<div><div><span style="font-size:18px"><b>"Ha Magyarországot a veszélyek örvényéből 3 forint árán ki lehetne ragadni, nem találkoznék három ember, a ki magát erre az áldozatra elszánná. "</b></span></div><div> </div><div><b><span style="font-size:14px">Ki mondta?</span></b></div><div><br />"Romhányi Beatrix" <t.romhanyi@gmail.com> írta:<blockquote style="border-left:3px solid lightGray;padding-left:3px;"><div dir="ltr">Kedvesek!<div>Ez egy nagyon jó összefoglalás, egyetlen dolgot szeretnék csak helyesbíteni:</div><div>II. Ulászlónak nem kellett elintéznie fia utódlásának ügyét, mert evidencia volt. Törvényes házasságból született egészséges fiúgyermekként az ő útja egyenes volt a trónig, csak a kiskorúságának idejére kellett megfelelő régens(ek)ről gondoskodni. Mátyásnak ezzel szemben nem volt törvényes fia, és a bécsújhelyi szerződés erre az esetre világos rendelkezést tartalmazott (még ha Mátyás élete végén megpróbált is úgy tenni, mintha nem ismerné a szöveget, vagy abban nem az állna, hogy törvényes örökös nélküli halála esetén a trónt Frigyes, ill. utódai öröklik). Az, hogy itáliai városállamokban elvétve előfordult fattyak törvényesítése és utódlásuk biztosítása, nem jelenti azt, hogy a középkori Európa egyik legnagyobb királyságában ez kivitelezhető lett volna, és bárki komolyan elgondolkodott volna azon, hogy egy ilyen hátterű uralkodó fejére kerüljön a Szent Korona.</div><div>Jó hétvégét!</div><div>Trixi</div></div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"> <table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tbody><tr><td style="width:55px;padding-top:18px"><a target="_blank" href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"><img alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29" src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" /></a></td><td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a target="_blank" style="color:#4453ea" href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail">www.avast.com</a></td></tr></tbody></table></div> <div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Emoke Greschik <<a href="javascript:fm.eMailClicked.raise('greschem@gmail.com');">greschem@gmail.com</a>> ezt írta (időpont: 2020. aug. 30., V, 13:58):</div><blockquote style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex" class="gmail_quote"><div dir="ltr"><br /><br /><br />                 <br /><span style="font-size:large"><b>Mohácson a korabeli legkomolyabb haderő vonult harcba</b></span><div><a target="_blank" href="https://vasarnap.hu/2020/08/30/mohacson-a-korabeli-legnagyobb-kereszteny-hadero-vonult-harcba/">https://vasarnap.hu/2020/08/30/mohacson-a-korabeli-legnagyobb-kereszteny-hadero-vonult-harcba/</a></div><div>Trombitás Kristóf                                                / 2020. 08. 30.    </div>A magyar történelemben <span style="background-color:#d9ead3"><b>az <span style="background-color:#ead1dc">egyik legeklatánsabb példa a kulturális marxizmussal való fertőzöttségre </span>az, ahogy a mohácsi csatával kapcsolatban a vereség okait elemezve rendszeresen felmerül az elit saját magával folytatott küzdelme, a csatavesztésre adott ultima ratióként.</b></span><br /><span style="background-color:#d9ead3"><b><span style="background-color:#fff2cc">Az igazság </span><span style="background-color:#ead1dc">ezzel </span>szemben az, hogy Mohácson a korabeli Európa legnagyobb keresztény hadserege sorakozott fel. B. Szabó János írja, hogy 1525-ben Páviában sem a francia király, sem V. Károly nem tudott ennél nagyobb sereget felvonultatni</b></span>, Mohácson pedig a teljesség igénye nélkül <span style="background-color:#d9ead3"><b>magyarokon kívül volt a tömegben osztrák, német, cseh, lengyel, horvát és szerb katona is</b></span>. [1]<br /><span style="background-color:#d9ead3"><b>A <span style="background-color:#fff2cc">Magyar Királyság</span> eljutott teljesítőképessége határára. Ennyire volt képes, és ez nagyon sok volt. <span style="background-color:#ead1dc">A dzsihád pedig így is kétszeres, de inkább háromszoros túlerővel érkezett.</span></b></span><br />II. Lajos király holttestét megtalálják a mohácsi csata után (Székely Bertalan festménye)<br />Nem volt reális esély az ütközet elhalasztására és értelme sem lett volna. A királyság ennél csak gyengébb véderőt remélhetett összeállítani, a törökök pedig erősebben tértek volna vissza. <span style="background-color:#d9ead3"><b>A helyzetből az egyetlen reális menekülés az lehetett volna, ha már ekkor a Habsburgoké a magyar korona, mert erőforrásaik összehasonlíthatatlanul nagyobbak voltak.</b></span> Egyébként az arisztokráciának sem volt kérdés, hogy dinasztikus módon kell cselekedni, mert kizárólag ez a túlélés és fejlődés záloga.<br />Gondoljunk csak arra, hogy <span style="background-color:#d9ead3"><b>a Jagelló-korszak idején – amelyről <span style="background-color:#ead1dc">szintén óriási hazugságok terjednek</span> a történelemoktatásban, pedig minden volt, csak erjedés nem –, amely olyan sikeres volt, hogy még belső ellenzéke sem akadt, Ulászló betegen el tudta még intézni fia zökkenőmentes trónutódlását. </b></span>(Ezzel szemben a legendás utóéletű Mátyásnak hatalma teljében sem sikerült biztosítania Corvin János elfogadását, és nem utóbbi fattyú mivolta miatt. A korabeli Európában – ha nem is nagy számban – de találunk sikeres törvényesítési eljárásokat.)<br />Minden akkor dőlt el, mikor Albert nagyon korán meghalt és így nem volt lehetőség arra, hogy korabeli <span style="background-color:#ffffff">monarchiaként megszilárduljon egy német-cseh-magyar államszövetség. </span>[2]<br /><br />Amit viszont nem feledhetünk el, az az, hogy <span style="background-color:#ead1dc"><b>Szulejmán minden ereje</b></span><span style="background-color:#d9ead3"><b> ellenére sem szűnt meg <span style="background-color:#fff2cc">a magyar államiság.</span></b></span><br /><br />Mohács után királyt koronáztak – igaz, hogy egyszerre kettőt is –, de <span style="background-color:#d9ead3"><b>a törökök nem tudták megtartani <span style="background-color:#fff2cc">Budát</span> és a Szerémség kivételével kivonultak az országból. Elég sajátos győzelem.</b><b> És bár a későbbiekben sikerült elfoglalni tartósan Budát is, de még az elvileg hódoltság alatt lévő részeken sem – lásd Szigetvárt – volt nyugalom.</b></span> [3]<br /><span style="background-color:#d9ead3"><b>Történelmileg minden lehetőség megvolt rá, hogy Magyarország is hasonlóvá válik Albániához vagy Szerbiához.</b></span> <span style="background-color:#fff2cc"><b>Az, hogy ez nem történt meg, csak annak volt köszönhető, hogy a magyar államszervezet a legsúlyosabb időkben sem <span style="background-color:#ead1dc">omlott össze</span>, és ezért<span style="background-color:#d9ead3"> teljes sikert aratni a törökök egyszer <span style="background-color:#fff2cc">sem</span> tudtak.</span></b></span><br />[1] B. Szabó János: A mohácsi csata<br /><br />[2] R. J. W. Evans: The making of the Habsburg monarchy 1550-1700<br /><br />[3] Jászay Pál: S magyar nemzet napjai a mohácsi vész után</div>_______________________________________________<br />Grem mailing list<br /><a target="_blank" href="javascript:fm.eMailClicked.raise('Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu');">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br /><a target="_blank" rel="noreferrer" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote></div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"> <table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tbody><tr><td style="width:55px;padding-top:18px"><a target="_blank" href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"><img alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29" src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" /></a></td><td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a target="_blank" style="color:#4453ea" href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail">www.avast.com</a></td></tr></tbody></table></div>Kedvesek!Ez egy nagyon jó összefoglalás, egyetlen dolgot szeretnék csak helyesbíteni:II. Ulászlónak nem kellett elintéznie fia utódlásának ügyét, mert evidencia volt. Törvényes házasságból született egészséges fiúgyermekként az ő útja egyenes volt a trónig, csak a kiskorúságának idejére kellett megfelelő régens(ek)ről gondoskodni. Mátyásnak ezzel szemben nem volt törvényes fia, és a bécsújhelyi szerződés erre az esetre világos rendelkezést tartalmazott (még ha Mátyás élete végén megpróbált is úgy tenni, mintha nem ismerné a szöveget, vagy abban nem az állna, hogy törvényes örökös nélküli halála esetén a trónt Frigyes, ill. utódai öröklik). Az, hogy itáliai városállamokban elvétve előfordult fattyak törvényesítése és utódlásuk biztosítása, nem jelenti azt, hogy a középkori Európa egyik legnagyobb királyságában ez kivitelezhető lett volna, és bárki komolyan elgondolkodott volna azon, hogy egy ilyen hátterű uralkodó fejére kerüljön a Szent Korona.Jó hétvégét!Trixi <br /><br />      <br />Mentes a vírusoktól. www.avast.com <br /><br /><br />Emoke Greschik greschem@gmail.com> ezt írta (időpont: 2020. aug. 30., V, 13:58):                   Mohácson a korabeli legkomolyabb haderő vonult harcbahttps://vasarnap.hu/2020/08/30/mohacson-a-korabeli-legnagyobb-kereszteny-hadero-vonult-harcba/<br /> Trombitás Kristóf                                                / 2020. 08. 30.    <br /><br />A magyar történelemben az egyik legeklatánsabb példa a kulturális marxizmussal való fertőzöttségre az, ahogy a mohácsi csatával kapcsolatban a vereség okait elemezve rendszeresen felmerül az elit saját magával folytatott küzdelme, a csatavesztésre adott ultima ratióként.Az igazság ezzel szemben az, hogy Mohácson a korabeli Európa legnagyobb keresztény hadserege sorakozott fel. B. Szabó János írja, hogy 1525-ben Páviában sem a francia király, sem V. Károly nem tudott ennél nagyobb sereget felvonultatni, Mohácson pedig a teljesség igénye nélkül magyarokon kívül volt a tömegben osztrák, német, cseh, lengyel, horvát és szerb katona is. [1]A Magyar Királyság eljutott teljesítőképessége határára. Ennyire volt képes, és ez nagyon sok volt. A dzsihád pedig így is kétszeres, de inkább háromszoros túlerővel érkezett.II. Lajos király holttestét megtalálják a mohácsi csata után (Székely Bertalan festménye)Nem volt reális esély az ütközet elhalasztására és értelme sem lett volna. A királyság ennél csak gyengébb véderőt remélhetett összeállítani, a törökök pedig erősebben tértek volna vissza. A helyzetből az egyetlen reális menekülés az lehetett volna, ha már ekkor a Habsburgoké a magyar korona, mert erőforrásaik összehasonlíthatatlanul nagyobbak voltak. Egyébként az arisztokráciának sem volt kérdés, hogy dinasztikus módon kell cselekedni, mert kizárólag ez a túlélés és fejlődés záloga.Gondoljunk csak arra, hogy a Jagelló-korszak idején – amelyről szintén óriási hazugságok terjednek a történelemoktatásban, pedig minden volt, csak erjedés nem –, amely olyan sikeres volt, hogy még belső ellenzéke sem akadt, Ulászló betegen el tudta még intézni fia zökkenőmentes trónutódlását. (Ezzel szemben a legendás utóéletű Mátyásnak hatalma teljében sem sikerült biztosítania Corvin János elfogadását, és nem utóbbi fattyú mivolta miatt. A korabeli Európában – ha nem is nagy számban – de találunk sikeres törvényesítési eljárásokat.)Minden akkor dőlt el, mikor Albert nagyon korán meghalt és így nem volt lehetőség arra, hogy korabeli monarchiaként megszilárduljon egy német-cseh-magyar államszövetség. [2]Amit viszont nem feledhetünk el, az az, hogy Szulejmán minden ereje ellenére sem szűnt meg a magyar államiság.Mohács után királyt koronáztak – igaz, hogy egyszerre kettőt is –, de a törökök nem tudták megtartani Budát és a Szerémség kivételével kivonultak az országból. Elég sajátos győzelem. És bár a későbbiekben sikerült elfoglalni tartósan Budát is, de még az elvileg hódoltság alatt lévő részeken sem – lásd Szigetvárt – volt nyugalom. [3]Történelmileg minden lehetőség megvolt rá, hogy Magyarország is hasonlóvá válik Albániához vagy Szerbiához. Az, hogy ez nem történt meg, csak annak volt köszönhető, hogy a magyar államszervezet a legsúlyosabb időkben sem omlott össze, és ezért teljes sikert aratni a törökök egyszer sem tudtak.[1] B. Szabó János: A mohácsi csata[2] R. J. W. Evans: The making of the Habsburg monarchy 1550-1700[3] Jászay Pál: S magyar nemzet napjai a mohácsi vész után<br />_______________________________________________<br />Grem mailing list<br />Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br /> <br /><br />      <br />Mentes a vírusoktól. www.avast.com <br /><br /><br /><br />_______________________________________________<br />Grem mailing list<br />Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</blockquote></div></div>