[Grem] A mohácsi csatavesztés évfordul óján / elveszett a hit, hogy az Oszmán Birodal =?utf-8?b?b20gbGVnecWRemhldMWR
László Baják
laszlo.bajak at gmail.com
2020. Aug. 31., H, 18:58:16 CEST
"hogyan kellett volna megnyerni a mohácsi csatát című társasjáték" Nagyon
tetszik, találó megjegyzés.
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
Romhányi Beatrix <t.romhanyi at gmail.com> ezt írta (időpont: 2020. aug. 31.,
H, 18:14):
> Kedves Mind!
> Azon túlmenően, hogy a "mi lett volna, ha" kérdésnek nincs sok értelme, az
> egész Mohács kérdésben érdemes szem előtt tartani, hogy a forrásaink
> többsége, az elbeszélő forrásoknak pedig mindegyike néhány évvel a csata
> után, a polgárháború közepén keletkezett. Eddigre már rendesen elindult a
> felelős/bűnbak keresés, hiszen az ország egyre rosszabb helyzetbe került.
> Nem, az oszmán sereg akkor és ott nem volt megállítható. Pontosan tudjuk,
> hogy a hadi tanácsban a csata helyszíne komoly vita tárgya volt, de tudni
> kell, hogy a Dél-Dunántúl az ország legsűrűbben lakott területe volt, és
> ezt kellett volna feláldozni az ott lakó emberekkel együtt (az evakuálás
> megoldhatatlan feladat lett volna, sok százezer emberről beszélünk). A
> felperzselt föld taktikája egy ilyen területen kivitelezhetetlen. Vajon ki
> vállalná ma annak ódiumát eg háborús helyzetben, hogy mondjuk Budapestet
> odadobja kiürített élelmiszerraktárakkal és lezárt ivóvízhálózattal? Mert
> kb. erről lett volna szó.
> Az esős időjárás a sereg gyülekezését is akadályozta, 1526-ban az aratás
> is később kezdődött, ráadásul a megelőző években is közepes vagy annál
> rosszabb termés volt, vagyis nem voltak tartalékok. Frangepán Kristóf
> valóban késve érkezett, de az övé volt az egyetlen jelentősebb egység (kb.
> 5000 ember), a többi későn érkező, főleg külföldi csapat nem jelentett
> komoly erőt. Szapolyai meggyőződésem szerint azt tette, amit tennie
> kellett: megóvott egy viszonylag nagy seregrészt, hogy az ország ne
> maradjon teljesen véderő nélkül. Aki az 1526-os év első felének okleveles
> forrásait olvasgatja, az pontosan érzékelheti, hogy mekkora volt a
> feszültség. Nem a tekintélyen múlt (Tomorinak megvolt), és nem is a
> képzetlenségen vagy ötlettelenségen (az ott összegyűlt főurak mindegyikének
> bőven volt katonai tapasztalata, és az országot is ismerték). 500 év után
> egymás, önmagunk vagy az akkori szereplők ostorozása és a "hogyan kellett
> volna megnyerni a mohácsi csatát" című társasjáték helyett talán hasznosabb
> volna tárgyilagosabban, kevesebb érzelmi töltettel viszonyulni a
> történethez.
> Szép napot!
> Trixi
>
>
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
> a vírusoktól. www.avast.com
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
> <#m_2803371189770999678_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
>
> Sziklay Levente <lsziklay at freemail.hu> ezt írta (időpont: 2020. aug. 31.,
> H, 17:03):
>
>> Kedves Trixi, Mőci, Egon, Laci többiek!
>>
>> Teljesen igazad van:
>>
>> 1. akkor és ott időt kellett volna nyerni.
>> A török egy terjeszkedő birodalom volt, a rodoszi lovagok, Egyiptom
>> (Mátyás követet küldött Egyiptomba, kisebb vazallus és független államok,
>> törzsek mind-mind sorra kerültek, ahogy az akkor megszilárduló Perzsa
>> Birodalom (velük kétszáz év folyamatos háborúzás volt), sorra kerültünk
>> volna, de lehetett volna időt nyerni :
>>
>> - katonai felkészülés
>> - a király tekintélyének megszilárdítása
>> - fiúörökös nemzése
>>
>> 2. egy folyón átkelő sereg a legsebezhetőbb. Még ha a folyó egy kiáradt
>> patak csak, akkor is egy komoly akadály.
>> Miért nem vonult vissza Tomori - akár a Csele mögé. Hogy hagyhatta saját
>> maga mögött?
>> Miért nem alkalmazta a felégetett föld taktikáját? Mátyás csinálta...nem
>> kellett volna messze menni a stratégiáért
>>
>> 3. még a csata után is sorra érkeztek segédcsapatok Magyarországra. Várni
>> kellett volna. Sem az erdélyi vajda, sem a horvát bán szervezett és
>> gyakorlott serege nem volt ott.
>> Nem is kellett volna csatlakozniuk, elég lett volna a csata idején
>> megérkezni (ennek a mestere volt Napoleon), de a kenyérmezei győzelem is
>> ennek a szép példája (Bonfini szerint Báthori István úgy vállalt csatát,
>> hogy tudta, hogy Kinizsi meg fog érkezni a csata közben, és hátba támadja a
>> törököket - van aki kétségbe vonja B. leírását, tudom)
>>
>> 4.
>>
>> *"Szegény ugyan az ország, de roppant az egyesek gazdagsága; ezek azonban
>> csak egy aranyat sem áldoznának a haza oltárára"*
>>
>> Francesco Massaro velencei követi jelentése
>>
>>
>>
>> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> írta:
>>
>>
>>
>> Kedves Lista !
>>
>> Még három megjegyzés Mohácshoz :
>>
>> 1. A török így is úgy jött volna valószínűleg ,de II. Lajos és
>> kormányzata ezt nem várta meg hanem maga üzent hadat Behran csausz
>> békekövet bebörtönzésével igen vagányul .(bár ez nemzetközi gyakorlat volt
>> akkor ha a kormányzat nem tudott dönteni az ügyben )
>>
>> 2. 1526-ban a törököt meglehetett volna állítani a Dráva folyónál vagy a
>> Karasica pataknál ,hiszen igen esős volt az időjárás Tomori ezt nagyon jól
>> felismerte, 10 000 fős élöveddel táborozott a térségben .Ha királynak lett
>> volna tekintélye és sereg tartja az előírt gyülekezési időpontot akkor egy
>> kb. 15 000 -17 000 fős sereg végleg megállította volna a törököket a
>> Karasica pataknál .A törökök logisztikája kiváló volt amíg hódoltsági
>> területen haladtak és már előző évben kiadták az élelmiszer raktározásra a
>> parancsot ,azonban a közúti szállító kapacitásuk ellenséges területen
>> kifejezetten rossz volt (technikai okok miatt ) így ha magyar sereg elvágja
>> törököket a dunai flottától élelmezési krach állt volna be.Ezért kellett a
>> törököknek minden áron a mohácsi kikötő.A mohácsi síkon a helyzet bár
>> stratégiailag jó volt de taktikailag már reménytelen volt .Török sereg napi
>> élelem és lótáp (+marha ,teve )szükséglete elérhette a 60-80 tonnát
>> .Harcmenetben mikor az ellenség közel nem lehet legeltetéssel pótolni a
>> lovak számára a szükséges kalória mennyiséget.
>>
>> 3. Mindezek mellet az igaz hogy magyar királyi sereg és európai segéd
>> erők fegyverzete a tüzérséget leszámítva jobb volt mint a törököké de 2.5
>> szeres túlerővel szemben csak egy szűk területen győzhettek volna .Így
>> hiába állította ki II. Lajos Európa legerősebb haderejét ekkora sereget még
>> Mátyás király is csak nehezen állított volna ki a Mohácsi síkon már
>> reménytelen volt a helyzet a korábbi késlekedés megbosszulta magát .
>>
>> Zárójelben :az igaz hogy a feudális európai seregek aratás előtt nem
>> tudtak nagy létszámot biztosítani de ha tolnai július elejére hirdetett
>> gyülekezést végre hajtja sereg háromnegyede és Tomorinak elég tekintélyt
>> biztosít a király akkor ma nem beszélnénk mohácsi katasztrófáról .
>>
>> Üdv. Egon
>> 2020.08.30. 16:38 keltezéssel, reinisch at t-online.hu írta:
>>
>> Burgio
>> Üdv. Egon
>>
>> A Huawei mobilomról küldve
>>
>>
>> -------- Eredeti üzenet --------
>> Tárgy: Re: [Grem] A mohácsi csatavesztés évfordul
>> =?utf-8?q?=C3=B3j=C3=A1n_/_elveszett_a_hit=2C_hogy_az_Oszm=C3=A1n_Birodal?=
>> =?utf-8?b?b20gbGVnecWRemhldMWR
>> Feladó: Sziklay Levente
>> Címzett: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> Másolatot kap:
>>
>>
>>
>> *"Ha Magyarországot a veszélyek örvényéből 3 forint árán ki lehetne
>> ragadni, nem találkoznék három ember, a ki magát erre az áldozatra
>> elszánná. "*
>>
>> *Ki mondta?*
>>
>> "Romhányi Beatrix" <t.romhanyi at gmail.com> írta:
>>
>> Kedvesek!
>> Ez egy nagyon jó összefoglalás, egyetlen dolgot szeretnék csak
>> helyesbíteni:
>> II. Ulászlónak nem kellett elintéznie fia utódlásának ügyét, mert
>> evidencia volt. Törvényes házasságból született egészséges
>> fiúgyermekként az ő útja egyenes volt a trónig, csak a kiskorúságának
>> idejére kellett megfelelő régens(ek)ről gondoskodni. Mátyásnak ezzel
>> szemben nem volt törvényes fia, és a bécsújhelyi szerződés erre az esetre
>> világos rendelkezést tartalmazott (még ha Mátyás élete végén megpróbált is
>> úgy tenni, mintha nem ismerné a szöveget, vagy abban nem az állna, hogy
>> törvényes örökös nélküli halála esetén a trónt Frigyes, ill. utódai
>> öröklik). Az, hogy itáliai városállamokban elvétve előfordult fattyak
>> törvényesítése és utódlásuk biztosítása, nem jelenti azt, hogy a középkori
>> Európa egyik legnagyobb királyságában ez kivitelezhető lett volna, és bárki
>> komolyan elgondolkodott volna azon, hogy egy ilyen hátterű uralkodó fejére
>> kerüljön a Szent Korona.
>> Jó hétvégét!
>> Trixi
>>
>>
>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
>> a vírusoktól. www.avast.com
>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>>
>> Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2020. aug. 30.,
>> V, 13:58):
>>
>>>
>>>
>>>
>>>
>>> *Mohácson a korabeli legkomolyabb haderő vonult harcba*
>>>
>>> https://vasarnap.hu/2020/08/30/mohacson-a-korabeli-legnagyobb-kereszteny-hadero-vonult-harcba/
>>> Trombitás Kristóf / 2020.
>>> 08. 30.
>>> A magyar történelemben *az egyik legeklatánsabb példa a kulturális
>>> marxizmussal való fertőzöttségre az, ahogy a mohácsi csatával kapcsolatban
>>> a vereség okait elemezve rendszeresen felmerül az elit saját magával
>>> folytatott küzdelme, a csatavesztésre adott ultima ratióként.*
>>> *Az igazság ezzel szemben az, hogy Mohácson a korabeli Európa legnagyobb
>>> keresztény hadserege sorakozott fel. B. Szabó János írja, hogy 1525-ben
>>> Páviában sem a francia király, sem V. Károly nem tudott ennél nagyobb
>>> sereget felvonultatni*, Mohácson pedig a teljesség igénye nélkül *magyarokon
>>> kívül volt a tömegben osztrák, német, cseh, lengyel, horvát és szerb katona
>>> is*. [1]
>>> *A Magyar Királyság eljutott teljesítőképessége határára. Ennyire volt
>>> képes, és ez nagyon sok volt. A dzsihád pedig így is kétszeres, de inkább
>>> háromszoros túlerővel érkezett.*
>>> II. Lajos király holttestét megtalálják a mohácsi csata után (Székely
>>> Bertalan festménye)
>>> Nem volt reális esély az ütközet elhalasztására és értelme sem lett
>>> volna. A királyság ennél csak gyengébb véderőt remélhetett összeállítani, a
>>> törökök pedig erősebben tértek volna vissza. *A helyzetből az egyetlen
>>> reális menekülés az lehetett volna, ha már ekkor a Habsburgoké a magyar
>>> korona, mert erőforrásaik összehasonlíthatatlanul nagyobbak voltak.*
>>> Egyébként az arisztokráciának sem volt kérdés, hogy dinasztikus módon kell
>>> cselekedni, mert kizárólag ez a túlélés és fejlődés záloga.
>>> Gondoljunk csak arra, hogy *a Jagelló-korszak idején – amelyről szintén
>>> óriási hazugságok terjednek a történelemoktatásban, pedig minden volt, csak
>>> erjedés nem –, amely olyan sikeres volt, hogy még belső ellenzéke sem
>>> akadt, Ulászló betegen el tudta még intézni fia zökkenőmentes
>>> trónutódlását. *(Ezzel szemben a legendás utóéletű Mátyásnak hatalma
>>> teljében sem sikerült biztosítania Corvin János elfogadását, és nem utóbbi
>>> fattyú mivolta miatt. A korabeli Európában – ha nem is nagy számban – de
>>> találunk sikeres törvényesítési eljárásokat.)
>>> Minden akkor dőlt el, mikor Albert nagyon korán meghalt és így nem volt
>>> lehetőség arra, hogy korabeli monarchiaként megszilárduljon egy
>>> német-cseh-magyar államszövetség. [2]
>>>
>>> Amit viszont nem feledhetünk el, az az, hogy *Szulejmán minden ereje**
>>> ellenére sem szűnt meg a magyar államiság.*
>>>
>>> Mohács után királyt koronáztak – igaz, hogy egyszerre kettőt is –, de *a
>>> törökök nem tudták megtartani Budát és a Szerémség kivételével kivonultak
>>> az országból. Elég sajátos győzelem.** És bár a későbbiekben sikerült
>>> elfoglalni tartósan Budát is, de még az elvileg hódoltság alatt lévő
>>> részeken sem – lásd Szigetvárt – volt nyugalom.* [3]
>>> *Történelmileg minden lehetőség megvolt rá, hogy Magyarország is
>>> hasonlóvá válik Albániához vagy Szerbiához.* *Az, hogy ez nem történt
>>> meg, csak annak volt köszönhető, hogy a magyar államszervezet a
>>> legsúlyosabb időkben sem omlott össze, és ezért teljes sikert aratni a
>>> törökök egyszer sem tudtak.*
>>> [1] B. Szabó János: A mohácsi csata
>>>
>>> [2] R. J. W. Evans: The making of the Habsburg monarchy 1550-1700
>>>
>>> [3] Jászay Pál: S magyar nemzet napjai a mohácsi vész után
>>> _______________________________________________
>>> Grem mailing list
>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>>
>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
>> a vírusoktól. www.avast.com
>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>>
>> Kedvesek!Ez egy nagyon jó összefoglalás, egyetlen dolgot szeretnék csak helyesbíteni:II. Ulászlónak nem kellett elintéznie fia utódlásának ügyét, mert evidencia volt. Törvényes házasságból született egészséges fiúgyermekként az ő útja egyenes volt a trónig, csak a kiskorúságának idejére kellett megfelelő régens(ek)ről gondoskodni. Mátyásnak ezzel szemben nem volt törvényes fia, és a bécsújhelyi szerződés erre az esetre világos rendelkezést tartalmazott (még ha Mátyás élete végén megpróbált is úgy tenni, mintha nem ismerné a szöveget, vagy abban nem az állna, hogy törvényes örökös nélküli halála esetén a trónt Frigyes, ill. utódai öröklik). Az, hogy itáliai városállamokban elvétve előfordult fattyak törvényesítése és utódlásuk biztosítása, nem jelenti azt, hogy a középkori Európa egyik legnagyobb királyságában ez kivitelezhető lett volna, és bárki komolyan elgondolkodott volna azon, hogy egy ilyen hátterű uralkodó fejére kerüljön a Szent Korona.Jó hétvégét!Trixi
>>
>>
>> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>
>>
>> Emoke Greschik greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2020. aug. 30., V, 13:58):
>> Mohácson a korabeli legkomolyabb haderő vonult harcbahttps://
>> vasarnap.hu/2020/08/30/mohacson-a-korabeli-legnagyobb-kereszteny-hadero-vonult-harcba/
>>
>> Trombitás Kristóf / 2020. 08. 30.
>>
>>
>> A magyar történelemben az egyik legeklatánsabb példa a kulturális marxizmussal való fertőzöttségre az, ahogy a mohácsi csatával kapcsolatban a vereség okait elemezve rendszeresen felmerül az elit saját magával folytatott küzdelme, a csatavesztésre adott ultima ratióként.Az igazság ezzel szemben az, hogy Mohácson a korabeli Európa legnagyobb keresztény hadserege sorakozott fel. B. Szabó János írja, hogy 1525-ben Páviában sem a francia király, sem V. Károly nem tudott ennél nagyobb sereget felvonultatni, Mohácson pedig a teljesség igénye nélkül magyarokon kívül volt a tömegben osztrák, német, cseh, lengyel, horvát és szerb katona is. [1]A Magyar Királyság eljutott teljesítőképessége határára. Ennyire volt képes, és ez nagyon sok volt. A dzsihád pedig így is kétszeres, de inkább háromszoros túlerővel érkezett.II. Lajos király holttestét megtalálják a mohácsi csata után (Székely Bertalan festménye)Nem volt reális esély az ütközet elhalasztására és értelme sem lett volna. A királyság ennél csak gyengébb véderőt remélhetett összeállítani, a törökök pedig erősebben tértek volna vissza. A helyzetből az egyetlen reális menekülés az lehetett volna, ha már ekkor a Habsburgoké a magyar korona, mert erőforrásaik összehasonlíthatatlanul nagyobbak voltak. Egyébként az arisztokráciának sem volt kérdés, hogy dinasztikus módon kell cselekedni, mert kizárólag ez a túlélés és fejlődés záloga.Gondoljunk csak arra, hogy a Jagelló-korszak idején – amelyről szintén óriási hazugságok terjednek a történelemoktatásban, pedig minden volt, csak erjedés nem –, amely olyan sikeres volt, hogy még belső ellenzéke sem akadt, Ulászló betegen el tudta még intézni fia zökkenőmentes trónutódlását. (Ezzel szemben a legendás utóéletű Mátyásnak hatalma teljében sem sikerült biztosítania Corvin János elfogadását, és nem utóbbi fattyú mivolta miatt. A korabeli Európában – ha nem is nagy számban – de találunk sikeres törvényesítési eljárásokat.)Minden akkor dőlt el, mikor Albert nagyon korán meghalt és így nem volt lehetőség arra, hogy korabeli monarchiaként megszilárduljon egy német-cseh-magyar államszövetség. [2]Amit viszont nem feledhetünk el, az az, hogy Szulejmán minden ereje ellenére sem szűnt meg a magyar államiság.Mohács után királyt koronáztak – igaz, hogy egyszerre kettőt is –, de a törökök nem tudták megtartani Budát és a Szerémség kivételével kivonultak az országból. Elég sajátos győzelem. És bár a későbbiekben sikerült elfoglalni tartósan Budát is, de még az elvileg hódoltság alatt lévő részeken sem – lásd Szigetvárt – volt nyugalom. [3]Történelmileg minden lehetőség megvolt rá, hogy Magyarország is hasonlóvá válik Albániához vagy Szerbiához. Az, hogy ez nem történt meg, csak annak volt köszönhető, hogy a magyar államszervezet a legsúlyosabb időkben sem omlott össze, és ezért teljes sikert aratni a törökök egyszer sem tudtak.[1] B. Szabó János: A mohácsi csata[2] R. J. W. Evans: The making of the Habsburg monarchy 1550-1700[3] Jászay Pál: S magyar nemzet napjai a mohácsi vész után
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>>
>> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>
>>
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>> _______________________________________________ Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>> Kedves Lista !
>> Még három megjegyzés Mohácshoz :
>> 1. A török így is úgy jött volna valószínűleg ,de II. Lajos és
>> kormányzata ezt nem várta meg hanem maga üzent hadat Behran csausz
>> békekövet bebörtönzésével igen vagányul .(bár ez nemzetközi
>> gyakorlat volt akkor ha a kormányzat nem tudott dönteni az ügyben
>> )
>>
>> 2. 1526-ban a törököt meglehetett volna állítani a Dráva folyónál
>> vagy a Karasica pataknál ,hiszen igen esős volt az időjárás Tomori
>> ezt nagyon jól felismerte, 10 000 fős élöveddel táborozott a
>> térségben .Ha királynak lett volna tekintélye és sereg tartja az
>> előírt gyülekezési időpontot akkor egy kb. 15 000 -17 000 fős
>> sereg végleg megállította volna a törököket a Karasica pataknál .A
>> törökök logisztikája kiváló volt amíg hódoltsági területen
>> haladtak és már előző évben kiadták az élelmiszer raktározásra a
>> parancsot ,azonban a közúti szállító kapacitásuk ellenséges
>> területen kifejezetten rossz volt (technikai okok miatt ) így ha
>> magyar sereg elvágja törököket a dunai flottától élelmezési krach
>> állt volna be.Ezért kellett a törököknek minden áron a mohácsi
>> kikötő.A mohácsi síkon a helyzet bár stratégiailag jó volt de
>> taktikailag már reménytelen volt .Török sereg napi élelem és lótáp
>> (+marha ,teve )szükséglete elérhette a 60-80 tonnát .Harcmenetben
>> mikor az ellenség közel nem lehet legeltetéssel pótolni a lovak
>> számára a szükséges kalória mennyiséget.
>>
>> 3. Mindezek mellet az igaz hogy magyar királyi sereg és európai
>> segéd erők fegyverzete a tüzérséget leszámítva jobb volt mint a
>> törököké de 2.5 szeres túlerővel szemben csak egy szűk területen
>> győzhettek volna .Így hiába állította ki II. Lajos Európa
>> legerősebb haderejét ekkora sereget még Mátyás király is csak
>> nehezen állított volna ki a Mohácsi síkon már reménytelen volt a
>> helyzet a korábbi késlekedés megbosszulta magát .
>> Zárójelben :az igaz hogy a feudális európai seregek aratás előtt
>> nem tudtak nagy létszámot biztosítani de ha tolnai július elejére
>> hirdetett gyülekezést végre hajtja sereg háromnegyede és Tomorinak
>> elég tekintélyt biztosít a király akkor ma nem beszélnénk mohácsi
>> katasztrófáról .
>>
>> Üdv. Egon
>>
>> 2020.08.30. 16:38 keltezéssel,
>> reinisch at t-online.hu írta:
>>
>>
>>
>> Burgio
>> Üdv. Egon
>>
>> A Huawei mobilomról küldve
>>
>>
>> -------- Eredeti üzenet --------
>> Tárgy: Re: [Grem] A mohácsi csatavesztés évfordul
>>
>> =?utf-8?q?=C3=B3j=C3=A1n_/_elveszett_a_hit=2C_hogy_az_Oszm=C3=A1n_Birodal?=
>> =?utf-8?b?b20gbGVnecWRemhldMWR
>> Feladó: Sziklay Levente
>> Címzett: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> Másolatot kap:
>>
>>
>>
>>
>> "Ha Magyarországot a
>> veszélyek örvényéből 3 forint árán ki lehetne
>> ragadni, nem találkoznék három ember, a ki magát
>> erre az áldozatra elszánná. "
>>
>> Ki mondta?
>>
>> "Romhányi Beatrix" írta:
>>
>> Kedvesek!
>> Ez egy nagyon jó összefoglalás, egyetlen dolgot
>> szeretnék csak helyesbíteni:
>> II. Ulászlónak nem kellett elintéznie fia
>> utódlásának ügyét, mert evidencia volt. Törvényes
>> házasságból született egészséges fiúgyermekként az
>> ő útja egyenes volt a trónig, csak a
>> kiskorúságának idejére kellett megfelelő
>> régens(ek)ről gondoskodni. Mátyásnak ezzel szemben
>> nem volt törvényes fia, és a bécsújhelyi szerződés
>> erre az esetre világos rendelkezést
>> tartalmazott (még ha Mátyás élete végén megpróbált
>> is úgy tenni, mintha nem ismerné a szöveget, vagy
>> abban nem az állna, hogy törvényes örökös nélküli
>> halála esetén a trónt Frigyes, ill. utódai
>> öröklik). Az, hogy itáliai városállamokban elvétve
>> előfordult fattyak törvényesítése és
>> utódlásuk biztosítása, nem jelenti azt, hogy a
>> középkori Európa egyik legnagyobb királyságában ez
>> kivitelezhető lett volna, és bárki komolyan
>> elgondolkodott volna azon, hogy egy ilyen hátterű
>> uralkodó fejére kerüljön a Szent Korona.
>> Jó hétvégét!
>> Trixi
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>> Mentes
>> a vírusoktól. www.avast.com
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>> Emoke Greschik
>> greschem at gmail.com>
>> ezt írta (időpont: 2020. aug. 30., V, 13:58):
>>
>>
>>
>>
>>
>> Mohácson a
>> korabeli legkomolyabb haderő vonult harcba
>>
>> https://vasarnap.hu/2020/08/30/mohacson-a-korabeli-legnagyobb-kereszteny-hadero-vonult-harcba/
>> Trombitás Kristóf
>> / 2020. 08. 30.
>> A magyar történelemben az egyik
>> legeklatánsabb példa a kulturális
>> marxizmussal való fertőzöttségre az,
>> ahogy a mohácsi csatával kapcsolatban a
>> vereség okait elemezve rendszeresen felmerül
>> az elit saját magával folytatott küzdelme, a
>> csatavesztésre adott ultima ratióként.
>> Az
>> igazság ezzel szemben
>> az, hogy Mohácson a korabeli Európa
>> legnagyobb keresztény hadserege sorakozott
>> fel. B. Szabó János írja, hogy 1525-ben
>> Páviában sem a francia király, sem V. Károly
>> nem tudott ennél nagyobb sereget
>> felvonultatni, Mohácson pedig a
>> teljesség igénye nélkül magyarokon
>> kívül volt a tömegben osztrák, német, cseh,
>> lengyel, horvát és szerb katona is.
>> [1]
>> A Magyar
>> Királyság eljutott
>> teljesítőképessége határára. Ennyire volt
>> képes, és ez nagyon sok volt. A dzsihád
>> pedig így is kétszeres, de inkább
>> háromszoros túlerővel érkezett.
>> II. Lajos király holttestét megtalálják a
>> mohácsi csata után (Székely Bertalan festménye)
>> Nem volt reális esély az ütközet elhalasztására
>> és értelme sem lett volna. A királyság ennél
>> csak gyengébb véderőt remélhetett összeállítani,
>> a törökök pedig erősebben tértek volna vissza. A
>> helyzetből az egyetlen reális menekülés az
>> lehetett volna, ha már ekkor a Habsburgoké a
>> magyar korona, mert erőforrásaik
>> összehasonlíthatatlanul nagyobbak voltak.
>> Egyébként az arisztokráciának sem volt kérdés,
>> hogy dinasztikus módon kell cselekedni, mert
>> kizárólag ez a túlélés és fejlődés záloga.
>> Gondoljunk csak arra, hogy a
>> Jagelló-korszak idején – amelyről szintén
>> óriási hazugságok terjednek a
>> történelemoktatásban, pedig minden volt,
>> csak erjedés nem –, amely olyan sikeres
>> volt, hogy még belső ellenzéke sem akadt,
>> Ulászló betegen el tudta még intézni fia
>> zökkenőmentes trónutódlását. (Ezzel
>> szemben a legendás utóéletű Mátyásnak hatalma
>> teljében sem sikerült biztosítania Corvin János
>> elfogadását, és nem utóbbi fattyú mivolta miatt.
>> A korabeli Európában – ha nem is nagy számban –
>> de találunk sikeres törvényesítési eljárásokat.)
>> Minden akkor dőlt el, mikor Albert nagyon korán
>> meghalt és így nem volt lehetőség arra, hogy
>> korabeli monarchiaként
>> megszilárduljon egy német-cseh-magyar
>> államszövetség. [2]
>>
>>
>> Amit viszont nem feledhetünk el, az az, hogy Szulejmán
>> minden ereje ellenére
>> sem szűnt meg a magyar
>> államiság.
>>
>> Mohács után királyt koronáztak – igaz, hogy
>> egyszerre kettőt is –, de a törökök
>> nem tudták megtartani Budát
>> és a Szerémség kivételével kivonultak az
>> országból. Elég sajátos győzelem. És
>> bár a későbbiekben sikerült elfoglalni
>> tartósan Budát is, de még az elvileg
>> hódoltság alatt lévő részeken sem – lásd
>> Szigetvárt – volt nyugalom. [3]
>> Történelmileg
>> minden lehetőség megvolt rá, hogy
>> Magyarország is hasonlóvá válik Albániához
>> vagy Szerbiához. Az, hogy
>> ez nem történt meg, csak annak volt
>> köszönhető, hogy a magyar államszervezet a
>> legsúlyosabb időkben sem omlott
>> össze, és ezért teljes
>> sikert aratni a törökök egyszer sem
>> tudtak.
>> [1] B. Szabó János: A mohácsi csata
>>
>> [2] R. J. W. Evans: The making of the Habsburg
>> monarchy 1550-1700
>>
>> [3] Jászay Pál: S magyar nemzet napjai a mohácsi
>> vész után
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>> Mentes
>> a vírusoktól. www.avast.com
>>
>>
>>
>>
>>
>> Kedvesek!Ez egy nagyon jó összefoglalás, egyetlen dolgot szeretnék csak helyesbíteni:II. Ulászlónak nem kellett elintéznie fia utódlásának ügyét, mert evidencia volt. Törvényes házasságból született egészséges fiúgyermekként az ő útja egyenes volt a trónig, csak a kiskorúságának idejére kellett megfelelő régens(ek)ről gondoskodni. Mátyásnak ezzel szemben nem volt törvényes fia, és a bécsújhelyi szerződés erre az esetre világos rendelkezést tartalmazott (még ha Mátyás élete végén megpróbált is úgy tenni, mintha nem ismerné a szöveget, vagy abban nem az állna, hogy törvényes örökös nélküli halála esetén a trónt Frigyes, ill. utódai öröklik). Az, hogy itáliai városállamokban elvétve előfordult fattyak törvényesítése és utódlásuk biztosítása, nem jelenti azt, hogy a középkori Európa egyik legnagyobb királyságában ez kivitelezhető lett volna, és bárki komolyan elgondolkodott volna azon, hogy egy ilyen hátterű uralkodó fejére kerüljön a Szent Korona.Jó hétvégét!Trixi
>>
>>
>> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>
>>
>> Emoke Greschik greschem at gmail.com
>> > ezt írta (időpont: 2020. aug. 30., V, 13:58):
>>
>> Mohácson a korabeli legkomolyabb haderő vonult harcbahttps://
>> vasarnap.hu/2020/08/30/mohacson-a-korabeli-legnagyobb-kereszteny-hadero-vonult-harcba/
>>
>> Trombitás Kristóf / 2020. 08. 30.
>>
>>
>> A magyar történelemben az egyik legeklatánsabb példa a kulturális marxizmussal való fertőzöttségre az, ahogy a mohácsi csatával kapcsolatban a vereség okait elemezve rendszeresen felmerül az elit saját magával folytatott küzdelme, a csatavesztésre adott ultima ratióként.Az igazság ezzel szemben az, hogy Mohácson a korabeli Európa legnagyobb keresztény hadserege sorakozott fel. B. Szabó János írja, hogy 1525-ben Páviában sem a francia király, sem V. Károly nem tudott ennél nagyobb sereget felvonultatni, Mohácson pedig a teljesség igénye nélkül magyarokon kívül volt a tömegben osztrák, német, cseh, lengyel, horvát és szerb katona is. [1]A Magyar Királyság eljutott teljesítőképessége határára. Ennyire volt képes, és ez nagyon sok volt. A dzsihád pedig így is kétszeres, de inkább háromszoros túlerővel érkezett.II. Lajos király holttestét megtalálják a mohácsi csata után (Székely Bertalan festménye)Nem volt reális esély az ütközet elhalasztására és értelme sem lett volna. A királyság ennél csak gyengébb véderőt remélhetett összeállítani, a törökök pedig erősebben tértek volna vissza. A helyzetből az egyetlen reális menekülés az lehetett volna, ha már ekkor a Habsburgoké a magyar korona, mert erőforrásaik összehasonlíthatatlanul nagyobbak voltak. Egyébként az arisztokráciának sem volt kérdés, hogy dinasztikus módon kell cselekedni, mert kizárólag ez a túlélés és fejlődés záloga.Gondoljunk csak arra, hogy a Jagelló-korszak idején – amelyről szintén óriási hazugságok terjednek a történelemoktatásban, pedig minden volt, csak erjedés nem –, amely olyan sikeres volt, hogy még belső ellenzéke sem akadt, Ulászló betegen el tudta még intézni fia zökkenőmentes trónutódlását. (Ezzel szemben a legendás utóéletű Mátyásnak hatalma teljében sem sikerült biztosítania Corvin János elfogadását, és nem utóbbi fattyú mivolta miatt. A korabeli Európában – ha nem is nagy számban – de találunk sikeres törvényesítési eljárásokat.)Minden akkor dőlt el, mikor Albert nagyon korán meghalt és így nem volt lehetőség arra, hogy korabeli monarchiaként megszilárduljon egy német-cseh-magyar államszövetség. [2]Amit viszont nem feledhetünk el, az az, hogy Szulejmán minden ereje ellenére sem szűnt meg a magyar államiság.Mohács után királyt koronáztak – igaz, hogy egyszerre kettőt is –, de a törökök nem tudták megtartani Budát és a Szerémség kivételével kivonultak az országból. Elég sajátos győzelem. És bár a későbbiekben sikerült elfoglalni tartósan Budát is, de még az elvileg hódoltság alatt lévő részeken sem – lásd Szigetvárt – volt nyugalom. [3]Történelmileg minden lehetőség megvolt rá, hogy Magyarország is hasonlóvá válik Albániához vagy Szerbiához. Az, hogy ez nem történt meg, csak annak volt köszönhető, hogy a magyar államszervezet a legsúlyosabb időkben sem omlott össze, és ezért teljes sikert aratni a törökök egyszer sem tudtak.[1] B. Szabó János: A mohácsi csata[2] R. J. W. Evans: The making of the Habsburg monarchy 1550-1700[3] Jászay Pál: S magyar nemzet napjai a mohácsi vész után
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>>
>> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>
>>
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>>
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200831/7acc7904/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról