[Grem] A mohácsi csatavesztés évfordul óján / elveszett a hit, hogy az Oszmán Birodal =?utf-8?b?b20gbGVnecWRemhldMWR
Romhányi Beatrix
t.romhanyi at gmail.com
2020. Aug. 31., H, 18:14:07 CEST
Kedves Mind!
Azon túlmenően, hogy a "mi lett volna, ha" kérdésnek nincs sok értelme, az
egész Mohács kérdésben érdemes szem előtt tartani, hogy a forrásaink
többsége, az elbeszélő forrásoknak pedig mindegyike néhány évvel a csata
után, a polgárháború közepén keletkezett. Eddigre már rendesen elindult a
felelős/bűnbak keresés, hiszen az ország egyre rosszabb helyzetbe került.
Nem, az oszmán sereg akkor és ott nem volt megállítható. Pontosan tudjuk,
hogy a hadi tanácsban a csata helyszíne komoly vita tárgya volt, de tudni
kell, hogy a Dél-Dunántúl az ország legsűrűbben lakott területe volt, és
ezt kellett volna feláldozni az ott lakó emberekkel együtt (az evakuálás
megoldhatatlan feladat lett volna, sok százezer emberről beszélünk). A
felperzselt föld taktikája egy ilyen területen kivitelezhetetlen. Vajon ki
vállalná ma annak ódiumát eg háborús helyzetben, hogy mondjuk Budapestet
odadobja kiürített élelmiszerraktárakkal és lezárt ivóvízhálózattal? Mert
kb. erről lett volna szó.
Az esős időjárás a sereg gyülekezését is akadályozta, 1526-ban az aratás is
később kezdődött, ráadásul a megelőző években is közepes vagy annál
rosszabb termés volt, vagyis nem voltak tartalékok. Frangepán Kristóf
valóban késve érkezett, de az övé volt az egyetlen jelentősebb egység (kb.
5000 ember), a többi későn érkező, főleg külföldi csapat nem jelentett
komoly erőt. Szapolyai meggyőződésem szerint azt tette, amit tennie
kellett: megóvott egy viszonylag nagy seregrészt, hogy az ország ne
maradjon teljesen véderő nélkül. Aki az 1526-os év első felének okleveles
forrásait olvasgatja, az pontosan érzékelheti, hogy mekkora volt a
feszültség. Nem a tekintélyen múlt (Tomorinak megvolt), és nem is a
képzetlenségen vagy ötlettelenségen (az ott összegyűlt főurak mindegyikének
bőven volt katonai tapasztalata, és az országot is ismerték). 500 év után
egymás, önmagunk vagy az akkori szereplők ostorozása és a "hogyan kellett
volna megnyerni a mohácsi csatát" című társasjáték helyett talán hasznosabb
volna tárgyilagosabban, kevesebb érzelmi töltettel viszonyulni a
történethez.
Szép napot!
Trixi
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
Sziklay Levente <lsziklay at freemail.hu> ezt írta (időpont: 2020. aug. 31.,
H, 17:03):
> Kedves Trixi, Mőci, Egon, Laci többiek!
>
> Teljesen igazad van:
>
> 1. akkor és ott időt kellett volna nyerni.
> A török egy terjeszkedő birodalom volt, a rodoszi lovagok, Egyiptom
> (Mátyás követet küldött Egyiptomba, kisebb vazallus és független államok,
> törzsek mind-mind sorra kerültek, ahogy az akkor megszilárduló Perzsa
> Birodalom (velük kétszáz év folyamatos háborúzás volt), sorra kerültünk
> volna, de lehetett volna időt nyerni :
>
> - katonai felkészülés
> - a király tekintélyének megszilárdítása
> - fiúörökös nemzése
>
> 2. egy folyón átkelő sereg a legsebezhetőbb. Még ha a folyó egy kiáradt
> patak csak, akkor is egy komoly akadály.
> Miért nem vonult vissza Tomori - akár a Csele mögé. Hogy hagyhatta saját
> maga mögött?
> Miért nem alkalmazta a felégetett föld taktikáját? Mátyás csinálta...nem
> kellett volna messze menni a stratégiáért
>
> 3. még a csata után is sorra érkeztek segédcsapatok Magyarországra. Várni
> kellett volna. Sem az erdélyi vajda, sem a horvát bán szervezett és
> gyakorlott serege nem volt ott.
> Nem is kellett volna csatlakozniuk, elég lett volna a csata idején
> megérkezni (ennek a mestere volt Napoleon), de a kenyérmezei győzelem is
> ennek a szép példája (Bonfini szerint Báthori István úgy vállalt csatát,
> hogy tudta, hogy Kinizsi meg fog érkezni a csata közben, és hátba támadja a
> törököket - van aki kétségbe vonja B. leírását, tudom)
>
> 4.
>
> *"Szegény ugyan az ország, de roppant az egyesek gazdagsága; ezek azonban
> csak egy aranyat sem áldoznának a haza oltárára"*
>
> Francesco Massaro velencei követi jelentése
>
>
>
> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> írta:
>
>
>
> Kedves Lista !
>
> Még három megjegyzés Mohácshoz :
>
> 1. A török így is úgy jött volna valószínűleg ,de II. Lajos és kormányzata
> ezt nem várta meg hanem maga üzent hadat Behran csausz békekövet
> bebörtönzésével igen vagányul .(bár ez nemzetközi gyakorlat volt akkor ha a
> kormányzat nem tudott dönteni az ügyben )
>
> 2. 1526-ban a törököt meglehetett volna állítani a Dráva folyónál vagy a
> Karasica pataknál ,hiszen igen esős volt az időjárás Tomori ezt nagyon jól
> felismerte, 10 000 fős élöveddel táborozott a térségben .Ha királynak lett
> volna tekintélye és sereg tartja az előírt gyülekezési időpontot akkor egy
> kb. 15 000 -17 000 fős sereg végleg megállította volna a törököket a
> Karasica pataknál .A törökök logisztikája kiváló volt amíg hódoltsági
> területen haladtak és már előző évben kiadták az élelmiszer raktározásra a
> parancsot ,azonban a közúti szállító kapacitásuk ellenséges területen
> kifejezetten rossz volt (technikai okok miatt ) így ha magyar sereg elvágja
> törököket a dunai flottától élelmezési krach állt volna be.Ezért kellett a
> törököknek minden áron a mohácsi kikötő.A mohácsi síkon a helyzet bár
> stratégiailag jó volt de taktikailag már reménytelen volt .Török sereg napi
> élelem és lótáp (+marha ,teve )szükséglete elérhette a 60-80 tonnát
> .Harcmenetben mikor az ellenség közel nem lehet legeltetéssel pótolni a
> lovak számára a szükséges kalória mennyiséget.
>
> 3. Mindezek mellet az igaz hogy magyar királyi sereg és európai segéd erők
> fegyverzete a tüzérséget leszámítva jobb volt mint a törököké de 2.5 szeres
> túlerővel szemben csak egy szűk területen győzhettek volna .Így hiába
> állította ki II. Lajos Európa legerősebb haderejét ekkora sereget még
> Mátyás király is csak nehezen állított volna ki a Mohácsi síkon már
> reménytelen volt a helyzet a korábbi késlekedés megbosszulta magát .
>
> Zárójelben :az igaz hogy a feudális európai seregek aratás előtt nem
> tudtak nagy létszámot biztosítani de ha tolnai július elejére hirdetett
> gyülekezést végre hajtja sereg háromnegyede és Tomorinak elég tekintélyt
> biztosít a király akkor ma nem beszélnénk mohácsi katasztrófáról .
>
> Üdv. Egon
> 2020.08.30. 16:38 keltezéssel, reinisch at t-online.hu írta:
>
> Burgio
> Üdv. Egon
>
> A Huawei mobilomról küldve
>
>
> -------- Eredeti üzenet --------
> Tárgy: Re: [Grem] A mohácsi csatavesztés évfordul
> =?utf-8?q?=C3=B3j=C3=A1n_/_elveszett_a_hit=2C_hogy_az_Oszm=C3=A1n_Birodal?=
> =?utf-8?b?b20gbGVnecWRemhldMWR
> Feladó: Sziklay Levente
> Címzett: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> Másolatot kap:
>
>
>
> *"Ha Magyarországot a veszélyek örvényéből 3 forint árán ki lehetne
> ragadni, nem találkoznék három ember, a ki magát erre az áldozatra
> elszánná. "*
>
> *Ki mondta?*
>
> "Romhányi Beatrix" <t.romhanyi at gmail.com> írta:
>
> Kedvesek!
> Ez egy nagyon jó összefoglalás, egyetlen dolgot szeretnék csak
> helyesbíteni:
> II. Ulászlónak nem kellett elintéznie fia utódlásának ügyét, mert
> evidencia volt. Törvényes házasságból született egészséges
> fiúgyermekként az ő útja egyenes volt a trónig, csak a kiskorúságának
> idejére kellett megfelelő régens(ek)ről gondoskodni. Mátyásnak ezzel
> szemben nem volt törvényes fia, és a bécsújhelyi szerződés erre az esetre
> világos rendelkezést tartalmazott (még ha Mátyás élete végén megpróbált is
> úgy tenni, mintha nem ismerné a szöveget, vagy abban nem az állna, hogy
> törvényes örökös nélküli halála esetén a trónt Frigyes, ill. utódai
> öröklik). Az, hogy itáliai városállamokban elvétve előfordult fattyak
> törvényesítése és utódlásuk biztosítása, nem jelenti azt, hogy a középkori
> Európa egyik legnagyobb királyságában ez kivitelezhető lett volna, és bárki
> komolyan elgondolkodott volna azon, hogy egy ilyen hátterű uralkodó fejére
> kerüljön a Szent Korona.
> Jó hétvégét!
> Trixi
>
>
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
> a vírusoktól. www.avast.com
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>
> Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2020. aug. 30., V,
> 13:58):
>
>>
>>
>>
>>
>> *Mohácson a korabeli legkomolyabb haderő vonult harcba*
>>
>> https://vasarnap.hu/2020/08/30/mohacson-a-korabeli-legnagyobb-kereszteny-hadero-vonult-harcba/
>> Trombitás Kristóf / 2020.
>> 08. 30.
>> A magyar történelemben *az egyik legeklatánsabb példa a kulturális
>> marxizmussal való fertőzöttségre az, ahogy a mohácsi csatával kapcsolatban
>> a vereség okait elemezve rendszeresen felmerül az elit saját magával
>> folytatott küzdelme, a csatavesztésre adott ultima ratióként.*
>> *Az igazság ezzel szemben az, hogy Mohácson a korabeli Európa legnagyobb
>> keresztény hadserege sorakozott fel. B. Szabó János írja, hogy 1525-ben
>> Páviában sem a francia király, sem V. Károly nem tudott ennél nagyobb
>> sereget felvonultatni*, Mohácson pedig a teljesség igénye nélkül *magyarokon
>> kívül volt a tömegben osztrák, német, cseh, lengyel, horvát és szerb katona
>> is*. [1]
>> *A Magyar Királyság eljutott teljesítőképessége határára. Ennyire volt
>> képes, és ez nagyon sok volt. A dzsihád pedig így is kétszeres, de inkább
>> háromszoros túlerővel érkezett.*
>> II. Lajos király holttestét megtalálják a mohácsi csata után (Székely
>> Bertalan festménye)
>> Nem volt reális esély az ütközet elhalasztására és értelme sem lett
>> volna. A királyság ennél csak gyengébb véderőt remélhetett összeállítani, a
>> törökök pedig erősebben tértek volna vissza. *A helyzetből az egyetlen
>> reális menekülés az lehetett volna, ha már ekkor a Habsburgoké a magyar
>> korona, mert erőforrásaik összehasonlíthatatlanul nagyobbak voltak.*
>> Egyébként az arisztokráciának sem volt kérdés, hogy dinasztikus módon kell
>> cselekedni, mert kizárólag ez a túlélés és fejlődés záloga.
>> Gondoljunk csak arra, hogy *a Jagelló-korszak idején – amelyről szintén
>> óriási hazugságok terjednek a történelemoktatásban, pedig minden volt, csak
>> erjedés nem –, amely olyan sikeres volt, hogy még belső ellenzéke sem
>> akadt, Ulászló betegen el tudta még intézni fia zökkenőmentes
>> trónutódlását. *(Ezzel szemben a legendás utóéletű Mátyásnak hatalma
>> teljében sem sikerült biztosítania Corvin János elfogadását, és nem utóbbi
>> fattyú mivolta miatt. A korabeli Európában – ha nem is nagy számban – de
>> találunk sikeres törvényesítési eljárásokat.)
>> Minden akkor dőlt el, mikor Albert nagyon korán meghalt és így nem volt
>> lehetőség arra, hogy korabeli monarchiaként megszilárduljon egy
>> német-cseh-magyar államszövetség. [2]
>>
>> Amit viszont nem feledhetünk el, az az, hogy *Szulejmán minden ereje**
>> ellenére sem szűnt meg a magyar államiság.*
>>
>> Mohács után királyt koronáztak – igaz, hogy egyszerre kettőt is –, de *a
>> törökök nem tudták megtartani Budát és a Szerémség kivételével kivonultak
>> az országból. Elég sajátos győzelem.** És bár a későbbiekben sikerült
>> elfoglalni tartósan Budát is, de még az elvileg hódoltság alatt lévő
>> részeken sem – lásd Szigetvárt – volt nyugalom.* [3]
>> *Történelmileg minden lehetőség megvolt rá, hogy Magyarország is
>> hasonlóvá válik Albániához vagy Szerbiához.* *Az, hogy ez nem történt
>> meg, csak annak volt köszönhető, hogy a magyar államszervezet a
>> legsúlyosabb időkben sem omlott össze, és ezért teljes sikert aratni a
>> törökök egyszer sem tudtak.*
>> [1] B. Szabó János: A mohácsi csata
>>
>> [2] R. J. W. Evans: The making of the Habsburg monarchy 1550-1700
>>
>> [3] Jászay Pál: S magyar nemzet napjai a mohácsi vész után
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
>
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
> a vírusoktól. www.avast.com
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>
> Kedvesek!Ez egy nagyon jó összefoglalás, egyetlen dolgot szeretnék csak helyesbíteni:II. Ulászlónak nem kellett elintéznie fia utódlásának ügyét, mert evidencia volt. Törvényes házasságból született egészséges fiúgyermekként az ő útja egyenes volt a trónig, csak a kiskorúságának idejére kellett megfelelő régens(ek)ről gondoskodni. Mátyásnak ezzel szemben nem volt törvényes fia, és a bécsújhelyi szerződés erre az esetre világos rendelkezést tartalmazott (még ha Mátyás élete végén megpróbált is úgy tenni, mintha nem ismerné a szöveget, vagy abban nem az állna, hogy törvényes örökös nélküli halála esetén a trónt Frigyes, ill. utódai öröklik). Az, hogy itáliai városállamokban elvétve előfordult fattyak törvényesítése és utódlásuk biztosítása, nem jelenti azt, hogy a középkori Európa egyik legnagyobb királyságában ez kivitelezhető lett volna, és bárki komolyan elgondolkodott volna azon, hogy egy ilyen hátterű uralkodó fejére kerüljön a Szent Korona.Jó hétvégét!Trixi
>
>
> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>
>
> Emoke Greschik greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2020. aug. 30., V, 13:58):
> Mohácson a korabeli legkomolyabb haderő vonult harcbahttps://
> vasarnap.hu/2020/08/30/mohacson-a-korabeli-legnagyobb-kereszteny-hadero-vonult-harcba/
>
> Trombitás Kristóf / 2020. 08. 30.
>
>
> A magyar történelemben az egyik legeklatánsabb példa a kulturális marxizmussal való fertőzöttségre az, ahogy a mohácsi csatával kapcsolatban a vereség okait elemezve rendszeresen felmerül az elit saját magával folytatott küzdelme, a csatavesztésre adott ultima ratióként.Az igazság ezzel szemben az, hogy Mohácson a korabeli Európa legnagyobb keresztény hadserege sorakozott fel. B. Szabó János írja, hogy 1525-ben Páviában sem a francia király, sem V. Károly nem tudott ennél nagyobb sereget felvonultatni, Mohácson pedig a teljesség igénye nélkül magyarokon kívül volt a tömegben osztrák, német, cseh, lengyel, horvát és szerb katona is. [1]A Magyar Királyság eljutott teljesítőképessége határára. Ennyire volt képes, és ez nagyon sok volt. A dzsihád pedig így is kétszeres, de inkább háromszoros túlerővel érkezett.II. Lajos király holttestét megtalálják a mohácsi csata után (Székely Bertalan festménye)Nem volt reális esély az ütközet elhalasztására és értelme sem lett volna. A királyság ennél csak gyengébb véderőt remélhetett összeállítani, a törökök pedig erősebben tértek volna vissza. A helyzetből az egyetlen reális menekülés az lehetett volna, ha már ekkor a Habsburgoké a magyar korona, mert erőforrásaik összehasonlíthatatlanul nagyobbak voltak. Egyébként az arisztokráciának sem volt kérdés, hogy dinasztikus módon kell cselekedni, mert kizárólag ez a túlélés és fejlődés záloga.Gondoljunk csak arra, hogy a Jagelló-korszak idején – amelyről szintén óriási hazugságok terjednek a történelemoktatásban, pedig minden volt, csak erjedés nem –, amely olyan sikeres volt, hogy még belső ellenzéke sem akadt, Ulászló betegen el tudta még intézni fia zökkenőmentes trónutódlását. (Ezzel szemben a legendás utóéletű Mátyásnak hatalma teljében sem sikerült biztosítania Corvin János elfogadását, és nem utóbbi fattyú mivolta miatt. A korabeli Európában – ha nem is nagy számban – de találunk sikeres törvényesítési eljárásokat.)Minden akkor dőlt el, mikor Albert nagyon korán meghalt és így nem volt lehetőség arra, hogy korabeli monarchiaként megszilárduljon egy német-cseh-magyar államszövetség. [2]Amit viszont nem feledhetünk el, az az, hogy Szulejmán minden ereje ellenére sem szűnt meg a magyar államiság.Mohács után királyt koronáztak – igaz, hogy egyszerre kettőt is –, de a törökök nem tudták megtartani Budát és a Szerémség kivételével kivonultak az országból. Elég sajátos győzelem. És bár a későbbiekben sikerült elfoglalni tartósan Budát is, de még az elvileg hódoltság alatt lévő részeken sem – lásd Szigetvárt – volt nyugalom. [3]Történelmileg minden lehetőség megvolt rá, hogy Magyarország is hasonlóvá válik Albániához vagy Szerbiához. Az, hogy ez nem történt meg, csak annak volt köszönhető, hogy a magyar államszervezet a legsúlyosabb időkben sem omlott össze, és ezért teljes sikert aratni a törökök egyszer sem tudtak.[1] B. Szabó János: A mohácsi csata[2] R. J. W. Evans: The making of the Habsburg monarchy 1550-1700[3] Jászay Pál: S magyar nemzet napjai a mohácsi vész után
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
>
> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
> _______________________________________________ Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
>
>
>
>
> Kedves Lista !
> Még három megjegyzés Mohácshoz :
> 1. A török így is úgy jött volna valószínűleg ,de II. Lajos és
> kormányzata ezt nem várta meg hanem maga üzent hadat Behran csausz
> békekövet bebörtönzésével igen vagányul .(bár ez nemzetközi
> gyakorlat volt akkor ha a kormányzat nem tudott dönteni az ügyben
> )
>
> 2. 1526-ban a törököt meglehetett volna állítani a Dráva folyónál
> vagy a Karasica pataknál ,hiszen igen esős volt az időjárás Tomori
> ezt nagyon jól felismerte, 10 000 fős élöveddel táborozott a
> térségben .Ha királynak lett volna tekintélye és sereg tartja az
> előírt gyülekezési időpontot akkor egy kb. 15 000 -17 000 fős
> sereg végleg megállította volna a törököket a Karasica pataknál .A
> törökök logisztikája kiváló volt amíg hódoltsági területen
> haladtak és már előző évben kiadták az élelmiszer raktározásra a
> parancsot ,azonban a közúti szállító kapacitásuk ellenséges
> területen kifejezetten rossz volt (technikai okok miatt ) így ha
> magyar sereg elvágja törököket a dunai flottától élelmezési krach
> állt volna be.Ezért kellett a törököknek minden áron a mohácsi
> kikötő.A mohácsi síkon a helyzet bár stratégiailag jó volt de
> taktikailag már reménytelen volt .Török sereg napi élelem és lótáp
> (+marha ,teve )szükséglete elérhette a 60-80 tonnát .Harcmenetben
> mikor az ellenség közel nem lehet legeltetéssel pótolni a lovak
> számára a szükséges kalória mennyiséget.
>
> 3. Mindezek mellet az igaz hogy magyar királyi sereg és európai
> segéd erők fegyverzete a tüzérséget leszámítva jobb volt mint a
> törököké de 2.5 szeres túlerővel szemben csak egy szűk területen
> győzhettek volna .Így hiába állította ki II. Lajos Európa
> legerősebb haderejét ekkora sereget még Mátyás király is csak
> nehezen állított volna ki a Mohácsi síkon már reménytelen volt a
> helyzet a korábbi késlekedés megbosszulta magát .
> Zárójelben :az igaz hogy a feudális európai seregek aratás előtt
> nem tudtak nagy létszámot biztosítani de ha tolnai július elejére
> hirdetett gyülekezést végre hajtja sereg háromnegyede és Tomorinak
> elég tekintélyt biztosít a király akkor ma nem beszélnénk mohácsi
> katasztrófáról .
>
> Üdv. Egon
>
> 2020.08.30. 16:38 keltezéssel,
> reinisch at t-online.hu írta:
>
>
>
> Burgio
> Üdv. Egon
>
> A Huawei mobilomról küldve
>
>
> -------- Eredeti üzenet --------
> Tárgy: Re: [Grem] A mohácsi csatavesztés évfordul
> =?utf-8?q?=C3=B3j=C3=A1n_/_elveszett_a_hit=2C_hogy_az_Oszm=C3=A1n_Birodal?=
> =?utf-8?b?b20gbGVnecWRemhldMWR
> Feladó: Sziklay Levente
> Címzett: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> Másolatot kap:
>
>
>
>
> "Ha Magyarországot a
> veszélyek örvényéből 3 forint árán ki lehetne
> ragadni, nem találkoznék három ember, a ki magát
> erre az áldozatra elszánná. "
>
> Ki mondta?
>
> "Romhányi Beatrix" írta:
>
> Kedvesek!
> Ez egy nagyon jó összefoglalás, egyetlen dolgot
> szeretnék csak helyesbíteni:
> II. Ulászlónak nem kellett elintéznie fia
> utódlásának ügyét, mert evidencia volt. Törvényes
> házasságból született egészséges fiúgyermekként az
> ő útja egyenes volt a trónig, csak a
> kiskorúságának idejére kellett megfelelő
> régens(ek)ről gondoskodni. Mátyásnak ezzel szemben
> nem volt törvényes fia, és a bécsújhelyi szerződés
> erre az esetre világos rendelkezést
> tartalmazott (még ha Mátyás élete végén megpróbált
> is úgy tenni, mintha nem ismerné a szöveget, vagy
> abban nem az állna, hogy törvényes örökös nélküli
> halála esetén a trónt Frigyes, ill. utódai
> öröklik). Az, hogy itáliai városállamokban elvétve
> előfordult fattyak törvényesítése és
> utódlásuk biztosítása, nem jelenti azt, hogy a
> középkori Európa egyik legnagyobb királyságában ez
> kivitelezhető lett volna, és bárki komolyan
> elgondolkodott volna azon, hogy egy ilyen hátterű
> uralkodó fejére kerüljön a Szent Korona.
> Jó hétvégét!
> Trixi
>
>
>
>
>
>
> Mentes
> a vírusoktól. www.avast.com
>
>
>
>
>
>
> Emoke Greschik
> greschem at gmail.com>
> ezt írta (időpont: 2020. aug. 30., V, 13:58):
>
>
>
>
>
> Mohácson a
> korabeli legkomolyabb haderő vonult harcba
>
> https://vasarnap.hu/2020/08/30/mohacson-a-korabeli-legnagyobb-kereszteny-hadero-vonult-harcba/
> Trombitás Kristóf
> / 2020. 08. 30.
> A magyar történelemben az egyik
> legeklatánsabb példa a kulturális
> marxizmussal való fertőzöttségre az,
> ahogy a mohácsi csatával kapcsolatban a
> vereség okait elemezve rendszeresen felmerül
> az elit saját magával folytatott küzdelme, a
> csatavesztésre adott ultima ratióként.
> Az
> igazság ezzel szemben
> az, hogy Mohácson a korabeli Európa
> legnagyobb keresztény hadserege sorakozott
> fel. B. Szabó János írja, hogy 1525-ben
> Páviában sem a francia király, sem V. Károly
> nem tudott ennél nagyobb sereget
> felvonultatni, Mohácson pedig a
> teljesség igénye nélkül magyarokon
> kívül volt a tömegben osztrák, német, cseh,
> lengyel, horvát és szerb katona is.
> [1]
> A Magyar
> Királyság eljutott
> teljesítőképessége határára. Ennyire volt
> képes, és ez nagyon sok volt. A dzsihád
> pedig így is kétszeres, de inkább
> háromszoros túlerővel érkezett.
> II. Lajos király holttestét megtalálják a
> mohácsi csata után (Székely Bertalan festménye)
> Nem volt reális esély az ütközet elhalasztására
> és értelme sem lett volna. A királyság ennél
> csak gyengébb véderőt remélhetett összeállítani,
> a törökök pedig erősebben tértek volna vissza. A
> helyzetből az egyetlen reális menekülés az
> lehetett volna, ha már ekkor a Habsburgoké a
> magyar korona, mert erőforrásaik
> összehasonlíthatatlanul nagyobbak voltak.
> Egyébként az arisztokráciának sem volt kérdés,
> hogy dinasztikus módon kell cselekedni, mert
> kizárólag ez a túlélés és fejlődés záloga.
> Gondoljunk csak arra, hogy a
> Jagelló-korszak idején – amelyről szintén
> óriási hazugságok terjednek a
> történelemoktatásban, pedig minden volt,
> csak erjedés nem –, amely olyan sikeres
> volt, hogy még belső ellenzéke sem akadt,
> Ulászló betegen el tudta még intézni fia
> zökkenőmentes trónutódlását. (Ezzel
> szemben a legendás utóéletű Mátyásnak hatalma
> teljében sem sikerült biztosítania Corvin János
> elfogadását, és nem utóbbi fattyú mivolta miatt.
> A korabeli Európában – ha nem is nagy számban –
> de találunk sikeres törvényesítési eljárásokat.)
> Minden akkor dőlt el, mikor Albert nagyon korán
> meghalt és így nem volt lehetőség arra, hogy
> korabeli monarchiaként
> megszilárduljon egy német-cseh-magyar
> államszövetség. [2]
>
>
> Amit viszont nem feledhetünk el, az az, hogy Szulejmán
> minden ereje ellenére
> sem szűnt meg a magyar
> államiság.
>
> Mohács után királyt koronáztak – igaz, hogy
> egyszerre kettőt is –, de a törökök
> nem tudták megtartani Budát
> és a Szerémség kivételével kivonultak az
> országból. Elég sajátos győzelem. És
> bár a későbbiekben sikerült elfoglalni
> tartósan Budát is, de még az elvileg
> hódoltság alatt lévő részeken sem – lásd
> Szigetvárt – volt nyugalom. [3]
> Történelmileg
> minden lehetőség megvolt rá, hogy
> Magyarország is hasonlóvá válik Albániához
> vagy Szerbiához. Az, hogy
> ez nem történt meg, csak annak volt
> köszönhető, hogy a magyar államszervezet a
> legsúlyosabb időkben sem omlott
> össze, és ezért teljes
> sikert aratni a törökök egyszer sem
> tudtak.
> [1] B. Szabó János: A mohácsi csata
>
> [2] R. J. W. Evans: The making of the Habsburg
> monarchy 1550-1700
>
> [3] Jászay Pál: S magyar nemzet napjai a mohácsi
> vész után
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
>
>
>
>
> Mentes
> a vírusoktól. www.avast.com
>
>
>
>
>
> Kedvesek!Ez egy nagyon jó összefoglalás, egyetlen dolgot szeretnék csak helyesbíteni:II. Ulászlónak nem kellett elintéznie fia utódlásának ügyét, mert evidencia volt. Törvényes házasságból született egészséges fiúgyermekként az ő útja egyenes volt a trónig, csak a kiskorúságának idejére kellett megfelelő régens(ek)ről gondoskodni. Mátyásnak ezzel szemben nem volt törvényes fia, és a bécsújhelyi szerződés erre az esetre világos rendelkezést tartalmazott (még ha Mátyás élete végén megpróbált is úgy tenni, mintha nem ismerné a szöveget, vagy abban nem az állna, hogy törvényes örökös nélküli halála esetén a trónt Frigyes, ill. utódai öröklik). Az, hogy itáliai városállamokban elvétve előfordult fattyak törvényesítése és utódlásuk biztosítása, nem jelenti azt, hogy a középkori Európa egyik legnagyobb királyságában ez kivitelezhető lett volna, és bárki komolyan elgondolkodott volna azon, hogy egy ilyen hátterű uralkodó fejére kerüljön a Szent Korona.Jó hétvégét!Trixi
>
>
> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>
>
> Emoke Greschik greschem at gmail.com
> > ezt írta (időpont: 2020. aug. 30., V, 13:58):
>
> Mohácson a korabeli legkomolyabb haderő vonult harcbahttps://
> vasarnap.hu/2020/08/30/mohacson-a-korabeli-legnagyobb-kereszteny-hadero-vonult-harcba/
>
> Trombitás Kristóf / 2020. 08. 30.
>
>
> A magyar történelemben az egyik legeklatánsabb példa a kulturális marxizmussal való fertőzöttségre az, ahogy a mohácsi csatával kapcsolatban a vereség okait elemezve rendszeresen felmerül az elit saját magával folytatott küzdelme, a csatavesztésre adott ultima ratióként.Az igazság ezzel szemben az, hogy Mohácson a korabeli Európa legnagyobb keresztény hadserege sorakozott fel. B. Szabó János írja, hogy 1525-ben Páviában sem a francia király, sem V. Károly nem tudott ennél nagyobb sereget felvonultatni, Mohácson pedig a teljesség igénye nélkül magyarokon kívül volt a tömegben osztrák, német, cseh, lengyel, horvát és szerb katona is. [1]A Magyar Királyság eljutott teljesítőképessége határára. Ennyire volt képes, és ez nagyon sok volt. A dzsihád pedig így is kétszeres, de inkább háromszoros túlerővel érkezett.II. Lajos király holttestét megtalálják a mohácsi csata után (Székely Bertalan festménye)Nem volt reális esély az ütközet elhalasztására és értelme sem lett volna. A királyság ennél csak gyengébb véderőt remélhetett összeállítani, a törökök pedig erősebben tértek volna vissza. A helyzetből az egyetlen reális menekülés az lehetett volna, ha már ekkor a Habsburgoké a magyar korona, mert erőforrásaik összehasonlíthatatlanul nagyobbak voltak. Egyébként az arisztokráciának sem volt kérdés, hogy dinasztikus módon kell cselekedni, mert kizárólag ez a túlélés és fejlődés záloga.Gondoljunk csak arra, hogy a Jagelló-korszak idején – amelyről szintén óriási hazugságok terjednek a történelemoktatásban, pedig minden volt, csak erjedés nem –, amely olyan sikeres volt, hogy még belső ellenzéke sem akadt, Ulászló betegen el tudta még intézni fia zökkenőmentes trónutódlását. (Ezzel szemben a legendás utóéletű Mátyásnak hatalma teljében sem sikerült biztosítania Corvin János elfogadását, és nem utóbbi fattyú mivolta miatt. A korabeli Európában – ha nem is nagy számban – de találunk sikeres törvényesítési eljárásokat.)Minden akkor dőlt el, mikor Albert nagyon korán meghalt és így nem volt lehetőség arra, hogy korabeli monarchiaként megszilárduljon egy német-cseh-magyar államszövetség. [2]Amit viszont nem feledhetünk el, az az, hogy Szulejmán minden ereje ellenére sem szűnt meg a magyar államiság.Mohács után királyt koronáztak – igaz, hogy egyszerre kettőt is –, de a törökök nem tudták megtartani Budát és a Szerémség kivételével kivonultak az országból. Elég sajátos győzelem. És bár a későbbiekben sikerült elfoglalni tartósan Budát is, de még az elvileg hódoltság alatt lévő részeken sem – lásd Szigetvárt – volt nyugalom. [3]Történelmileg minden lehetőség megvolt rá, hogy Magyarország is hasonlóvá válik Albániához vagy Szerbiához. Az, hogy ez nem történt meg, csak annak volt köszönhető, hogy a magyar államszervezet a legsúlyosabb időkben sem omlott össze, és ezért teljes sikert aratni a törökök egyszer sem tudtak.[1] B. Szabó János: A mohácsi csata[2] R. J. W. Evans: The making of the Habsburg monarchy 1550-1700[3] Jászay Pál: S magyar nemzet napjai a mohácsi vész után
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
>
> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
>
>
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200831/0b4853a9/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról