[Grem] Az írás

Reinisch Egon reinisch at t-online.hu
2020. Dec. 3., Cs, 13:27:07 CET


Kedves Gyuszi a következőket írtam :-----------A sumerok ősei is először 
a rovás betűket használták ez részlegesen kimutatható de hogy kevesebb 
agyag táblát használjanak el később áttértek a kevesebb helyet pazarló 
szótag írásra ami már nem hasonlít a mi rovás írásunkra .Ugyan ez 
történt a kínai fogalom írásnál is. Tehát nem a kínaiak tanították meg a 
hunokat írni hanem ez fordítva történt. -------------

Tehát nem figyeltél Gyuszi már az eredeti szövegben is leírtam hogy a 
kínaik áttértek a fogalom írásra.

Tehát azt írtam a kínaiak átvették az írás ötletét az  ázsiai szkítáktól 
de a kínaiak aztán mert annyi nyelvjárás van Kínában áttárték a fogalom 
írásra ami nem kötődik nyelvhez .

Az ALFABETIKUS írás az amikor egy betű egy hangot jelöl.ALFABETIKUS 
írást csak azok a népek tudnak használni amelyek egy nyelvűek vagy az 
állami hivatalos nyelvet minden más nyelvjárást beszélők is megtanulják.

A sumerok szótag írást használtak egy ék szerű íróeszközzel 
agyagtáblába  ezért hívják ezt ék írásnak .Egy szakértő első pillantásra 
látja hogy sumer vagy akkád ékírással van e dolga mert az akkád flektáló 
nyelv tehát ragozáskor változik a szótő tehát sokkal több szótag jelre 
van szükség mint a sumeroknak.

Üdv. Egon

2020.12.03. 13:04 keltezéssel, Gy Greschik írta:
> Kedves Egon!
>
> A kínai írást alfabetikus írásnak tartod?  Mi az alfabetikus írás?
>
> A kínai szerintem lényegét tekintve inkább fogalmi, fogalmat megragadó 
> írásjelekből álló írást.  Fonetikusan a kínai nyelv nagyon lehatárolt 
> (a 4 szótag-hanglejtés ellenére).  Azaz egy kimondotot „szó”-hoz 
> nagyon akár sok írásjel, leírt fogalom, „igazi szó” is tartozhat.  
> Ezért is szereti a kínai a (minimum) két-szótagos (azaz 
> két-karakteres) szavakat. mert ezekkel a kimondott szó többértelműsége 
> csökken.  Egyszer egy kínai ismerősöm mutatott nekem egy több 
> bekezdéses szöveget, amit még maga sem bírt kirobbanó nevetés nélkül 
> felölvasni nekem, ami valami oroszlán kalandjairól szólt, és a vicces 
> az volt benne, hogy az egész szüveg, bár leírva egyértelmű volt, csak 
> egy és ugyanazon kimondott szótag ismétléséből állt, a hanglejtést 
> váltogatva persze.  Még nekem, aki a kínait csak kicsit beszéltem, is 
> elleneállhatatlanul groteszk és vicces volt az egy-hangzós hullámzó 
> mókát hallgatnom.
>
> De az írás egyértelmű.  És az írásjelek nem hangzókat, hanem 
> fogalmakat „fognak meg” -- olyannyira, hogy egy teljesen ismeretlen 
> betűre ránézve lehet valamit sejteni a jelentősőból is.
>
> Igazán ezt annak a megvilágításával szeretem elmagyarázni, hogy a 
> kínai ABC igazán nem akárhányezer betűből átt.  Igaz, hogy kb. 3000 
> karakter a mindennapi konyhanyelvi szókincs és a múvelt kínaiak 
> szókincse akár 10000 karakter is lehet, akik pedig a klasszikus, ókori 
> írott anyagokban is jártasak, egészen a 13000-es szókincsig 
> eljuthatnak talán, de nem véletlenül használom a szókincs kifejezést.  
> Mert minden írásjel egy szó, és ha jól megnézitek, azon belül is 
> alapszavakból áll.  Pl. a „szép” melléknév legközönségesebb kifejezése 
> a „mei3”-ként kiejtett szó (angol fonetikus átírást használtam), 
> amelyben alul a „nagy” szü van, fölötte meg a „birka” betűje.  
> Mezógazdaságilag nyilván a nagy birka szép  :-)  És ez a játék minden 
> szóval lejátzható.  Van a kínaiban vagy százhetven-akárhány 
> alapkarakter (csak ennyi, nem is túl sok), amik pl. azt jelentik, hogy 
> víz, nagy, nap, valaminek a közepe, fa, birk
> a, égboltozat, stb. és ezeknek az egymár alá-köré-mellé írásából 
> vannak azok a szép cirádás négyzetbe illetszhetp kínai jelek, amikre a 
> megtévedt nyugati azt hiszi, hogy „betűk.”
>
> A kínai szótár is a százakárhány alapjel alapján épül fel.  Nekem már 
> a szótár-tanulmányozás is nagy élmény volt.
>
> Szóval a kínai nem ABC-s, alfabetikus írás, hanem valójában fogalmi, 
> hieroglif jellegű zótagírás (az egyes karakterek kizárólag, mindig egy 
> szótagot jelölnek, a szótag magyar értelmében: egy magánhangzó, 
> esetleg némi mássalhangzókkal). Ez igaz azzal együtt, hogy azok a 
> bizonyos kimondott szótagok persze kimondhatók, bár angolhoz vagy 
> pláne a magyarhoz képest fájdalmasan szűkös fonetikus hangzócsokor 
> segítségével.
>
> A kínai írás nem alfabetikus jellegét mutatja az is, hogy az egyes 
> kínai nyelvjárások ugyanazt az írást használva másképp beszlnek. Pl. a 
> kantoni (Hongkong környéki) nyelvet a mai fősodrású kínait beszélő nem 
> érti, pedig ugyanúgy írnak.  A japánok 3 íréskészlete közül is az 
> egyik a kínai, kicsit leszűkített karakterkészlettel, amít az 
> ünnepélyesebb alkalmakkor használnak.  Aztán hasznélnak még egy japán 
> iráskészletet is, amibe azért be-becsúszik egy-két kínai szőkép 
> („betű”) és van egy harmadik, ami fonetikus -- ez utübbi alfabetikus, 
> a többi nem.  A japánnal kapcsolatban egyébként nem vagyok teljesen 
> bizonyos a dolgomban, mert japánul soha nem tanultam, azt csak hírből 
> ismerem.
>
> De kínaiul tanultam.  Egyszer nagyon mókás volt, hogy egy angolul 
> rettenetesen beszélő japán mérnökkel alig bírtam szót érteni, és a 
> beszélgetés egyik holtpontján az lendített át, hogy az angol szót, 
> amit nem bírt megérteni, leírtam neki kínaiul.
>
> Egy szó mint száz: a kínai szerinted alfabetikus írás?
>
> Gyuszi
>
> Egyik legizgalmasabb intellektuális kalandom az volt,
>
> On Thu, 3 Dec 2020, Reinisch Egon wrote:
>
>> Date: Thu, 3 Dec 2020 11:48:35 +0100
>> From: Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu>
>> Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> To: Greschik Emőke Listája <grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
>> Subject: [Grem] Az írás
>>
>> Kedves Lista !
>>
>> Végül is abban maradtam önmagammal hogyha megérem ebben a jó kis 
>> járvány helyzetben akkor jövőre elmesélem az írás történetét 
>> részletesen néhány táblázat segítségével de mivel ki tudja mit hoz a 
>> jövő most végtelen egyszerűsítéssel elmondom dió héjban.
>>
>> IDÉZET:---------------------Raj Tamás rabbi a "A HÉBER BETŰK 
>> MISZTIKÁJA " című könyvének 7.oldalán azt írja :Világszerte minden 
>> betűírás végső soron a héber (föníciai )írásrendszerre vezethető 
>> vissza ,ideértve a latin,a cirill,az arab,és a szanszkrit betűket 
>> vagy akár a magyar rovásírást .A kabbala tanítása szerint Isten a 
>> huszonkét héber betű segítségével teremtette a világmindenséget 
>> ----------------------
>>
>> Raj Tamásnak abban teljesen igaza van ,hogy minden jelentősebb ma már 
>> nem használt  és még használt ALFABETIKUS írás egy tőre vezethető 
>> vissza.Csak az írás ötlet adó gazdájának értelem szerűen az az írás 
>> illetve az azt kitaláló ember vagy kultúra nevezhető meg amelyik 
>> bizonyíthatóan előbb használta ezeket a betűket,ÉS EZ NEM A FÖNÍCIAI 
>> ÍRÁS.
>>
>> Raj Tamás ezután leírja hogy az írástörténészek a föníciai írást a 
>> egyiptomi HIEROGLIF írásból vezetik le amely egyszer jelölt egy 
>> fogalmat de esetenként csak egy hangot és ezt az egyiptomiak külön 
>> jelölték.Csakhogy már itt van egy érdekesség az egyiptomiak három 
>> írást használtak a HIEROGLF írást a "szent vésetet "amit kőbe véstek 
>> a HIERATIKUS írást ami az előbbi papiruszra vetett változata és a 
>> DEMOTIKUS agyonhallgatott írást aminek betű készlete 90 % ban 
>> megfelel a magyar rovásírás betűkészletének és ugyan azokat a 
>> nyelvtani szabályokat  pl. hangzó ugratást alkalmazza mint a magyar 
>> rovásírás .Ezért merült fel a magyar- egyiptomi nyelvrokonság.
>>
>> Eurázsiában azonban az első ALFABETIKUS jelek a Tordos-Vinca 
>> kultúrában jelentek meg . Tordos környékén a Maros völgyében Torma 
>> Zsófia a 11 ezer cserép maradványt gyűjtött össze és ezeken a kivétel 
>> nélkül megtalálható a magyar ÁBC törzsbetűkészlete (amelynél nincs 
>> jelölve a hosszú és a rövid magánhangzó ). Ugyan ezt a az ÁBC-t a  
>> szerb régészek megtaláltak a Belgrád melletti Vincán és ők bátran 
>> ALFABETIKUS DUNAI ÍRÁSNAK nevezik nálunk viszont a mérték adó 
>> tudomány tudomást sem vesz erről.
>>
>> A Tordos-Vinca kultúra azonban egy késő kőkorszaki kultúra sokkal 
>> régebbi mint a föníciai-héber írás amelynek kialakulását Raj Tamás Kr 
>> .e. 1400 ra teszi az elfogadott írás történet meg kb. Kr. e, 
>> 1300-1200 ra.
>>
>> Az ALFABETIKUS ötlete aztán innen a Kárpát -medencéből indult 
>> világhódító útjára jutott el Mezopotámiába Egyiptomba az Etruszkok és 
>> a Etrusz-Pelazgok révén az ókori görögökhöz és a kelták révén a 
>> germánokhoz.Sőt az Ázsiai szkíták majd hunok révén a kínaiakhoz.
>>
>> Mielőtt valaki felvetné na de a sumérok  majd a térséget meghódító  
>> hódító akkádok és az asszírok szótag ékírást használtak akkor mi a 
>> helyzet náluk ?A sumérok ősei is először a rovás betűket használták 
>> ez részlegesen kimutatható de hogy kevesebb agyag táblát használjanak 
>> el később áttértek a kevesebb helyet pazarló szótag írásra ami már 
>> nem hasonlít a mi rovás írásunkra .Ugyan ez történt a kínai fogalom 
>> írásnál is. Tehát nem a kínaiak tanították meg a hunokat írni hanem 
>> ez fordítva történt.
>>
>> Még annyit az ALFABETIKUS jelekkel való írás ötlete valahonnan nyugat 
>> felől érkezett hozzánk ezt barlang rajzok bizonyítják de itt a 
>> Kárpát-medencében hozta létr valaki vagy  valakik a kiforrott írást 
>> és teljesedett ki az emberiség legnagyobb kulturális találmánya a 
>> betű írás .
>>
>> Természetesen mindezt nem én találtam ezért köszönetet mondok azoknak 
>> a kutatóknak akik  ezt az ismeret anyagot összehozták de őket majd 
>> csak a jövőre ígért összefoglalómban említem meg részletesen .(persze 
>> csak ha lesz lehetőségem megírni )
>>
>> Üdv . Egon
>>
>>
>> -- 
>> Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
>> https://www.avast.com/antivirus
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20201203/87b536ac/attachment.html>


További információk a(z) Grem levelezőlistáról