[Grem] találós kérdés 4711
Reinisch Egon
reinisch at t-online.hu
2020. Feb. 7., P, 22:18:05 CET
Kedves Laci !
Tényleg ez volt a hagyományos felfogás a francia forradalomról de
szerintem ez ma már nem tartható .
Üdv. Egon
2020.02.07. 21:55 keltezéssel, László Baják írta:
> Kedves Egon! Ne felejtsd el, hogy 1789 előtt Franciaországban
> abszolutizmus van, azaz a nagypolgárság közül is csak az
> érvényesülhetett akinek a királyi udvar ezt megengedte. (Ahogy
> helyesen utaltál rá az abszolutizmust csak addig türte a nagypolgárság
> amig az nem okozott gazdasági csődöt.) A francia forradalom lényege
> eredetileg az abszolutizmus megszüntetése és a rendi kormányzás
> visszaállítása volt. A rendi parlamentnek pedig meghatározó része a 3.
> rend, azaz a polgárság. Ez a 3. rend azután át is vette a hatalmat,
> felszámolta az összes feudális kiváltságot, leszámolt az
> arisztokráciával, azaz megteremtette a szabad verseny feltételeit.
> Tévedés, hogy a jakobinus diktatúra, vagy Napoleon megakasztotta volna
> ezt a folyamatot, Ellenkezőleg, az előbbi, bár durva erőszakkal
> megteremtette a kapitalizmushoz elengedhetetlen egységes nemzeti
> piacot, Napoleon pedig a hódító hadjárataival nemzetközileg
> érvényesítette a francia nagypolgári tőke érdekeit. (Napoleon ezen
> kívül a kontinentális zárlat kísérletével megkísérelte kiiktatni a
> konkurens angolokat is.9 Ha Napoleon nem képviselte volna a francia
> nagytőke érdekeit, úgy aligha jutott volna ilyen magasra és ilyen
> népszerűségre. Persze azért nem akarom azt állítani, hogy a folyamat
> zökkenőmentes volt. Ugyanakkor az angolok nem tudhatták, hogy
> mennyire lesz sikeres a francia forradalom, másrészt nagy nehezen, de
> végül mégis felülkerekedtek., és megakadályozták, hogy Franciország a
> fejükre nőjön.
>
> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu <mailto:reinisch at t-online.hu>> ezt
> írta (időpont: 2020. febr. 7., P, 21:17):
>
> Kedves Laci !
>
> Ez így van ahogy mondod,de én egy kicsit vicceltem a
> háttérhatalom cikk belső logikájával.Az angol francia ellentét
> teljesen rendbe van ahogy leírtad.
>
> Viszont ami már nem vicc ,a francia forradalom mai kutatások
> fényében már nem írható le úgy a,hogy a kereskedő nagypolgárság
> akart hatalomra jutni 1789-ben mert már régen meg volt a
> lehetősége a vállalkozásra és a hatalom közelében volt. A francia
> arisztokrácia felső rétege is bekapcsolódott a nagyipari és
> kereskedelmei vállalkozásokba sőt a bank szektorba is ez a
> társadalmi légkör már elmosta a határokat a nagypolgárság és az
> arisztokrácia között ráadásul ekkor a nemesi cím korlátlanul
> megvásárolható volt ,több mint negyven ezer polgár vásárolt nemesi
> címet magának a XVIII. században,tehát nem kellett forradalom
> ahhoz hogy be jussanak a hatalomba.A polgárság már nem is
> tekintette elkülönült osztálynak magát mert a forradalom előtt is
> megvolt a lehetősége arra a legfelsőbb társadalmi osztály szintre
> jusson.A feudális abszolutizmus már szinte semmit sem akadályozott .
>
> Sőt a forradalom évtizedekkel visszavetette Franciaországban
> magának a kapitalizmusnak és a parlamentáris alkotmányos
> monarchiának kialakulást azzal hogy diktatúrát ,háborút majd
> Napóleon zabolázatlan ambícióit hozta el.Pillanatnyi rossz
> politikai döntések egy izgága értelmiségi , meg nem emésztett
> elvek alapján kormányzó kisebbséget juttatott a végrehajtó hatalom
> birtokába , a rosszul megszervezett rendi országgyűlés
> összehívásával és azzal hogy az ebben az évben már éhező párizsi
> nincstelenek bármire rávehetőek voltak.
