[Grem] A mohácsi csatavesztés évfordul óján / elveszett a hit, hogy az Oszmán Birodal =?utf-8?b?b20gbGVnecWRemhldMWR
Reinisch Egon
reinisch at t-online.hu
2020. Aug. 31., H, 22:34:51 CEST
Kedves Trixi és Laci !
Úgy tűnik ismertetnem kell a helyszínt és a kapcsolódó történetet.
A 1526.-ban annyit esett az eső hogy a Karasica patak térsége teljesen
elmocsarasodott és a törökök csak úgy tudtak ezen átkelni ha 200-300
méter hosszú hidakat vertek le.Tomori csapatai ekkor már folyamatosan
harcban álltak a török előőrsökkel a csarkadzsikkal és mikor
visszavonultak az a Száva átkelőiről Baranyavár térségénél Tomori látta
úgy és nem Én ,hogy itt meg tudják állítani a törököt.Tomori úgy
gondolta elérhető távolságban nincs átkelő a térségben ahol a törökök
megtudnák kerülni a védőket .
Tomori eredetileg a Dráva átkelőjénél is megállíthatónak tartotta a
törököket ezért II.Lajos Báthori és Sárkány bandériumait küldte Eszékhez
a folyó védelmére a pápai zsoldosokkal és Tomori délvidéki csapataival
együtt azonban itt hihetetlen dolog történt a bandériumok különböző
kiváltságaikra hivatkozva a király nélkül nem indultak mag .Erre írtam
azt hogy sem Tomorinak sem senkinek nem volt akkora tekintélye ekkor
hogy kikülönített csapatokat előre küldjön.
Nem Én írtam egy társas játékot arról hogy mit lehetett volna tenni
hanem a való élet, és Tomori valamint más kortársak ítélték meg úgy a
Dráva ,Száva, Karasica patak térségében meg lehetett volna állítani a
törököket .Tomori aztán elesett híven teljesítette a kötelességét de nem
ott ahol sikert érhetett volna el.
A hadtestenként több lépcsőben átkelő törököket részenként meg lehetett
volna verni ha sereg már a térségben van néhány héten múlott az egész
ezt a kortársak mis tudták ez nem utólagos okoskodás.
Például az eszéki átkelés után Tomori csapatai szétverték az elővédett
képező akindzsiket és csarkadzsikat ,a törökök visszavonultak és török
hadtestek rendkívül nehézkesen megkezdték a félzárkózást .Tomori
hírvivői el is érték a Király aki meglepődve hallotta a jó hírt ,de az
esély a győzelemre már elszállt.
Még egy részlet a Szultán Mohácsnál csak az ruméliai hadtestet ítélte
harcra alkalmasnak a szultáni hadtest és az anatoliai hadtest annyira
kikészült az átkeléseknél.Aztán sajnos Mohácsnál a Szultán és az
anatóliai hadtest még is utolérte a ruméliait.Ez mutatja hogy a magyar
sereg hatalmas esélyt hagyott ki azzal hogy nem ért le az átkelőkehőz
időben ez tény Laci és nem egy társas játék .
Ráadásul Trixi képtelenségnek tartja ugyan a déli országrész feladását
holott II. Lajos augusztus 22. pont ezt javasolta (csak a parancsnokai
ezt leszavazták ) mikor Frangepán és Szapolyai hírvivői beérkeztek a
táborba és jelezték hogy erőltetett menetben vannak és a király semmi
áron ne vállaljon csatát nélkülük.Ekkor azonban Szapolyai még Szegednél
járt Mohácstól 130 kilométerre a Szultán viszont ekkor kelt át Eszéknél
ez csak 50 Km.re van Mohácstól.De Szapolyai sokkal gyorsabban haladt
mint a Szultán a törökök napi 13 kilométert tudtak megtenni de ez az
átkeléseknél nem volt tartható.
Teljesen hiányzott a seregből egy tekintélyes hadvezér Tomorit csak
augusztus 19 .n nevezték ki akkor is Szapolyai Györggyel együtt .Tomori
tapasztalata és képességei megvoltak ehhez de a tekintélye nem ,ha előbb
nevezik ki és van tekintélye ,akkor még egyszer leírom a legkésőbb a
Karasica pataknál megállítja törököket , de a bandériumok még a
királynak sem engedelmeskedtek ha nem volt személyesen jelen.
Üdv . Egon
2020.08.31. 18:58 keltezéssel, László Baják írta:
> "hogyan kellett volna megnyerni a mohácsi csatát című társasjáték"
> Nagyon tetszik, találó megjegyzés.
>
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>
>
>
> Romhányi Beatrix <t.romhanyi at gmail.com <mailto:t.romhanyi at gmail.com>>
> ezt írta (időpont: 2020. aug. 31., H, 18:14):
>
> Kedves Mind!
