[Grem] A mohácsi csatavesztés évfordulóján / elveszett a hit, hogy az Oszmán Birodalom legyőzhető

2020. Aug. 30., V, 14:47:46 CEST

"Ha Magyarországot a veszélyek örvényéből 3 forint árán ki lehetne ragadni, nem találkoznék három ember, a ki magát erre az áldozatra elszánná. " Ki mondta?
"Romhányi Beatrix" <t.romhanyi at gmail.com> írta:
>Kedvesek!Ez egy nagyon jó összefoglalás, egyetlen dolgot szeretnék csak helyesbíteni:II. Ulászlónak nem kellett elintéznie fia utódlásának ügyét, mert evidencia volt. Törvényes házasságból született egészséges fiúgyermekként az ő útja egyenes volt a trónig, csak a kiskorúságának idejére kellett megfelelő régens(ek)ről gondoskodni. Mátyásnak ezzel szemben nem volt törvényes fia, és a bécsújhelyi szerződés erre az esetre világos rendelkezést tartalmazott (még ha Mátyás élete végén megpróbált is úgy tenni, mintha nem ismerné a szöveget, vagy abban nem az állna, hogy törvényes örökös nélküli halála esetén a trónt Frigyes, ill. utódai öröklik). Az, hogy itáliai városállamokban elvétve előfordult fattyak törvényesítése és utódlásuk biztosítása, nem jelenti azt, hogy a középkori Európa egyik legnagyobb királyságában ez kivitelezhető lett volna, és bárki komolyan elgondolkodott volna azon, hogy egy ilyen hátterű uralkodó fejére kerüljön a Szent Korona.Jó hétvégét!Trixi Mentes a vírusoktól. www.avast.com
> Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2020. aug. 30., V, 13:58):

>>
>>
>>
>>                 
>>Mohácson a korabeli legkomolyabb haderő vonult harcbahttps://vasarnap.hu/2020/08/30/mohacson-a-korabeli-legnagyobb-kereszteny-hadero-vonult-harcba/Trombitás Kristóf                                                / 2020. 08. 30.    A magyar történelemben az egyik legeklatánsabb példa a kulturális marxizmussal való fertőzöttségre az, ahogy a mohácsi csatával kapcsolatban a vereség okait elemezve rendszeresen felmerül az elit saját magával folytatott küzdelme, a csatavesztésre adott ultima ratióként.
>>Az igazság ezzel szemben az, hogy Mohácson a korabeli Európa legnagyobb keresztény hadserege sorakozott fel. B. Szabó János írja, hogy 1525-ben Páviában sem a francia király, sem V. Károly nem tudott ennél nagyobb sereget felvonultatni, Mohácson pedig a teljesség igénye nélkül magyarokon kívül volt a tömegben osztrák, német, cseh, lengyel, horvát és szerb katona is. [1]
>>A Magyar Királyság eljutott teljesítőképessége határára. Ennyire volt képes, és ez nagyon sok volt. A dzsihád pedig így is kétszeres, de inkább háromszoros túlerővel érkezett.
>>II. Lajos király holttestét megtalálják a mohácsi csata után (Székely Bertalan festménye)
>>Nem volt reális esély az ütközet elhalasztására és értelme sem lett volna. A királyság ennél csak gyengébb véderőt remélhetett összeállítani, a törökök pedig erősebben tértek volna vissza. A helyzetből az egyetlen reális menekülés az lehetett volna, ha már ekkor a Habsburgoké a magyar korona, mert erőforrásaik összehasonlíthatatlanul nagyobbak voltak. Egyébként az arisztokráciának sem volt kérdés, hogy dinasztikus módon kell cselekedni, mert kizárólag ez a túlélés és fejlődés záloga.
>>Gondoljunk csak arra, hogy a Jagelló-korszak idején – amelyről szintén óriási hazugságok terjednek a történelemoktatásban, pedig minden volt, csak erjedés nem –, amely olyan sikeres volt, hogy még belső ellenzéke sem akadt, Ulászló betegen el tudta még intézni fia zökkenőmentes trónutódlását. (Ezzel szemben a legendás utóéletű Mátyásnak hatalma teljében sem sikerült biztosítania Corvin János elfogadását, és nem utóbbi fattyú mivolta miatt. A korabeli Európában – ha nem is nagy számban – de találunk sikeres törvényesítési eljárásokat.)
>>Minden akkor dőlt el, mikor Albert nagyon korán meghalt és így nem volt lehetőség arra, hogy korabeli monarchiaként megszilárduljon egy német-cseh-magyar államszövetség. [2]
>>
>>Amit viszont nem feledhetünk el, az az, hogy Szulejmán minden ereje ellenére sem szűnt meg a magyar államiság.
>>
>>Mohács után királyt koronáztak – igaz, hogy egyszerre kettőt is –, de a törökök nem tudták megtartani Budát és a Szerémség kivételével kivonultak az országból. Elég sajátos győzelem. És bár a későbbiekben sikerült elfoglalni tartósan Budát is, de még az elvileg hódoltság alatt lévő részeken sem – lásd Szigetvárt – volt nyugalom. [3]
>>Történelmileg minden lehetőség megvolt rá, hogy Magyarország is hasonlóvá válik Albániához vagy Szerbiához. Az, hogy ez nem történt meg, csak annak volt köszönhető, hogy a magyar államszervezet a legsúlyosabb időkben sem omlott össze, és ezért teljes sikert aratni a törökök egyszer sem tudtak.
>>[1] B. Szabó János: A mohácsi csata
>>
>>[2] R. J. W. Evans: The making of the Habsburg monarchy 1550-1700
>>
>>[3] Jászay Pál: S magyar nemzet napjai a mohácsi vész után_______________________________________________
>>Grem mailing list
>>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>Kedvesek!Ez egy nagyon jó összefoglalás, egyetlen dolgot szeretnék csak helyesbíteni:II. Ulászlónak nem kellett elintéznie fia utódlásának ügyét, mert evidencia volt. Törvényes házasságból született egészséges fiúgyermekként az ő útja egyenes volt a trónig, csak a kiskorúságának idejére kellett megfelelő régens(ek)ről gondoskodni. Mátyásnak ezzel szemben nem volt törvényes fia, és a bécsújhelyi szerződés erre az esetre világos rendelkezést tartalmazott (még ha Mátyás élete végén megpróbált is úgy tenni, mintha nem ismerné a szöveget, vagy abban nem az állna, hogy törvényes örökös nélküli halála esetén a trónt Frigyes, ill. utódai öröklik). Az, hogy itáliai városállamokban elvétve előfordult fattyak törvényesítése és utódlásuk biztosítása, nem jelenti azt, hogy a középkori Európa egyik legnagyobb királyságában ez kivitelezhető lett volna, és bárki komolyan elgondolkodott volna azon, hogy egy ilyen hátterű uralkodó fejére kerüljön a Szent Korona.Jó hétvégét!Trixi 
>
>      
>Mentes a vírusoktól. www.avast.com 
>
>
>Emoke Greschik greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2020. aug. 30., V, 13:58):                   Mohácson a korabeli legkomolyabb haderő vonult harcbahttps://vasarnap.hu/2020/08/30/mohacson-a-korabeli-legnagyobb-kereszteny-hadero-vonult-harcba/
> Trombitás Kristóf                                                / 2020. 08. 30.    
>
>A magyar történelemben az egyik legeklatánsabb példa a kulturális marxizmussal való fertőzöttségre az, ahogy a mohácsi csatával kapcsolatban a vereség okait elemezve rendszeresen felmerül az elit saját magával folytatott küzdelme, a csatavesztésre adott ultima ratióként.Az igazság ezzel szemben az, hogy Mohácson a korabeli Európa legnagyobb keresztény hadserege sorakozott fel. B. Szabó János írja, hogy 1525-ben Páviában sem a francia király, sem V. Károly nem tudott ennél nagyobb sereget felvonultatni, Mohácson pedig a teljesség igénye nélkül magyarokon kívül volt a tömegben osztrák, német, cseh, lengyel, horvát és szerb katona is. [1]A Magyar Királyság eljutott teljesítőképessége határára. Ennyire volt képes, és ez nagyon sok volt. A dzsihád pedig így is kétszeres, de inkább háromszoros túlerővel érkezett.II. Lajos király holttestét megtalálják a mohácsi csata után (Székely Bertalan festménye)Nem volt reális esély az ütközet elhalasztására és értelme sem lett volna. A királyság ennél csak gyengébb véderőt remélhetett összeállítani, a törökök pedig erősebben tértek volna vissza. A helyzetből az egyetlen reális menekülés az lehetett volna, ha már ekkor a Habsburgoké a magyar korona, mert erőforrásaik összehasonlíthatatlanul nagyobbak voltak. Egyébként az arisztokráciának sem volt kérdés, hogy dinasztikus módon kell cselekedni, mert kizárólag ez a túlélés és fejlődés záloga.Gondoljunk csak arra, hogy a Jagelló-korszak idején – amelyről szintén óriási hazugságok terjednek a történelemoktatásban, pedig minden volt, csak erjedés nem –, amely olyan sikeres volt, hogy még belső ellenzéke sem akadt, Ulászló betegen el tudta még intézni fia zökkenőmentes trónutódlását. (Ezzel szemben a legendás utóéletű Mátyásnak hatalma teljében sem sikerült biztosítania Corvin János elfogadását, és nem utóbbi fattyú mivolta miatt. A korabeli Európában – ha nem is nagy számban – de találunk sikeres törvényesítési eljárásokat.)Minden akkor dőlt el, mikor Albert nagyon korán meghalt és így nem volt lehetőség arra, hogy korabeli monarchiaként megszilárduljon egy német-cseh-magyar államszövetség. [2]Amit viszont nem feledhetünk el, az az, hogy Szulejmán minden ereje ellenére sem szűnt meg a magyar államiság.Mohács után királyt koronáztak – igaz, hogy egyszerre kettőt is –, de a törökök nem tudták megtartani Budát és a Szerémség kivételével kivonultak az országból. Elég sajátos győzelem. És bár a későbbiekben sikerült elfoglalni tartósan Budát is, de még az elvileg hódoltság alatt lévő részeken sem – lásd Szigetvárt – volt nyugalom. [3]Történelmileg minden lehetőség megvolt rá, hogy Magyarország is hasonlóvá válik Albániához vagy Szerbiához. Az, hogy ez nem történt meg, csak annak volt köszönhető, hogy a magyar államszervezet a legsúlyosabb időkben sem omlott össze, és ezért teljes sikert aratni a törökök egyszer sem tudtak.[1] B. Szabó János: A mohácsi csata[2] R. J. W. Evans: The making of the Habsburg monarchy 1550-1700[3] Jászay Pál: S magyar nemzet napjai a mohácsi vész után
>_______________________________________________
>Grem mailing list
>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> 
>
>      
>Mentes a vírusoktól. www.avast.com 
>
>
>
>_______________________________________________
>Grem mailing list
>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200830/ccfc8b05/attachment.html>