[Grem] A mohácsi csatavesztés évfordulóján / elveszett a hit, hogy az Oszmán Birodalom legyőzhető

2020. Aug. 30., V, 15:17:20 CEST

Ezt Andrea Burgio pápai követ mondta még a mohácsi csata előtt, de róla
tuni kell, hogy nem tartozott a megfontolt, mértéktartó diplomaták közé.
Egész Közép-Európával szemben finoman szólva erős fenntartásai voltak,
ráadásul ezekben az években olyan dolgok történtek Európában, amit a
kortársak nem értettek, és nem is volt igazán rálátásuk. Kb. olyan volt ez
a helyzet, mint amikor a búvár elveszti az irányérzékét, és nem felfelé
kezd el úszni, mikor fogytán a levegője.
Ha már így esett:
1) I. Szelim szultán az 1510-es években nagy közel-keleti területeket
foglalt el és megszerezte Egyiptomot is. Ez azt jelentette, hogy az Oszmán
Birodalom erőforrásai jelentősen megnőttek, övék lett a núbiai arany, és
Egyiptom gabonája is. Ráadásul Észak-Afrikában már áprilisban kezdik az
aratást, emiatt bő egy hónappal hamarabb tudott elindulni az oszmán sereg.
Többen, több pénzzel és hadtáppal, korábban. Nem túl szívderítő kombó. Mint
a mesében: adj aranyat, csacsikám, terülj, terülj asztalkám, üssed, üssed
botocskám. Az már csak hab a történ, hogy Szelimnek egyetlen fia volt,
akinek nem kellett megküzdenie a testvéreivel a hatalomért (ezek az évek
magyar szempontból nagyon hiányoztak), ráadásul Szulejmán elképesztően
tehetséges és koncepciózus volt, akit ráadásul Allah hosszú élettel áldott
meg.
2) A 15. század végén felfedezett Újvilág kincsei a 16. század elejétől
kezdtek beáramlani Európába. Az első "aranyhajók" az 1520-as évek elején
érkeztek Antwerpenbe, ami katasztrofális következményekkel járt a kontinens
pénzügyi rendszerére nézve. Az addigi aranyhiány helyett olyan
aranybőség lett, ami miatt az arany rengeteget veszített az értékéből,
felborult az arany-ezüst váltási arány is, és az európai pénzrendszerek
gyakorlatilag összeomlottak. A gazdasági válságsorozat miatt, például, a
francia királyság kétszer, a spanyol háromszor ment csődbe a 16. század
közepén- Az aranyfelesleget a dél-európai barokk, a tengeri kereskedelem
fellendülése következtében Európába érkező luxuscikkek és a vallásháborúk
tüntették el nagyjából 150 év alatt (ez alatt persze a világ is alaposan
megváltozott, de az már egy másik történet). Az európai
nemesfém-termelésben élenjáró Magyar Királyság számára ez a folyamat a
legrosszabbkor jött, hiszen a török elleni védekezés költségét így sokkal
nehezebben lehetett előteremteni, és a szövetséges keresztény államok is
kevesebb segítséget tudtak nyújtani (pedig igenis akartak). Az egész
folyamat nyertese végül Európában Anglia lett, amely ekkor indult el azon
az úton, hogy tengeri nagyhatalom legyen (sajátos fintora a sorsnak, hogy
eközben végül az Oszmán Birodalomtól is sikerült elszívnia a levegőt,
hiszen a 17. századtól gyakorlatilag kiszárította a Selyemutat, a keleti
árukat döntően tengeren szállították szó szerint megkerülve a fél világot).
Jó hétvégét!
Trixi

<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>

Sziklay Levente <lsziklay at freemail.hu> ezt írta (időpont: 2020. aug. 30.,
V, 14:47):

> *"Ha Magyarországot a veszélyek örvényéből 3 forint árán ki lehetne
> ragadni, nem találkoznék három ember, a ki magát erre az áldozatra
> elszánná. "*
>
> *Ki mondta?*
>
> "Romhányi Beatrix" <t.romhanyi at gmail.com> írta:
>
> Kedvesek!
> Ez egy nagyon jó összefoglalás, egyetlen dolgot szeretnék csak
> helyesbíteni:
> II. Ulászlónak nem kellett elintéznie fia utódlásának ügyét, mert
> evidencia volt. Törvényes házasságból született egészséges
> fiúgyermekként az ő útja egyenes volt a trónig, csak a kiskorúságának
> idejére kellett megfelelő régens(ek)ről gondoskodni. Mátyásnak ezzel
> szemben nem volt törvényes fia, és a bécsújhelyi szerződés erre az esetre
> világos rendelkezést tartalmazott (még ha Mátyás élete végén megpróbált is
> úgy tenni, mintha nem ismerné a szöveget, vagy abban nem az állna, hogy
> törvényes örökös nélküli halála esetén a trónt Frigyes, ill. utódai
> öröklik). Az, hogy itáliai városállamokban elvétve előfordult fattyak
> törvényesítése és utódlásuk biztosítása, nem jelenti azt, hogy a középkori
> Európa egyik legnagyobb királyságában ez kivitelezhető lett volna, és bárki
> komolyan elgondolkodott volna azon, hogy egy ilyen hátterű uralkodó fejére
> kerüljön a Szent Korona.
> Jó hétvégét!
> Trixi
>
>
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
> a vírusoktól. www.avast.com
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>
> Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2020. aug. 30., V,
> 13:58):
>
>>
>>
>>
>>
>> *Mohácson a korabeli legkomolyabb haderő vonult harcba*
>>
>> https://vasarnap.hu/2020/08/30/mohacson-a-korabeli-legnagyobb-kereszteny-hadero-vonult-harcba/
>> Trombitás Kristóf                                                / 2020.
>> 08. 30.
>> A magyar történelemben *az egyik legeklatánsabb példa a kulturális
>> marxizmussal való fertőzöttségre az, ahogy a mohácsi csatával kapcsolatban
>> a vereség okait elemezve rendszeresen felmerül az elit saját magával
>> folytatott küzdelme, a csatavesztésre adott ultima ratióként.*
>> *Az igazság ezzel szemben az, hogy Mohácson a korabeli Európa legnagyobb
>> keresztény hadserege sorakozott fel. B. Szabó János írja, hogy 1525-ben
>> Páviában sem a francia király, sem V. Károly nem tudott ennél nagyobb
>> sereget felvonultatni*, Mohácson pedig a teljesség igénye nélkül *magyarokon
>> kívül volt a tömegben osztrák, német, cseh, lengyel, horvát és szerb katona
>> is*. [1]
>> *A Magyar Királyság eljutott teljesítőképessége határára. Ennyire volt
>> képes, és ez nagyon sok volt. A dzsihád pedig így is kétszeres, de inkább
>> háromszoros túlerővel érkezett.*
>> II. Lajos király holttestét megtalálják a mohácsi csata után (Székely
>> Bertalan festménye)
>> Nem volt reális esély az ütközet elhalasztására és értelme sem lett
>> volna. A királyság ennél csak gyengébb véderőt remélhetett összeállítani, a
>> törökök pedig erősebben tértek volna vissza. *A helyzetből az egyetlen
>> reális menekülés az lehetett volna, ha már ekkor a Habsburgoké a magyar
>> korona, mert erőforrásaik összehasonlíthatatlanul nagyobbak voltak.*
>> Egyébként az arisztokráciának sem volt kérdés, hogy dinasztikus módon kell
>> cselekedni, mert kizárólag ez a túlélés és fejlődés záloga.
>> Gondoljunk csak arra, hogy *a Jagelló-korszak idején – amelyről szintén
>> óriási hazugságok terjednek a történelemoktatásban, pedig minden volt, csak
>> erjedés nem –, amely olyan sikeres volt, hogy még belső ellenzéke sem
>> akadt, Ulászló betegen el tudta még intézni fia zökkenőmentes
>> trónutódlását. *(Ezzel szemben a legendás utóéletű Mátyásnak hatalma
>> teljében sem sikerült biztosítania Corvin János elfogadását, és nem utóbbi
>> fattyú mivolta miatt. A korabeli Európában – ha nem is nagy számban – de
>> találunk sikeres törvényesítési eljárásokat.)
>> Minden akkor dőlt el, mikor Albert nagyon korán meghalt és így nem volt
>> lehetőség arra, hogy korabeli monarchiaként megszilárduljon egy
>> német-cseh-magyar államszövetség. [2]
>>
>> Amit viszont nem feledhetünk el, az az, hogy *Szulejmán minden ereje**
>> ellenére sem szűnt meg a magyar államiság.*
>>
>> Mohács után királyt koronáztak – igaz, hogy egyszerre kettőt is –, de *a
>> törökök nem tudták megtartani Budát és a Szerémség kivételével kivonultak
>> az országból. Elég sajátos győzelem.** És bár a későbbiekben sikerült
>> elfoglalni tartósan Budát is, de még az elvileg hódoltság alatt lévő
>> részeken sem – lásd Szigetvárt – volt nyugalom.* [3]
>> *Történelmileg minden lehetőség megvolt rá, hogy Magyarország is
>> hasonlóvá válik Albániához vagy Szerbiához.* *Az, hogy ez nem történt
>> meg, csak annak volt köszönhető, hogy a magyar államszervezet a
>> legsúlyosabb időkben sem omlott össze, és ezért teljes sikert aratni a
>> törökök egyszer sem tudtak.*
>> [1] B. Szabó János: A mohácsi csata
>>
>> [2] R. J. W. Evans: The making of the Habsburg monarchy 1550-1700
>>
>> [3] Jászay Pál: S magyar nemzet napjai a mohácsi vész után
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
>
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
> a vírusoktól. www.avast.com
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>
> Kedvesek!Ez egy nagyon jó összefoglalás, egyetlen dolgot szeretnék csak helyesbíteni:II. Ulászlónak nem kellett elintéznie fia utódlásának ügyét, mert evidencia volt. Törvényes házasságból született egészséges fiúgyermekként az ő útja egyenes volt a trónig, csak a kiskorúságának idejére kellett megfelelő régens(ek)ről gondoskodni. Mátyásnak ezzel szemben nem volt törvényes fia, és a bécsújhelyi szerződés erre az esetre világos rendelkezést tartalmazott (még ha Mátyás élete végén megpróbált is úgy tenni, mintha nem ismerné a szöveget, vagy abban nem az állna, hogy törvényes örökös nélküli halála esetén a trónt Frigyes, ill. utódai öröklik). Az, hogy itáliai városállamokban elvétve előfordult fattyak törvényesítése és utódlásuk biztosítása, nem jelenti azt, hogy a középkori Európa egyik legnagyobb királyságában ez kivitelezhető lett volna, és bárki komolyan elgondolkodott volna azon, hogy egy ilyen hátterű uralkodó fejére kerüljön a Szent Korona.Jó hétvégét!Trixi
>
>
> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>
>
> Emoke Greschik greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2020. aug. 30., V, 13:58):
>                   Mohácson a korabeli legkomolyabb haderő vonult harcbahttps://
> vasarnap.hu/2020/08/30/mohacson-a-korabeli-legnagyobb-kereszteny-hadero-vonult-harcba/
>
>  Trombitás Kristóf                                                / 2020. 08. 30.
>
>
> A magyar történelemben az egyik legeklatánsabb példa a kulturális marxizmussal való fertőzöttségre az, ahogy a mohácsi csatával kapcsolatban a vereség okait elemezve rendszeresen felmerül az elit saját magával folytatott küzdelme, a csatavesztésre adott ultima ratióként.Az igazság ezzel szemben az, hogy Mohácson a korabeli Európa legnagyobb keresztény hadserege sorakozott fel. B. Szabó János írja, hogy 1525-ben Páviában sem a francia király, sem V. Károly nem tudott ennél nagyobb sereget felvonultatni, Mohácson pedig a teljesség igénye nélkül magyarokon kívül volt a tömegben osztrák, német, cseh, lengyel, horvát és szerb katona is. [1]A Magyar Királyság eljutott teljesítőképessége határára. Ennyire volt képes, és ez nagyon sok volt. A dzsihád pedig így is kétszeres, de inkább háromszoros túlerővel érkezett.II. Lajos király holttestét megtalálják a mohácsi csata után (Székely Bertalan festménye)Nem volt reális esély az ütközet elhalasztására és értelme sem lett volna. A királyság ennél csak gyengébb véderőt remélhetett összeállítani, a törökök pedig erősebben tértek volna vissza. A helyzetből az egyetlen reális menekülés az lehetett volna, ha már ekkor a Habsburgoké a magyar korona, mert erőforrásaik összehasonlíthatatlanul nagyobbak voltak. Egyébként az arisztokráciának sem volt kérdés, hogy dinasztikus módon kell cselekedni, mert kizárólag ez a túlélés és fejlődés záloga.Gondoljunk csak arra, hogy a Jagelló-korszak idején – amelyről szintén óriási hazugságok terjednek a történelemoktatásban, pedig minden volt, csak erjedés nem –, amely olyan sikeres volt, hogy még belső ellenzéke sem akadt, Ulászló betegen el tudta még intézni fia zökkenőmentes trónutódlását. (Ezzel szemben a legendás utóéletű Mátyásnak hatalma teljében sem sikerült biztosítania Corvin János elfogadását, és nem utóbbi fattyú mivolta miatt. A korabeli Európában – ha nem is nagy számban – de találunk sikeres törvényesítési eljárásokat.)Minden akkor dőlt el, mikor Albert nagyon korán meghalt és így nem volt lehetőség arra, hogy korabeli monarchiaként megszilárduljon egy német-cseh-magyar államszövetség. [2]Amit viszont nem feledhetünk el, az az, hogy Szulejmán minden ereje ellenére sem szűnt meg a magyar államiság.Mohács után királyt koronáztak – igaz, hogy egyszerre kettőt is –, de a törökök nem tudták megtartani Budát és a Szerémség kivételével kivonultak az országból. Elég sajátos győzelem. És bár a későbbiekben sikerült elfoglalni tartósan Budát is, de még az elvileg hódoltság alatt lévő részeken sem – lásd Szigetvárt – volt nyugalom. [3]Történelmileg minden lehetőség megvolt rá, hogy Magyarország is hasonlóvá válik Albániához vagy Szerbiához. Az, hogy ez nem történt meg, csak annak volt köszönhető, hogy a magyar államszervezet a legsúlyosabb időkben sem omlott össze, és ezért teljes sikert aratni a törökök egyszer sem tudtak.[1] B. Szabó János: A mohácsi csata[2] R. J. W. Evans: The making of the Habsburg monarchy 1550-1700[3] Jászay Pál: S magyar nemzet napjai a mohácsi vész után
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
>
> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200830/cd43f4c6/attachment.html>