> Azon túlmenően, hogy a "mi lett volna, ha" kérdésnek nincs sok
> értelme, az egész Mohács kérdésben érdemes szem előtt tartani,
> hogy a forrásaink többsége, az elbeszélő forrásoknak pedig
> mindegyike néhány évvel a csata után, a polgárháború közepén
> keletkezett. Eddigre már rendesen elindult a felelős/bűnbak
> keresés, hiszen az ország egyre rosszabb helyzetbe került.
> Nem, az oszmán sereg akkor és ott nem volt megállítható. Pontosan
> tudjuk, hogy a hadi tanácsban a csata helyszíne komoly vita tárgya
> volt, de tudni kell, hogy a Dél-Dunántúl az ország legsűrűbben
> lakott területe volt, és ezt kellett volna feláldozni az ott lakó
> emberekkel együtt (az evakuálás megoldhatatlan feladat lett volna,
> sok százezer emberről beszélünk). A felperzselt föld taktikája egy
> ilyen területen kivitelezhetetlen. Vajon ki vállalná ma annak
> ódiumát eg háborús helyzetben, hogy mondjuk Budapestet odadobja
> kiürített élelmiszerraktárakkal és lezárt ivóvízhálózattal? Mert
> kb. erről lett volna szó.
> Az esős időjárás a sereg gyülekezését is akadályozta, 1526-ban az
> aratás is később kezdődött, ráadásul a megelőző években is közepes
> vagy annál rosszabb termés volt, vagyis nem voltak tartalékok.
> Frangepán Kristóf valóban késve érkezett, de az övé volt az
> egyetlen jelentősebb egység (kb. 5000 ember), a többi későn
> érkező, főleg külföldi csapat nem jelentett komoly erőt. Szapolyai
> meggyőződésem szerint azt tette, amit tennie kellett: megóvott egy
> viszonylag nagy seregrészt, hogy az ország ne maradjon teljesen
> véderő nélkül. Aki az 1526-os év első felének okleveles forrásait
> olvasgatja, az pontosan érzékelheti, hogy mekkora volt a
> feszültség. Nem a tekintélyen múlt (Tomorinak megvolt), és nem is
> a képzetlenségen vagy ötlettelenségen (az ott összegyűlt főurak
> mindegyikének bőven volt katonai tapasztalata, és az országot is
> ismerték). 500 év után egymás, önmagunk vagy az akkori szereplők
> ostorozása és a "hogyan kellett volna megnyerni a mohácsi csatát"
> című társasjáték helyett talán hasznosabb volna tárgyilagosabban,
> kevesebb érzelmi töltettel viszonyulni a történethez.
> Szép napot!
> Trixi
>
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>
>
>
> Sziklay Levente <lsziklay at freemail.hu
> <mailto:lsziklay at freemail.hu>> ezt írta (időpont: 2020. aug. 31.,
> H, 17:03):
>
> Kedves Trixi, Mőci, Egon, Laci többiek!
> Teljesen igazad van:
> 1. akkor és ott időt kellett volna nyerni.
> A török egy terjeszkedő birodalom volt, a rodoszi lovagok,
> Egyiptom (Mátyás követet küldött Egyiptomba, kisebb vazallus
> és független államok, törzsek mind-mind sorra kerültek, ahogy
> az akkor megszilárduló Perzsa Birodalom (velük kétszáz év
> folyamatos háborúzás volt), sorra kerültünk volna, de lehetett
> volna időt nyerni :
>
> * katonai felkészülés
> * a király tekintélyének megszilárdítása
> * fiúörökös nemzése
>
> 2. egy folyón átkelő sereg a legsebezhetőbb. Még ha a folyó
> egy kiáradt patak csak, akkor is egy komoly akadály.
> Miért nem vonult vissza Tomori - akár a Csele mögé. Hogy
> hagyhatta saját maga mögött?
> Miért nem alkalmazta a felégetett föld taktikáját? Mátyás
> csinálta...nem kellett volna messze menni a stratégiáért
> 3. még a csata után is sorra érkeztek segédcsapatok
> Magyarországra. Várni kellett volna. Sem az erdélyi vajda, sem
> a horvát bán szervezett és gyakorlott serege nem volt ott.
> Nem is kellett volna csatlakozniuk, elég lett volna a csata
> idején megérkezni (ennek a mestere volt Napoleon), de a
> kenyérmezei győzelem is ennek a szép példája (Bonfini szerint
> Báthori István úgy vállalt csatát, hogy tudta, hogy Kinizsi
> meg fog érkezni a csata közben, és hátba támadja a törököket -
> van aki kétségbe vonja B. leírását, tudom)
> 4.
> /*"Szegény ugyan az ország, de roppant az egyesek gazdagsága;
> ezek azonban csak egy aranyat sem áldoznának a haza oltárára"*/
> Francesco Massaro velencei követi jelentése
>
> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu
> <mailto:reinisch at t-online.hu>> írta:
>
> Kedves Lista !
>
> Még három megjegyzés Mohácshoz :
>
> 1. A török így is úgy jött volna valószínűleg ,de II. Lajos és
> kormányzata ezt nem várta meg hanem maga üzent hadat Behran
> csausz békekövet bebörtönzésével igen vagányul .(bár ez
> nemzetközi gyakorlat volt akkor ha a kormányzat nem tudott
> dönteni az ügyben )
>
> 2. 1526-ban a törököt meglehetett volna állítani a Dráva
> folyónál vagy a Karasica pataknál ,hiszen igen esős volt az
> időjárás Tomori ezt nagyon jól felismerte, 10 000 fős
> élöveddel táborozott a térségben .Ha királynak lett volna
> tekintélye és sereg tartja az előírt gyülekezési időpontot
> akkor egy kb. 15 000 -17 000 fős sereg végleg megállította
> volna a törököket a Karasica pataknál .A törökök logisztikája
> kiváló volt amíg hódoltsági területen haladtak és már előző
> évben kiadták az élelmiszer raktározásra a parancsot ,azonban
> a közúti szállító kapacitásuk ellenséges területen
> kifejezetten rossz volt (technikai okok miatt ) így ha magyar
> sereg elvágja törököket a dunai flottától élelmezési krach
> állt volna be.Ezért kellett a törököknek minden áron a mohácsi
> kikötő.A mohácsi síkon a helyzet bár stratégiailag jó volt de
> taktikailag már reménytelen volt .Török sereg napi élelem és
> lótáp (+marha ,teve )szükséglete elérhette a 60-80 tonnát
> .Harcmenetben mikor az ellenség közel nem lehet legeltetéssel
> pótolni a lovak számára a szükséges kalória mennyiséget.
>
> 3. Mindezek mellet az igaz hogy magyar királyi sereg és
> európai segéd erők fegyverzete a tüzérséget leszámítva jobb
> volt mint a törököké de 2.5 szeres túlerővel szemben csak egy
> szűk területen győzhettek volna .Így hiába állította ki II.
> Lajos Európa legerősebb haderejét ekkora sereget még Mátyás
> király is csak nehezen állított volna ki a Mohácsi síkon már
> reménytelen volt a helyzet a korábbi késlekedés megbosszulta
> magát .
>
> Zárójelben :az igaz hogy a feudális európai seregek aratás
> előtt nem tudtak nagy létszámot biztosítani de ha tolnai
> július elejére hirdetett gyülekezést végre hajtja sereg
> háromnegyede és Tomorinak elég tekintélyt biztosít a király
> akkor ma nem beszélnénk mohácsi katasztrófáról .
>
> Üdv. Egon
>
> 2020.08.30. 16:38 keltezéssel, reinisch at t-online.hu írta:
>> Burgio
>> Üdv. Egon
>>
>> A Huawei mobilomról küldve
>>
>>
>> -------- Eredeti üzenet --------
>> Tárgy: Re: [Grem] A mohácsi csatavesztés évfordul
>> =?utf-8?q?=C3=B3j=C3=A1n_/_elveszett_a_hit=2C_hogy_az_Oszm=C3=A1n_Birodal?=
>> =?utf-8?b?b20gbGVnecWRemhldMWR
>> Feladó: Sziklay Levente
>> Címzett: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> Másolatot kap:
>>
>> *"Ha Magyarországot a veszélyek örvényéből 3 forint árán
>> ki lehetne ragadni, nem találkoznék három ember, a ki
>> magát erre az áldozatra elszánná. "*
>> *Ki mondta?*
>>
>> "Romhányi Beatrix" <t.romhanyi at gmail.com> írta:
>>
>> Kedvesek!
>> Ez egy nagyon jó összefoglalás, egyetlen dolgot
>> szeretnék csak helyesbíteni:
>> II. Ulászlónak nem kellett elintéznie fia utódlásának
>> ügyét, mert evidencia volt. Törvényes házasságból
>> született egészséges fiúgyermekként az ő útja egyenes
>> volt a trónig, csak a kiskorúságának idejére kellett
>> megfelelő régens(ek)ről gondoskodni. Mátyásnak ezzel
>> szemben nem volt törvényes fia, és a bécsújhelyi
>> szerződés erre az esetre világos rendelkezést
>> tartalmazott (még ha Mátyás élete végén megpróbált is
>> úgy tenni, mintha nem ismerné a szöveget, vagy abban
>> nem az állna, hogy törvényes örökös nélküli halála
>> esetén a trónt Frigyes, ill. utódai öröklik). Az,
>> hogy itáliai városállamokban elvétve előfordult
>> fattyak törvényesítése és utódlásuk biztosítása, nem
>> jelenti azt, hogy a középkori Európa egyik legnagyobb
>> királyságában ez kivitelezhető lett volna, és bárki
>> komolyan elgondolkodott volna azon, hogy egy ilyen
>> hátterű uralkodó fejére kerüljön a Szent Korona.
>> Jó hétvégét!
>> Trixi
>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>>
>>
>> Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta
>> (időpont: 2020. aug. 30., V, 13:58):
>>
>>
>>
>>
>>
>> *Mohácson a korabeli legkomolyabb haderő vonult
>> harcba*
>> https://vasarnap.hu/2020/08/30/mohacson-a-korabeli-legnagyobb-kereszteny-hadero-vonult-harcba/
>> Trombitás Kristóf /
>> 2020. 08. 30.
>> A magyar történelemben *az egyik legeklatánsabb
>> példa a kulturális marxizmussal való
>> fertőzöttségre az, ahogy a mohácsi csatával
>> kapcsolatban a vereség okait elemezve
>> rendszeresen felmerül az elit saját magával
>> folytatott küzdelme, a csatavesztésre adott
>> ultima ratióként.*
>> *Az igazság ezzel szemben az, hogy Mohácson a
>> korabeli Európa legnagyobb keresztény hadserege
>> sorakozott fel. B. Szabó János írja, hogy
>> 1525-ben Páviában sem a francia király, sem V.
>> Károly nem tudott ennél nagyobb sereget
>> felvonultatni*, Mohácson pedig a teljesség igénye
>> nélkül *magyarokon kívül volt a tömegben osztrák,
>> német, cseh, lengyel, horvát és szerb katona is*. [1]
>> *A Magyar Királyság eljutott teljesítőképessége
>> határára. Ennyire volt képes, és ez nagyon sok
>> volt. A dzsihád pedig így is kétszeres, de inkább
>> háromszoros túlerővel érkezett.*
>> II. Lajos király holttestét megtalálják a mohácsi
>> csata után (Székely Bertalan festménye)
>> Nem volt reális esély az ütközet elhalasztására
>> és értelme sem lett volna. A királyság ennél csak
>> gyengébb véderőt remélhetett összeállítani, a
>> törökök pedig erősebben tértek volna vissza. *A
>> helyzetből az egyetlen reális menekülés az
>> lehetett volna, ha már ekkor a Habsburgoké a
>> magyar korona, mert erőforrásaik
>> összehasonlíthatatlanul nagyobbak voltak.*
>> Egyébként az arisztokráciának sem volt kérdés,
>> hogy dinasztikus módon kell cselekedni, mert
>> kizárólag ez a túlélés és fejlődés záloga.
>> Gondoljunk csak arra, hogy *a Jagelló-korszak
>> idején – amelyről szintén óriási hazugságok
>> terjednek a történelemoktatásban, pedig minden
>> volt, csak erjedés nem –, amely olyan sikeres
>> volt, hogy még belső ellenzéke sem akadt, Ulászló
>> betegen el tudta még intézni fia zökkenőmentes
>> trónutódlását. *(Ezzel szemben a legendás
>> utóéletű Mátyásnak hatalma teljében sem sikerült
>> biztosítania Corvin János elfogadását, és nem
>> utóbbi fattyú mivolta miatt. A korabeli Európában
>> – ha nem is nagy számban – de találunk sikeres
>> törvényesítési eljárásokat.)
>> Minden akkor dőlt el, mikor Albert nagyon korán
>> meghalt és így nem volt lehetőség arra, hogy
>> korabeli monarchiaként megszilárduljon egy
>> német-cseh-magyar államszövetség. [2]
>>
>> Amit viszont nem feledhetünk el, az az, hogy
>> *Szulejmán minden ereje**ellenére sem szűnt meg a
>> magyar államiság.*
>>
>> Mohács után királyt koronáztak – igaz, hogy
>> egyszerre kettőt is –, de *a törökök nem tudták
>> megtartani Budát és a Szerémség kivételével
>> kivonultak az országból. Elég sajátos
>> győzelem.**És bár a későbbiekben sikerült
>> elfoglalni tartósan Budát is, de még az elvileg
>> hódoltság alatt lévő részeken sem – lásd
>> Szigetvárt – volt nyugalom.* [3]
>> *Történelmileg minden lehetőség megvolt rá, hogy
>> Magyarország is hasonlóvá válik Albániához vagy
>> Szerbiához.* *Az, hogy ez nem történt meg, csak
>> annak volt köszönhető, hogy a magyar
>> államszervezet a legsúlyosabb időkben sem omlott
>> össze, és ezértteljes sikert aratni a törökök
>> egyszer sem tudtak.*
>> [1] B. Szabó János: A mohácsi csata
>>
>> [2] R. J. W. Evans: The making of the Habsburg
>> monarchy 1550-1700
>>
>> [3] Jászay Pál: S magyar nemzet napjai a mohácsi
>> vész után
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>>
>>
>> Kedvesek!Ez egy nagyon jó összefoglalás, egyetlen dolgot szeretnék csak helyesbíteni:II. Ulászlónak nem kellett elintéznie fia utódlásának ügyét, mert evidencia volt. Törvényes házasságból született egészséges fiúgyermekként az ő útja egyenes volt a trónig, csak a kiskorúságának idejére kellett megfelelő régens(ek)ről gondoskodni. Mátyásnak ezzel szemben nem volt törvényes fia, és a bécsújhelyi szerződés erre az esetre világos rendelkezést tartalmazott (még ha Mátyás élete végén megpróbált is úgy tenni, mintha nem ismerné a szöveget, vagy abban nem az állna, hogy törvényes örökös nélküli halála esetén a trónt Frigyes, ill. utódai öröklik). Az, hogy itáliai városállamokban elvétve előfordult fattyak törvényesítése és utódlásuk biztosítása, nem jelenti azt, hogy a középkori Európa egyik legnagyobb királyságában ez kivitelezhető lett volna, és bárki komolyan elgondolkodott volna azon, hogy egy ilyen hátterű uralkodó fejére kerüljön a Szent Korona.Jó hétvégét!Trixi
>>
>>
>>
>> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>> <http://www.avast.com>
>>
>>
>> Emoke Greschik
>> greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2020. aug. 30., V, 13:58):
>> Mohácson a korabeli legkomolyabb haderő vonult harcbahttps://vasarnap.hu/2020/08/30/mohacson-a-korabeli-legnagyobb-kereszteny-hadero-vonult-harcba/
>> <http://vasarnap.hu/2020/08/30/mohacson-a-korabeli-legnagyobb-kereszteny-hadero-vonult-harcba/>
>> Trombitás Kristóf / 2020. 08. 30.
>>
>>
>> A magyar történelemben az egyik legeklatánsabb példa a kulturális marxizmussal való fertőzöttségre az, ahogy a mohácsi csatával kapcsolatban a vereség okait elemezve rendszeresen felmerül az elit saját magával folytatott küzdelme, a csatavesztésre adott ultima ratióként.Az igazság ezzel szemben az, hogy Mohácson a korabeli Európa legnagyobb keresztény hadserege sorakozott fel. B. Szabó János írja, hogy 1525-ben Páviában sem a francia király, sem V. Károly nem tudott ennél nagyobb sereget felvonultatni, Mohácson pedig a teljesség igénye nélkül magyarokon kívül volt a tömegben osztrák, német, cseh, lengyel, horvát és szerb katona is. [1]A Magyar Királyság eljutott teljesítőképessége határára. Ennyire volt képes, és ez nagyon sok volt. A dzsihád pedig így is kétszeres, de inkább háromszoros túlerővel érkezett.II. Lajos király holttestét megtalálják a mohácsi csata után (Székely Bertalan festménye)Nem volt reális esély az ütközet elhalasztására és értelme sem lett volna. A királyság ennél csak gyengébb véderőt remélhetett összeállítani, a törökök pedig erősebben tértek volna vissza. A helyzetből az egyetlen reális menekülés az lehetett volna, ha már ekkor a Habsburgoké a magyar korona, mert erőforrásaik összehasonlíthatatlanul nagyobbak voltak. Egyébként az arisztokráciának sem volt kérdés, hogy dinasztikus módon kell cselekedni, mert kizárólag ez a túlélés és fejlődés záloga.Gondoljunk csak arra, hogy a Jagelló-korszak idején – amelyről szintén óriási hazugságok terjednek a történelemoktatásban, pedig minden volt, csak erjedés nem –, amely olyan sikeres volt, hogy még belső ellenzéke sem akadt, Ulászló betegen el tudta még intézni fia zökkenőmentes trónutódlását. (Ezzel szemben a legendás utóéletű Mátyásnak hatalma teljében sem sikerült biztosítania Corvin János elfogadását, és nem utóbbi fattyú mivolta miatt. A korabeli Európában – ha nem is nagy számban – de találunk sikeres törvényesítési eljárásokat.)Minden akkor dőlt el, mikor Albert nagyon korán meghalt és így nem volt lehetőség arra, hogy korabeli monarchiaként megszilárduljon egy német-cseh-magyar államszövetség. [2]Amit viszont nem feledhetünk el, az az, hogy Szulejmán minden ereje ellenére sem szűnt meg a magyar államiság.Mohács után királyt koronáztak – igaz, hogy egyszerre kettőt is –, de a törökök nem tudták megtartani Budát és a Szerémség kivételével kivonultak az országból. Elég sajátos győzelem. És bár a későbbiekben sikerült elfoglalni tartósan Budát is, de még az elvileg hódoltság alatt lévő részeken sem – lásd Szigetvárt – volt nyugalom. [3]Történelmileg minden lehetőség megvolt rá, hogy Magyarország is hasonlóvá válik Albániához vagy Szerbiához. Az, hogy ez nem történt meg, csak annak volt köszönhető, hogy a magyar államszervezet a legsúlyosabb időkben sem omlott össze, és ezért teljes sikert aratni a törökök egyszer sem tudtak.[1] B. Szabó János: A mohácsi csata[2] R. J. W. Evans: The making of the Habsburg monarchy 1550-1700[3] Jászay Pál: S magyar nemzet napjai a mohácsi vész után
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>>
>> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>> <http://www.avast.com>
>>
>>
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>> _______________________________________________ Grem mailing
>> list Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
>
>
>
> Kedves Lista !
> Még három megjegyzés Mohácshoz :
> 1. A török így is úgy jött volna valószínűleg ,de II. Lajos és
> kormányzata ezt nem várta meg hanem maga üzent hadat Behran csausz
> békekövet bebörtönzésével igen vagányul .(bár ez nemzetközi
> gyakorlat volt akkor ha a kormányzat nem tudott dönteni az ügyben
> )
>
> 2. 1526-ban a törököt meglehetett volna állítani a Dráva folyónál
> vagy a Karasica pataknál ,hiszen igen esős volt az időjárás Tomori
> ezt nagyon jól felismerte, 10 000 fős élöveddel táborozott a
> térségben .Ha királynak lett volna tekintélye és sereg tartja az
> előírt gyülekezési időpontot akkor egy kb. 15 000 -17 000 fős
> sereg végleg megállította volna a törököket a Karasica pataknál .A
> törökök logisztikája kiváló volt amíg hódoltsági területen
> haladtak és már előző évben kiadták az élelmiszer raktározásra a
> parancsot ,azonban a közúti szállító kapacitásuk ellenséges
> területen kifejezetten rossz volt (technikai okok miatt ) így ha
> magyar sereg elvágja törököket a dunai flottától élelmezési krach
> állt volna be.Ezért kellett a törököknek minden áron a mohácsi
> kikötő.A mohácsi síkon a helyzet bár stratégiailag jó volt de
> taktikailag már reménytelen volt .Török sereg napi élelem és lótáp
> (+marha ,teve )szükséglete elérhette a 60-80 tonnát .Harcmenetben
> mikor az ellenség közel nem lehet legeltetéssel pótolni a lovak
> számára a szükséges kalória mennyiséget.
>
> 3. Mindezek mellet az igaz hogy magyar királyi sereg és európai
> segéd erők fegyverzete a tüzérséget leszámítva jobb volt mint a
> törököké de 2.5 szeres túlerővel szemben csak egy szűk területen
> győzhettek volna .Így hiába állította ki II. Lajos Európa
> legerősebb haderejét ekkora sereget még Mátyás király is csak
> nehezen állított volna ki a Mohácsi síkon már reménytelen volt a
> helyzet a korábbi késlekedés megbosszulta magát .
> Zárójelben :az igaz hogy a feudális európai seregek aratás előtt
> nem tudtak nagy létszámot biztosítani de ha tolnai július elejére
> hirdetett gyülekezést végre hajtja sereg háromnegyede és Tomorinak
> elég tekintélyt biztosít a király akkor ma nem beszélnénk mohácsi
> katasztrófáról .
>
> Üdv. Egon
>
> 2020.08.30. 16:38 keltezéssel,
> reinisch at t-online.hu <mailto:reinisch at t-online.hu> írta:
>
>
>
> Burgio
> Üdv. Egon
>
> A Huawei mobilomról küldve
>
>
> -------- Eredeti üzenet --------
> Tárgy: Re: [Grem] A mohácsi csatavesztés évfordul
> =?utf-8?q?=C3=B3j=C3=A1n_/_elveszett_a_hit=2C_hogy_az_Oszm=C3=A1n_Birodal?=
> =?utf-8?b?b20gbGVnecWRemhldMWR
> Feladó: Sziklay Levente
> Címzett: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> <mailto:grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
> Másolatot kap:
>
>
>
>
> "Ha Magyarországot a
> veszélyek örvényéből 3 forint árán ki lehetne
> ragadni, nem találkoznék három ember, a ki magát
> erre az áldozatra elszánná. "
>
> Ki mondta?
>
> "Romhányi Beatrix" írta:
>
> Kedvesek!
> Ez egy nagyon jó összefoglalás, egyetlen dolgot
> szeretnék csak helyesbíteni:
> II. Ulászlónak nem kellett elintéznie fia
> utódlásának ügyét, mert evidencia volt. Törvényes
> házasságból született egészséges fiúgyermekként az
> ő útja egyenes volt a trónig, csak a
> kiskorúságának idejére kellett megfelelő
> régens(ek)ről gondoskodni. Mátyásnak ezzel szemben
> nem volt törvényes fia, és a bécsújhelyi szerződés
> erre az esetre világos rendelkezést
> tartalmazott (még ha Mátyás élete végén megpróbált
> is úgy tenni, mintha nem ismerné a szöveget, vagy
> abban nem az állna, hogy törvényes örökös nélküli
> halála esetén a trónt Frigyes, ill. utódai
> öröklik). Az, hogy itáliai városállamokban elvétve
> előfordult fattyak törvényesítése és
> utódlásuk biztosítása, nem jelenti azt, hogy a
> középkori Európa egyik legnagyobb királyságában ez
> kivitelezhető lett volna, és bárki komolyan
> elgondolkodott volna azon, hogy egy ilyen hátterű
> uralkodó fejére kerüljön a Szent Korona.
> Jó hétvégét!
> Trixi
>
>
>
>
>
>
> Mentes
> a vírusoktól. www.avast.com
> <http://www.avast.com>
>
>
>
>
>
>
> Emoke Greschik
> greschem at gmail.com <mailto:greschem at gmail.com>>
> ezt írta (időpont: 2020. aug. 30., V, 13:58):
>
>
>
>
>
> Mohácson a
> korabeli legkomolyabb haderő vonult harcba
> https://vasarnap.hu/2020/08/30/mohacson-a-korabeli-legnagyobb-kereszteny-hadero-vonult-harcba/
> Trombitás Kristóf
> / 2020. 08. 30.
> A magyar történelemben az egyik
> legeklatánsabb példa a kulturális
> marxizmussal való fertőzöttségre az,
> ahogy a mohácsi csatával kapcsolatban a
> vereség okait elemezve rendszeresen felmerül
> az elit saját magával folytatott küzdelme, a
> csatavesztésre adott ultima ratióként.
> Az
> igazság ezzel szemben
> az, hogy Mohácson a korabeli Európa
> legnagyobb keresztény hadserege sorakozott
> fel. B. Szabó János írja, hogy 1525-ben
> Páviában sem a francia király, sem V. Károly
> nem tudott ennél nagyobb sereget
> felvonultatni, Mohácson pedig a
> teljesség igénye nélkül magyarokon
> kívül volt a tömegben osztrák, német, cseh,
> lengyel, horvát és szerb katona is.
> [1]
> A Magyar
> Királyság eljutott
> teljesítőképessége határára. Ennyire volt
> képes, és ez nagyon sok volt. A dzsihád
> pedig így is kétszeres, de inkább
> háromszoros túlerővel érkezett.
> II. Lajos király holttestét megtalálják a
> mohácsi csata után (Székely Bertalan festménye)
> Nem volt reális esély az ütközet elhalasztására
> és értelme sem lett volna. A királyság ennél
> csak gyengébb véderőt remélhetett összeállítani,
> a törökök pedig erősebben tértek volna vissza. A
> helyzetből az egyetlen reális menekülés az
> lehetett volna, ha már ekkor a Habsburgoké a
> magyar korona, mert erőforrásaik
> összehasonlíthatatlanul nagyobbak voltak.
> Egyébként az arisztokráciának sem volt kérdés,
> hogy dinasztikus módon kell cselekedni, mert
> kizárólag ez a túlélés és fejlődés záloga.
> Gondoljunk csak arra, hogy a
> Jagelló-korszak idején – amelyről szintén
> óriási hazugságok terjednek a
> történelemoktatásban, pedig minden volt,
> csak erjedés nem –, amely olyan sikeres
> volt, hogy még belső ellenzéke sem akadt,
> Ulászló betegen el tudta még intézni fia
> zökkenőmentes trónutódlását. (Ezzel
> szemben a legendás utóéletű Mátyásnak hatalma
> teljében sem sikerült biztosítania Corvin János
> elfogadását, és nem utóbbi fattyú mivolta miatt.
> A korabeli Európában – ha nem is nagy számban –
> de találunk sikeres törvényesítési eljárásokat.)
> Minden akkor dőlt el, mikor Albert nagyon korán
> meghalt és így nem volt lehetőség arra, hogy
> korabeli monarchiaként
> megszilárduljon egy német-cseh-magyar
> államszövetség. [2]
>
> Amit viszont nem feledhetünk el, az az, hogy Szulejmán
> minden ereje ellenére
> sem szűnt meg a magyar
> államiság.
>
> Mohács után királyt koronáztak – igaz, hogy
> egyszerre kettőt is –, de a törökök
> nem tudták megtartani Budát
> és a Szerémség kivételével kivonultak az
> országból. Elég sajátos győzelem. És
> bár a későbbiekben sikerült elfoglalni
> tartósan Budát is, de még az elvileg
> hódoltság alatt lévő részeken sem – lásd
> Szigetvárt – volt nyugalom. [3]
> Történelmileg
> minden lehetőség megvolt rá, hogy
> Magyarország is hasonlóvá válik Albániához
> vagy Szerbiához. Az, hogy
> ez nem történt meg, csak annak volt
> köszönhető, hogy a magyar államszervezet a
> legsúlyosabb időkben sem omlott
> össze, és ezért teljes
> sikert aratni a törökök egyszer sem
> tudtak.
> [1] B. Szabó János: A mohácsi csata
>
> [2] R. J. W. Evans: The making of the Habsburg
> monarchy 1550-1700
>
> [3] Jászay Pál: S magyar nemzet napjai a mohácsi
> vész után
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
>
>
>
>
> Mentes
> a vírusoktól. www.avast.com
> <http://www.avast.com>
>
>
>
>
> Kedvesek!Ez egy nagyon jó összefoglalás, egyetlen dolgot szeretnék csak helyesbíteni:II. Ulászlónak nem kellett elintéznie fia utódlásának ügyét, mert evidencia volt. Törvényes házasságból született egészséges fiúgyermekként az ő útja egyenes volt a trónig, csak a kiskorúságának idejére kellett megfelelő régens(ek)ről gondoskodni. Mátyásnak ezzel szemben nem volt törvényes fia, és a bécsújhelyi szerződés erre az esetre világos rendelkezést tartalmazott (még ha Mátyás élete végén megpróbált is úgy tenni, mintha nem ismerné a szöveget, vagy abban nem az állna, hogy törvényes örökös nélküli halála esetén a trónt Frigyes, ill. utódai öröklik). Az, hogy itáliai városállamokban elvétve előfordult fattyak törvényesítése és utódlásuk biztosítása, nem jelenti azt, hogy a középkori Európa egyik legnagyobb királyságában ez kivitelezhető lett volna, és bárki komolyan elgondolkodott volna azon, hogy egy ilyen hátterű uralkodó fejére kerüljön a Szent Korona.Jó hétvégét!Trixi
>
>
>
> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
> <http://www.avast.com>
>
>
> Emoke Greschik greschem at gmail.com
> <mailto:greschem at gmail.com>> ezt írta (időpont: 2020. aug. 30., V, 13:58):
> Mohácson a korabeli legkomolyabb haderő vonult harcbahttps://vasarnap.hu/2020/08/30/mohacson-a-korabeli-legnagyobb-kereszteny-hadero-vonult-harcba/
> <http://vasarnap.hu/2020/08/30/mohacson-a-korabeli-legnagyobb-kereszteny-hadero-vonult-harcba/>
> Trombitás Kristóf / 2020. 08. 30.
>
>
> A magyar történelemben az egyik legeklatánsabb példa a kulturális marxizmussal való fertőzöttségre az, ahogy a mohácsi csatával kapcsolatban a vereség okait elemezve rendszeresen felmerül az elit saját magával folytatott küzdelme, a csatavesztésre adott ultima ratióként.Az igazság ezzel szemben az, hogy Mohácson a korabeli Európa legnagyobb keresztény hadserege sorakozott fel. B. Szabó János írja, hogy 1525-ben Páviában sem a francia király, sem V. Károly nem tudott ennél nagyobb sereget felvonultatni, Mohácson pedig a teljesség igénye nélkül magyarokon kívül volt a tömegben osztrák, német, cseh, lengyel, horvát és szerb katona is. [1]A Magyar Királyság eljutott teljesítőképessége határára. Ennyire volt képes, és ez nagyon sok volt. A dzsihád pedig így is kétszeres, de inkább háromszoros túlerővel érkezett.II. Lajos király holttestét megtalálják a mohácsi csata után (Székely Bertalan festménye)Nem volt reális esély az ütközet elhalasztására és értelme sem lett volna. A királyság ennél csak gyengébb véderőt remélhetett összeállítani, a törökök pedig erősebben tértek volna vissza. A helyzetből az egyetlen reális menekülés az lehetett volna, ha már ekkor a Habsburgoké a magyar korona, mert erőforrásaik összehasonlíthatatlanul nagyobbak voltak. Egyébként az arisztokráciának sem volt kérdés, hogy dinasztikus módon kell cselekedni, mert kizárólag ez a túlélés és fejlődés záloga.Gondoljunk csak arra, hogy a Jagelló-korszak idején – amelyről szintén óriási hazugságok terjednek a történelemoktatásban, pedig minden volt, csak erjedés nem –, amely olyan sikeres volt, hogy még belső ellenzéke sem akadt, Ulászló betegen el tudta még intézni fia zökkenőmentes trónutódlását. (Ezzel szemben a legendás utóéletű Mátyásnak hatalma teljében sem sikerült biztosítania Corvin János elfogadását, és nem utóbbi fattyú mivolta miatt. A korabeli Európában – ha nem is nagy számban – de találunk sikeres törvényesítési eljárásokat.)Minden akkor dőlt el, mikor Albert nagyon korán meghalt és így nem volt lehetőség arra, hogy korabeli monarchiaként megszilárduljon egy német-cseh-magyar államszövetség. [2]Amit viszont nem feledhetünk el, az az, hogy Szulejmán minden ereje ellenére sem szűnt meg a magyar államiság.Mohács után királyt koronáztak – igaz, hogy egyszerre kettőt is –, de a törökök nem tudták megtartani Budát és a Szerémség kivételével kivonultak az országból. Elég sajátos győzelem. És bár a későbbiekben sikerült elfoglalni tartósan Budát is, de még az elvileg hódoltság alatt lévő részeken sem – lásd Szigetvárt – volt nyugalom. [3]Történelmileg minden lehetőség megvolt rá, hogy Magyarország is hasonlóvá válik Albániához vagy Szerbiához. Az, hogy ez nem történt meg, csak annak volt köszönhető, hogy a magyar államszervezet a legsúlyosabb időkben sem omlott össze, és ezért teljes sikert aratni a törökök egyszer sem tudtak.[1] B. Szabó János: A mohácsi csata[2] R. J. W. Evans: The making of the Habsburg monarchy 1550-1700[3] Jászay Pál: S magyar nemzet napjai a mohácsi vész után
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
>
> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
> <http://www.avast.com>
>
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
>
>
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
https://www.avast.com/antivirus
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200831/3faab4a7/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról