak jónéhány civil szervezetet, a 
választójogi ligát, amely nagygyűléseket rendezett az országban. 
Ráadásul Jászi, aki tudta, hogy nyugati szövetségesek nélkül semmi 
esélyük kormányra kerülni, nemcsak a magyargyűlölő Scotus Viatorral, a 
brit külügy munkatársával vette föl a kapcsolatot, hanem – s ez nincs 
benne a hazai történetírásban – jelentős nyugati, keresztényellenes 
szabadkőműveseket hívott meg Budapestre.</p>
<h3>
        Importált felforgatók</h3>
<p>
        Ennek a szellemében érkezett többször is Budapestre az európai hírű 
belga szabadkőműves, Léon Furnémont. Furnémont először 1903 őszén járt 
Budapesten, amikor szeptember 13-án beszédet mondott egy budapesti 
munkásgyűlésen, amit a szociáldemokrata párt szervezett. A nagyobb 
nyilvánosságot úgy érte el, hogy saját kezdeményezésére cikket írt a 
Budapesti Naplóba. A sajtó túlnyomó része mindig a szabadkőművesek 
rendelkezésére állt. Sokkal fontosabb és széleskörűbb a következő, 1908.
 szeptember végi budapesti látogatása. Ekkor ugyanis legalább három 
különböző programot bonyolított le: előadást tartott a Szabadgondolkozás
 Magyarországi Egyesülete rendezésében a városháza nagytermében, több 
száz fős közönség előtt; előadást tartott a Társadalomtudományi Társaság
 rendezésében, s végül, de nem utolsósorban volt egy titkos programja: 
megjelent a Demokratia Páholyban, ahol szintén előadást tartott. A 
Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesületében tartott nagygyűlésnek négy
 szónoka volt: először a liberális-marxizáló Jászi Oszkár, a Martinovics
 Páholy megalakítója; utána Furnémont, majd Kunfi Zsigmond, a 
szociáldemokrata párt és a Martinovics Páholy tagja, végül a nagyváradi 
Várady Zsigmond, az ottani László Király Páholy tagja és egykori 
főmestere tartott beszédet. Jászi megállapította, hogy „a harcos 
klerikalizmus uralomra jutott Magyarországon, mely lelketlen izgatást 
folytat mindazon eszmék és törekvések ellen, melyek modern kultúránk 
érckészletéhez tartoznak.”</p>
<p>
        Furnémont kijelentette: „A római egyház nem vallási, hanem szociális 
intézmény, mely a múlt sötétségéért és maradiságáért küzd a modern 
technika fegyvereivel, bár a pápát a legjobb akarattal sem mondhatjuk 
lángésznek. Diadalra jutása egyértelmű a szabadság és fejlődés 
elnyomásával. Ezért nem tűri meg fölvilágosult ember vagy nép. […] Ez a 
sok körmenet és katolikus demonstráció arra szolgál, hogy az egyházat a 
nagy vereségekért vigasztalja: 37 évvel ezelőtt Rómában fegyveres erővel
 szüntették meg a pápa fegyveres erőtől védett világi hatalmát. Négy 
évvel ezelőtt pedig a római világkongresszus egyhangú lelkesedéssel 
határozta el, hogy a pápának nemcsak világi, hanem szellemi hatalmát is 
el kell törölni. E kívánságot Franciaország már teljesítette és ez a 
nemzetközi szabadgondolkodó-szövetség nagy diadala.”</p>
<p>
        A nagygyűlésen a szociáldemokrata Kunfi Zsigmond (később Károlyi Mihály
 kormányának minisztere, majd a Tanácsköztársaság népbiztosa) beszélt: 
„Az elmúlt vasárnapon [egy katolikus nagygyűlésen] a középkori 
Magyarország Budapest utcáin hadat üzent a modern Magyarországnak. 
Tömjéntől és pálinkától elbutított parasztok százait hozták föl, hogy 
megfenyegessék vele a főváros modern gondolkozású népét. A katolikus 
nagygyűlésen kibontakozott az új klerikalizmus képe, amely a szociális 
és demokratikus haladás jelszavait hangoztatja, hogy annál biztosabban 
meghamisíthassa őket. Ez a modern fegyverkezés azért történik, hogy 
meghiúsíthassa a klerikalizmus az elkövetkező veszélyt, a két nagy 
szekularizációt: a papi javaknak és a gyermeki léleknek 
szekularizációját. A klerikalizmus anyagi hatalmának a papi birtokok, 
szellemi hatalmának a gyermeki lélek birtoklása az alapja. A katolikus 
nagygyűléstől mozgósított barbarizmus a klerikális iskola gyümölcse. Jól
 tudja a reakció, hogy a francia szeparációt azoknak a polgároknak a 
választójogosultak sorába való lépése tette lehetővé, kik 1883-ban, 
vagyis akkor jártak iskolába, amikor az állami, felekezettől mentes és 
ingyenes népoktatás megvalósult. Viszont mi is tudjuk, hogy addigra, míg
 iskoláinkban a lelkek megmérgezése tovább folyik, gazdasági és 
politikai haladásra nem számíthatunk. Nálunk 16 ezer népiskola közül 12 
ezer, 167 gimnázium közül 137 felekezeti. Ezekből az iskolákból kerülnek
 ki a Szent Imre-kollégium keresztesvitézei […]. A klerikálisok a modern
 eszközök kihasználásában olyan messzire mennek, hogy az egyházi 
épületeket tűz, a termést jégkár ellen csak olyan intézeteknél 
biztosítják, amelyek a katolikus iskolák javára províziót [közvetítői 
jutalékot] adnak. Így a püspöki székben ülő demagógok mellett megjelent a
 tiarás és lilacsuhás biztosítási ügynök.”</p>
<h3>
        Faber Oszkár, a likvidátor</h3>
<p>
        Kunfi úgy látja, hogy a nyugati kultúra akkor jön Magyarországra, ha a 
katolikus egyháztól elveszik az anyagi, valamint a lelkek fölötti 
hatalmat. Kunfi vágyai közé tartozik, hogy megtegye azt, amit a francia 
szabadkőműves testvérei Franciaországban már kiviteleztek. A gyűlésen 
több hasonló beszéd is elhangzott. Összességében pedig kijelenthető, 
mert a források ezt bizonyítják, hogy 1908 körüli évekre a Magyar 
Királyságban is kialakult a keresztényellenesség személyi állománya. 
Jöhettek a székesfővárosba a politikailag „nehéz súlyú” nyugati 
szabadkőművesek, akik hazájukban már bizonyítottak a királyság és a 
kereszténység ellen. A cél a keresztény magyar nemzetállam (nem 
szétdarabolása, hanem) átalakítása, francia minta szerinti szabadkőműves
 köztársasággá.</p>
<p>
        Jásziban ekkoriban fogalmazódhatott meg a titkos szabadkőműves 
politikai párt megszervezése, ami alkotmányellenes volt ugyan, de a 
magyar liberális mintaállam vezetőitől nem kellett félniük. A 
Martinovics Páholy iratai szerint 1913 őszétől kezdik szervezni az 
Országos Polgári Radikális Pártot, amely 1918 október végén Károlyi 
rózsaszín gróf hármas kormánykoalíciójának egyik tagja lesz.</p>
<p>
        Az Országos Levéltár P szekciójában sok ezer hivatalos, szabadkőművesek
 által írt irat foglalkozik a római katolikus egyház elleni támadások 
terveivel. Ezeket már ismertettem a Harcoló szabadkőművesség című 
könyvemben. Kimondható, hogy a hazai radikális páholyok, amelyek egyre 
nagyobb hatást gyakoroltak a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy 
egészére, megkísérelték átfordítani a harcukat a kereszténység mint 
főellenség ellen. Nem véletlen, hogy létrejött Károlyi szabadkőműves 
kormánya, a vörös diktatúra pedig Faber Oszkár szabadkőműves vezetésével
 úgynevezett likvidációs bizottságot hoz létre. Ennek a keresztény 
egyházak megszüntetése lett a feladata: íme, beérett a francia 
egyházellenesség Kárpát-medencei vetése.</p>
<p>
        <em>Raffay Ernő</em></p>
<p>
        <em>A szerző történész, egyetemi tanár</em></p>
<div class="et_pb_row et_pb_row_2">
        <div class="et_pb_column et_pb_column_4_4 et_pb_column_2 et_pb_css_mix_blend_mode_passthrough et-last-child">
                <br>
                 </div>
</div>

  <div class="gmail-szerzo">Magyar Nemzet</div>

</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
        <tr>
      <td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
                <td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a>               </td>
        </tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>