>
> A feszültség ekkor két éve zajlott mert a király és kabinetjének
> rossz előérzete volt (utólag tudjuk helyesen ) a rendi o. gy.
> összehívásával kapcsolatban.Így a totális államcsőd állapotában
> először a arisztokrata legfeslőbb tanáccsal majd kis parlamentként
> működő legfelsőbb bíróságokkal (ne felejtsük emiatt tört ki a
> FRONDE ) majd a tartományi gyűlésekkel akarta a királyi kabinet
> lenyeletni az adó emelést a teljes pénzügyi és közigazgatási
> reformot .Azonban mindegyik testület kihátrált a jóváhagyás alól
> és azt mondták erre csak a rendi országgyűlés jogosult ,amit ha
> jól emlékszem 1625-óta nem hívtak össze.Adó emelését a rendi
> országgyűlések között időszakban a legfelsőbb bíróságok voltak
> jogosultak jóváhagy (ismét lásd. fronde felkelés ). Ekkor már
> beindult egy főúri szervezkedés XVI. Lajos ellen amit a rokona az
> orléans-i herceg szervezett bár elég bizonytalanul.
>
> Az is érdekes egyébként hogy egy hagyományos monarchia (ahogy a
> cikkíró írta szakrális ) egy forradalmat támogat ,hiszen a
> pénzügyi összeomlást az amerikai gyarmatok függetlenségi
> háborújának támogatása miatt következett be ráadásul az ott járt
> francia tisztek így hozták be a hatalom megosztás példáját
> Amerikából.Persze a franciák így álltak bosszút Kanada
> elvesztésért de ez drága buli lett.A háborút teljes mértékben
> hitelekből finanszírozták mert a kincstár a francia expedíciós
> flotta kihajózásakor már üres volt.
>
> Az viszont nagyon fontos amire rámutattál Laci ,hogy az Egyesült
> királyság mindig az európai hegemónia közelébe jutott hatalom
> ellen operált.Ha már Churchillt emlegetted ebbe bukott bele Adolf
> mert azt hitte Angliával meg lehet egyezni pont akkor mikor ő
> jutott az európai hegemónia közelébe.
>
> A francia társadalom közérzetében a XVII században egy kettősség
> uralkodott ekkor mert Franciaország hatalmasat fejlődött ebben a
> században de a királyi kabinet nagyhatalmi politikája vissza
> vissza térően az államcsőd vitte az országot .Az elszegényedési
> időszakokban a társadalom 15 -25 % szinte alig volt megélhetési
> lehetősége voltak akik vándoroltak országszerte.időnként
> elképesztő lett a bűnözés volt olyan év a XVIII. században amikor
> 2000-nél több halálos ítéletet hajtottak végre ,aztán
> Franciaország mindig talpra állt hogy belekezdjen a kormány egy új
> kalandba ,így jött el 1789.
>
>
> Üdv. Egon
>
>
>
> 2020.02.07. 19:50 keltezéssel, László Baják írta:
>> Kedves Egon! A leírt ellentmondás elsőre teljesen logikusnak
>> tűnhet, de mégsem az. A történelem ugyanis nem egysíkú, egyetlen
>> szemponból értékelhető dolog. Az angol polgári forradalom
>> megnyitotta az utat a szabadversenyes kapitalizmus, a gazdasági
>> és kereskedelmi terjeszkedés előtt (amit a feudális abszolutizmus
>> addig akadályozott) Angliár ettől kezdve leginkább a
>> kereskedelmi verseny érdekelte, azaz, hogy egyetlen komoly
>> kontinentális politikai és kereskedelmi vetélytárs se
>> emelkedhessen ki. Anglia ettől kezdve arra törekedett, hogy a
>> kontinensen erőegyensúly legyen. A francia harmadik rend, azaz pl
>> a kereskedő polgárság hatalomra jutása igencsak fenyegető volt az
>> angol gazdasági poziciókra, pl a gyarmatokon. A franciák
>> gazdasági megerősödése tehát az angolok számára megakadályozandó
>> dolog volt, azaz összefogtak Európa kontinentális és feudális
>> hatalmaival, hogy elejét vegyék a francia konkurenca
>> felemelkedésének. Anglia mindig legerősebb kontinentális hatalom
>> ellen fogott össze az összes többivel.Churchill mondta:
>> Angliának nincsenek se barátai se ellenségei csak érdekei, azaz
>> az angol külpolitikát nem a szimpátia vagy más morális
>> megfontolás mozgatta, hanem a nyers érdek.
>> t
>>
>> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu
>> <mailto:reinisch at t-online.hu>> ezt írta (időpont: 2020. febr. 7.,
>> P, 8:58):
>>
>> Kedves Lista !
>>
>> Laci megjegyzése eszembe juttatott még egy logikai
>> ellentmondást :a háttérhatalom cikk szerint ugye 1642 -ben
>> megdöntik Angliában a szakrális monarchiát tehát Angliát
>> végleg hatalmukba kerítik a sötét erők.
>>
>> A francia forradalmi kormányzat és Napóleon elleni háborúkat
>> a történet írás úgynevezett koalíciós háborúkként tartja
>> számon amelyekben Európa monarchiái összefogtak a fr.
>> forradalmárok ellen.A sötét erők 1642 és 1789 között 147 évig
>> dolgoztak azon rendíthetetlenül ,hogy Franciaországban is
>> megdöntsék a szakrális monarchiát mikor ez sikerült magától
>> érthetőnek kellene lenni hogy a City of London-i sötét erők a
>> de-szakrális párizsi forradalmárokat támogatják .
>>
>> Utána néztem mert nem emlékeztem rá hány koalíciós háború
>> volt : 7. De egyetlen olyan tagja volt a koalícióknak amelyik
>> mindegyikben részt vett Anglia, pontosabb nevén az Egyesült
>> Királyság,ráadásul a koalíciók fő motorja is általában az
>> Egyesült Királyság volt és a az E. K. volt az is amely
>> következesen megvalósította a tengeri blokádot amely miatt
>> lassan elfogytak az európai francia hegemónia kísérlet
>> erőforrásai .Akkor kérdezem ebben mi a logika ?
>>
>> Üdv. Egon
>>
>> 2020.02.06. 22:33 keltezéssel, László Baják írta:
>>> Kedves Egon! Bár sok rosszat el lehet mondani a szocialista
>>> kori történetírásról, de valójában nem egyértelmű, hogy 1790
>>> ki ütött vissza először. II. Lipót és a porosz király már
>>> 1790 augusztusában ultimátumot küldött Franciaországnak,
>>> hogy háborút indítanak, ha a franciák megszüntetnék a király
>>> abszolút és alkotmányos királyságot vezetne be. A háborús
>>> előkészületek meg is kezdődtek, de különféle problémák miatt
>>> ez kimerült a francia emigránsok intenzív támogatásában.
>>> 1792-ben a girondisták erre hivatkozva küldtek hadüzenetet
>>> az időközben meghalt II. Lipót helyett Ferencnek. A
>>> porosz-osztrák szövetségesek erre támadásba lendültek. A
>>> támadó poroszok 1792 augusztus 19-én lépték át a francia
>>> határt. Üdv
>>>
>>> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu
>>> <mailto:reinisch at t-online.hu>> ezt írta (időpont: 2020.
>>> febr. 6., Cs, 20:26):
>>>
>>> Kedves Lista !
>>>
>>> Örülök az érdeklődésnek,a válaszolók nagyon közel
>>> jutottak a teljes megoldáshoz ami a következő:a francia
>>> forradalmi csapatok megszállták Kölnt,ha jól emlékszem
>>> 1794-ben .a polgárok egy része örömmel üdvözölte
>>> őket,hogy elhozták számukra a világszabadságot ,ez
>>> annyiban igaznak bizonyult hogy eltörölték a feudális
>>> törvényeket és jogszokásokat de képletesen szólva másnap
>>> már kiderült hogy inkább megszállók mint felszabadítók
>>> :ehhez kapcsolódik az 1789-s szám.
>>>
>>> Mikor adót(hadisarcot )és egyéb beszolgáltatási
>>> kötelezettségeket vezettek be a kölniek érthetően
>>> elkezdetek ellenállni és a nyilvántartásukhoz és
>>> ellenőrzésükhöz számozták meg a francia tisztek a
>>> házakat :ez a 4711 szám.Ebből következik ,hogy régen
>>> valószínűleg nem voltak megszámozva a házak de mindenki
>>> ismert mindenkit igy találták meg a címet a futárok
>>> azért nem lehetett könnyű.
>>>
>>> Az itteni francia megszállás azért nem járt olyan
>>> brutalitásokkal mint mondjuk a spanyolországi, itt nem
>>> kapcsolódtak hozzá elviselhetetlen emlékek ,ezért a
>>> kölni víz gyártó egy kicsit dacból is megtartotta a
>>> kézzel írt számot.Én még láttam olyan régi kölnis üveget
>>> amin a házszámot felíró lovastiszt is ábrázolva volt.
>>>
>>> A szocializmus idején természetesen azt tanították a
>>> forradalmi háborúkra azért került sor mert a reakciós
>>> uralkodók le akarták rohanni a forradalom vívmányait de
>>> valójában fordítva történt. A francia Nemzeti Konvent
>>> hirdette meg a forradalom exportját , az ancien régime
>>> uralkodói szánalmasan majdnem semmit sem tettek a
>>> rokonuk XVI. Lajos megmentéséért.Bár ha szervezetten
>>> megindultak volna akkor valószínűleg hamarabb kivégzik a
>>> francia királyt.Ő egyébként a szökést elmaflázta, miért
>>> megy be egy fogadó ebédelni egy szökésben lévő király ?
>>>
>>> Üdv. Egon
>>>
>>> 2020.02.06. 14:57 keltezéssel, Reinisch Egon írta:
>>>>
>>>> Kedves Károly !
>>>>
>>>> Egy nagyon jó képet küldtél ,ebből rá lehet jönni a
>>>> megoldásra :Mit látunk a képen ? Késő rokokó divat
>>>> szerinti kölni hölgyek és urak néznek kicsit
>>>> csodálkozva kicsit mérgesen egy lovon ülő dragonyos
>>>> tisztet , ki ő(akinek a bal lábán becsúszott a kengyel
>>>> a sarkáig ,ami helytelen de nyilván magasra akarta írni
>>>> a számot ) ?
>>>>
>>>> E.
>>>>
>>>> 2020.02.06. 10:50 keltezéssel, Károly Ambrus írta:
>>>>> Esetleg:
>>>>> https://perfumum.hu/a-fuston-at.../a-parfum-tornete-iii-resz
>>>>>
>>>>> ???
>>>>>
>>>>>
>>>>>
>>>>> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu
>>>>> <mailto:reinisch at t-online.hu>> ezt írta (időpont:
>>>>> 2020. febr. 6., Cs, 8:30):
>>>>>
>>>>> Kedves Lista !
>>>>>
>>>>> A találós kérdés :hogy kapcsolódik a 4711-s szám
>>>>> az 1789-s számhoz ?
>>>>>
>>>>> Üdv. Egon
>>>>>
>>>>> _______________________________________________
>>>>> Grem mailing list
>>>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>>> <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
>>>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>>>
>>>>>
>>>>> _______________________________________________
>>>>> Grem mailing list
>>>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
>>>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>>
>>>> _______________________________________________
>>>> Grem mailing list
>>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
>>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>> _______________________________________________
>>> Grem mailing list
>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>
>>>
>>> _______________________________________________
>>> Grem mailing list
>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200207/943c2273/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról