[Grem] A mohácsi csatavesztés évfordul óján / elveszett a hit, hogy az Oszmán Birodal =?utf-8?b?b20gbGVnecWRemhldMWR
Sziklay Levente
lsziklay at freemail.hu
2020. Aug. 31., H, 17:03:36 CEST
Kedves Trixi, Mőci, Egon, Laci többiek! Teljesen igazad van: 1. akkor és ott időt kellett volna nyerni.A török egy terjeszkedő birodalom volt, a rodoszi lovagok, Egyiptom (Mátyás követet küldött Egyiptomba, kisebb vazallus és független államok, törzsek mind-mind sorra kerültek, ahogy az akkor megszilárduló Perzsa Birodalom (velük kétszáz év folyamatos háborúzás volt), sorra kerültünk volna, de lehetett volna időt nyerni :katonai felkészülésa király tekintélyének megszilárdításafiúörökös nemzése2. egy folyón átkelő sereg a legsebezhetőbb. Még ha a folyó egy kiáradt patak csak, akkor is egy komoly akadály.Miért nem vonult vissza Tomori - akár a Csele mögé. Hogy hagyhatta saját maga mögött?Miért nem alkalmazta a felégetett föld taktikáját? Mátyás csinálta...nem kellett volna messze menni a stratégiáért 3. még a csata után is sorra érkeztek segédcsapatok Magyarországra. Várni kellett volna. Sem az erdélyi vajda, sem a horvát bán szervezett és gyakorlott serege nem volt ott.Nem is kellett volna csatlakozniuk, elég lett volna a csata idején megérkezni (ennek a mestere volt Napoleon), de a kenyérmezei győzelem is ennek a szép példája (Bonfini szerint Báthori István úgy vállalt csatát, hogy tudta, hogy Kinizsi meg fog érkezni a csata közben, és hátba támadja a törököket - van aki kétségbe vonja B. leírását, tudom) 4. "Szegény ugyan az ország, de roppant az egyesek gazdagsága; ezek azonban csak egy aranyat sem áldoznának a haza oltárára" Francesco Massaro velencei követi jelentése
Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> írta:
>
Kedves Lista !
Még három megjegyzés Mohácshoz :
1. A török így is úgy jött volna valószínűleg ,de II. Lajos és kormányzata ezt nem várta meg hanem maga üzent hadat Behran csausz békekövet bebörtönzésével igen vagányul .(bár ez nemzetközi gyakorlat volt akkor ha a kormányzat nem tudott dönteni az ügyben )
2. 1526-ban a törököt meglehetett volna állítani a Dráva folyónál vagy a Karasica pataknál ,hiszen igen esős volt az időjárás Tomori ezt nagyon jól felismerte, 10 000 fős élöveddel táborozott a térségben .Ha királynak lett volna tekintélye és sereg tartja az előírt gyülekezési időpontot akkor egy kb. 15 000 -17 000 fős sereg végleg megállította volna a törököket a Karasica pataknál .A törökök logisztikája kiváló volt amíg hódoltsági területen haladtak és már előző évben kiadták az élelmiszer raktározásra a parancsot ,azonban a közúti szállító kapacitásuk ellenséges területen kifejezetten rossz volt (technikai okok miatt ) így ha magyar sereg elvágja törököket a dunai flottától élelmezési krach állt volna be.Ezért kellett a törököknek minden áron a mohácsi kikötő.A mohácsi síkon a helyzet bár stratégiailag jó volt de taktikailag már reménytelen volt .Török sereg napi élelem és lótáp (+marha ,teve )szükséglete elérhette a 60-80 tonnát .Harcmenetben mikor az ellenség közel nem lehet legeltetéssel pótolni a lovak számára a szükséges kalória mennyiséget.
3. Mindezek mellet az igaz hogy magyar királyi sereg és európai segéd erők fegyverzete a tüzérséget leszámítva jobb volt mint a törököké de 2.5 szeres túlerővel szemben csak egy szűk területen győzhettek volna .Így hiába állította ki II. Lajos Európa legerősebb haderejét ekkora sereget még Mátyás király is csak nehezen állított volna ki a Mohácsi síkon már reménytelen volt a helyzet a korábbi késlekedés megbosszulta magát .
Zárójelben :az igaz hogy a feudális európai seregek aratás előtt nem tudtak nagy létszámot biztosítani de ha tolnai július elejére hirdetett gyülekezést végre hajtja sereg háromnegyede és Tomorinak elég tekintélyt biztosít a király akkor ma nem beszélnénk mohácsi katasztrófáról .
Üdv. Egon
2020.08.30. 16:38 keltezéssel, reinisch at t-online.hu írta:
>Burgio
>Üdv. Egon
>
>A Huawei mobilomról küldve
>
>-------- Eredeti üzenet --------
>Tárgy: Re: [Grem] A mohácsi csatavesztés évfordul =?utf-8?q?=C3=B3j=C3=A1n_/_elveszett_a_hit=2C_hogy_az_Oszm=C3=A1n_Birodal?= =?utf-8?b?b20gbGVnecWRemhldMWR
>Feladó: Sziklay Levente
>Címzett: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>Másolatot kap:
>
>
>>"Ha Magyarországot a veszélyek örvényéből 3 forint árán ki lehetne ragadni, nem találkoznék három ember, a ki magát erre az áldozatra elszánná. " Ki mondta?
>>"Romhányi Beatrix" <t.romhanyi at gmail.com> írta:
>>>Kedvesek!Ez egy nagyon jó összefoglalás, egyetlen dolgot szeretnék csak helyesbíteni:II. Ulászlónak nem kellett elintéznie fia utódlásának ügyét, mert evidencia volt. Törvényes házasságból született egészséges fiúgyermekként az ő útja egyenes volt a trónig, csak a kiskorúságának idejére kellett megfelelő régens(ek)ről gondoskodni. Mátyásnak ezzel szemben nem volt törvényes fia, és a bécsújhelyi szerződés erre az esetre világos rendelkezést tartalmazott (még ha Mátyás élete végén megpróbált is úgy tenni, mintha nem ismerné a szöveget, vagy abban nem az állna, hogy törvényes örökös nélküli halála esetén a trónt Frigyes, ill. utódai öröklik). Az, hogy itáliai városállamokban elvétve előfordult fattyak törvényesítése és utódlásuk biztosítása, nem jelenti azt, hogy a középkori Európa egyik legnagyobb királyságában ez kivitelezhető lett volna, és bárki komolyan elgondolkodott volna azon, hogy egy ilyen hátterű uralkodó fejére kerüljön a Szent Korona.Jó hétvégét!Trixi Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>> Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2020. aug. 30., V, 13:58):
>>>>
>>>>
>>>>
>>>>
>>>>Mohácson a korabeli legkomolyabb haderő vonult harcbahttps://vasarnap.hu/2020/08/30/mohacson-a-korabeli-legnagyobb-kereszteny-hadero-vonult-harcba/Trombitás Kristóf / 2020. 08. 30. A magyar történelemben az egyik legeklatánsabb példa a kulturális marxizmussal való fertőzöttségre az, ahogy a mohácsi csatával kapcsolatban a vereség okait elemezve rendszeresen felmerül az elit saját magával folytatott küzdelme, a csatavesztésre adott ultima ratióként.
>>>>Az igazság ezzel szemben az, hogy Mohácson a korabeli Európa legnagyobb keresztény hadserege sorakozott fel. B. Szabó János írja, hogy 1525-ben Páviában sem a francia király, sem V. Károly nem tudott ennél nagyobb sereget felvonultatni, Mohácson pedig a teljesség igénye nélkül magyarokon kívül volt a tömegben osztrák, német, cseh, lengyel, horvát és szerb katona is. [1]
>>>>A Magyar Királyság eljutott teljesítőképessége határára. Ennyire volt képes, és ez nagyon sok volt. A dzsihád pedig így is kétszeres, de inkább háromszoros túlerővel érkezett.
>>>>II. Lajos király holttestét megtalálják a mohácsi csata után (Székely Bertalan festménye)
>>>>Nem volt reális esély az ütközet elhalasztására és értelme sem lett volna. A királyság ennél csak gyengébb véderőt remélhetett összeállítani, a törökök pedig erősebben tértek volna vissza. A helyzetből az egyetlen reális menekülés az lehetett volna, ha már ekkor a Habsburgoké a magyar korona, mert erőforrásaik összehasonlíthatatlanul nagyobbak voltak. Egyébként az arisztokráciának sem volt kérdés, hogy dinasztikus módon kell cselekedni, mert kizárólag ez a túlélés és fejlődés záloga.
>>>>Gondoljunk csak arra, hogy a Jagelló-korszak idején – amelyről szintén óriási hazugságok terjednek a történelemoktatásban, pedig minden volt, csak erjedés nem –, amely olyan sikeres volt, hogy még belső ellenzéke sem akadt, Ulászló betegen el tudta még intézni fia zökkenőmentes trónutódlását. (Ezzel szemben a legendás utóéletű Mátyásnak hatalma teljében sem sikerült biztosítania Corvin János elfogadását, és nem utóbbi fattyú mivolta miatt. A korabeli Európában – ha nem is nagy számban – de találunk sikeres törvényesítési eljárásokat.)
>>>>Minden akkor dőlt el, mikor Albert nagyon korán meghalt és így nem volt lehetőség arra, hogy korabeli monarchiaként megszilárduljon egy német-cseh-magyar államszövetség. [2]
>>>>
>>>>Amit viszont nem feledhetünk el, az az, hogy Szulejmán minden ereje ellenére sem szűnt meg a magyar államiság.
>>>>
>>>>Mohács után királyt koronáztak – igaz, hogy egyszerre kettőt is –, de a törökök nem tudták megtartani Budát és a Szerémség kivételével kivonultak az országból. Elég sajátos győzelem. És bár a későbbiekben sikerült elfoglalni tartósan Budát is, de még az elvileg hódoltság alatt lévő részeken sem – lásd Szigetvárt – volt nyugalom. [3]
>>>>Történelmileg minden lehetőség megvolt rá, hogy Magyarország is hasonlóvá válik Albániához vagy Szerbiához. Az, hogy ez nem történt meg, csak annak volt köszönhető, hogy a magyar államszervezet a legsúlyosabb időkben sem omlott össze, és ezért teljes sikert aratni a törökök egyszer sem tudtak.
>>>>[1] B. Szabó János: A mohácsi csata
>>>>
>>>>[2] R. J. W. Evans: The making of the Habsburg monarchy 1550-1700
>>>>
>>>>[3] Jászay Pál: S magyar nemzet napjai a mohácsi vész után_______________________________________________
>>>>Grem mailing list
>>>>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>>Kedvesek!Ez egy nagyon jó összefoglalás, egyetlen dolgot szeretnék csak helyesbíteni:II. Ulászlónak nem kellett elintéznie fia utódlásának ügyét, mert evidencia volt. Törvényes házasságból született egészséges fiúgyermekként az ő útja egyenes volt a trónig, csak a kiskorúságának idejére kellett megfelelő régens(ek)ről gondoskodni. Mátyásnak ezzel szemben nem volt törvényes fia, és a bécsújhelyi szerződés erre az esetre világos rendelkezést tartalmazott (még ha Mátyás élete végén megpróbált is úgy tenni, mintha nem ismerné a szöveget, vagy abban nem az állna, hogy törvényes örökös nélküli halála esetén a trónt Frigyes, ill. utódai öröklik). Az, hogy itáliai városállamokban elvétve előfordult fattyak törvényesítése és utódlásuk biztosítása, nem jelenti azt, hogy a középkori Európa egyik legnagyobb királyságában ez kivitelezhető lett volna, és bárki komolyan elgondolkodott volna azon, hogy egy ilyen hátterű uralkodó fejére kerüljön a Szent Korona.Jó hétvégét!Trixi
>>>
>>>
>>>Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>>
>>>
>>>Emoke Greschik greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2020. aug. 30., V, 13:58): Mohácson a korabeli legkomolyabb haderő vonult harcbahttps://vasarnap.hu/2020/08/30/mohacson-a-korabeli-legnagyobb-kereszteny-hadero-vonult-harcba/
>>> Trombitás Kristóf / 2020. 08. 30.
>>>
>>>A magyar történelemben az egyik legeklatánsabb példa a kulturális marxizmussal való fertőzöttségre az, ahogy a mohácsi csatával kapcsolatban a vereség okait elemezve rendszeresen felmerül az elit saját magával folytatott küzdelme, a csatavesztésre adott ultima ratióként.Az igazság ezzel szemben az, hogy Mohácson a korabeli Európa legnagyobb keresztény hadserege sorakozott fel. B. Szabó János írja, hogy 1525-ben Páviában sem a francia király, sem V. Károly nem tudott ennél nagyobb sereget felvonultatni, Mohácson pedig a teljesség igénye nélkül magyarokon kívül volt a tömegben osztrák, német, cseh, lengyel, horvát és szerb katona is. [1]A Magyar Királyság eljutott teljesítőképessége határára. Ennyire volt képes, és ez nagyon sok volt. A dzsihád pedig így is kétszeres, de inkább háromszoros túlerővel érkezett.II. Lajos király holttestét megtalálják a mohácsi csata után (Székely Bertalan festménye)Nem volt reális esély az ütközet elhalasztására és értelme sem lett volna. A királyság ennél csak gyengébb véderőt remélhetett összeállítani, a törökök pedig erősebben tértek volna vissza. A helyzetből az egyetlen reális menekülés az lehetett volna, ha már ekkor a Habsburgoké a magyar korona, mert erőforrásaik összehasonlíthatatlanul nagyobbak voltak. Egyébként az arisztokráciának sem volt kérdés, hogy dinasztikus módon kell cselekedni, mert kizárólag ez a túlélés és fejlődés záloga.Gondoljunk csak arra, hogy a Jagelló-korszak idején – amelyről szintén óriási hazugságok terjednek a történelemoktatásban, pedig minden volt, csak erjedés nem –, amely olyan sikeres volt, hogy még belső ellenzéke sem akadt, Ulászló betegen el tudta még intézni fia zökkenőmentes trónutódlását. (Ezzel szemben a legendás utóéletű Mátyásnak hatalma teljében sem sikerült biztosítania Corvin János elfogadását, és nem utóbbi fattyú mivolta miatt. A korabeli Európában – ha nem is nagy számban – de találunk sikeres törvényesítési eljárásokat.)Minden akkor dőlt el, mikor Albert nagyon korán meghalt és így nem volt lehetőség arra, hogy korabeli monarchiaként megszilárduljon egy német-cseh-magyar államszövetség. [2]Amit viszont nem feledhetünk el, az az, hogy Szulejmán minden ereje ellenére sem szűnt meg a magyar államiság.Mohács után királyt koronáztak – igaz, hogy egyszerre kettőt is –, de a törökök nem tudták megtartani Budát és a Szerémség kivételével kivonultak az országból. Elég sajátos győzelem. És bár a későbbiekben sikerült elfoglalni tartósan Budát is, de még az elvileg hódoltság alatt lévő részeken sem – lásd Szigetvárt – volt nyugalom. [3]Történelmileg minden lehetőség megvolt rá, hogy Magyarország is hasonlóvá válik Albániához vagy Szerbiához. Az, hogy ez nem történt meg, csak annak volt köszönhető, hogy a magyar államszervezet a legsúlyosabb időkben sem omlott össze, és ezért teljes sikert aratni a törökök egyszer sem tudtak.[1] B. Szabó János: A mohácsi csata[2] R. J. W. Evans: The making of the Habsburg monarchy 1550-1700[3] Jászay Pál: S magyar nemzet napjai a mohácsi vész után
>>>_______________________________________________
>>>Grem mailing list
>>>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>
>>>
>>>
>>>Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>>
>>>
>>>
>>>_______________________________________________
>>>Grem mailing list
>>>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> _______________________________________________ Grem mailing list Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
Kedves Lista !
Még három megjegyzés Mohácshoz :
1. A török így is úgy jött volna valószínűleg ,de II. Lajos és
kormányzata ezt nem várta meg hanem maga üzent hadat Behran csausz
békekövet bebörtönzésével igen vagányul .(bár ez nemzetközi
gyakorlat volt akkor ha a kormányzat nem tudott dönteni az ügyben
)
2. 1526-ban a törököt meglehetett volna állítani a Dráva folyónál
vagy a Karasica pataknál ,hiszen igen esős volt az időjárás Tomori
ezt nagyon jól felismerte, 10 000 fős élöveddel táborozott a
térségben .Ha királynak lett volna tekintélye és sereg tartja az
előírt gyülekezési időpontot akkor egy kb. 15 000 -17 000 fős
sereg végleg megállította volna a törököket a Karasica pataknál .A
törökök logisztikája kiváló volt amíg hódoltsági területen
haladtak és már előző évben kiadták az élelmiszer raktározásra a
parancsot ,azonban a közúti szállító kapacitásuk ellenséges
területen kifejezetten rossz volt (technikai okok miatt ) így ha
magyar sereg elvágja törököket a dunai flottától élelmezési krach
állt volna be.Ezért kellett a törököknek minden áron a mohácsi
kikötő.A mohácsi síkon a helyzet bár stratégiailag jó volt de
taktikailag már reménytelen volt .Török sereg napi élelem és lótáp
(+marha ,teve )szükséglete elérhette a 60-80 tonnát .Harcmenetben
mikor az ellenség közel nem lehet legeltetéssel pótolni a lovak
számára a szükséges kalória mennyiséget.
3. Mindezek mellet az igaz hogy magyar királyi sereg és európai
segéd erők fegyverzete a tüzérséget leszámítva jobb volt mint a
törököké de 2.5 szeres túlerővel szemben csak egy szűk területen
győzhettek volna .Így hiába állította ki II. Lajos Európa
legerősebb haderejét ekkora sereget még Mátyás király is csak
nehezen állított volna ki a Mohácsi síkon már reménytelen volt a
helyzet a korábbi késlekedés megbosszulta magát .
Zárójelben :az igaz hogy a feudális európai seregek aratás előtt
nem tudtak nagy létszámot biztosítani de ha tolnai július elejére
hirdetett gyülekezést végre hajtja sereg háromnegyede és Tomorinak
elég tekintélyt biztosít a király akkor ma nem beszélnénk mohácsi
katasztrófáról .
Üdv. Egon
2020.08.30. 16:38 keltezéssel,
reinisch at t-online.hu írta:
Burgio
Üdv. Egon
A Huawei mobilomról küldve
-------- Eredeti üzenet --------
Tárgy: Re: [Grem] A mohácsi csatavesztés évfordul
=?utf-8?q?=C3=B3j=C3=A1n_/_elveszett_a_hit=2C_hogy_az_Oszm=C3=A1n_Birodal?=
=?utf-8?b?b20gbGVnecWRemhldMWR
Feladó: Sziklay Levente
Címzett: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
Másolatot kap:
"Ha Magyarországot a
veszélyek örvényéből 3 forint árán ki lehetne
ragadni, nem találkoznék három ember, a ki magát
erre az áldozatra elszánná. "
Ki mondta?
"Romhányi Beatrix" írta:
Kedvesek!
Ez egy nagyon jó összefoglalás, egyetlen dolgot
szeretnék csak helyesbíteni:
II. Ulászlónak nem kellett elintéznie fia
utódlásának ügyét, mert evidencia volt. Törvényes
házasságból született egészséges fiúgyermekként az
ő útja egyenes volt a trónig, csak a
kiskorúságának idejére kellett megfelelő
régens(ek)ről gondoskodni. Mátyásnak ezzel szemben
nem volt törvényes fia, és a bécsújhelyi szerződés
erre az esetre világos rendelkezést
tartalmazott (még ha Mátyás élete végén megpróbált
is úgy tenni, mintha nem ismerné a szöveget, vagy
abban nem az állna, hogy törvényes örökös nélküli
halála esetén a trónt Frigyes, ill. utódai
öröklik). Az, hogy itáliai városállamokban elvétve
előfordult fattyak törvényesítése és
utódlásuk biztosítása, nem jelenti azt, hogy a
középkori Európa egyik legnagyobb királyságában ez
kivitelezhető lett volna, és bárki komolyan
elgondolkodott volna azon, hogy egy ilyen hátterű
uralkodó fejére kerüljön a Szent Korona.
Jó hétvégét!
Trixi
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
Emoke Greschik
greschem at gmail.com>
ezt írta (időpont: 2020. aug. 30., V, 13:58):
Mohácson a
korabeli legkomolyabb haderő vonult harcba
https://vasarnap.hu/2020/08/30/mohacson-a-korabeli-legnagyobb-kereszteny-hadero-vonult-harcba/
Trombitás Kristóf
/ 2020. 08. 30.
A magyar történelemben az egyik
legeklatánsabb példa a kulturális
marxizmussal való fertőzöttségre az,
ahogy a mohácsi csatával kapcsolatban a
vereség okait elemezve rendszeresen felmerül
az elit saját magával folytatott küzdelme, a
csatavesztésre adott ultima ratióként.
Az
igazság ezzel szemben
az, hogy Mohácson a korabeli Európa
legnagyobb keresztény hadserege sorakozott
fel. B. Szabó János írja, hogy 1525-ben
Páviában sem a francia király, sem V. Károly
nem tudott ennél nagyobb sereget
felvonultatni, Mohácson pedig a
teljesség igénye nélkül magyarokon
kívül volt a tömegben osztrák, német, cseh,
lengyel, horvát és szerb katona is.
[1]
A Magyar
Királyság eljutott
teljesítőképessége határára. Ennyire volt
képes, és ez nagyon sok volt. A dzsihád
pedig így is kétszeres, de inkább
háromszoros túlerővel érkezett.
II. Lajos király holttestét megtalálják a
mohácsi csata után (Székely Bertalan festménye)
Nem volt reális esély az ütközet elhalasztására
és értelme sem lett volna. A királyság ennél
csak gyengébb véderőt remélhetett összeállítani,
a törökök pedig erősebben tértek volna vissza. A
helyzetből az egyetlen reális menekülés az
lehetett volna, ha már ekkor a Habsburgoké a
magyar korona, mert erőforrásaik
összehasonlíthatatlanul nagyobbak voltak.
Egyébként az arisztokráciának sem volt kérdés,
hogy dinasztikus módon kell cselekedni, mert
kizárólag ez a túlélés és fejlődés záloga.
Gondoljunk csak arra, hogy a
Jagelló-korszak idején – amelyről szintén
óriási hazugságok terjednek a
történelemoktatásban, pedig minden volt,
csak erjedés nem –, amely olyan sikeres
volt, hogy még belső ellenzéke sem akadt,
Ulászló betegen el tudta még intézni fia
zökkenőmentes trónutódlását. (Ezzel
szemben a legendás utóéletű Mátyásnak hatalma
teljében sem sikerült biztosítania Corvin János
elfogadását, és nem utóbbi fattyú mivolta miatt.
A korabeli Európában – ha nem is nagy számban –
de találunk sikeres törvényesítési eljárásokat.)
Minden akkor dőlt el, mikor Albert nagyon korán
meghalt és így nem volt lehetőség arra, hogy
korabeli monarchiaként
megszilárduljon egy német-cseh-magyar
államszövetség. [2]
Amit viszont nem feledhetünk el, az az, hogy Szulejmán
minden ereje ellenére
sem szűnt meg a magyar
államiság.
Mohács után királyt koronáztak – igaz, hogy
egyszerre kettőt is –, de a törökök
nem tudták megtartani Budát
és a Szerémség kivételével kivonultak az
országból. Elég sajátos győzelem. És
bár a későbbiekben sikerült elfoglalni
tartósan Budát is, de még az elvileg
hódoltság alatt lévő részeken sem – lásd
Szigetvárt – volt nyugalom. [3]
Történelmileg
minden lehetőség megvolt rá, hogy
Magyarország is hasonlóvá válik Albániához
vagy Szerbiához. Az, hogy
ez nem történt meg, csak annak volt
köszönhető, hogy a magyar államszervezet a
legsúlyosabb időkben sem omlott
össze, és ezért teljes
sikert aratni a törökök egyszer sem
tudtak.
[1] B. Szabó János: A mohácsi csata
[2] R. J. W. Evans: The making of the Habsburg
monarchy 1550-1700
[3] Jászay Pál: S magyar nemzet napjai a mohácsi
vész után
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
Kedvesek!Ez egy nagyon jó összefoglalás, egyetlen dolgot szeretnék csak helyesbíteni:II. Ulászlónak nem kellett elintéznie fia utódlásának ügyét, mert evidencia volt. Törvényes házasságból született egészséges fiúgyermekként az ő útja egyenes volt a trónig, csak a kiskorúságának idejére kellett megfelelő régens(ek)ről gondoskodni. Mátyásnak ezzel szemben nem volt törvényes fia, és a bécsújhelyi szerződés erre az esetre világos rendelkezést tartalmazott (még ha Mátyás élete végén megpróbált is úgy tenni, mintha nem ismerné a szöveget, vagy abban nem az állna, hogy törvényes örökös nélküli halála esetén a trónt Frigyes, ill. utódai öröklik). Az, hogy itáliai városállamokban elvétve előfordult fattyak törvényesítése és utódlásuk biztosítása, nem jelenti azt, hogy a középkori Európa egyik legnagyobb királyságában ez kivitelezhető lett volna, és bárki komolyan elgondolkodott volna azon, hogy egy ilyen hátterű uralkodó fejére kerüljön a Szent Korona.Jó hétvégét!Trixi
Mentes a vírusoktól. www.avast.com
Emoke Greschik greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2020. aug. 30., V, 13:58):
Mohácson a korabeli legkomolyabb haderő vonult harcbahttps://vasarnap.hu/2020/08/30/mohacson-a-korabeli-legnagyobb-kereszteny-hadero-vonult-harcba/
Trombitás Kristóf / 2020. 08. 30.
A magyar történelemben az egyik legeklatánsabb példa a kulturális marxizmussal való fertőzöttségre az, ahogy a mohácsi csatával kapcsolatban a vereség okait elemezve rendszeresen felmerül az elit saját magával folytatott küzdelme, a csatavesztésre adott ultima ratióként.Az igazság ezzel szemben az, hogy Mohácson a korabeli Európa legnagyobb keresztény hadserege sorakozott fel. B. Szabó János írja, hogy 1525-ben Páviában sem a francia király, sem V. Károly nem tudott ennél nagyobb sereget felvonultatni, Mohácson pedig a teljesség igénye nélkül magyarokon kívül volt a tömegben osztrák, német, cseh, lengyel, horvát és szerb katona is. [1]A Magyar Királyság eljutott teljesítőképessége határára. Ennyire volt képes, és ez nagyon sok volt. A dzsihád pedig így is kétszeres, de inkább háromszoros túlerővel érkezett.II. Lajos király holttestét megtalálják a mohácsi csata után (Székely Bertalan festménye)Nem volt reális esély az ütközet elhalasztására és értelme sem lett volna. A királyság ennél csak gyengébb véderőt remélhetett összeállítani, a törökök pedig erősebben tértek volna vissza. A helyzetből az egyetlen reális menekülés az lehetett volna, ha már ekkor a Habsburgoké a magyar korona, mert erőforrásaik összehasonlíthatatlanul nagyobbak voltak. Egyébként az arisztokráciának sem volt kérdés, hogy dinasztikus módon kell cselekedni, mert kizárólag ez a túlélés és fejlődés záloga.Gondoljunk csak arra, hogy a Jagelló-korszak idején – amelyről szintén óriási hazugságok terjednek a történelemoktatásban, pedig minden volt, csak erjedés nem –, amely olyan sikeres volt, hogy még belső ellenzéke sem akadt, Ulászló betegen el tudta még intézni fia zökkenőmentes trónutódlását. (Ezzel szemben a legendás utóéletű Mátyásnak hatalma teljében sem sikerült biztosítania Corvin János elfogadását, és nem utóbbi fattyú mivolta miatt. A korabeli Európában – ha nem is nagy számban – de találunk sikeres törvényesítési eljárásokat.)Minden akkor dőlt el, mikor Albert nagyon korán meghalt és így nem volt lehetőség arra, hogy korabeli monarchiaként megszilárduljon egy német-cseh-magyar államszövetség. [2]Amit viszont nem feledhetünk el, az az, hogy Szulejmán minden ereje ellenére sem szűnt meg a magyar államiság.Mohács után királyt koronáztak – igaz, hogy egyszerre kettőt is –, de a törökök nem tudták megtartani Budát és a Szerémség kivételével kivonultak az országból. Elég sajátos győzelem. És bár a későbbiekben sikerült elfoglalni tartósan Budát is, de még az elvileg hódoltság alatt lévő részeken sem – lásd Szigetvárt – volt nyugalom. [3]Történelmileg minden lehetőség megvolt rá, hogy Magyarország is hasonlóvá válik Albániához vagy Szerbiához. Az, hogy ez nem történt meg, csak annak volt köszönhető, hogy a magyar államszervezet a legsúlyosabb időkben sem omlott össze, és ezért teljes sikert aratni a törökök egyszer sem tudtak.[1] B. Szabó János: A mohácsi csata[2] R. J. W. Evans: The making of the Habsburg monarchy 1550-1700[3] Jászay Pál: S magyar nemzet napjai a mohácsi vész után
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
Mentes a vírusoktól. www.avast.com
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200831/665a10e5/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról